Part, Paragraph

 1   2,  8 |     következik:~Mi Lajos, magyarok királya, adjuk tudtára mindeneknek,
 2   2,  9 |         magyarok királyát a csehek királya.~- Ej, mi baj lehetne -
 3   2,  9 |            oda! Bevette a magyarok királya.~- Ohó, öcsém, várj csak! -
 4   3,  18| különösképpen a király, a „lovagok királya”. Kitörültetett a lovagok
 5   3,  19|           Károly császár, a csehek királya. Amint ránézett, mindjárt
 6   3,  20|       árokba a magyarok vitéz nagy királya. Oh, jaj, tán meg is halt!
 7   3,  21|            fogóddz belé, gazdámnak királya!~Így vitte a partra Pejkó
 8   3,  22|        újra ád a király. A lovagok királya.~Emelének aznap tábor közepén
 9   3,  22|    porfelhő: jő a király, magyarok királya sárga paripáján. Zeng, zúg
10   3,  22|        éljen a magyarok vitéz nagy királya! S ím, nézzétek a nagy király
11   3,  22|            őt, szereti őt magyarok királya!~Azonközben Toldiné öreg