Klórishoz

Ha még soká szeretlek-e,
Könnyes szemekkel kérdezed,
        Természet édes gyermeke!
Bús szívemet mint vérezed...
S hát vélheted, dicsõ alak!
        Hogy téged én elhagyjalak?
                Tetõled függ az életem,
                Ah, csak tebenned lelhetem
                        Fel mindenem.

De - „Meddig”? Azt nem mondhatom
- Lelkem! - mivel nem tudhatom,
        Mikor talál
        Rám a halál.

(1786)