16-bum | bunbe-enben | eneke-forma | forme-hymen | iam-kider | kidon-megha | meghi-orom- | oromb-sohaj | sokai-tenge | tenne-verve | verzi-zuhog
Part
4006 22| vagyon íme bízva!~Tartsd fenn sokáig párasodott nevünk~Elsõ betûit;
4007 13| bosszúságnak gerjesztvén lángjai.~Sokalják társoknak kiszabott pályáját,~
4008 1 | melyekért (bár, míg élsz, sokan nem kedvelnek)~A jók sírodban
4009 59| tanácsával~Sok jót tett már sokszor az egész hazával,[5]~Feláll;
4010 33| Detinet extremo terra aliena solo!~
4011 44| kiszabott útjait.~Áldják Somogy s Szala megörült vidéki,~
4012 38| Dulci laborum decipitur sono.~
4013 60| Míglen ki nem törlik az élõk sorából,~Híven serkentgeted halálos
4014 54| Viszontagságait.~Járd öszve századink sorát,~ A régi s új idõt, -~
4015 62| Távúl e zárt falak kerítõ sorától,~E zajos szûk utcák gõzitõl,
4016 57| jövendõbéli szebb, boldogabb sorsának!~Ezt kövesd, ettõl függj.
4017 17| De bármit rendeltek élete sorsáról,~Légy bizonyos mindég barátod
4018 32| nyerhetik.~A kõfal szánja sorsodat,~ S kérésid azt megilletik:~
4019 19| Rémülve szemlélik közelgetõ sorsok~A vérre sovárgó koronás
4020 28| eget s könyörûletlen vak sorsot okozván,~Helyre nem állandó
4021 14| felszentelt hóhéri!~Jertek, s hogy sorsotok elõre nézzétek,~Vigyázó
4022 19| közelgetõ sorsok~A vérre sovárgó koronás gyilkosok;~Õk! kiknek
4023 45| Don Juan Melendez Valdez. SPANYOL POÉTA)~Imhol ma is (hajh,
4024 50| et udam~ Spernit humum fugiente penna.~
4025 3 | vérkönnyel boruljon orcátok!~Splényi nagy nemének gyönyörû rajzatja~
4026 62| Excidet; ingenio stat sine morte decus.~
4027 10| Ah! de hová tévedsz? stb.~~
4028 17| érzésére -~Mind el kell menniek Stiksz komor szélére,~Ahonnan még
4029 20| Liber in adversos hostes stringatu iambus!~
4030 15| Dum stupet, et tanto cunctatur credere
4031 62| illis flamma, aut imber subducet honores,~
4032 45| Igazság! balgatagok süket~ Bálványa?... Természet!
4033 61| már utolsó~ Süllyedezésre került hajóját~Mindenha
4034 19| köz ellenségink poklokra süllyeszti,~Hozzánk ím! ölelõ karjait
4035 20| tûrheted te már tovább e sült-agyú~Cinkos fiúnak vad szeleskedéseit,~
4036 62| mellyéki,~S büszkélkedve néznek Sümeg szép tájéki;~Te, ki a természet
4037 59| gyûlésében!~Mit akarsz? mir sürgetsz uradnak képében?~Új tüzet?
4038 38| körül!~Miként örül,~Miként süvít az õ~Hatalmas énekének~Hegy,
4039 13| Irígység, kevélység titkos súgallása,~Sok maszlagos polgár garázdálkodása,~
4040 57| bizonyos vezére,~Melynek súgallását ha híven hallgatja,~Kiszabott
4041 58| zavaros folytában~Múzsája súgallott egy titkos órában.~Jer,
4042 62| Küldi már a nap is arany súgárait,~S elveri lassanként a köd
4043 27| bánatit; oszlasd~Bízodalom súgáraival bús lelke homályát!~S hát
4044 9 | oltalmazhattad,~Míg reményednek egy súgárát láthattad; -~S minthogy
4045 57| Úgy van. Akit az ész vezet súgárával,~S egyezvén szívének szebb
4046 37| kellemetes szelíd~ Súgárid... Üdvöz légy, kegyes hold!~
4047 27| józan okosság~Élesztõ tüze súgárit tündökleni látja!~Nézzed,
4048 60| Melynek alig terjed elsõ víg súgárja,~(Magától megnyílván az
4049 39| Bocsásd fejemre csak egy súgárodat!~Ne hagyd el, ó Irgalmazó!~
4050 13| puszta állásain,~A sietõ Duna suhogó partjain:~Bús csendesség
4051 56| Quae nexa suis currunt causis.~
4052 13| birtokait, -~Mennyi vér festette súlyos fegyverinket,~Míg elfoglalhattuk
4053 17| I.~ Vitae summa brevis.~
4054 20| Sunt certi denique fines.~
4055 62| et hortatu comprobat acta suo.~
4056 57| Fortunae te responsare superbae~ Liberum
4057 57| jövendõjét is a sír túlsó partja~Sûrû ködbe rejti, s elfedezve
4058 62| énekünket,~Majd párosan zengõ szabadabb versünket;~Mikép ismérkednek
4059 15| ki reszketõ kezeit,~Nem szabadíthatja kincsét s kedveseit!~Hasztalan
4060 13| alatta,~De láncából magát nem szabadíthatta,~Mert hogyha bosszuló fegyverét
4061 59| Ki vagy te? hogy ezt ma szabadnak mondhatod,~S itt e szörnyûséget
4062 19| magyar változó ég alatt~Még a szabadságnak híve s ember maradt.~Ó ti!
