Part, Paragraph
1 1, 2 | úgy égett kezén a munka. Még alig pelyhedzett az álla,
2 1, 2 | ökrök is álmosan, kérődzve. Még arra is lusta a cselédnép,
3 1, 2 | hányszor! De lám, imetten még sohasem látott daliákat,
4 1, 2 | már-már nagyot akart mondani, még nagyobbat cselekedni, de
5 1, 2 | ehhez hasonlatos erőt még nem láttak. Pedig még gyerek!
6 1, 2 | erőt még nem láttak. Pedig még gyerek! Mi lesz ebből, ha
7 1, 3 | az édesanyjához, no lám, még azt is megkérdi:~- Hol a
8 1, 3 | Miklós. Jaj, mi lesz itt? Még fojtogatja a harag, a gyűlölet,
9 1, 3 | földbe döndít téged. Hát ha még rád is sújt az ő vasöklével!~
10 1, 3 | gyáván húzódik visszafelé. Még egy pillanat s lecsap rá
11 1, 3 | megpillantotta Miklóst. Még mindig ott üldögélt a malomkőn,
12 1, 3 | mit cselekedtem! Ha csak még egyszer láthatnám, édes
13 1, 3 | láthatnám, édes jó anyámat! Ha még egyszer borulhatnék kebelére,
14 1, 3 | csókolhatnám áldott kezét! Ha csak még egyszer érezhetném az anyai
15 1, 3 | György Budavárába? Vagy még mindig halálra keresteti?
16 1, 3 | jót ád. Talán felragyog még az én csillagom is.~- Nem
17 1, 3 | szívének. Visszatérek én még hírrel, dicsőséggel, meglásd,
18 1, 3 | nem tudott elbujdosni, míg még egyszer nem hallotta édesanyja
19 1, 3 | messzire suppant le. Az ám, még veszett mérgesebben ugrott
20 1, 3 | Elmegyek, elmegyek, de még visszajövök, hírrel, dicsőséggel
21 1, 4 | a magyar vitézeket. Akik még kiálltak, mindet megcsúfolta,
22 1, 4 | bár mérges indulatja, de még lemoshatja magáról a szennyet.
23 1, 4 | dologra készült.~- Akarsz még valamit? - kérdezte a király,
24 1, 4 | hogy vágyom a részére. Még azt suttoghatnák, miattam
25 1, 4 | Várj, Toldi György, várj, még nem fejeztem be királyi
26 1, 4 | csurgott a vér patakban s még vadabbul nekibőszült, meg-megállott,
27 1, 4 | vágóhídra - nagy diadallal.~Még csak jó szót sem adtak a
28 1, 4 | visszatakarodott a hajlékába, de még sok ablak volt nyitva, onnét
29 1, 4 | a vén udvarházba. Talán még ott dőzsöl a bátyja, szegény
30 1, 4 | Isten szabad ege alatt, még egy szín aljában sincsen
31 1, 4 | bolond voltam! De hátha még nem késő - szőtte, szövögette
32 1, 4 | reménység szálát. Hátha még ott lesz a fiai sírján!~
33 1, 4 | ura, aki ráncos orcáját még mindig csókolja.~- Én Uram
34 1, 4 | mit csinál? Ott dőzsöl-e még az apai házban?~- Már elment! -
35 1, 4 | szakadott, bujdosó fiamat!~- Hát még mit üzent? Mondjad tovább,
36 1, 4 | esenkedett Miklós.~- Hogy hát még mit üzent? - kérdezte az
37 1, 4 | világ világ, ennyi pénzt ő még egy summában nem látott.
38 1, 5 | milyen fiatal! Nézd, nézd, még csak gyermek! Komoran hallgatta
39 1, 5 | felhozzuk vitézeink közé. Még ez sem volt elég. Gyilkosságra
40 1, 5 | boldog többet vajon leszel-e még? Nézz csak oda, nézz már!
