Part, Paragraph

 1   1,  3 |   pillanatban egy kedves, ismerős hang. - Nehogy fejbe kólints!~-
 2   1,  3 |     egyszerre csak megszólalt egy hang belülről: Miklós, Miklós!
 3   1,  3 |          Újra meg újra szólt ez a hang, s hiába integettek a csillagok,
 4   1,  3 |           az útját jó előre, az a hang visszafordította Miklóst:
 5   1,  4 |         könny szeméből. Egy belső hang mondta: eredj, eredj, vigasztaljad
 6   2,  6 |      tornácról egy hatalmas, erős hang. - Itt marad kigyelmed!
 7   2,  10|         emberi hangot. Nem emberi hang volt, vadállati hang volt,
 8   2,  10|       emberi hang volt, vadállati hang volt, amit ő most hallott.
 9   2,  10|         le most egy rikácsoló női hang. - No, csak élj! Tudd meg,
10   2,  10| világosság útján gyenge, lágy női hang, nem az a durva, nyers,
11   2,  10|         egyszerre a lágy, hízelgő hang!) - hát akkor itt rothadsz,
12   3,  21|          a csapat mögött egy erős hang, s utána nagyot csördült
13   4,  23|           megdördült a jó ismerős hang, Toldi hangja! Hej, hogy