Part, Paragraph
1 1, 2 | édesanyjáról, a világi pompa közt sem! - fohászkodott föl a nagyasszony,
2 1, 2 | az édes testvéröccséhez sem: cselédnek nézte, parasztnak
3 1, 2 | tartotta Buda felé, szót sem szólva, meg sem is mozdulva,
4 1, 2 | felé, szót sem szólva, meg sem is mozdulva, karja meg nem
5 1, 2 | mereven, szótlanul. Egy szava sem volt a hetyke vitézekhez.
6 1, 3 | tovább gunnyasztott, meg sem mozdult, ámbátor jól tudta,
7 1, 3 | vállában: az ám, ennek már fele sem volt tréfa. Vállba érte
8 1, 3 | nem ettél befaló falást sem, mióta eljöttél? No, ülj
9 1, 3 | mesének tetszik. Haj, de az sem mese, hogy én gyilkos lettem,
10 1, 3 | mennem, el kell, híremet sem hallja. Sokáig nem hallja.
11 1, 4 | föld kerekén! Már senki sem mer szembeszállni véle!~
12 1, 4 | nem is akad egyetlen vitéz sem, aki megvívjon vele. Jaj,
13 1, 4 | Ment utcáról utcára, azt sem tudta, merre. Bódult volt
14 1, 4 | Szégyen és gyalázat, senki sem bír vele. Majd telekürtöli
15 1, 4 | a nép oly eszeveszetten? Sem nem tűz, sem nem árvíz,
16 1, 4 | eszeveszetten? Sem nem tűz, sem nem árvíz, egy vadul száguldó
17 1, 4 | biztatásánál maradtak, senki sem mert a bika elé lépni.~Nézte,
18 1, 4 | felfordulást, ő nem szólt egy szót sem, csak kiállott az utca közepére
19 1, 4 | diadallal.~Még csak jó szót sem adtak a legények Miklósnak.
20 1, 4 | sok ember életét, semmibe sem vették! A májat odahajította
21 1, 4 | sok dicsérő szót, de egy sem mondta: jere be, te derék
22 1, 4 | a Duna szigetjére? Szóba sem áll véle a gőgös cseh vitéz.~
23 1, 4 | magában szegény Miklós, azt sem tudta, merre forduljon,
24 1, 4 | megkeresem Miklóst, s soha el sem hagyom. Mondta erre őkigyelme,
25 1, 4 | látott. De bezzeg Miklós sem találta helyét az arany
26 1, 4 | egyet ez mái nap örömére.~Be sem kellett menniök a városba,
27 1, 5 | nekivágott Pestnek, meg sem állott a Duna partjáig.
28 1, 5 | lehet, honnét jött? Senki sem ismeri, senki nem is sejti.
29 1, 5 | úgy visszarúgta, hogy meg sem állott a pesti oldalig.~
30 1, 5 | Vitéz, fogjunk kezet. Te sem láttál engem, én sem téged
31 1, 5 | Te sem láttál engem, én sem téged soha, egymást nem
32 1, 5 | magyar vitéz kezét! De Toldi sem esett a feje lágyára, megsajdította
33 1, 5 | cseh óriás bátorsága! Meg sem állott, míg az inába nem
34 1, 5 | dali szép fiát. Szolgaságod sem kell, menj vissza hazádba,
35 1, 5 | Pesten, Budán. A király sem tudott megülni aranyos székében,
36 1, 5 | nagy dicsőségtől.~- Senki sem ismeri? - kérdezte, faggatta
37 1, 5 | is, meg amazt is.~Senki sem ismerte a vitéz daliát.~-
38 1, 5 | No, Toldi György, hát te sem ismered? Nem ismered. No,
39 1, 5 | felhozzuk vitézeink közé. Még ez sem volt elég. Gyilkosságra
40 1, 5 | Nem mondott Toldi György sem igent, sem nemet. Mint a
41 1, 5 | Toldi György sem igent, sem nemet. Mint a nyárfalevél,
42 2, 6 | hová, no, azt bizony ő maga sem tudta. Elég az, hogy látni
43 2, 6 | Bezzeg hogy Budán egy lélek sem látta, mikor elillant hazulról
44 2, 6 | György öcsém! Egy szóval sem mondok ellent az apádnak.
