Part, Paragraph
1 0, 1 | maga s népe becsületén. S ha hadba kellett szállani -
2 0, 1 | vetélkedő mind. Boldog, ha életet áldozhat hazáért,
3 1, 2 | udvarában, s csak akkor írt, ha megszűkült a pénzben! S
4 1, 2 | fegyveres szolgája. Istenem! Ha ő is olyan dalia lehetne,
5 1, 2 | mint volt az édesapja! Ha ő is Rigó lován beállhatna
6 1, 2 | dicsőséged fényes koszorúját!~Ha a király elé mehetne! De
7 1, 2 | még gyerek! Mi lesz ebből, ha nagy legénnyé serdül! Biztatta
8 1, 2 | méltatlankodott magában, ha bátyjára gondolt. Most már
9 1, 3 | hazafelé Miklós lelkében. Ha most történetesen találkoznék
10 1, 3 | kezét ennek, fogta annak, ha összekapcsolhatná. De hiába,
11 1, 3 | megérezte a pecsenye szagát. Ha már paraszt, legyen paraszt,
12 1, 3 | földbe döndít téged. Hát ha még rád is sújt az ő vasöklével!~
13 1, 3 | ugyan mit gondolt volna, ha nem rosszat? -, elég az,
14 1, 3 | bujdosója. Jaj, mit cselekedtem! Ha csak még egyszer láthatnám,
15 1, 3 | láthatnám, édes jó anyámat! Ha még egyszer borulhatnék
16 1, 3 | csókolhatnám áldott kezét! Ha csak még egyszer érezhetném
17 1, 3 | Mi lesz vele, mi lesz? Ha elhagyja a nádas sűrű rejtekét,
18 1, 3 | között, kereste, vigyázta, ha valamit találna. Fel-felrebbentek
19 1, 3 | egyéb híján a madártojás! Ha jól nem is lakik, legalább
20 1, 3 | a Miklós térdébe. Hiszen ha csak ennyi lett volna -
21 1, 3 | No most, Miklós, véged, ha nincs helyén a szíved! Ne
22 1, 3 | ezekkel a fenevadakkal? Ha ő most meglepné éjjeli álmában!
23 1, 3 | meglepné éjjeli álmában! Hej, ha...~- Távozz tőlem, sátán! -
24 1, 3 | no, most keljetek fel, ha valamitől megriadtok! Akkor
25 1, 3 | farkasokat. Hadd lássa, ha felébred, hogy itt volt.
26 1, 3 | Hogy megölhette volna, ha ő hitvány gyilkos, aminek
27 1, 4 | fényében a király palotája is. Ha följuthatna a palotába,
28 1, 4 | följuthatna a palotába, ha mehetne király színe elé
29 1, 4 | özvegyasszony fiaiért bosszút állok, ha addig élnék is.~Lecsillapodott
30 1, 4 | hová meghúzódjál? Bezzeg, ha igaz jó testvéred volna
31 1, 4 | szólt a király -, de lásd, ha oly erős, tán hasznát vehetnők.
32 1, 4 | szavamat. Tied lesz a birtok, ha holnap a cseh vitéz fejét
33 1, 4 | méreg és bosszúság. Hát, ha tudta volna, hogy „gyilkos”
34 1, 4 | Erősködött, hánykolódott, ha szarva közé kaphatná a vaskezű
35 1, 4 | váslott, piszkos ruhájában! S ha reggelre virrad, mi haszna
36 1, 4 | nagy boldogságtól!~Haj, ha ez a szép álom mindörökké
37 1, 4 | álmélkodott Bence.~No, ha eltört a kés, ott a Miklós
38 1, 5 | ott ennek a helye!~Hát, ha a király világ minden kincsét
39 2, 6 | járt-kelt így a király, ha háború nem fogta le a gondját (
40 2, 6 | csak nem tessékelik ki, ha bebátorkodik, fűzte tovább
41 2, 6 | Itt marad kigyelmed! Ha itt esteledett, itt van
42 2, 6 | nem becsülhették volna, ha igazi képében mutatja is
43 2, 6 | mondok ellent az apádnak. Ha nem is volnál tán királyi
44 2, 6 | szegények. Nem bánom én, ha szegény is, ha ágrólszakadt
45 2, 6 | bánom én, ha szegény is, ha ágrólszakadt is, aki győz
46 2, 6 | kire? Ugyan kire másra, ha nem Toldi Miklósra! Hej,
47 2, 6 | epekedett titkon őérette, de ő, ha házasságról beszéltek: vállat
48 2, 6 | leány: Rozgonyi Piroska! Ha Miklós meglátja, rabul esik
49 2, 6 | szerette messziről. Jaj, ha most eljőne! Ha küzdene
50 2, 6 | messziről. Jaj, ha most eljőne! Ha küzdene érte! Vaj’ remélheti-e
51 2, 6 | boldogságot?... Óh, jaj, ha nem jön el! Óh, ha talán
52 2, 6 | jaj, ha nem jön el! Óh, ha talán nem is gondol rája...