4063 10| kiveszvén,~ Drága szabadságunk majd temetõre jutand! -~
4064 13| örökséginket?~S Róma törvényihez szabván erkölcsinket,~Bátran mivelhettük
4065 57| szíved kínokkal késérti, szaggatja,...~Lelked méltóságát meg
4066 58| bús lantjával,~Szívünket szaggatod szíved fájdalmával,~Míg,
4067 13| Akkor is csak önnön kebelét szaggatta.~Az egyenetlenség, (pokol
4068 27| hát, hogy még éjjelit is szaggatva, s az édes~Nyúgodalom puha
4069 62| határi;~Tudatlan vad népnek szágódnak dandári~Ott, hol rég Phoebusnak
4070 60| szünjék mindaddig igazmondó szája,~Míg porban nem hever Ilion
4071 59| Hogyhogy? kételkedel? ámító szájának~Veszélyes hangzási megbájolhatnának?~
4072 20| mindenek,~S egy szívvel és szájjal dicsérvén a királyt,~Vidulva
4073 27| kesergvén,~A Duna szõke vizébe szakad fájdalmaid árja.~Hajh, iszonyú
4074 18| felháborító~ Új szakadást iszonyodva hallák.~Nem láttalak
4075 27| s bár egymástól messze szakadva~A szeretet kötelén velem
4076 35| Lína panasza~Szakaszd ki vérzõ szívemet~
4077 44| útjait.~Áldják Somogy s Szala megörült vidéki,~S állandóbb
4078 20| meglát, mint kerül, siet, szalad?~S bekóborolván lakhelyünk
4079 22| mellyet~E zöld berek fõbb szálai közt maga~Választa Fánnim,
4080 62| világ csudájára -~Úgy kél ma Szalának már több fellegvára,~Hol
4081 39| halmok! erdõk! égbe-nyúlt~Szálas fenyõk! harsogva döngjetek!~
4082 20| hevét,~Magad felejtve perbe szállanál vele;~Ha most (Minerva ellenére)
4083 36| bölcs intézetét;~ Ne szálljunk véle alkura!~(1795-1796)~~
4084 37| minket öszve?)~Búsongva szállong ablakaink körül~A bújdosó
4085 15| reménye!~Bús megyénk egekbõl szállott ajándéka,~Üdvöz légy, bölcs
4086 13| elmémnek szárnyára,~Klióval szállottam Apolló halmára,~S felvevén
4087 46| Hevességed~Buzgóságod } - szalma tûz~Melybõl - - - - - - -~- - - - - - - - - - -~
4088 29| örökössei légyünk,~Vagy szalmás alházra s szegény kalibára
4089 61| fergetegek között~ Majd számtalanszor már utolsó~
4090 10| Ó egek! érces egek! mért szánakodásra nem indul~ Ennyi
4091 20| Mosolygva nézvén, rajta szánakodhatál?~Távúl örökre tõled, az,
4092 37| Még, a ki most is szánakodva~ Nézsz le
4093 13| nem tudván az egek titkos szándékait,~Harcolva kerestük õsink
4094 28| el~E fogadást, és nézz jó szándékára fiadnak!~Mely sok ezernyi
4095 15| vigyázz! s az égnek atyai szándékát~Imádván, használjad nyújtott
4096 57| következésében,~Végbe-vitt szándéki megért gyümölcsében,~S önmagában
4097 62| Ûzzék gyors erõvel feltett szándékjokat;~S nem hagyván csüggedni
4098 62| tulajdonságában,~Mind saját szándékod tiszta jóságában,~Idézz
4099 52| forgassa~ Jóra-szánt szándékodat,~S le ne gyõzze, vagy alázza~
4100 27| Szentelem én magam és minden szándékom ezentúl!~A te javad s kiderûlésed
4101 62| józan észen~S minden jobb szándékon gyõzedelmet vészen;~Ott,
4102 27| lessz,~S lessz-e gonosz szándéktoknak valahára határja?~Ó te,
4103 27| oszlopaink? ó, állnak-e bölcsebb~Szándékú jeles embereink? Ott vagynak-e
4104 50| Csapásid záporát.~Ne szánjad érzõ szíveket,~ Légy
4105 31| hazánk~ Több kínra szánt két bajnoka.~- - - - - - - - - - - - - - - - ~
4106 3 | lelkemet?~Egy szûzet szemlélek szapora lépéssel~Hozzánk felsietni
4107 24| hirdeti Gomba Mihály:~Mely szaporán, mi hamar kel az õ strófája;
4108 62| régi mivoltáról,~Léte s származása fõ méltóságáról;~S míg itt -
4109 57| világának -~E jele s záloga fõbb származásának,~S jövendõbéli szebb, boldogabb
4110 60| tartván bal kezében.~Égi származását egész ábrázatja,~Termete,
4111 18| erejét mutató, s egekbõl~Vett származások címerezõ jelét~Ugy nézi,
4112 11| Orczyakat.~Két illyen vérbõl származva, mi lenne, hanemha~
4113 57| lehetvén mennyei honjának,~Szárnya szabad reptét az égnek intézi,~
4114 38| Boldogtalan lakóhelyérõl~Szárnyadra kelvén, újolag leszállsz~
4115 39| durva rejtekét!~(Nem tiltja szárnyaid szabad repûletét,~Nem tiltja
4116 62| árjának,~Akadályt az idõ sietõ szárnyának~S mindent-megemésztõ kegyetlen
4117 10| arcája: de holló~ Szárnyánál feketébb a haja; két szeme
4118 58| magadévá tetted,~Mikor elméd szárnyát alig emelhetted;~Te, ki
4119 20| sisakját, s homlokán csúf szarvait~Mosolygva nézvén, rajta
4120 27| éneklõje! figyelmezz~Egy kisség szavaimra; felelj kérdésire meghitt~
4121 38| E táj kis Orfeussa szép szaván~Még a folyó is, - csendesebben~
4122 17| bizonyos mindég barátod szaváról:~Hogy (ha mit ígérhet ember
4123 19| Csak egy intésekben, egy szavokban álla;~S kiknek több nagy
4124 38| Vígasztalást és kedvet adsz?~Ékes szavú, szép tollú, drága kis madár!~
4125 54| Viszontagságait.~Járd öszve századink sorát,~ A régi s
4126 20| mindenha majd~Még a jövendõbéli századokban is!~~
4127 25| szolgai jármából?~Avagy, századunknak örökös csúfjára,~Ledõl a
4128 24| könnyen~ Foly neki százanként, és mi kevésbe kerûl.~Gomba!