45 2, 6 | Bizony mondom, még túl sem járt a határon, Piroska
46 2, 7 | vívásban, lovagi játékban egy sem lépett a Toldi nyomába.
47 2, 7 | leánya Rozgonyi Piroska, úgy sem vívnék érte! Egész úton
48 2, 7 | is a házaséletet, akkor sem verekedném érte - forrongott
49 2, 7 | érjen száz esztendőt, akkor sem felejti, rege válik ebből,
50 2, 7 | Vajon vív-e, Toldi? Talán el sem is jött? Hej, ha ő itt lenne!
51 2, 7 | Sógorság, komaság fabatkát sem ér itt. Ihol, a bajmester
52 2, 7 | beléje? S merthogy semmi sem találtatik a homokban, bajmester
53 2, 7 | színét. No, már erre én sem vesztegetek tentát. Voltak,
54 2, 7 | Miklós. Azt hinnéd, meg sem áll a világ végéig.~- Nem,
55 2, 7 | komoran hallgatott. Meg sem is hallotta Lőrinc esküvését.
56 2, 7 | de már döndülhetett, egy sem érte utol balkezű Lőrincet.
57 2, 7 | ül mogorván, ő mosolyogni sem próbál (hiszen próbálhatná,
58 2, 8 | értett, sarkon fordult s meg sem állott (hej, hány ló dőlt
59 2, 8 | Rozgonyi uramtól, s meg sem állott Budáig.~- Hiszen
60 2, 8 | a király szívében, észre sem vette, hogy vitézei közül
61 2, 8 | Toldi. Szegény Miklós, ő sem aludt egész éjjel, de ő
62 2, 8 | azt te mind kiinnád, akkor sem temetnéd el ezt a nagy bánatot.
63 2, 8 | ezt a nagy bánatot. Akkor sem szűnnék meg lelked háborgása.~
64 2, 8 | a gyöngyéletre, kötéllel sem lehet itthon tartani, meg-meg
65 2, 8 | áldja meg az Isten.~Még szót sem szólhatott Toldi, a szeleverdi
66 2, 8 | Piroskát. Nem kell neki sem ő, sem más! Az ő élete bajvívás,
67 2, 8 | Piroskát. Nem kell neki sem ő, sem más! Az ő élete bajvívás,
68 2, 8 | királynak!~Még jóformán meg sem pihent otthon a király,
69 2, 8 | rendjén megállapítottuk, hogy sem az ország, sem ennek régi
70 2, 8 | állapítottuk, hogy sem az ország, sem ennek régi királyai, soha
71 2, 8 | földjét foglalta el Árpád: sem ő, sem semmi nemzetsége,
72 2, 8 | foglalta el Árpád: sem ő, sem semmi nemzetsége, egyetlen
73 2, 8 | kaszálok”, még tallózni való sem marad utánam.~- Jó, jó,
74 2, 9 | Mert ilyen hadbaindulást sem látott még ember, mióta
75 2, 9 | mellett?~Hát bizony, sehogy sem tetszett ez a dolog a cseh
76 2, 9 | vitézek nevét, mindössze sem sokat, de Toldi még a keveset
77 2, 9 | diskuráltak is, s egy órát sem mentek együtt, a magyar
78 2, 9 | volna Lajos királyt.~Még meg sem érkeztek Prágába, híre ment
79 2, 9 | a szentséges római pápa sem kívánhat vala ennél nagyobb
80 2, 9 | kapuját, s szép szerént meg sem nyílik az. Még akkor sem
81 2, 9 | sem nyílik az. Még akkor sem lohadt le a kedve, mikor
82 2, 9 | Merthogy a várban semmit sem tudtak arról, mi történt
83 2, 9 | nem szólt csak egy szót sem.~- Kezdjünk már valamit,
84 2, 9 | háta mögött Toldi. - Sehogy sem tetszett neki ez a hosszú
85 2, 9 | oldalamon.~Lajos király erre sem mozdult meg, csak hallgatott
86 2, 9 | Micsoda béke az, ha elébb vér sem folyt? Nem is állotta szó
87 2, 9 | adakozó kedvében. Még haza sem ért Budára, útközben gazdagon
88 2, 9 | Utána! Utána!~Percig sem habozik a jó Toldi Miklós.
