Part

  1 Verse|          Jelentem versben mesémet,~De elrejtem értelmemet;~Kérem
  2 Verse|         hogy õ sem gyûlöl éngemet,~De azért éltemet~Szüntelen
  3 Verse|        egyébre,~Csak magam eszére; de medgyek, ha erre~Vett az
  4 Verse| szerelmemért.~11 Jót várnék õtõle, de õ csak gonosszal~Fizet különb-különbféle
  5 Verse|           adá, mint számkivetésre,~De talám meg végre~Jutok õnékie
  6 Verse|       nékem el kell most indulnom,~De elmémet ugyan itt kell nálad
  7 Verse|    vétettem, nem szánszándék~ oka, de tudatlanságom.~3 Mint az
  8 Verse|            nagy jókedvet szerez.~8 De az én dolgom mint lenne
  9 Verse|           ítélte aranyalmát Paris,~De ilyen kívánt lenni, ha istenasszony
 10 Verse|        benne, hogy ilyen tudatlan;~De medgyek, ha látom, mely
 11 Verse|  szeretõmtõl keserves helyemben.~3 De elútált, mert mást talált,~
 12 Verse|         kiált,~Mert nem hallgatja, de sõt útálja,~ magához mert
 13 Verse|            tudná ravasz elméjét.~6 De ha szinte nem beszélne,~
 14 Verse|       hánnak mindent okossággal.~7 De még egyfelé is nem adtam
 15 Verse|         bosszúság igen megindított~De még el nem hajtott,~Régi
 16 Verse|          kedvében.~5  Szerelmemnek de míg mindeddig~ csak az sem
 17 Verse|           egy szót is szólt volna,~De sőt még ingyen szép személyét~
 18 Verse|     hagyhatom,~Noha kínját vallom, de válnom~ tőle nem kívánhatom,~
 19 Verse|             vennék mégis kedvet;~5 De igen ritkán és bizontalan~
 20 Verse|       szinte ha megölsz is éngem,~ de ugyan el nem hagyhat.~12
 21 Verse|            beszéde emez:~7 Ő szól: De ti, mézet győtő bolond méhek,~
 22 Verse|      találtok eleget mindnyájan.~9 De meglássátok, hogy az méz-elszedésben~
 23 Verse|           Mert voltam kétségbe;~13 De hogy látom hozzám szerelmedet,~
 24 Verse|           majd elválom éltemtűl.~4 De ha kérded, hogy hogy élhetek
 25 Verse|        hogy szinte ki ne múlnék.~6 De ez is, ez éngem éltető,
 26 Verse|              úgyan hamuvá tészi.~3 De nagy szerelemtől én meggyúladott
 27 Verse|            is, noha nincsen híre,~ de életemet rontja.~6 De ámbár
 28 Verse|              de életemet rontja.~6 De ámbár romlanék, csak egyedöl
 29 Verse|          miatta nyughatatlankodom,~De lám, éjjel-nappal érte csak
 30 Verse|             éngemet kesergessen.~4 De te, én elmémnek azelõtt
 31 Verse|             Ne nézd ez kis dolgot, de nézd te szolgádot,~Ki te
 32 Verse|          bölcs és eszes elméjét!~3 De látom, hogy evvel nemcsak
 33 Verse|            kell senki más nékem.~5 De te ne kövessed ez bokréta
 34 Verse|             Ki noha most ily szép, de estve elhervad,~Virágja
 35 Verse|        néked sok bánatot szerez.~2 De ha így végezte Isten, el
 36 Verse|           nem lészen mellettünk.~3 De nézd ez kereszten három
 37 Verse|        Isten, mint két gyöngyet.~5 De mint hogy a két gyöngy szinte
 38 Verse|           háló.~7 Reá mindezért is de én nem haragszom,~Mert nagy
 39 Verse|          Mondd igazán feleleted!~5 De imhol néktek az igaz,~Szépségtekről