53 2, 7 | igazán ráillik.~Édestestvére ha lett volna, nem szeretheti
54 2, 7 | háborgott az indulatja.~- Még ha kívánnám is a házaséletet,
55 2, 7 | össze Kesziben! Száz akkora, ha lesz vala az a vén udvarház,
56 2, 7 | udvaron se fértek. Bizony, ha nem, hát szépen kikerültek
57 2, 7 | Talán el sem is jött? Hej, ha ő itt lenne! Az ám csak
58 2, 7 | magával: Tegye-e, ne-e? Ej, ha játék, hadd legyen hát játék!
59 2, 7 | adtam. Legyen övé, bírja, ha belehalok is!~Lopva visszakerült
60 2, 7 | Toldi, látta verekedni. Ha nem verekszik bár, ha meg
61 2, 7 | verekedni. Ha nem verekszik bár, ha meg nem gyalázza, lassankint
62 2, 7 | gyalázta! Mindegy immár neki, ha ő megvetette...~- Jövel
63 2, 7 | vele, meg is nevetteti.~- Ha már így van, így van - ezt
64 2, 8 | míg él édesanyád. Bánat, ha éri szívedet, kinek panaszolod
65 2, 8 | szívedet, kinek panaszolod el, ha nem édesanyádnak? Ki érti
66 2, 8 | bánatodat, mint az anyai szív? Ha szíved megsebződött, van-e
67 2, 8 | udvarán. Hej, édes jó Istenem, ha én most le tudnám írni a
68 2, 8 | a katonaélet. No, bizony ha mondtam, ez is kedvet kapott
69 2, 8 | nem marad parasztnak. No, ha nem maradsz, mondok, állj
70 2, 8 | éppen jókedvében találná, ha csakugyan igazi vitéz várna
71 2, 8 | egyszeribe a megtorló harcra, ha le nem csendesítené a király
72 2, 8 | kérdem én tőled, Miklós fiam, ha teszem, nagy veszedelembe
73 2, 8 | veszedelembe kerülnénk, ha had fogna körül, ha én rabul
74 2, 8 | kerülnénk, ha had fogna körül, ha én rabul esnék idegen országban,
75 2, 9 | mondotta a császár. - S ha éppen cselt vetne, mi is
76 2, 9 | vágott közbe Toldi -, ha én is ott leszek!~Mosolygott
77 2, 9 | akar engem ejteni. Nos, ha ezt akarja, ám csak próbálja
78 2, 9 | jobban nekitüzesedik. De ha már így van, ahogy van:
79 2, 9 | bizony nehezen állották meg, ha egymásra néztek. Különösen
80 2, 9 | elmegy Lajos király.~No, ha tisztességgel fogadták,
81 2, 9 | várost.~Jó, jó, de mi lesz, ha észreveszik magukat? Hogy
82 2, 9 | kell azt nyitni! Az ám, ha az olyan könnyen menne!
83 2, 9 | magyarok királyát, s hát ha volna, kérnék-e erre: nagy
84 2, 9 | várhatott is ezzel még a király, ha szól, úgysem hallották volna
85 2, 9 | feleséged a kicsi leánykám, ha felnő, s ha tetszik, s vele
86 2, 9 | kicsi leánykám, ha felnő, s ha tetszik, s vele szálljon
87 2, 9 | majd Cseh- és Morvaország, ha - fiam nem lenne. Akarod?
88 2, 9 | békesség. Micsoda béke az, ha elébb vér sem folyt? Nem
89 2, 9 | vagyon? Mit csináljon véle, ha nincs felesége? Feleség,
90 2, 9 | is, nem egyet, de mit ér, ha nem éppen azt, azt az egyet,
91 2, 9 | mégiscsak jó dolog a háború. Ha nem csurran, cseppen - sunyított
92 2, 9 | szomorúan ügetett. Így jár a ló, ha gazdája búsul, sóhajtozik.~
93 2, 9 | hadból az ő vitéz ura? Ó, ha így lehetne!~Arcáról eltűnt
94 2, 9 | pincébe, keserves rabságra.~Ha várod, várhatsz rá, Rozgonyi
95 2, 10| öröm töltötte el keblét, ha a király nagy kegyelmére
96 2, 10| nagyurak leányai, százan, ha nem többen. Piroska remegve
97 2, 10| Lőrincé lesz csak azért is, ha belepusztul is, de százegyszer,
98 2, 10| sajogott, a lelke háborgott. Ha csak talpra állhatna! Motozta,
99 2, 10| durván megsértett!~Hej, ha innen kikerülhetne, de lemosná
100 2, 10| pillanatban önfejére zúdított!~Ha innen kikerülhetne! De volna
101 2, 10| izmod, rontani-bontani, ha nem tudod börtönöd falait!
