Part
1 Verse| ruhában~ tûrve kebelében tett.~10 Távol vagyon immár nagy
2 Verse| okossága, jól rendeli dolgát.~10 Ezt megmondván néki, utolszor
3 Verse| nem másért vagyok ebbe.~10 Légyen az én kínom õ egészségéért,~
4 Verse| Holofernes,~ én is szerelemben.~10 Távozván attól, aki szerelme~
5 Verse| seregnek, éneklése édes.~10 Az csak vétek benne, hogy
6 Verse| Pokoltól hogy megmenekedjem!~10 Azmi néked tetszik, bár
7 Verse| ott hallottam, láttam,~10 Isten hozzátok, s adja,
8 Verse| s ismét vigasztaltatik.~10 Lám, az Aetna-hegyet mondják
9 Verse| viszont lésztek büntetésben.~10 Mert mint szájatoknak hogy
10 Verse| elalunnám,~Álmomban azt látám:~10 Hát azki ez világon szerelmesb~
11 Verse| keressem~ õtet már, én Istenem?~10 Bocsánatot várok tõled mindezekért,~
12 Verse| ölelvén rám keröljenek.~10 Nem illik azért néked lenni
13 Verse| immár gyámoltalanságát.~10 Nem volt kettõs szíve, ki
14 Verse| forog szüntelen szerelmed?~10 Ezerötszáz és hetvennyolcnak
15 Verse| õrizzétek gonosz hírtõl-névtõl!~10 Megérdemli, ha érte lész
16 Verse| között sodorgatná õ szöszét?~10 Aristotelesnek mit használt
17 Harm | szemmel~ magát reád bocsátja.~10 Legörögvén könyve orcáján,
18 Harm | búját mint viseljem most is.~10 Ezt ha megnyerhetem, bár
19 Harm | halandóra hogyhogy ádsz?~10 Fénlik sok kövektől, mint
20 Harm | viszontag érzem ezer kínját.~10 Híves forrás felett serkenvén
21 Harm | oly keservessé teszi.~10 Dolga mind egyenlő, Szerelemmel
22 Harm | boldogságokot~ reménlik és várják.~10 Nékem peniglen éjjel is
23 Harm | hogy tűrés ád hasznot?~10 De ne kételkedjél, bizony
24 Harm | gyógyíthatd!~ ECHO: Hadd!~10 Vajha elhagyhatnám, volna
25 Harm | enyhíts meg jó szolgádba!~10 Úr Isten, hogy lehet az
26 Harm | volna,~ oly örömest viselem.~10 Mint az leppentőcske gyertyaláng
27 Harm | szerelmétűl~ égek, örülvén néki;~10 Merthogy bölcs versekre
28 Harm | ki ez sok kínban [MÁRTA?~10 Egy szegény szarándok, régi
29 Harm | 10 Ti penig, szerzettem átkozott
30 Enne | jóra mindent fordíthat.~10 Nabugodonozort hét esztendőre~
31 Enne | Nyeljek sok bút s mérget,~10 Csak légyen korosként lelkével
32 Enne | Úrnak nevét kiáltsátok!~10 Gyíkok, kígyók, földön lakó
33 Gyuj | rajtad mindenkor tartani.~10 Légyen ez énnékem az én
34 Gyuj | héában~ hagyod-é fiadnak?~10 Lám, énértem is szinte úgy
35 Gyuj | Bíztam magamot magadra!~10 Kiért azmíg élek itten,~
36 Gyuj | követvén bízvást éngem.~10 Az kövér áldozat jó kedvet
37 Versv| szemmel~ magát reád bocsátja.~10 Legörögvén könyve orcáján,
38 Versv| esmerjed!~ ECHO: Merjed!~10 Nem merheti szívem, hanem
39 Ketes| éngem; látod, megepedem.~(10) Tudod, mindenkoron táborodban
40 Ketes| higgyed, megvesszőzlek!~10 Reménségért többé senkit
41 Ketes| nemcsak éngem nevelt fel.~10 De ha úgy volna is, ne gondold
42 Ketes| hazugságnak~ voltatok követői!~10 Mert én szám szózatját,
|