 40 Verse|         látnom, véle beszélgetnem,~De nem lölem semmi módját,
 41 Verse|       tevistõl az szép violához.~6 De hogynemmint távol lévén
 42 Verse|     haláláért meg is ölte magát.~6 De hagyjuk bár el ezt! Nézd,
 43 Verse|      jámborb Szent Dávid királnál?~De szereté asszont, ki volt
 44 Verse|          tetszik a kedves társ.~24 De ez mind hadd járjon, nésze
 45 Harm |    gyakorta hozzád ismét megtérni,~De bűnei miatt nem mér elődben
 46 Harm |           te jobb kezed kinyújtva,~De csak olyanoknak, kik utánad
 47 Harm |   vétkeztem, hozzám az is álnok.~5 De méltó vétkemért már holtig
 48 Harm |           Hamuvá vált vala szinte,~De ím, nem tudom, mi löle,~
 49 Harm |          bánat nagy kínnal fogyat,~De nem látom semmi módját,~
 50 Harm |          frigyünk lenne állandó.~5 De hitét ugyan nem állja,~Frigyét
 51 Harm |    szerelmével éget,~Veszedelmemre de siet,~Hogy bennem gyújt
 52 Harm |        MIÉRT ÁROLTA EL AZ FELESÉGE~de ez Pethő Gáspárnénál vagyon~
 53 Harm |       láttam, sokat is kínzottam,~ de igaznak esmértem,~Ne bánkódjál
 54 Harm |          tekinték Juliára.~Mondék: De mit tréfálsz? Juliával mit
 55 Harm |            hogy örülj személyével,~De meglásd, hogy jobban becsüljed
 56 Harm |          aki ezen ment el,~ lelkem de immár övé.~2 Lelkem drága
 57 Harm |     éltetőit~ énreám függesztette,~De azt sem kegyesen, sőt nagy
 58 Harm |           vég lenne könyveimben.~4 De ne adja Isten, hogy ez ilyen
 59 Harm |         felvér,~Mert noha szereti, de azért rettegi,~ csak szólni
 60 Harm |             6 Bár magát ne lássam, de csak szavát halljam,~ szívem
 61 Harm |        ŐHOZZÁ JÓ VALAHA, VAGY SEM, DE MINT AZ SALAMANDRA ~TŰZ
 62 Harm |            meg bennem szerelmét!~6 De mit mondok? Búmba, ha mint
 63 Harm |             haraggal ha rám támad,~De viszont megújít, sok búmban
 64 Harm |                     NEGYVENEGYEDIK~DE JULIA VENANTE: A JULIA VADÁSZATJÁRÓL, ~
 65 Harm |         ÍRVA KÜLDÖTT VOLT JULIÁNAK~De voce ad vocem ex Angeriano~
 66 Harm |        mindkettõ, úgy vadásznak.~5 De csak szarvasokat és egyéb
 67 Harm |      vadakat~ ver és vadász Diana,~De vitézek között szerelmére
 68 Harm |       ölemet!~Cupido meg így szól: De te mit haragszol?~ mire
 69 Harm |        közibe~ mondod el énekedet,~De viszont azellen az én veszett
 70 Harm |              Paradicsomot látod.~5 De ne siess, kérlek, tőled
 71 Harm |            noha mindenekkel bírsz,~De ím, ez kegyesnek holtig
 72 Harm |             óh, hogy én akkor hűk!~De kegyesnek tetszék, hogy
 73 Harm |          ennek senki nem láthatja,~De azért lelkemet fogyatton-fogyatja,~
 74 Harm |       szereti.~9 Igaz szerelmemért de lá, mennyi kínt ád,~Ha szolgálatomért
 75 Harm |         szívét rágják, szaggatják,~De nem fogyathatják, noha rágton-rágják,~
 76 Harm |           víg,~ ő nevelten neveli,~De viszont, mint kánya, ő kegyetlen
 77 Harm |         valljon.~6 Sokakat sebhet, de csak éngemet~ gyakran inkább
 78 Harm |     Utcádon járok, reád vigyázok,~ de szemem nem saldít.~11 Azonban