4129 13| felkelvén gyakran oltalmára,~Százezrenként dõltek ellenség kardjára.~
4130 20| utánam? Mint hazudja, hirdeti~Százféle gáncsaim? mikép aláz, mikép~
4131 38| Szemet-csaló tündér hivságinál~Százszorta méltóbb, boldogabb, s szebb
4132 57| fõbb ajándéki,~Melyeknél szebbeket nem adhata néki;~S melyekkel
4133 62| míg téged Helikon leányi~Szebbel tisztelnének, - ezt küldi
4134 60| kél reménye pálmája,~Annál szebben fénylik érdemkoronája! -~
4135 60| homlokának emeli felségét~S szebbíti képének ragyogó szépségét~
4136 60| már e mennyei szépség,~De szebbnek s ily búsnak sohasem láttam
4137 62| háborgó tengerét,~Úgy a föld szédelgõ számos rab-emberét,~(Ki,
4138 16| szennyétõl,~Ép minden ily maszlag szédítõ mérgétõl;~És, bár elszakadtál
4139 62| egyszer a magyar világot.~Szedj elõbb egynéhány külföldi
4140 23| Óva kell s vigyázva szednünk,~S a tövistõl, hogy kezünket~
4141 13| Úgy hányták hazánknak szédült gyermekeit,~Mint a balszerencse
4142 59| Első Ulászló Szegeden~ ”Romulidae
4143 46| jót tettél a Hazának?~S a szegénynek, az árvának,~ Ingyen
4144 32| S bocsásd el, ó halál, szegényt!~(1795)~~
4145 62| Hazát lel a világ minden szegletében;~S hirdetvén mindenütt nemzete
4146 45| osztják~ Szégyenes érdeme csúf jutalmát.~(1800
4147 57| tapasztalja,~Büszke gyarlósága szégyenét ne vallja!~De tudván, hogy
4148 62| lakossa,~S falát a bús Tibris szégyenkedve mossa:~Él, oktat, int Máró,
4149 57| oltalmát,~Míg amannak átkot s szégyent mond fejére,~A hív szenvedõnek
4150 37| állat.~Szárnyára kelvén, széjjel uralkodik~A csendes álom:
4151 31| S Neró királyi székben ül.~(1795)~~
4152 29| fejedelmei, régi királyi~Székek s fényes arany koronák örökössei
4153 62| Átkozva késéri Fortúna szekerét);~Míg, nem birván szíved
4154 13| Benedekhez,~ 1789.~(Székesfejérvárra)~Vettem leveledet Duna mellyékérõl,~
4155 26| állhat már soká megrendült széketek!~(1792)~~
4156 19| fel az erkölcs imádandó széki!~Nemzetek, országok, hódoljatok
4157 54| Alkotót~ Hatalma székiben;~Szemléld, csudáld munkáiban,~
4158 50| Ordítva lángokat;~Halomra régi székibõl~ Omoljon a világ: -~
4159 38| feledkezõ~Irgalmas atya székihez,~Keblünkbe hullanak le könyveink!...~
4160 45| támogatott, kevély~ Székjekben ülvén, onnan osztják~
4161 38| kerek föld birtokánál,~A széles e világ~Minden javánál~Kívánatosb,
4162 20| sült-agyú~Cinkos fiúnak vad szeleskedéseit,~Otromba váddal terhelõ
4163 36| szava~ Elhervasztó szelet hozott,~S arcád tündöklõ
4164 62| Eltávozott a tél háborgó szelével,~Északra költözvén havával,
4165 34| Fekszik hazátok széliben,~De hangzik most is éneke~
4166 10| Felséggel-teljes szép képit szûzi szelídség~ Folyta körül; súgár
4167 13| verésével.~Megjártam múzsáddal Szelim bús országát:~Dõlõfélben
4168 38| öblibõl~Felénk koválygó lágy szellõihez;~És, felfohászkodván~Megilletõdött
4169 38| Meg visszatére~Az esti szellõk gyenge szárnyain~Elõbbi
4170 27| Mostan az országnak kebelében széllyeloszolva~Népetek óhajtott díszére
4171 62| gyászos omladéki),~Mint Szelma s Balklúta mohos dõledéki,~
4172 26| HORATIUS~Új szélvészek jõnek észak tengelyérõl,~
4173 62| folyni már itt is minden szembõl,~Valamíg a világ új zavarba
4174 62| minden mosolyg már a nézõ szemébe,~S mindenütt új csudák terjedvén
4175 3 | Kétség s fájdalom ül tévelygõ szemében,~Halálos ijedtség bús tekintetében;~
4176 5 | háborogva dúlnak:~Ó Fánni! szép szemed egy tekintetére~Új nap jõ
4177 36| néked, árva szûz!~Holott szemedbõl, hív alak,~ Egy könyv
4178 27| Fordítsd,~Ah, fordítsd le reánk szemeid, végetlen igazság,~Már valahára,
4179 16| hajnalát,~Mely még eloszlatná szemeik homályát,~S melyen még valamely
4180 58| Márs vérmezejére,~Királyod személye s ügye védelmére,~S ezernyi
4181 38| vígasztalásidért~Hálát mosolygó bánatos szemembe.~De nemsokára~Tõlem megint
4182 13| juttatja,~Arcáit öntözi szemének harmatja;~S ha viszont jövendõ
4183 10| kegyesség?~ Tiszta szemérem, ezer testbeli s elmei dísz? -~
4184 20| S egészlen el nem tünt szemérme: megpirul,~S elundorodván
4185 38| fonnyadó kevély halandók~Szemet-csaló tündér hivságinál~Százszorta
4186 14| elõre nézzétek,~Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!~~
4187 15| bocsássa szelek tetszésére.~Szemfüles vigyázás kövesse hívséged,~
4188 54| Hatalma székiben;~Szemléld, csudáld munkáiban,~
4189 19| trónusok reszketnek.~Rémülve szemlélik közelgetõ sorsok~A vérre
4190 62| szabad más baját henyélve szemlélni,~Az egész kárával csak magának
4191 37| Terhe alatt elepedve szemlélsz.~Mit látok? Itt hagysz újra
4192 20| megvetéssel nézni, s kába tetteit~Szemlélve, fel sem venni, - szép s
4193 27| dühös ellenségi! setétség~Szemtelenül csevegõ vad terjesztõi!
