Part, Paragraph

 1   1,  2 |          ereszkedik-e le már az ég alján, hogy megrakhassák
 2   1,  3 |   lettem, s feketén beborult az ég énfelettem. Nincs nekem
 3   1,  4 |          dörgött, villámlott az ég: ez volt Miklós szerencséje.
 4   1,  5 |       óriás kezéből a kardot, s ég, föld megreszketett, akkorát
 5   1,  5 |        mint ennek a kardnak! Az ég közepére írja fel a nevét,
 6   2,  6 |      felvidult az arca, mint az ég a hosszú fellegjárás után. -
 7   2,  13|       nem nyílt meg. Ha most az ég megszakadna s onnét szárnyas
 8   2,  13| békesség légyen a földön! De az ég nem szakadt meg, szárnyas
 9   3,  19|          akkorát kiáltott, hogy ég, föld megrendült belé:~-
10   3,  20|         még a világ nem látott. Ég, föld zúgott belé, amint
11   3,  22|       királyt. S jött a király, ég, föld rengett: úgy zúgott