Part
1 2 | kies mezejére;~S letévén itt elõbb természet adóját,~
2 3 | Földre ver, úgy rogy le itt az elrémült szûz.~„Ó bátyám!”...
3 4 | vagy! s tekints e táblára:~Itt nyugszik, s változik hajdani
4 12| bölcs vezetése szerént.~Itt estünk le. Magyar! vidd
5 15| bölcs atyád méltó maradéka!~Itt vagy hát? s tekintvén az
6 17| reményem alig-nyílt rózsái.~Itt az õsz, félig-ért ritka
7 17| lehet maradandó.~Nem használ itt senki bajnoki ereje,~Sem
8 25| vissza nem tére),~Élni fog itt mindég nagy neve hírében,~
9 28| mély gondolatokba merülve~Itt búsong, s aggódva magát
10 28| búsong, s aggódva magát itt gyötri barátod,~A mikoron
11 30| Legfõbb törvényt itt ez tegyen!~Intvén sok bölcs
12 37| Tetszése kéntet títeket itt velem~ Szenvedni?
13 37| elepedve szemlélsz.~Mit látok? Itt hagysz újra te is? Kegyes~
14 37| is? Kegyes~Vígasztalóm! itt hagysz-e te is megint?...~
15 38| éneked?~De íme! már meg itt hagyott...~Meg visszatére~
16 52| s szíved ellen,~ Itt talán ma még tagadsz,~De
17 57| teljes szabadsága,~Mely már itt a földnek porából felvészi,~
18 57| várhatja.~Sõt így lehet már itt annak igaz képe,~Kit imádva
19 57| S míg más gyáva madár - itt sövényen cseveg,~Ott, eledelt
20 57| oltalma;~Légyen, hogy jótettét itt bér nem követi,~Sõt gyakran
21 57| nem csalatkoztatja!~S van itt is bírája, van itélõ-széki,~
22 59| ma szabadnak mondhatod,~S itt e szörnyûséget nyilván ajánlhatod?~
23 60| nem titok elõtte.~Látván itt a világ múlandó hivságát,~
24 61| áldott földre vezéreléd;~Itt, századoktól fogva, szünetlenül~
25 62| Hoc erat in votis.~Itt, az ártatlanság s békesség
26 62| ártatlanság s békesség ölében,~Itt, e kies tájnak zöldellõ
27 62| diófának árnyékos tövében,~Itt telepedjünk meg, itt légyen
28 62| tövében,~Itt telepedjünk meg, itt légyen lakásunk. -~Ide vont
29 62| hogy több bút ne lássunk,~Itt érje határát hosszas bujdosásunk.~
30 62| vígan játszadoznak;~S míglen itt az egyik, párját az erdõben~
31 62| Isten! Isten!” zeng fülébe.~Itt a jámbor élet s józan ész
32 62| élet s józan ész hazája,~Itt az áldott béke s víg öröm
33 62| béke s víg öröm tanyája;~Itt könnyebbül a szív terhes
34 62| szív terhes nyavalyája,~Itt derül az elme komor éjtszakája.~~
35 62| Hallják, mint neveznek már itt is bennünket,~Mikép magasztalják
36 62| nemzeted öröklõ díszére!~Míg itt más, hirdetvén saját kábaságát,~
37 62| származása fõ méltóságáról;~S míg itt - majd hitéért buzgó vak
38 62| várhatja.~Bár minden jó tettét itt bér nem követi,~(Mert legszebb
39 62| Könyvet látsz folyni már itt is minden szembõl,~Valamíg
40 62| fogjátok;~Boldogok mindketten! itt, a jók szívében~S neveteknek
|