89 2, 10| üresen szomorkodott.~Álmodni sem merte volna Rozgonyi uram,
90 2, 10| az ő fészkébe, még szót sem igen szóltak, csak egymásra
91 2, 10| nagyobb is. Akit ő szeret, az sem tud az ő szerelméről, sőt
92 2, 10| elfeledted? Eszedbe juttatom, el sem is felejted - itt döglesz
93 2, 10| feleséged? Hát gyermeked van-e? Sem ez, sem az nem borul a te
94 2, 10| gyermeked van-e? Sem ez, sem az nem borul a te sírhalmodra.
95 2, 10| volna? Gyenge világosság sem szűrődött be azután többet.
96 2, 10| alighogy eltelék, írmagja sem maradt a zsivány népségnek.
97 2, 11| De bezzeg az én gazdámnak sem kellett több, ahogy ezt
98 2, 11| maga is. A leány meg - azt sem tudom éppen, hogy király
99 2, 11| Nem hiszed? Jere el!~Azt sem mondta Miklós: elmegy, azt
100 2, 11| mondta Miklós: elmegy, azt sem mondta, nem megy, szó nélkül
101 2, 11| megy Budáról, többet vissza sem jön. Eltemeti magát a szalontai
102 2, 11| mégsem mondja ezt. Egy szó sem tud jőni remegő ajkára.
103 2, 12| Elmerült az imádságban, észre sem vette, hogy Lőrinc visszaódalgott
104 2, 12| s az önvád. Toldi Miklós sem egyedül vágtatott el a sötét
105 2, 12| bánat s az önvád. Egyik sem maradott el tőle. Marcangolták
106 2, 12| nyargalt árkon-bokron át s meg sem állott, míg Nagyfaluba nem
107 2, 12| nevetésén, pajkosságán el sem mosolyodott. Nem volt maradása
108 2, 12| bánatával. Ahol senkinek sem tartozik szóval, felelettel.
109 2, 12| hervadozna ez az arc, az ő szívét sem szaggatná, nem tépdesné
110 2, 12| Nagyfaluba, s merthogy egyéb hír sem jött Szalontáról, nem volt
111 2, 12| néztek össze az urak, egynek sem jött szó az ajakára, aztán
112 2, 13| szégyen, a bánat, sokáig azt sem tudta, hol jár, merre jár.
113 2, 13| Pedig Lőrinc amaz este óta sem szóval, sem kézzel nem bántotta
114 2, 13| amaz este óta sem szóval, sem kézzel nem bántotta Piroskát.
115 2, 13| akkor - szólt a király -, te sem vagy lovag, Toldi Miklós
116 2, 13| vagy lovag, Toldi Miklós sem az. Még ma törültetem neveteket
117 2, 13| többé ne lássalak!~Még ki sem támolygott Tar Lőrinc, szólíttatá
118 2, 13| szállott le, nincs segítség sem égen, sem földön: készülj
119 2, 13| nincs segítség sem égen, sem földön: készülj a halálra,
120 2, 14| voltál, a félelmet hírből sem ismerted, láttál szörnyű
121 2, 14| hátha jön valaki. De senki sem jött. Leszállt az este s
122 2, 14| Szegény feje, sejtelme sem volt arról, hogy már nemcsak
123 2, 14| tolvajok, de azt bizony maguk sem gondolták, hogy mekkora
124 3, 15| érseknek átka. Nem lehet sem gyilkos, sem rabló Toldi
125 3, 15| Nem lehet sem gyilkos, sem rabló Toldi Lőrinc fia!
126 3, 16| király, Lajos király meg sem látja. Ha hazajön Olaszországból,
127 3, 16| pára, gazdátlan pára, te sem viszed sokáig! Aztán közelebb
128 3, 17| de hét puszta határában sem lesz több olyan gazdag ember,
129 3, 17| király előtt. Egy szóval sem tagadták a rablást, mindent
130 3, 18| tetszett Toldinak, hogy sehogy sem illik a gyülevész hadba.