41 2, 6 | kapunak mind a két szárnya még a sarkából is: akinek szeme
42 2, 6 | mondta volna: hát ugyan még erre is engedelmet kell
43 2, 6 | királynak a szíves szó, hát még a szíves tekintet! Merthogy
44 2, 6 | elegyítsem, ifjú legény volt még akkor Lajos király, s ámbátor
45 2, 6 | kedvesen kínálta:~- Vegyen még, kigyelmed! Jaj, de kicsi
46 2, 6 | étkű! No, ebből. No, abból. Még egy falást. Ezt ni!~Sok
47 2, 6 | asztala mellett is), de így még magát nemigen érezte. Hiába,
48 2, 6 | nemzetségünk - leányágon. (Eddig még igazat mondott, no, most
49 2, 6 | Fiatal vagy, erős vagy, még sokra viheted, még király
50 2, 6 | vagy, még sokra viheted, még király is lehetsz!~No, de
51 2, 6 | amit én szereztem. Aztán még egyebet is mondanék. Ajánlja
52 2, 6 | Bizonyosan nem találta meg még a szíve szerint való leányt.
53 2, 6 | búcsúzott el! Bizony mondom, még túl sem járt a határon,
54 2, 6 | mindeneknek, akiket illet (s még azoknak is, akiket nem illet),
55 2, 7 | háborgott az indulatja.~- Még ha kívánnám is a házaséletet,
56 2, 7 | prédára. Akárki eszelte ki, még a király is, rosszul eszelte
57 2, 7 | úton Toldi indulatja, s még a király is megrezzent tőle,
58 2, 7 | egyszer rátekintett: nem látta még ilyen különösnek Toldi Miklós
59 2, 7 | asszonyok, világpompájában, s még a nap is megáll, úgy elcsudálkozik
60 2, 7 | elcsudálkozik a nagy ragyogáson. Hát még a daliák, s a büszke paripák!
61 2, 7 | balkezű! Sohasem látták még ilyen ügyetlennek. Jobbra-balra
62 2, 7 | Nem vádollak téged. Csak még egyet mondok: becsüld meg
63 2, 7 | koszorút Piroska kezéből. Még fején a sisak. Meghajtja
64 2, 7 | éltetik Rozgonyit, hát még a mátkapárt! Lassankint
65 2, 7 | ezüstkannát. Nem látott a világ még ilyen vad kedvet! Táncra
66 2, 8 | is (apám is Bence volt, még a nagyapám is), no, de nem
67 2, 8 | édösapja - áldja meg az Isten.~Még szót sem szólhatott Toldi,
68 2, 8 | fejét mint réges-régen, s még nem is kérdezte szóval,
69 2, 8 | adod búnak a fejedet! Van még lány, szebbnél szebb, válogathatsz
70 2, 8 | nem baj az ő baja? És ő még sírt, pityergett, mint egy
71 2, 8 | való. Ki meri mondani, hogy még sírt egy pillanattal elébb?
72 2, 8 | Anikónak a pirongató szóban, de még több a kényeztetőben: Nem
73 2, 8 | reád Nagy Lajos királynak!~Még jóformán meg sem pihent
74 2, 8 | hívtalak - mondá a király -, s még nincs vége annak. Állj elő,
75 2, 8 | mondok, ahol én „kaszálok”, még tallózni való sem marad
76 2, 8 | a halállal, ráérünk arra még. Hanem azt kérdem én tőled,
77 2, 8 | parancsolom. Indulj útnak még ma, de nem Trencsén felé.
78 2, 9 | hadbaindulást sem látott még ember, mióta a világ: világ.
