Egy nevendék bükkfához

                ..... Teneris incidere amores
                 Arboribus: crescent illae; crescetis, amores.
                                                                VIRGILIUS

Élj, nõdögelj, és nyúlj fel az ég felé,
S terjesszed ernyõs ágaidat, te szép,
        Te társaid díszére termett
                Kellemetes fiatal fa! mellyet

E zöld berek fõbb szálai közt maga
Választa Fánnim, hogy lekötött hitünk
        Tanúja lennél: szíveinknek
                Titka reád vagyon íme bízva!

Tartsd fenn sokáig párasodott nevünk
Elsõ betûit; mellyeket a kegyes
        Hûsége bõvebb zálogául
                Metsze hajadra saját kezével.

Hallottad édes hangozatú szavát,
Megbájoló szép új fogadásait,
        S szent esküvését; láttad a hív
                S állhatatos szeretõk jutalmát.

Élj, s nõdögelj, ó drága szelíd fa! légy
Boldog szerelmünk néma tanúja; s hagyd
        Új életem víg kezdetének
                E jeleit nevekedni véled!

(1790 körül)