131 3, 18| beállottam a barátok közé. De itt sem volt maradásom. Elüldözött
132 3, 18| a szent hadnak híre-pora sem volt, mondotta Toldinak:~-
133 3, 18| Toldi a kérdés elől. - Én sem tudakolom a te nevedet,
134 3, 19| de bizony Toldit sehol sem fogadták be barátnak. Azt
135 3, 19| arcodat, hogy édesanyád sem ismerne rád.~- Édesanyám! -
136 3, 20| fenekéből, azt én nem tudom, más sem tudja, elég az, hogy egyszerre
137 3, 20| semmi: nem fogta testét sem nyíl, sem kopja. Mikor aztán
138 3, 20| nem fogta testét sem nyíl, sem kopja. Mikor aztán eszenélkül
139 3, 20| király embereinek, hogy ő sem nem olasz, sem nem német,
140 3, 20| embereinek, hogy ő sem nem olasz, sem nem német, hanem igaz magyar
141 3, 20| parancsolta, s minthogy semmit sem találtak nála, bevezették
142 3, 20| fokára. De még a lábát rá sem tette a hágcsó alsó fokára,
143 3, 20| zuhant a mélységbe, még elé sem bukott, talpra esett, aztán
144 3, 20| erdélyi vajda. Azazhogy, be sem kellett venni: önként feladta
145 3, 21| panaszolá barátjának -, meg sem ismert a király. Nem ismert?
146 3, 21| Szegény kobzosnak a feje sem látszott.~Ahogy ezt látta
147 3, 21| belekapaszkodik, a halállal küzdve sem fogódzik királyába, de a
148 3, 21| mire visszajött, híre-nyoma sem volt a kobzosnak. Ment a
149 3, 21| Toldihoz. De még vissza sem érhetett Toldihoz, a vajda
150 3, 21| hogy ezt Toldi látta, neki sem volt maradása: észrevétlen
151 3, 21| még nem is látta, hírét sem hallotta: merre jár, hol
152 3, 21| király, örömében Tolditól sem sajnálja a kegyelmet.~Hát
153 3, 21| Nem lát rajta sebet. Vért sem, egy cseppet sem. Talán
154 3, 21| sebet. Vért sem, egy cseppet sem. Talán a sisak alatt? Az
155 3, 21| ellenfelének, holott még össze sem roppant fegyverük. S ím,
156 3, 21| gabalyodásban egérutat vett, meg sem állott Nápolyig.~Hát, ez
157 3, 21| meg nem tiltja. Sőt, azt sem engedte meg, hogy bemenjenek
158 3, 21| akkor éjjel Lajos király sem hunyta be szemét. Mégis,
159 3, 22| De most már a királynak sem volt maradása. Seregének
160 3, 22| kobzos is, bizony Bence sem maradt itt. (Erősen megunta
161 3, 22| király.~Az ám, még haza sem értek: hogy elröpült a bánat
162 3, 22| csuda-e, ha a boldogok észre sem vették, hogy Toldi térült-fordult
163 3, 22| világítá meg félve, egy lelket sem látott. Ment tovább, bódultan,
164 4, 23| vitéz Toldi Miklós, semmi sem tetszett neki, amit az udvarnál
165 4, 23| szíve keserűséggel. Meg sem állott, amíg haza nem ért.
166 4, 23| ebben a rozoga házban. Ott sem laknak soká: egy esztendő,
167 4, 23| fekszik apám is. Egyiknek sem kell sír.~Toldi fölnézett
168 4, 23| házba, de a pihenésből semmi sem lett. Bort hozatott fel
169 4, 23| küzdeni életre-halálra?~Senki sem mozdult meg. Földre sütött
170 4, 23| Bence úgy tett, mintha ügyet sem vetne a csúfondárosságra.
171 4, 23| tekintetét a sokaságon, szóra sem méltatva kocog tovább, azaz
172 4, 23| fegyver, megtanítanálak!~Egyéb sem kellett a csürhe népének:
173 4, 23| csúfolsz? Nagy öklelőfádat meg sem is mozdítod? Védjed magad!~
174 4, 23| összecsapnak kétszer, de egyik sem enged. Megpihennek, újra
175 4, 23| újra kezdődik, de az egyik sem tágít. Már Toldi ühmget,
176 4, 24| fejeden hozod?~S még ez sem volt elég, háta mögé kerekedtek,
177 4, 24| már itten mentség.~S meg sem halhat csendben. Kívülről
|