4194 28| dolgok;~S változik ím! Európa szemünk láttára naponként.~Int az
4195 37| az éj,~Némulva fekszik s szendereg a világ.~ Ím, nyugszik
4196 16| vagy te a hívság ily bûne szennyétõl,~Ép minden ily maszlag szédítõ
4197 62| vérével,~Úgy ma Minervának szentelt életével~Nemzetét szolgálván, -
4198 7 | immár érdemére,~Könyveket szentelvén Bárótzi nevére.~Csudálja
4199 27| Levél, Szentjóbi Szabó Lászlóhoz~(Hazafiúi
4200 62| népének,~Feleljen meg szentül szentséges tisztének,~S könnyebbítse
4201 13| Hasztalan említi törvénye szentségét,~Annyi drága vérrel szerzett
4202 45| végre kiforgaták,~ Szentségtörõ kézzel kiirtván~
4203 62| hazája népének,~Feleljen meg szentül szentséges tisztének,~S
4204 60| Ha gyümölcsét látja sok szenvedésének;~S nem lelhetvén nyugtát
4205 15| Ki ekkép váltja fel népe szenvedésit.~Vígadj! és csókoljad jóltévõ
4206 34| délre hozza õ~ Sok szenvedésünk titkait.~
4207 62| hol az igazak többé nem szenvednek!~Ott, az örök béke csendes
4208 60| lett,~Ha rabságot s halált szenvednie kellett?~Nehéz, és veszélyes,
4209 39| A szenvedő~ ”Lehelletem
4210 57| szégyent mond fejére,~A hív szenvedõnek új fényt hoz nevére, -~Hogy
4211 15| távúlról kellett nézned, mint szenvedtünk,~A mérges habokkal miképpen
4212 10| szûzek koronája, magyar szépeknek az éke~ Megkérlelni
4213 62| viselhesse.~Fogd még ezt a szépen zöldellõ kis ágot,~S ezt
4214 57| gerjedelme,~S csak jóhoz, csak széphez vonszó hív szerelme;~Nem
4215 2 | elme tudománya~ Szépített természet minden adománya!~
4216 46| A tudomány s szépmesterség~Józan ész s szelíd emberség~ - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - -~
4217 16| Mutasd meg példáddal a magyar szépnemnek,~Mint járhat ösvényén az
4218 62| nyíló reményeket,~S jóra, szépre vágyó tûz-gerjedelmeket.~
4219 62| gyönyörködtet szavok mennyei szépsége,~S míg tengelyén forog a
4220 36| elhagyta képedet~ Szépséged régi hajnala,~Mert ah! nem
4221 8 | nyelvünk~ Mennyei szépségén nem kap akármi majom!~~
4222 13| Phoebus, tekintvén dicsõ szépségére,~Nyájasb szemmel nézzen
4223 62| örökségérõl,~(Hasonlíthatatlan szépségû nyelvérõl!) -~Nem feledkezik
4224 49| szeretetnek ez volna-e bére?...~A széptudományok szabad országában,~A hû
4225 62| S imádott hölgyetek égõ szerelmében.~ ~ ~ [1] Erubuit: salva
4226 62| kies lakhelyére,~S örömöt, szerelmet lehellõ körére,~Ki, mint
4227 22| drága szelíd fa! légy~Boldog szerelmünk néma tanúja; s hagyd~
4228 15| oltalmad.~Jõ, kivel virágzó szerencsédet éred,~Jõ már ohajtva várt
4229 41| A szerencséhez~Mit kecsegtetsz, ál Szerencse?~
4230 59| jó hírünk s nevünket?~Mit szerencsélteted újra fegyverünket?~De nyerd
4231 62| De kik, a mostoha csalárd szerencsének~Ellenére, tovább egyre küszködnének,~
4232 16| homályát,~S melyen még valamely szerencsés órában,~Hazánk fõbb leányi
4233 61| Bertalan) utóbb kiszabadult, és szerencsésen visszatérvén hazájába, I.
4234 44| megörült vidéki,~S állandóbb szerencsét ohajtanak néki.~Áldom, s
4235 57| békételensége,~Élte legfõbb átka, s szerencsétlensége!~Míglen e kettõnek egyezõ
4236 62| fõ javának nem tehetvén szerét,~Átkozva késéri Fortúna
4237 27| tanulnánk,~És, az irígy szeretetlenség otromba dagályát~(Annyi
4238 49| vagy testvére?~S oly hív szeretetnek ez volna-e bére?...~A széptudományok
4239 62| hazánk édenében,~Imádva szeretett hölgye hív ölében; -~S szent
4240 28| és mely~Gyorsan fáradozó szeretettel tartozol érte.~Jusson eszedbe,
4241 6 | Klórishoz~Ha még soká szeretlek-e,~Könnyes szemekkel kérdezed,~
4242 60| segédében,~Aki, mint hívei szeretõ hív atyja,~Kegyelmét a jóktól
4243 60| lelkének,~Ha nem használhatott szerette népének:~Mi jót, mely örömet
4244 27| s mint van?~Versegi, kit szeretünk; és kit kedvelve becsülnek~
4245 31| esztendeim~ Társát, szeretve tisztelek;~Ki hogy hûségem
4246 20| tartok én.~(Mellyel valóban szerfelett megbántana,~S tán engem
4247 40| versemnek,~Ki e hazát vérrel szerzé nemzetemnek;~Ki Tanais pártján
4248 27| igazság? - -~Hol van néhai szerzete más nagy dísze, s hanyatló~
4249 62| éltekben érdemmel nevet nem szerzettek,~Mióta márványok alá letétettek,~
4250 62| Nevemnek népemnél oly jó hírt szerzettél,~Melyet (úgy ígéri lelkem
4251 62| Sem a képmutatók otromba szidalma,~Sem vad üldözõmnek el nem
4252 20| Otromba váddal terhelõ szidalmait,~És mindezeknél mocskosabb
4253 20| gáncsaim? mikép aláz, mikép~Szidalmaz, átkoz, ingerel szünetlenül?~
4254 20| belõlök csúfot ûz.~Hadd szidjon õ bízvást s gyalázzon engemet,~
4255 38| édes lehelletit~Enyhûlve szíjják bé sokat-tûrt szíveink,~
4256 25| vezére,~Vidd fel ma Helikon sziklás tetejére.~Jer, keseregd
4257 27| por-testébe lehelvén~Lelked szikráját, szabadon formáltad az embert:~
4258 57| tévedne is a homályos elme,~Szín-okokra nézve hibázván értelme:~
4259 62| el sok más nép a földnek színérõl;~De hallgat a múzsa hírérõl,
4260 10| elmei dísz? -~Szép volt! s szintén úgy ragyogott, valamint
4261 59| partjára,~Ne hajts az ily Szíren csábító szavára.~Hogyhogy?