 79 Harm |       szólhatok, mégis csak írok,~ de leveleimre~Csak választ
 80 Harm | szerelmemet te csak felgyújtottad,~De mint csalárd hamis, nékem
 81 Harm |       anyám nem szokott osztani.~9 De kérlek, gyümölcsöt vallyon
 82 Harm |          hogy tűrés ád hasznot?~10 De ne kételkedjél, bizony tiéd
 83 Harm |      lészen,~Noha most így próbál, de ismét bévészen,~Julia tégedet
 84 Harm |        VERSSZERZŐ ~BESZÉL ECHÓVAL. DE EZT NEM ÉRTHETI JÓL ~MEG
 85 Harm |         Ágy.~4 Ágy, igazán mondád, de mondd meg azt is hát,~ ott
 86 Harm |            5 Azt bizony megvallom, de jó szolgálatom~ kedves-é
 87 Harm | elhagyhatnám, volna mi nyavalyám?~ De lá, szívem mint gerjed,~
 88 Harm |             vészne szívem bánatja,~De nem azt jelenti kemény tekinteti,~
 89 Harm |         kívül senki nem tetszik?~S de mi oka vallyon, hogy csak
 90 Harm |          igére nem szinte teheté,~ de hertelen jobbítá,~Régi szörnyű
 91 Harm |             maga te így jól látod,~De ingyen sem érzed, sőt inkább
 92 Harm |            kínomot úgy mosolgod.~3 De mi hasznod vagyon sok könnyhullásomon,~
 93 Harm |             végeznéd el már kínom,~De mind sok írásom, szóm, siralmom,
 94 Harm |          szívemben mint megoltsam,~De semmit nem nyertem véle,
 95 Harm |        bötűkkel maga két kezével,~ de mégis szép személyét~Nézni
 96 Harm |            kegyes is éngem szeret, de én őt nem,~ noha követ nagy
 97 Harm |             aki megnyerhetetlen?~9 De te törvényidnek, noha csak
 98 Harm |     beszédi~ éngem noha vesztenek,~De minden szépségnél, minden
 99 Harm |           tart számkivetettnek.~12 De ám akár medgyen vélem bár
100 Harm |      veszett,~Kit elébb is láttam, de reá nem gyúltam,~ mert így,
101 Harm |       kíván~Szép voltát csudálván,~De csak héában szeretik sokan.~
102 Harm |            Bús szívemnek, mert ég,~De versemben itt légyen immár
103 Harm |    HATVANKETTŐDIK]~AMATORUM CARMEN~DE VIRGINE MARGARETA~[azon
104 Harm |            nem csak meg nem égnek, de ottan elvésznek,~ mihent
105 Harm |           mind elcsorgottam volna,~De viszont könyvemnek köszönöm,
106 Harm |           Hogy mind el ne fogynék, de csendesen égnék~ kevesebb
107 Harm |        monda nagyon kiáltva:~Echo, de kicsoda, aki sok kínomba~
108 Harm |          Úr Isten, tégedet” etc.~1 De mit gyötresz éngem most,
109 Harm |       hajlana, mégsem volna csuda,~De az lehetetlen, bár maga
110 Harm |      lehetetlen, bár maga kívánna,~De magad jól tudod, hogy nem
111 Harm |             e földi törvéntévõkre,~De az háládatlanság szörnyû
112 Vala |        lővén, mint feltett jegyét;~De bár vesszen fejem, tudom,
113 Vala |    szelédség,~ udvari gyönyörűség;~De hogy búmban így hágysz,
114 Vala |              soha senki nem látta;~De az én szerelmem, ki olyan,
115 Vala |             Most szemem jól látta, de vélni sem tudta,~ hogy magát
116 Celi |         éjfél,~Újul zöld bokor is, de nékem akkor is~ gondom csak
117 Celi |         vagy jót vagy bút látunk,~ de holnap meg kimúlunk,~Azért
118 Celi |        talál,~ fájdalma végét éri,~De az szörnyű válás végtelen
