Part, Paragraph

 1   1,  3 |     kell, híremet sem hallja. Sokáig nem hallja. Sokáig nem hallja,
 2   1,  3 |    hallja. Sokáig nem hallja. Sokáig nem hallja, de mikor hall
 3   1,  3 |      páráját kiadja.~Hosszan, sokáig állott Miklós az élettelenül
 4   1,  4 |   asztalra s aludott, aludott sokáig. Jó fennjárt a nap, mikor
 5   2,  7 | megakadt e mián a játék, mert sokáig tartott a követ beszédje.
 6   2,  8 |   gőgös, magatelt császár? Jó sokáig megvárakoztatá a magyar
 7   2,  10|      a másik, Budán, mely oly sokáig némán, üresen szomorkodott.~
 8   2,  13|   Miklóst a szégyen, a bánat, sokáig azt sem tudta, hol jár,
 9   3,  16| gazdátlan pára, te sem viszed sokáig! Aztán közelebb ment hozzá,
10   3,  17|       vitték is mindjárt: nem sokáig reszketett a térdük a király
11   3,  18|  rengeteg erdőben bujdokoltam sokáig. Aztán én is kolostorba
12   3,  21|       s nézett utána hosszan, sokáig, nagyot sóhajtva... Aztán
13   3,  22|       nem, mégsem lehet... De sokáig nem űzhette-fűzhette a gondolatok