Part, Paragraph

 1   1,  3 |        mondja Toldi Miklós, amint következik:~- Édesanyám, lelkem, most
 2   1,  5 |          mondá megindultan, amint következik:~- Felséges királyom, életem-halálom,
 3   1,  5 |          királyra, s mondá, amint következik:~- Felséges királyom, én
 4   2,  8 |         elé álla, s olvasá, amint következik:~Mi Lajos, magyarok királya,
 5   2,  10|      rendiben, szóla ekkor, amint következik:~- Felségednek köszönhetem
 6   2,  13|  mestersége) s mondta neki, amint következik:~- Eredj nyomban Tar Lőrinchez.
 7   2,  13|         szelíden válaszolt, amint következik:~- Vidd vissza, jó ember,
 8   3,  15|     bocsáták, elé is mondá, amint következik:~- Felséges királyném, szavam
 9   3,  17|          mondá egymás után, amint következik:~- Felséges királyom, életem-halálom
10   3,  18|    megölelte és gyónt ő is, amint következik:~- Elmondád „bűnödet”, elmondom
11   3,  20|      térdre borult s mondá, amint következik:~- Felséges királyom, életem-halálom
12   3,  22|         levél. De a másik oldalon következik még valami. Ezt már csak
13   4,  24| megállítja Toldit s mondja, amint következik:~- Állj meg, Toldi Miklós!