4262 38| felelgetnek mindenfelõl neki~A szirtos oldalú hegyek~Láttatlanul
4263 23| 1.~Így lehet még, szív-epesztõ~ Bánatinkban csendesednünk,~
4264 10| Sírj, magyar ifjúság! kire szív-repdesve tekintél,~ Tárgya
4265 55| Õ, (noha van máris, ki szívbõl dicséri,~S hogy jót akart
4266 13| szél megrepedt sajkáját,~Szívdobogva éri elhagyott tanyáját,~
4267 17| végbúcsút nem vészen,~Te szívedhez szíve mindenkor hív lészen!~(
4268 60| gyászos éjjelébõl,~Ébredj bús szívednek néma gyötrelmébõl;~S látván,
4269 28| elsõ gyenge virágja.~Vedd szívedre te is népednek mostoha sorsát,~
4270 13| Egyességre intik hajlott szíveinket -~Addig folyja bõség áldott
4271 22| hitünk~ Tanúja lennél: szíveinknek~ Titka reád
4272 19| ember maradt.~Ó ti! kiknek szívek örök búba merült,~Ím, reménytek
4273 62| elhihették-e,~S nem kételkedhetvén szivekbe vették-e,~Mennyi kárt, bajt,
4274 32| gyötrelmedet,~ Érzem; s szivem reped bele!~De ah! hozzád
4275 62| béke nem múlat,~Érzem, hogy szívemben enyhül az indúlat;~S már
4276 46| Rabszolgád nemesben érzõ~ Szívén lelné jobb helyét,~S mely
4277 62| csélcsapság-útáló rokon szívességet. -~Égbõl-vett nagy tiszted
4278 49| Örökre megvonnunk régi szívességünk,~S elhinnünk, hogy õ is
4279 26| hogyha érccé vált kegyetlen szívetek,~S nincs emberi érzés már
4280 45| ostoba századok~ Szívfagylaló bús éjjelén költ~
4281 62| örömmel halljátok,~Ti nemesebb szívû kevés jó barátok!~Jertek
4282 49| tisztelének.~Mert bár egykor szívünk nem várt mély sebének~Oka
4283 60| lássa!)~Lehet-e még nagyobb, szörnyûbb kárvallása,~Mint édes honjának
4284 13| képeket láttanak szemeim!~Mely szörnyûségeken jártak képzéseim!~Irtózás
4285 59| szabadnak mondhatod,~S itt e szörnyûséget nyilván ajánlhatod?~Halandó!
4286 58| Ámor s Hymen ritka szép szövetségében~Mint kis isten úgy élsz
4287 16| nemzeti díszeit,~Feslett szokásinak tündér ösvényére~Szépeink
4288 10| büszke leányidnak külföldi szokásit~ Korcsosodott fiaid
4289 52| A világ csudálja bár:~Szokratest nagyobbá tészi~ A
4290 61| Bánatimon könyörülni szoktál.~Ám légyen. Égnek csillagi!
4291 60| már hányszor mely igazat szóla;~Tudja, mint bûnhõdik még
4292 25| álmából?~S kifejtendi magát szolgai jármából?~Avagy, századunknak
4293 27| mérgével itatván~A szeretet szolgái, miként gerjesztgetik õket!~
4294 13| lett egy szultánnak adózó szolgája!~Nyögött a bús nemzet jármának
4295 45| megcsalatott szegény!~Terhedre szolgál életed ösztöne;~
4296 46| ha még azt kérdem,~Mely szolgálat, milyen érdem,~ Mely
4297 20| hazám javára tett saját szolgálatom,~Mind jó barátim s vélem
4298 62| szívvel kiszabott pályádat,~Szolgáld szünet nélkül népedet, hazádat,~
4299 27| ismét~A jók ellenségeinek szolgált az igazság? - -~Hol van
4300 43| Bárótzi Sándor képe alá~Híven szolgálta a hazát;~ Fenn lészen
4301 57| itélõ-széki,~Mely még igazságot szolgáltathat néki.~Eljöhet majd egykor
4302 62| közt a jeles költõket;~S szólítván egyenként és köszöntvén
4303 7 | emlékezetedről~Hallván, tisztelettel szóljon nagy nevedről.~Felfedezvén
4304 60| vész az emberi nembõl!”~Szólnék: de borongó csendes ábrázatja~
4305 59| enged utoljára.~Nincs, ki szólni merne népe közjavára!~Látván
4306 15| ügyünk mellett nem lehetett szólnunk!~Ámde mit számlálom kitûrt
4307 30| Varázsfuvolájából~ A szóló s egy pap~ Kettõs.~„
4308 15| hazafi, s hallgatott;~Mert ha szólt, pártosnak s bolondnak tartatott!~
4309 20| véletlenül majd vízre visz,~De szomjan elbocsát, s belõlök csúfot
4310 60| fellegzik bús tekéntetében;~S szomorúan lendül lantjának szózatja -~
4311 20| a tekintet és figyelmes szorgalom,~Mellyel magunknak tartozunk,
4312 27| levetett alacsony jármokba szorítsák!~Még csak alig jöve fel
4313 26| honjokból,~S ezer halált szórván kegyetlen markokból,~Koporsót
4314 20| perel: hanem~Egy-két igaz szót mondva, mellyel becstelen~
4315 57| Intő szózat~ ...Fortunae
4316 62| Kész segédül lehet népe szükségében.~Kárthágó, tengerek asszonya,
4317 46| honját~ Számtalan szükségiben~ v. Halmozott inségiben~
4318 62| jegyzések és citálók már ma szükségtelenek?).~ [7] Lásd: Mercure étranger.
