Part

 1 2 |           Eredj áldott lélek! vedd el jutalmadat,~        Várjad
 2 3 |           testére;~Kéri, ne hagyja el e szörnyû órában!~Szánja
 3 3 |           házában.~De hûsége, hidd el, ott is fennvan hozzád,~
 4 9 |             S minthogy veszedelmét el nem háríthattad,~Szabadságát
 5 13|           képzéseim!~Irtózás fogta el érzékenységeim,~Míg végre
 6 13|           ínsége,~Tirajtatok húnyt el régi dicsõsége!~László!
 7 15|    vigyázás kövesse hívséged,~Hogy el ne ragadjon régi hevességed!”~
 8 16|         emelkedtél,~Édes feleidrõl el nem feledkeztél,~Szépeink
 9 17|     HORATIUS~Ím, a tavasz vége még el sem érkezett,~Máris a forró
10 17|          bús létek érzésére -~Mind el kell menniek Stiksz komor
11 17|            biztassalak téged,~Hogy el ne csüggesszen csoportos
12 17|           ígérhet ember önmagáról)~El nem tér õ soha választott
13 18|            veled a szerencse?~Hidd el, nem ismért mégis az, a
14 18|                                    El nem felejtenek tégedet õk
15 20|         van pofája még,~S egészlen el nem tünt szemérme: megpirul,~
16 27|            Meddig, meddig nézheted el, hogy dúlja hazánkat~És
17 28|          mindég intézve!... Fogadd el~E fogadást, és nézz jó szándékára
18 31|          az volt tán egy oka,~Hogy el ne veszne még hazánk~        
19 32|         ajtaját,~        S bocsásd el, ó halál, szegényt!~(1795)~~
20 35|            volt hátra még.~Válaszd el már bús lelkemet,~        
21 37|       tanúja!~                Verd el az ég szomorú homályát.~
22 38|            kis madár!~Miért hagyád el már~Elmét kecsegtetõ,~S
23 38| Megilletõdött lelkeink~A szenvedõk el nem feledkezõ~Irgalmas atya
24 38|          Enyhítsed ah! s felejtesd el velem~Határt nem érhetõ
25 38|          vidéknek éhes ölyvei!~Ah! el ne érjenek téged soha~Kegyetlen
26 39|            egy súgárodat!~Ne hagyd el, ó Irgalmazó!~Ne hagyd el
27 39|          el, ó Irgalmazó!~Ne hagyd el alkotmányodat.~Ne hagyj
28 39|            alkotmányodat.~Ne hagyj el engem,~Ó én Teremtõm! én
29 39|      Serkenj fel, és vígadva hagyd el ezt~A síralom helyének durva
30 39|       imádjad~Az Örökkévalót!~Hogy el ne vessz merész repûletidben!~
31 39|          merész repûletidben!~Hogy el ne hagyjon illy örvényeidben!~
32 41|     felajánlom~        (Ah! fogadd el) éltemet.~(1795 körül)~~
33 43|            Fenn lészen érdeme,~Míg el nem hagyja szép szavát~        
34 44|            szélvész dühében,~Hogy, el nem csüggedvén bajod tengerében,~
35 45|   szívreható szava~Zászlója mellõl el nem ereszt vala.~        
36 50|      szörnyeteg,~        Jer, álld el útjokat;~Okádj te, égi fergeteg,~        
37 54|        senki még~        Tárgyához el nem ért?~Érezd, ifjú! s
38 57|    csillagát~S bízván istenében, - el nem hagyja magát!~Belsejébe
39 57|     reménye,~Hited szent lángjának el nem borul fénye:~Nem árthat
40 59|        újra fegyverünket?~De nyerd el bár hatát a hadi kockának~
41 60|          kiszabott körében,~Járjon el, mint illik, mindenha tisztében,~
42 61|            Serkenj fel immár; verd el, ó én~                Nemzetem,
43 62|       pályám véghatára,~S nem vész el tûrésem, fáradságom ára.~
44 62|       szidalma,~Sem vad üldözõmnek el nem ront hatalma;~Hagyd
45 62|            nem ront hatalma;~Hagyd el, Múzsa, hagyd el e magánosságot,~
46 62|             Hagyd el, Múzsa, hagyd el e magánosságot,~Eredj, lásd
47 62|       nyelvérõl!) -~Nem feledkezik el múzsád érdemérõl,~S szíveket
48 62|   cselekedeti,~S a bûn a büntetést el nem kerülheti.~Szívében
49 62|           soha nem születtek!~Vesd el a jó magot annak idejében,~
50 62|          magas tetejérõl,~Így tünt el sok más nép a földnek színérõl;~
51 62|            forog a föld kereksége,~El nem borul soha nevek dicsõsége.~