79 2, 9 | fiatalabb vagyok, mint te, még nem valék nálad. Szégyellem
80 2, 9 | felelek én!~Az öregeknek még mindig nem tetszett a dolog:
81 2, 9 | mindössze sem sokat, de Toldi még a keveset is sokallotta:
82 2, 9 | elkísérték volna Lajos királyt.~Még meg sem érkeztek Prágába,
83 2, 9 | szerént meg sem nyílik az. Még akkor sem lohadt le a kedve,
84 2, 9 | király a dölyfös üzenethez, még meg is kínálta a követet:
85 2, 9 | égett a föld a talpa alatt, még jobban égett kezében a buzogány,
86 2, 9 | Hiszen várhatott is ezzel még a király, ha szól, úgysem
87 2, 9 | kérdezem tőled: hozzak-e még adót?~- Ej, ej, fiam, fiam -
88 2, 9 | híre ment hét országra, még azon is túl. Három nap s
89 2, 9 | vígan. Sikerült a kaland, de még hogy sikerült! Madarat lehetett
90 2, 9 | ilyen adakozó kedvében. Még haza sem ért Budára, útközben
91 2, 9 | ott vagy négy vánkos, de még derekalj is. Aztán lóvakaró,
92 2, 9 | kezdte a jövendőt. Talán még nem késő. Elmegy Piroskához,
93 2, 10| kerül vitéz Toldi Miklós~Még nem indult volt el Lajos
94 2, 10| kegyelmére gondolt, s hát még, mikor tapasztalta, hogy
95 2, 10| Piroskát az ő fészkébe, még szót sem igen szóltak, csak
96 2, 10| Nem kisebb ez annál. Talán még nagyobb is. Akit ő szeret,
97 2, 10| kardját, de csak azért, hogy még rettentőbb fájdalom szaggassa
98 2, 10| megbocsátom néked az apám halálát. Még többet is teszek. Ma éjjel
99 2, 10| hallatszik, meghallják ezt is!~- Még van itt valaki! - hallja
100 2, 10| udvarán leszökött róla, de még két-kéz kardja is ott lógott:
101 2, 10| Aztán felpattant rá, s még csak most jött az igazi
102 2, 11| magam levágtam százat, hát még a gazdám!~- Jó, jó, hiszem,
103 2, 11| erdőbe értünk s hallj csudát! még a föld is szikrát vetett,
104 2, 11| magára Rozgonyi Piroska, még ő maga szorgatta, sürgette
105 2, 11| ó, bárcsak eljőne! Csak még egyszer látná!~Hát mégiscsak
106 2, 11| csuda-e, ha a vén hold képe még szélesebbre húzódott?~-
107 2, 12| magányos erdő-mezőjárást s hát még a hosszú téli esték mily
108 2, 12| kerüljön anyja elébe. Ami még nem történt Toldival, most
109 2, 12| visszatántorodott a bor gőzétől, még inkább attól, amit látott.
110 2, 13| üzenetet, vak indulatjában még a házára tör s úgy táncoltatja
111 2, 13| király hitetlenül. - Ismételd még egyszer. Mondd el aprójára,
112 2, 13| lovag, Toldi Miklós sem az. Még ma törültetem neveteket
113 2, 13| Eredj, többé ne lássalak!~Még ki sem támolygott Tar Lőrinc,
114 2, 14| rengeteg nagy sziklát...~De még azon éjen, a temetést követő
115 2, 14| már nemcsak gyilkos, de még sírrabló is: két nagy bűnért
116 3, 15| én lehetek. Fiatal vagyok még, győzöm a gyaloglást. Velem
117 3, 16| hírével, majd találkozunk még velük valahol Taliánországban,
118 3, 16| nem látjuk Piroskát: él-e még szegény? Hát Toldi, a „gyilkos”,
119 3, 17| király s vitték a rablókat. Még aznap hollók lakmároztak
120 3, 18| bejártam, de ilyen hadakozást még nem láttam. Hallottam mesélni
121 3, 19| Kenyerem javát megettem, de még ilyen vadászatot nem láttam -
122 3, 20| karikás ostorával! Ilyet még a világ nem látott. Ég,
123 3, 20| engem vitézi életre, mert még kisgyermekkoromban elkerültem
124 3, 20| Tetszett az ifjú is, de azért még nem mert megbízni benne
125 3, 20| a munka, nagy serényen. Még egy éjszaka van hátra, ezen
126 3, 20| indul: föl a vár fokára. De még a lábát rá sem tette a hágcsó
127 3, 20| gondolta magában a király. Még megelőz a barát! Átkiáltott
128 3, 20| szántából zuhant a mélységbe, még elé sem bukott, talpra esett,
129 3, 21| szalad kő, az öt vitéz még idejében félreugrik, de
130 3, 21| Hiszen került magyar kézre még több vár is, ki önként,
131 3, 21| van ott a magyar sereg, s még nagyobb lesz, ha segítséget
132 3, 21| zsoldjában vagyunk. (Bezzeg, hogy még nemrég Lajos király zsoldjában
133 3, 21| vissza egyenesen Toldihoz. De még vissza sem érhetett Toldihoz,
134 3, 21| ihol, ez az ifjú. Gyenge még. Nehéz a páncél törékeny
135 3, 21| biztatta öreganyját Anikó, bár még nem is látta, hírét sem
136 3, 21| nagy csuda lesz, ha van még élet benne.~Nem habozott
137 3, 21| leány. Szólni nem tudott még, de könyörögve, esdve nézett
138 3, 21| város népére az éhség. S még ennél is szörnyebb baj:
139 3, 21| bajra hívó követ!~Ment is még aznap a követ Lajos királyhoz,
140 3, 21| esett ellenfelének, holott még össze sem roppant fegyverük.
