Part, Paragraph

 1   1,  3 |        szólt rá György s gőgösen fordult el Miklóstól.~Szegény fiú
 2   1,  3 |         Györgyhöz, hol Miklóshoz fordult, fogta kezét ennek, fogta
 3   1,  5 |     jussára. Nos, fiatal vitéz - fordult most a király ismétlen Miklóshoz -,
 4   2,  7 |        zengjen, mert immár le is fordult lováról Butkai (így hívták
 5   2,  7 |        meglódult Butkai, s porba fordult menten a szép szál dalia.~
 6   2,  8 |         is eleget értett, sarkon fordult s meg sem állott (hej, hány
 7   2,  8 |    csudája, hogy máris sírva nem fordult az anyja keblére. De borult,
 8   2,  9 |         a tizenegy királyok felé fordult, s mondá azoknak is, mosolyogva
 9   3,  21|     hirtelen a létra alsó felére fordult, úgy lógott a mélység felett,
10   3,  21| hová-merre kanyarodott a király. Fordult erre, fordult arra, elindult
11   3,  21|          a király. Fordult erre, fordult arra, elindult egy irányba,
12   3,  22|      hogy Bence nagyot nyekkenve fordult le róla. Abban a pillanatban
13   3,  22|         mehetsz, vitéz. Te meg - fordult a király Toldihoz - itt
14   3,  22|         lett ölelésnek, csóknak, fordult szép Örzséhez s mondta moso­
15   4,  23|         fényesre. Te meg, fiam - fordult ismét a követhez -, jere
16   4,  24|        Azt hiszed, hogy sírok? - fordult Bencéhez, ki búsan kocogott