Part, Paragraph

 1   1,  5 |    megállott, s nézte, nézte, míg egyik utca a másik elől el nem
 2   1,  5 |           embernek. Kettőnk közül egyik itt ma fűbe harap, kettőnk
 3   1,  5 |         fűbe harap, kettőnk közül egyik bizonnyal itt marad, minek
 4   2,  12|        bánat. A bánat s az önvád. Egyik sem maradott el tőle. Marcangolták
 5   2,  12|   Marcangolták testét, lelkét. Az egyik azt mondta: boldogtalan
 6   2,  14|        nosza, munkához láttak. Az egyik lest állott az ajtóban,
 7   3,  16|        végzet két igaz szívre! Az egyik várja a halált, könyörög
 8   3,  17|           nagy vitában voltak.~Az egyik azt mondta:~- Hallod-e,
 9   3,  18|        voltam, amikor ez történt. Egyik atyámfia menekült valahogy.
10   3,  20|            nosza, rohant az őrség egyik része oda, zuhant a kő,
11   3,  21|       uramnak.~- Nini! - szólt az egyik zsoldos -, hiszen ez a kobzos!
12   3,  21|   magyarok királyát?~Kont volt az egyik igazlátó, ennek elmondotta
13   4,  23|          S rohantak a halálba. Az egyik halva maradt a viadaltéren,
14   4,  23|          összecsapnak kétszer, de egyik sem enged. Megpihennek,
15   4,  23| Megpihennek, újra kezdődik, de az egyik sem tágít. Már Toldi ühmget,
16   4,  24|           öreg vitéz felé.~Mondta egyik, orrát fintorítva:~- Piha!