119 Celi |          kiben nincs jó okosság.~4 De azki okosan s elébb bizonyosan~
120 Celi |            mindennek látni hadtam,~De azmint esmérem, nem gondoltok
121 Celi |     esmérem, nem gondoltok vélem,~ de megmutatom magam.~9 Medgyek?
122 Celi |             szívemben örömet hint,~De ha megint úgy néz, amint
123 Saja |          éfél,~Újul zöld bokor is, de nékem akkor is~ dolgom csak
124 Enne |           hogy senki szabadítsa.~6 De mind ennyi sok háborúimban
125 Enne |            nem öregbül hatalmod.~8 De ha megmentesz, ez jók következnek:~
126 Enne |             kik véled dicsekednek,~De az kevélyeknek, kik mással
127 Enne |            bűnömért rám gerjedtél,~De felejts el, kérlek, undok
128 Enne |            most is aluszik~ az Úr, de tőlök megment éngem.~4 Kiért
129 Enne |             mint veszett embert.~6 De az jó Úr Isten, ki az híveken~
130 Enne |      éltemben értek volna véget.~8 De az te jóvoltod és ígérted
131 Enne |            Oly nagy méltósággal.~7 De te mindazáltal, szomjú lelkem,
132 Enne |         fént!~7 Kiből, Uram, néked de mi hasznod lenne,~Ha a kétség
133 Gyuj |       bűnben~És az test az tőrben,~De mégsem gondoltam, hogy így
134 Gyuj |        noha tőled kimosogattattam,~De gyarlón maradtam~És annak
135 Gyuj |         napjában~Béesik az bűnben,~De szent lelked, azki ismét
136 Gyuj |        vagyok talpig mind tetétűl,~De kegyességedtűl~Nem illik,
137 Gyuj |    bocsátsz is~ reám, megérdemlem.~De kérlek, Uram, szinte az
138 Gyuj |       gondot,~ s azokban nem eped,~De Mennyországra, mint fõbb
139 Gyuj |           való,~Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen~ s romlást
140 Gyuj |          nem akarod veszedelmemet,~De kévánod megtértemet és életemet,~
141 Gyuj |         Veszett keserves életem.~7 De te, Dávid jó Istene,~Ki
142 Versv|      tehozzád ismét örömest térni,~De bûnei miatt nem mér elõdbe
143 Versv|           te jobb kezed kinyújtva,~De csak olyanoknak, kik utánad
144 Versv|         éneklette ezt az útonjáró. De nem könnyen értheti meg
145 Versv|        életet~ énnékem ki adhatna?~De mondd meg, ki neve, kit
146 Versv|            4 Az bizony, megvallom, de jó szolgálatom~ mondd meg,
147 Versv| elhagyhatnám, volna mi nyavalyám?~ De ha lelkem mint gerjed,~Mikor
148 Versv|             vészne szívem bánatja,~De nem azt jelenti kemén tekénteti,~
149 Ketes|       gyermeki mivoltát,~Átkozott, de bennem elrejtette szárnyát!~(
150 Ketes|     életemnek lött volna már vége,~De az tûznek a víz nagy ellenkezõje.~(
151 Ketes|             19) Inkább kegyelmesen de foglalj magadhoz,~És jó
152 Ketes|              ellehet nálad nélkül,~De hogy megmutassa, hogy dolgodat
153 Ketes|  kívánkoznak,~ udvarában jussanak,~De az sok közül is, kit válasszon,
154 Ketes|       nemcsak éngem nevelt fel.~10 De ha úgy volna is, ne gondold
155 Ketes|        Elissa~ vigadnának örömmel,~De te az halálra, te az kárhozatra~
156 Ketes|             nyomorodott fejemet!~3 De könyörülj rajtam, mert már
157 Ketes|            testem halálát várja,~9 De mindazonáltal forduljatok