Part
1 1 | veszélyt, rabságot érte fel sem venni,~S minden áldozatra
2 6 | Fel mindenem.~De - „Meddig”?
3 10| Gyászra-szokott múzsám! vond fel lantodnak elázott~
4 13| vadságát:~Gyász-szín váltotta fel a félhold világát.~Iszonyodva
5 13| érzékenységeddel;~Hagyj fel véres könyre kísztõ keserveddel.~
6 15| megörült nemzete szavára~Ma ül fel újólag régi kormányára.~
7 15| inséginket?~Minek szaggatom fel újra sebeinket?~S néked
8 15| végzésit,~Ki ekkép váltja fel népe szenvedésit.~Vígadj!
9 15| boldogság pontjára,~Ma veszi fel ismét terhedet vállára,~
10 15| örvendesz jobbra-fordulásán,~Írd fel e napot jegyzõ-tábláidra,~
11 19| karjait terjeszti:~„Álljon fel az erkölcs imádandó széki!~
12 20| poéta gúnyolásit a minap~Fel sem vevéd; sõt durva, mocskos
13 20| kelj! Ám lássa: gyújtsa fel Buda~Várát, ha hírre vágy;
14 20| vak~Dühét, erõtlen átkait fel sem veszem,~S õt mindezért
15 20| kába tetteit~Szemlélve, fel sem venni, - szép s dicséretes;~
16 22| Élj, nõdögelj, és nyúlj fel az ég felé,~S terjesszed
17 25| valál serkentõ vezére,~Vidd fel ma Helikon sziklás tetejére.~
18 27| szorítsák!~Még csak alig jöve fel valamely jeles elme hazánkban,~
19 27| választ minderre, barátom!~S fel fog-e még valahára napunk
20 32| e bú helyén?~Ki háborít fel úntalan~ Magánosságom
21 36| lelkedet,~ Nem kél fel õ többé soha!~Ha felvoná
22 38| hegyérõl,~Onnan tekintgetsz fel homályos ablakomra.~Ott
23 38| hogyha nem érdekel;~Ha fel nem indíthatnak édes~Hangjai
24 39| te gyászos elme,~Serkenj fel, és vígadva hagyd el ezt~
25 39| senki meg neked.)~Repülj fel régi hazád boldog határihoz,~
26 39| lakossihoz!~Serkenjetek fel tí is,~S jertek ma mindnyájan,~
27 50| Öntsd újra mérgedet;~Indítsd fel a mély poklokat,~
28 52| kebledet:~Vigyázz! hogy fel ne forgassa~ Jóra-szánt
29 54| Szabad repûletét.~Emelkedjél fel szárnyain~ Az ég
30 57| okát ne kívánja, -~Hogy, fel nem érhetvén, amit istenének~
31 60| álom?~Íme! mintegy újra fel kezdvén serkenni,~Egy isteni
32 61| Te sem~ Tetszél fel, ó hold! a ki máskor~
33 61| reményed.~Kedves hazám! fel fogsz-e te még (s mikor?)~
34 61| támadatod jele?~ Serkenj fel immár; verd el, ó én~
35 61| honjának jobb sorsát, új feléledését, s jövendõbéli
36 62| híved szándékának,~Keresd fel határit ama szép hazának -~
37 62| társadnak értelmét;~Indítsd fel mellyében tisztább gerjedelmét,~
38 62| sírhelyére,~Lángoló betûkkel vágd fel a kövére,~Mi a gyûlölködés,
|