4319 62| Mikép annak minden jobb szüleményével,~S mind régibb íróink fényes
4320 2 | rokonid, barátid, reménye!~Kit születés, erkölcs, elme tudománya~
4321 11| Születési vers~„Vétseinek fia lett!” -
4322 10| kezetek?~Tétova tévelygünk született földünknek ölében,~
4323 62| Olyanok, mint akik soha nem születtek!~Vesd el a jó magot annak
4324 29| alházra s szegény kalibára születtünk:~Szûk élelmünket rabigában
4325 25| reánk a bús végezések?~Mit szülhetnek e sok kínos küszködések,~
4326 62| magában lelheti!)~Rosszat szülnek mindég rossz cselekedeti,~
4327 29| testvér s azoneggy anya szülte rokonság.~(1792)~~
4328 10| akartál~ Ûzni velünk, szülvén e csuda-magzatodat?~Mit
4329 38| lakossinak~Önként jövõ, szünetlen változó,~Mindenkor új, mindenha
4330 39| mindenkor valál!~És lenni fogsz~Szünetlenûl!~Borulj homályaidba, gyarló,
4331 20| jöhet,~Ha semmiképpen nem szünik bosszontani,~S nem tûrheted
4332 27| Újra, hogy a szabad észt szûkebb korlátba rekesztvén,~Népünket
4333 39| tehettek tí,~Ó értelem nélkül szûkölködõ,~Érezni nem tudó,~Lelketlen
4334 61| Ki hajdan õtet, régi szûkült~ Honja határaiból
4335 13| Ozmán maradékit.~Néha-nap Szulejmán ha kardját kötötte,~Egész
4336 13| híres unokája,~Ott lett egy szultánnak adózó szolgája!~Nyögött
4337 15| kétes homályába,~Mégsem szûnhet-e meg hazánknak insége?~Soha
4338 34| II.~Egy másik lapon:~De szûnjenek már jajjaink,~ Ne
4339 37| Elcsendesedtek társaim is, setét~Szurdékaikban: nem merik átkozott~
4340 23| kezünket~ Meg ne szúrja, - õrizkednünk!~
4341 10| ragyogni szokott.~Rózsa-piros s szûz-hóba-vegyült arcája: de holló~
4342 17| bajnoki ereje,~Sem a gyenge szûznek nyíló esztendeje,~Sem a
4343 17| aequo pulsat pede pauperum tabernas,~ Regumque turres.~
4344 62| Felírt a dicsõség örök táblájára:~Míg számtalan mások, kik
4345 4 | akárki vagy! s tekints e táblára:~Itt nyugszik, s változik
4346 62| Mutatván ott helyét Lajos táborának~S még ma is torlatlan szörnyû
4347 13| könyre fakaszthatja!~Voltam táborodnak puszta állásain,~A sietõ
4348 60| Kegyelmét a jóktól meg nem tagadhatja,~Belsõ szebb ösztönét mindenha
4349 52| Itt talán ma még tagadsz,~De kinek majd napjaidról~
4350 62| polgári létének,~S része, tagja lévén hazája népének,~Feleljen
4351 62| Ott, hol már fejektõl a tagok megválnak,~S vad kények
4352 38| Bámulva bámul és álmélkodik~E táj kis Orfeussa szép szaván~
4353 62| Indulj: vedd utadat napkelet tájának;~S hív biztosa lévén híved
4354 62| Dicsekedjék azzal Virt egész tájéka.~Míg a magyar nemzet az
4355 62| büszkélkedve néznek Sümeg szép tájéki;~Te, ki a természet anyai
4356 62| békesség ölében,~Itt, e kies tájnak zöldellõ körében,~E patakos
4357 62| választván elõre,~Verjünk ama tájon szállást jövendõre,~Hol
4358 27| bár azt se tudom, mely tájra bocsássam.~Nemde, mióta
4359 51| után is~ Partra nem találhatunk;~Mit tegyünk, s mit várhatunk
4360 62| buta kevélység ily csúf találmánya~Bûn s fertelem! ezt õ tudni
4361 62| Koszorúra méltók elméd találmányi:~Melyekért míg téged Helikon
4362 17| hasznoddal kedvedet keresni, találni?~~
4363 62| Annyi szélvész után - hol találod õket?~Az ész s tapasztalás
4364 27| Eggy-eggy régi magyarra találsz!... Könyvekben elázva~Jársz,
4365 27| legjobb, legigazb emberre találtam:~Mint vagy, drága Lacim?
