Part

 1 2 |       barátidnak zokogó sírásit?~Úgy van! - Teremtõdnek mert ez akaratja:~        
 2 3 |      Örökkévalóság boldog országában~Van már nemes lelke teremtõnk
 3 8 |           fér úri nemedhez amaz.~Úgy van. Apollónak gyűlölnek húgai;
 4 10|            sereg!~Sírjatok! - Im oda van karotok fõbb dísze! Dicsõség~        
 5 10|          kedvellett társatok, ím oda van! -~Szánd te is, árva hazám!
 6 13|          múzsák békesség ölében.~Ott van az igazság teljes mértékében,~
 7 15|           egyszer Árpád unokája?~Úgy van! Csalatkozott atyánk s fejedelmünk~
 8 16|              sok, mely szent lánccal van kötve honjához,~S annak
 9 17|        minden változandó,~S hogy, ha van még, ami nem éppen múlandó,~
10 17|     biztatott nyíló szépségével,~Oda van reményünk minden kellemével!...~
11 20|      tolvajok~Legtöbbet ártanak!) Ha van pofája még,~S egészlen el
12 26|        balgatag! hogy az ész mivében~Van érdem, s a szívnek munkás
13 27|            Hová lett Versegi, s mint van?~Versegi, kit szeretünk;
14 27|         szolgált az igazság? - -~Hol van néhai szerzete más nagy
15 27|             jelesebb hû gyámola; hol van~Kreskai? s mért hallgat?
16 39|            felérni:~„Honnan, s miért van ennyi rossz?~Mért szenved
17 39|                              II.~Úgy van; megint köny nedvesíti képemet!~
18 41|                                      Van magyar még, ki ma sem kél~        
19 45|             az ész, fene kín gyanánt van.~Nincs már hazád; nincs,
20 48|           örömmel~Vészen ölébe.~Most van idõd még:~Most igyekezzél~
21 52|             eltökélésnek,~        Ha van - ritkán van helye.~„Soha
22 52|                      Ha van - ritkán van helye.~„Soha kétségbe nem
23 52|          hogy sírodon túl is~        Van bírád, van istened;~Akit,
24 52|            túl is~        Van bírád, van istened;~Akit, elméd s szíved
25 53|              hírt hoz a vitézségnek,~Van még több útja is az emberiségnek,~
26 55|            éjjeli homályja:~Õ, (noha van máris, ki szívbõl dicséri,~
27 57|                             HORATIUS~Van, van az embernek léte fõ
28 57|                        HORATIUS~Van, van az embernek léte fõ végére~
29 57|    méltóságát meg nem alázhatja.~Úgy van. Akit az ész vezet súgárával,~
30 57|              a jámbor-igaznak ritkán van oltalma;~Légyen, hogy jótettét
31 57|           rejti, s elfedezve tartja:~Van isten! van! s látja mindent-látó
32 57|         elfedezve tartja:~Van isten! van! s látja mindent-látó szeme,~
33 57|     bizodalmát nem csalatkoztatja!~S van itt is bírája, van itélõ-széki,~
34 57| csalatkoztatja!~S van itt is bírája, van itélõ-széki,~Mely még igazságot
35 60|           látónak még ma is példája!~Van még ma is bére jeles érdemének,~
36 61|                    KÁLDI)~Éjfél után van. Nyúgodalomra ment,~S hallgat
37 61|              mikor?)~Serkenni? s hol van támadatod jele?~        
38 62|            hal az emberi nembõl.~Úgy van! A büszkeség márvány-oszlopai,~
39 62|         emésztõ rozsdája!~Fenn, fenn van õ mindég egész épségében~
40 62|        tesznek egész hazájokkal.~Úgy van. Ott, hol Zrínyi, dicsõ