141 3, 21| kedve volt a királynak! Ím, még serleget is emel, bizonnyal,
142 3, 22| üldözik, esztergomi érsek még meg is átkozta. Felséges
143 3, 22| másik oldalon következik még valami. Ezt már csak kezdette
144 3, 22| Piroskát, ott a kút mellett (Még a köszönésire is emlékszik:
145 3, 22| szívét, jaj, de megsajgatta!~Még alighogy elmondotta Anikó
146 3, 22| Magyarországba, lovagi ruhában! Most még nincs kard a vitézi ruhához,
147 3, 22| Piroska írt végig. „Engedjen még egy szót, felséges királyom,
148 3, 22| Felveszi a fátyolt...~- Arról még beszélünk, édesanyám, lelkem! -
149 3, 22| mondotta a király.~Az ám, még haza sem értek: hogy elröpült
150 3, 22| nem is hárman, négyen. Még Bencének is jut a nagyasszony
151 3, 22| Budára, Toldi vén házába. Ott még aznap este gyűrűt váltottak
152 4, 23| ne művelődjék. Jöhetnek még idők, mikor hadba kell szállni.
153 4, 23| ez a kényes, finom nép. Még annak is sorja kerülhet,
154 4, 23| Pihenjünk le mi is.~De még a gödör fenekén állott Toldi,
155 4, 23| küldöttek, hadd lássam: él-e még? S ha él - hála az Istennek,
156 4, 23| hála az Istennek, hogy él még kigyelmed! -, mondjam meg
157 4, 23| Miklós. Hadd lám: bírja-e még? Bírta, de hogy bírta! Nem
158 4, 23| Ifjú, nagyon ifjú volt még mind a kettő. Egy leányt
159 4, 23| csúfondároskodott: van-e még valaki, aki halni akar?
160 4, 23| magát a régi módra, amikor még ifjú volt, erős volt, de
161 4, 23| idétlenkedett szegény feje, s még jobban kacagták. Meg-megrántotta
162 4, 23| kantárját, hátha tudna az még délcegen is járni, de haj,
163 4, 23| mondják többen. Egyik-másik még ott is volt a temetésén!~-
164 4, 23| a barátra: - Mit! Hát te még csúfolsz? Nagy öklelőfádat
165 4, 24| hogy cudarul kicsúfolták. Még fel is emelték a vén gebéjével,
166 4, 24| kisütött az igazság napja. De még azt se csudálja senki, hogy
167 4, 24| Vivát Toldi! Vivát!~Hát még Pesten, uramfia, mi volt!
168 4, 24| bizony a házak tetején is, még a kéményen is, onnét nézték,
169 4, 24| újra, ne marja a rozsda. Ád még nekem életet az Isten s
170 4, 24| lantost: kezdje újra. Fújja el még egyszer!~Abban a pillanatban
171 4, 24| öreg? A fejeden hozod?~S még ez sem volt elég, háta mögé
172 4, 24| bámulattól megmeredten, még nem tudja, mi történt. Megmondták.
173 4, 24| abba fekteték. És indula még az este a gyászoló menet:
|