4366 27| törnek-e mégis~Ellene szép tálentominak méltatlan irígyi?~Nyert-e,
4367 20| tolladat! s rajzold le jól~Talpig tetétõl. Hadd tekintsen
4368 27| Temploma, vagy legalább új talpköve meg van-e vetve?~Hajh, nem
4369 33| Quem nunc tam longe, non inter nota sepulcra,~
4370 13| eresztette,~Hogy rengõ zaj támad alatta s felette;~Csattogó
4371 28| nagy s tehetõs új bajnoka támada benned.~Gondold meg gyakran,
4372 61| mikor?)~Serkenni? s hol van támadatod jele?~ Serkenj fel
4373 62| nevek dicsõsége.~Európa most támadt északi csudája,~A vitézek
4374 62| énekeddel népedet, hazádat!~Támogasd ígéddel az elcsüggedt elmét;~
4375 45| csontjaiból emelt,~Ezer halállal támogatott, kevély~ Székjekben
4376 60| nyögése,~Hiába kérelme, tanácsa, s intése!...~„A látó, ha
4377 59| nem hihetsz híveid józan tanácsának?~Inkább engedsz azok vétkes
4378 15| figyelmezvén mindég okos tanácsára,~Tégy meg vele mindent hazád
4379 59| Látván ezt egy öreg, ki hû tanácsával~Sok jót tett már sokszor
4380 62| annak más alkalmatossággal a tanácsban mondott szavait előhozván. (
4381 45| Rabságra termett szolga tanácsival,~Hogy, pártfogóid tûzzel
4382 20| királyt,~Vidulva folytatják tanácskozásokat:~Mikép lehetne Trója régen
4383 15| Nem lehetett többé velünk tanácskoznod,~S híven igazgatva, néped
4384 16| bátor védõket, oly bölcs tanácsokat,~Kik jó királyokhoz hívek
4385 13| atyának magzatja,~Gonosz tanácsosok példás áldozatja!~Te, kinek
4386 45| Mert úgy nevelték, úgy taníták~ E csapodár
4387 62| a hegyet völgyet érezni tanitja,~S a mult idõk legszebb
4388 54| Szívében éljenek!~Ébreszd, tanítsd az elfajult,~ A gyáva,
4389 54| magyar lantos~(A mester és a tanítvány.)~Fõ díjra vágysz: a cél
4390 15| Dum stupet, et tanto cunctatur credere voto!~
4391 27| istenség bölcs karja vezérli~Tántorgó lépéseiket? Készûl-e hazánknak~
4392 62| ezer veszélyében~Meg nem tántorodván tárgyok ûzésében,~Bõ jutalmat
4393 4 | Ostendent terris hunc tantum fata, neque ultra~
4394 62| szíve keservérõl~Zengvén, tanú legyek örök hívségérõl. - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~„
4395 57| akkor tehet,~Ha szíved hív tanúd s pártfogód nem lehet!~Míg
4396 62| ének~Ó ti! kik fájdalmim tanúi valátok,~S valamint azokban
4397 61| légyen. Égnek csillagi! hív tanúk!~Fájdalmaim biztossi! maradjatok...~
4398 20| talán, ha ember embertõl tanul;~Legjobb, ha példát mí halandó
4399 27| kiáltják:~„Nézz e térre; s tanulj már eggyességre, magyar
4400 57| halandónak az ég titkaihoz férni,~Tanulja voltakép magát megismérni,~
4401 48| Gyüjteni kincsét.~S már ma tanuljad~A - - - - - -~Mostoha sorsnak~
4402 16| kárával másiknak használni,~Tanulják a közép utat feltalálni,~
4403 27| okosodva ha már eggyezni tanulnánk,~És, az irígy szeretetlenség
4404 20| vidék, isméri jól~Még a tanúló gyermek is csapodár szavát;~
4405 13| Szívdobogva éri elhagyott tanyáját,~S ölelni akarván párját
4406 38| által új~Életet ád az egész tanyának!~Áldás reád,~Ó édes~Kis
4407 57| Ha balgatagságát végre tapasztalja,~Büszke gyarlósága szégyenét
4408 17| holtak,~Kik tiszteletének fõ tárgyai voltak),~Hol Zrínyi s Gyöngyösi
4409 62| dicsõítvén nevét szerelme tárgyának,~Erkölcsét hazája több hû
4410 62| magyarságát!~De tudván fõ tárgyát polgári létének,~S része,
4411 62| veszélyében~Meg nem tántorodván tárgyok ûzésében,~Bõ jutalmat nyertek
4412 62| zefirkével,~S Flóra gyermekinek tarka seregével,~Maradj már, te
4413 22| ágaidat, te szép,~ Te társaid díszére termett~
4414 62| elmellõzhetnének,~Ha látván özönét társaik vérének~S rettenetes halmát
4415 62| fényes érdemével,~mind élõ társaink új gyõzedelmével.[7]~Így,
4416 20| keresve mint keres hasonló társakat?~Hiába mind! Nem boldogulhat
4417 62| árthatott néked.~Kedves régi társam boldogult árnyéka!~Imhol
4418 54| rendiben~Vizsgáld az élet s társaság~ Ezernyi titkait.~
4419 52| búcsút vegyen:~Méltó! s társaságban élõ~ Emberhez illõ
4420 31| boldogabb esztendeim~ Társát, szeretve tisztelek;~Ki
4421 10| Gyermeke, kedvellett társatok, ím oda van! -~Szánd te
4422 27| fõ célra siettek;~Jertek, társatokat vígasztaljátok! epesztõ~
4423 13| gerjesztvén lángjai.~Sokalják társoknak kiszabott pályáját,~Nem
4424 27| Pályafutásom alatt, elszánt hû társra, s barátság~Tisztiben a
4425 62| élet setét ösvényében,~S társul adott mind jó, mind balszerencsében;~
4426 15| gyászos kiáltásunk,~S nem tartand örökké tõled elválásunk?~
4427 18| tiszteletben~ Tartani még tetemid porát is.~- - - - - - - - - - - -~(
4428 20| illõ célt s határt kell tartanunk.~(1791)~~
4429 21| remélek...~ Miért tartasz hát tõlem?~Mit kesergetsz
4430 15| szólt, pártosnak s bolondnak tartatott!~Az alku s a törvény emlékezetére~
4431 37| Kell menned ah! s nem tarthatod meg~ Gyors
4432 57| ködbe rejti, s elfedezve tartja:~Van isten! van! s látja
4433 62| épségében~Idõknek fogytáig tartó szép mivében,~Ragyogván
4434 20| tudja, hogy dicséretétõl tartok én.~(Mellyel valóban szerfelett
4435 20| HORATIUS~Azt tartom én: hogy az ily veszett
4436 61| Fegyverkezett nép tartományin,~ Annyi hegyek
4437 34| hamvai~ E messze tartományokon,~Él híre polgártársai~
4438 62| annak vidékében,~Száz messze tartományt részesít fényében.~Mély