102 2, 11| akit megkérdezett: Bence ha tud róla. Mindig hátul jártak,
103 2, 11| mindenképpen vége...~- Ha én neked lennék, kolostorba
104 2, 11| szívedet. Ne félj, örülni fog, ha szándékod hallja. Eredj,
105 2, 11| Megszakadna szíve az édesapámnak. Ha látnád, mint örül, hogy
106 2, 11| Felesége leszek Tar Lőrincnek, ha a szívem meg is szakad belé!~
107 2, 11| megdöngette a komor falakat: hej, ha most Tar Lőrinc ki találna
108 2, 11| kevesebb lesz ezután az élete, ha látta Piroskát, de mindegy:
109 2, 11| jól indult, igazán jól. Ha ezt látná a nap, tudom,
110 2, 11| mindjárt táncra is kerekednek, ha vége szakadt volna a vacsorának,
111 2, 11| alma mosolygott - csuda-e, ha a vén hold képe még szélesebbre
112 2, 12| s ő ezt nem érezte meg. Ha megérzi vala, nem köti életét
113 2, 12| ajándékot: mit ér a vár, ha nem Rozgonyi Piroska annak
114 2, 12| bolyongott szobáról szobára. S ha ki-kiment a vár falára,
115 2, 12| körmével a bánat keselyűje, ha ő itt volna valóságban!
116 2, 12| megtelnék ez a nagy kongó ház, ha megcsendülne egyszer az
117 2, 12| lett belőled, Toldi Miklós! Ha látna, nem ismerne reád
118 2, 12| bizony vérbefagyva hagyja, ha a jó nagyasszony le nem
119 2, 13| Mindegy volt neki, akárhol. Ha rágondolt édesanyjára, lángba
120 2, 13| Lőrinc. Hej, mi lesz most! Ha Toldi meghallja az üzenetet,
121 2, 13| rajta tollas buzogányát! S ha nem tör a házára, kimehet-e
122 2, 13| zárassa tömlöcbe!~Király ha parancsolja, bizony nem
123 2, 13| vissza-visszajárt Budára, ha valahol kezére kaphatná
124 2, 13| lenyomhatta, nem volt ez pihenés. Ha most a föld megnyílt volna,
125 2, 13| De a föld nem nyílt meg. Ha most az ég megszakadna s
126 2, 13| Hát - készült a halálra. S ha már meg kell halni, ne haljon
127 2, 14| amint kínlódtak, erőlködtek, ha valami szerént mégis bejuthatnának,
128 2, 14| most senki ne csudálja, ha meghűlt a vér benne.~- Nem,
129 2, 14| rablókézre került. Hiszen ha csak raboltak volna a cudarok!
130 2, 14| ült Rozgonyi Piroska!~Oh, ha valaki le tudná írni az
131 3, 15| mondta hangos szóval:~- Ha nincs is kegyelem a királynénál,
132 3, 15| királynál. Megyek utána, ha térdig kopik is a lábam.
133 3, 15| azt nem engedem meg! Ha valaki elmegy, az csak én
134 3, 16| Lajos király meg sem látja. Ha hazajön Olaszországból,
135 3, 16| magad, amíg van reménység, ha olyan vékony is!~Így altatja,
136 3, 16| gyilkosságért, sírfosztogatásért s ha megtalálják, gyalázatos
137 3, 16| azt erősen szánja-bánja; ha befogadják barátnak, szent
138 3, 16| Toldi Miklós! Jaj nekünk, ha visszatér s megbosszulja
139 3, 17| Adod hát a felét? Bizony, ha nem, feljelentlek, hogy
140 3, 17| a derekán, az övben!~No, ha ott volt, Bence meg is találta,
141 3, 17| felelték, hogy: a dózse. No, ha a dózse, mentek a dózséhoz,
142 3, 18| várták volna a világ végét (ha már csakugyan vége lesz),
143 3, 18| minekünk is van ám törvényünk. Ha testvérünk akarsz lenni,
144 3, 18| vagyok. Hallottad a hírét? Ha magyar vagy, tudom, hogy
145 3, 18| győztes, engem illet a lyány! Ha azt teszem: lovagi nevemet
146 3, 18| nevemet megbecstelenítem. Ha pedig nem fedem fel a titkot,
147 3, 18| barátom. Szerencsétlenség az. Ha igazi párbajban ölted meg
148 3, 18| régen e gyalázatos népet, ha nem remélném, hogy közéjük
149 3, 19| szomorú nótákat, így csak ha nem csordult, cseppent,
150 3, 19| volnék az az ember.~- De ha te vagy az, minek bújtál
151 3, 19| jössz-e?~- Veled megyek, ha mégy - mondotta az ifjú.~
152 3, 19| fiam - mondta a császár. - Ha már csakugyan nincs itt
153 3, 20| királynak, vegye el a várat, ha tudja, de ő bizony szép
154 3, 20| parancsolta a király -, s ha nincs nála semmi gyanús
155 3, 20| a várnak állását.~- Nos, ha igazat beszélsz - szólt
156 3, 21| hadjának tovább indulása, ha indulni kell. Így vetődött
157 3, 21| haltak volna csúf halállal, ha nincs ott a Pejkó. A Pejkó,
158 3, 21| sereg, s még nagyobb lesz, ha segítséget nem küld a király.
