Part, Paragraph

 1   1,  2 |       közt sem! - fohászkodott föl a nagyasszony, özvegy Toldi
 2   1,  2 |         könnyű pálcaként kapta föl a nagy nehéz rudat, egyenest
 3   1,  2 |     biztatták Miklóst:~- Csapj föl, öcsém, katonának. Ott a
 4   2,  6 |  ruháját, avatag dolmányt vett föl magára, ütött-kopott szűrt
 5   2,  6 | lehetne segíteni rajta? Teszem föl, elmenne föl Budavárába,
 6   2,  6 |     rajta? Teszem föl, elmenne föl Budavárába, király színe
 7   2,  8 |      virágszál, kire tekintesz föl? Az óriás tölgyre? Nem hajlik
 8   2,  9 |  cudart.~Vágtat a Pejkó hegyre föl, völgybe le, árkon-bokron
 9   3,  15|        drágaságokat...~- Szedd föl, vigyed ajándékod! - kiáltott
10   3,  20|     kicsiny csapatjával indul: föl a vár fokára. De még a lábát
11   4,  24|   leghívebb emberét.~Ihol, már föl is ért Toldi a király házába,