4439 21| míg élek...~ Ne tartózkodjál tõlem!~(1791)~~
4440 28| Gyorsan fáradozó szeretettel tartozol érte.~Jusson eszedbe, mi
4441 15| Felhevült szívedet~Mérsékeld, s tartóztasd érzékenységedet,~Nehogy
4442 20| Tartóztatás~Baróti Szabó Dávidhoz~
4443 15| öszvegyûlt magyarság!~Minek tartóztatom örömkönyveidet,~Melyekben
4444 22| Titka reád vagyon íme bízva!~Tartsd fenn sokáig párasodott nevünk~
4445 60| ellenében~Megáll; arany lantot tartván bal kezében.~Égi származását
4446 10| fõbb örömödnek oka:~Élte tavasszában búcsúját vette világtól!~
4447 62| fõ törvényed.~Egykor, egy tavasszal kikél veteményed,~S szép
4448 2 | akaratja:~ Légy élted tavaszán halál áldozatja. - -~Csak
4449 62| boldog érzésében~Üdvözlém a tavaszt kedvesem ölében!~Ott a jámbor
4450 5 | változik,~Minden vígasztalás távozik,~S komor gondolatim háborogva
4451 20| zúg, irtózva hall -~Sietve távozván ezen berek tilos~Vidékitõl
4452 59| õtet semmi kelepcével...~Távozz, tudományod gonosz értelmével,~
4453 21| kedves lélek!~ Ne távozzál elõlem.~Mondtam, hogy már
4454 57| szükség s nem használ tudása:~Távozzék bûnétõl a vakmerõségnek,~
4455 6 | Ah, csak tebenned lelhetem~
4456 35| irgalmatlan ég!~Hogy átokká tedd éltemet,~ Ez volt,
4457 15| figyelmezvén mindég okos tanácsára,~Tégy meg vele mindent hazád közjavára.~~
4458 62| értékével.~Amit kiki tehet, tegye kész elmével,~S ha mit érte
4459 30| Legfõbb törvényt itt ez tegyen!~Intvén sok bölcs s nagy
4460 62| Örömmel fogadván fejére tehesse,~S mint hazánk még élõ legjobb
4461 17| Boldog, ki éltében annyi jót tehete,~Hogy vele ki nem hal szép
4462 60| S mindazon jót, melyet tehetett, megtette!~S ha, számot
4463 20| valóban veszni tért.~Úgy teheti híressé magát; és úgy lehet~
4464 28| vetvén,~Lássa, mi nagy s tehetõs új bajnoka támada benned.~
4465 62| Érdemét közhasznú munkás tehetségben,~Erejét, oltalmát szoros
4466 57| Elméjének olyan csuda tehetsége,~Melynek határt nem vet
4467 15| hûségedet,~Igérd vezérednek kész tehetségedet,~S figyelmezvén mindég okos
4468 53| Mutasd ma, hadd lássa, mit tehetsz elmével -~Gyõzz meg minden
4469 39| segedelmeteket?~Mit, mit tehettek tí,~Ó értelem nélkül szûkölködõ,~
4470 60| gyötrõ gond fellegzik bús tekéntetében;~S szomorúan lendül lantjának
4471 10| ifjúság! kire szív-repdesve tekintél,~ Tárgya reményednek,
4472 20| míg csak lehet,~(S az a tekintet és figyelmes szorgalom,~
4473 3 | szemében,~Halálos ijedtség bús tekintetében;~Nemes ábrázatja... Nagy
4474 5 | Ó Fánni! szép szemed egy tekintetére~Új nap jõ legottan elmémnek
4475 15| Tekintetes nemes Abaúj vármegye örömünnepére~(
4476 38| verõfényes hegyérõl,~Onnan tekintgetsz fel homályos ablakomra.~
4477 32| nem nyerhetik...~Nagy ég! tekintsd nehéz baját,~ Küldj
4478 20| jól~Talpig tetétõl. Hadd tekintsen képire,~Hadd lássa, mely
4479 26| érzés már többé bennetek:~Tekintsetek körül, vakok! s reszkessetek;~
4480 20| ma még~Temjénje kölcsön tékozolt ál füstivel~Vakítva csal,
4481 62| több jó bajtársával,~Orczi Telekivel, s lelki barátjával,~Nyert
4482 62| diófának árnyékos tövében,~Itt telepedjünk meg, itt légyen lakásunk. -~
4483 4 | éltének jutott hervasztó telére.~Mint feljövõ napját a nemzet
4484 34| sírjánál elsõ strófája egy teljesebb~kéziraton a következõ nagyobb
4485 3 | minden esdeklésed;~Nem teljesítheti már többé tetszésed.~Örökkévalóság
4486 60| a te fõbb kötelességed.~Teljesítsd!... A többi ne gyötörjön
4487 57| Földi boldogsága kívánt teljessége;~S viszont ezek visszás
4488 61| határaiból kihozván,~Oly sok temérdek baj s veszedelmeken,~Oly
4489 35| Kegyetlen néma fájdalom!~Temesd hozzája testemet,~
4490 27| bennünket örök mélységbe temessen~Végre, s irégyinket méltó
4491 13| kövére,~Népünk s dicsõségünk temetõhelyére!~Hazánk, vitézségnek hajdan
4492 13| mellyékérõl,~Dicsõült királyink temetõhelyérõl,~Hol nemzetünk újra felkelõ
4493 27| iszonyú térség! gyászos temetõje hazámnak!~Jártam hantjaidon;
4494 61| uralkodik,~Ó ember! a sír, a temetõk között...~ Nyúgodni
4495 10| Drága szabadságunk majd temetõre jutand! -~Ó egek! érces
4496 20| fõképp azok, kiket ma még~Temjénje kölcsön tékozolt ál füstivel~
4497 27| lépéseiket? Készûl-e hazánknak~Temploma, vagy legalább új talpköve
4498 53| az emberiségnek,~Melyen templomához jut a dicsõségnek.~Bételt
4499 62| Építs dõlt falain hazád templomának;~Vess gátot a vétkek fertelmes
4500 20| Égette hajdan szûz Diána templomát.~~ II.~
4501 62| orientia tempora notis~ Instruat
4502 52| Justum e tenacem propositi virum.~
4503 22| bükkfához~ ..... Teneris incidere amores~
4504 62| mennyei szépsége,~S míg tengelyén forog a föld kereksége,~
4505 26| Új szélvészek jõnek észak tengelyérõl,~Hogy napunk elûzzék borongó
4506 61| világa!~ Tengere habjaiban vezéreld~E szívet. -
4507 44| el nem csüggedvén bajod tengerében,~A közboldogságnak kiköthess
4508 62| népe szükségében.~Kárthágó, tengerek asszonya, királya,~Hová
4509 39| kérésemet,~Halld meg keserve tengerének mélyibõl~Hozzád kiáltó lelkemet!~
4510 62| úgy nézed a világ háborgó tengerét,~Úgy a föld szédelgõ számos
4511 27| kormányozhatni szerencsénk~Fergeteges tengerre bocsátott gyenge hajóját?~
4512 5 | Boreas hatalmas társai~A tengert megháborítják,~Fenekébõl
|