Part

 1 17|              nem vészen,~Te szívedhez szíve mindenkor hív lészen!~(1791)~~
 2 20|            engemet,~S kövesse nyilván szíve mérges ösztönét:~Nem tudja,
 3 27|            alatta~Ime! barátodnak bús szíve sohajtoz utánad.~Hasztalanul
 4 27|       Gondjait enyhítvén, s táplálván szíve reményét.~És te, Fejérvárnak
 5 37|               a kinek~Mondhassa vérzõ szíve gyötrelmeit~        E szenvedõ,
 6 54|          hegyre völgyre száll,~S csak szíve titkos ösztönét~        
 7 57|               mire légyen gondja,~Azt szíve s elméje világosan mondja.~
 8 57|        megáldotta;~S aki, (vizsgálója szíve rejtekének~S egy bírája
 9 59|               Feláll; s nem birhatván szíve fájdalmával,~Ily panaszra
10 60|          borongó jelében~Irtózva lát, szíve kínos gyötrelmében -~Mondja
11 62| menedékhelyérõl,~Jövök, hogy sírodnál szíve keservérõl~Zengvén, tanú
12 62|              hivságát,~Vagy, követvén szíve rossz hajlandóságát,~Másnak
13 62|           Szent igazság! te légy nagy szíve bálványa.)~Viseld azért,
14 62|    külföldeken bujdosó barátod,~Kinek szíve régen s örökre sajátod,~
15 62|         búcsút végtére.~De, tekintvén szíve megújult sebére,~Vígasztald!