159 3, 21| csak vezető nincsen! Hiszen ha magam lehetnék ott mindenütt!~
160 3, 21| kobzos! Itt haltál meg, ha nem beszélsz kedvünk szerint.~-
161 3, 21| egy életem, egy halálom, ha már úgy van, ahogy van,
162 3, 21| Eredj, Miklós, eredj! Hej, ha tudnád, ki van Averszánál.
163 3, 21| Bizony nagy csuda lesz, ha van még élet benne.~Nem
164 3, 21| Nem lesz bántódásod.~- Ha magyar vagy, lovag is vagy -
165 3, 21| holttesttől!), vissza Bencéhez, ha megtalálná. Megtalálta
166 3, 21| meg ő száz halállal!~No, ha nagy volt a bánata, nagy
167 3, 21| hogy feladják a várat, ha Lajos király hittel ígéri,
168 3, 21| csalják. Gondolta magában: ha elhiszi üzenetét a király,
169 3, 21| összeválogatnak száz lovagot, s ha Kont forgós süvegét megrázza:
170 3, 21| nézi ő majd a viadalt s ha szükség lesz rá: ott lesz
171 3, 21| kardélre hányják az őrséget, ha a király meg nem tiltja.
172 3, 21| pusztít a fekete halál. Elég, ha őrzik kívülről.~Mikor aztán
173 3, 22| rabolt, erre esküt tennék, ha apáca voltom nem tiltaná.
174 3, 22| Isten Istenem ne legyen, ha nem látom a Pejkót. Nye,
175 3, 22| elloptak, ugye, Pejkó? No, ha el, bizony vissza is loplak
176 3, 22| szólott belé Toldi -, ha felséged fiúsítja Toldi
177 3, 22| szaporán!~Szaporán, szaporán, ha az csak úgy menne. Öreg
178 3, 22| türelme az anyai szívnek. Hej, ha mostan szárnya lehetne!~
179 3, 22| hintajában. Fekete ruhában. Ha megjött a király - kolostorba
180 3, 22| váltottak a fiatalok, s csuda-e, ha a boldogok észre sem vették,
181 3, 22| földet, odavitte szíve. Oh, ha megláthatná, ha élve találná!~
182 3, 22| szíve. Oh, ha megláthatná, ha élve találná!~Kémlelődött
183 4, 23| elég volt a szomorú élet. Ha nincsen rám szükség, hát
184 4, 23| megkönyörül. Azért ástam e sírt. Ha meghaltam, ide temess, Bence!
185 4, 23| hadd lássam: él-e még? S ha él - hála az Istennek, hogy
186 4, 23| kocog tovább, azaz kocogna, ha egyszerre csak meg nem állana
187 4, 23| nem tesznek a jó öreggel, ha hirtelen meg nem fordul
188 4, 23| volt, csak félrehúzódott s ha teheti vala, el is szelelt
189 4, 23| kőhajításnyira s elterült a földön. Ha most félre nem ugrik az
190 4, 23| gázolni a lovával! Hiszen ha az olyan könnyű volna! Látja
191 4, 24| jókedvben, nekibátorodtak s ha már a nótát másodszor nem
192 4, 24| tudván, mi történt:~- Király, ha nem nézném vitézi voltomat,
193 4, 24| dagadtak, térde roskadozott, s ha Bence hirtelen meg nem öleli,
194 4, 24| voltam... de a szívem... ha vétkeztem, meglakoltam.
195 4, 24| kérgét ne faragd le róla. Ha le nem faragják, nehezebben
|