Part
1 Verse| Együtt lassú ballagásban.~3 Gyakran egymásra tekintnek,~
2 Verse| csak õ már, azt vallja.~3 Immár õérette egyebek szerelme~
3 Verse| vagyon én gyönyörûségem!~3 Mint te burítva vagy fekete
4 Verse| érette, vette is eszébe.~3 Látja szerelmemet, hozzá
5 Verse| oka, de tudatlanságom.~3 Mint az idvösség semmi nem
6 Verse| nap,~ ha sûrõ köd leszáll.~3 Bátran két szemét mikor
7 Verse| gyakran hoz énnékem hasznot.~3 Reám eleitõl fogva gondot
8 Verse| szeretõmtõl keserves helyemben.~3 De elútált, mert mást talált,~
9 Verse| mint nád, ide-s-tova inog.~3 Miképpen hogy Bessus az
10 Verse| mi csak kínt érdemlünk.~3 Az felgyúladt tűz se gerjedhet~
11 Verse| öltöztetsz sokszínű ruhákba.~3 Néked virágoznak bokrok,
12 Verse| tetszenek,~ mintha megújulnának.~3 Sőt még Cupido is mostan
13 Verse| éltem,~ könyveimet hullatom.~3 Mint az szarvasfi anyja
14 Verse| szívemet csak emészti.~3 Azért én szerelmem és gyönyörűségem~
15 Verse| énekének így lészen kezdete:~3 Nagy méltán bizony sokszor
16 Verse| gondolkodtam,~Hogy ne bánkódhassam.~3 Azért mikor egy éjjel holvalig~
17 Verse| lelkemnél ott marada.~3 Vagyok immár azért mind
18 Verse| éjjel-nappal volt gondom.~3 Szabadon örülök minden múlatságoknak,~
19 Verse| magát,~ úgyan hamuvá tészi.~3 De nagy szerelemtől én meggyúladott
20 Verse| látván, hogy haragudnék reám.~3 Tetszék, mintha volna kézíja
21 Verse| fohászkodásokkal~ éngemet õ óhajtson.~3 Mert az én tulajdon szívem
22 Verse| értek kész és nem félelmes.~3 Ez oktalan állat ha ezt
23 Verse| megölni nem szánod-e?~3 Vége bár keserves éltemnek
24 Verse| bölcs és eszes elméjét!~3 De látom, hogy evvel nemcsak
25 Verse| lélektől nehéz távozása.~3 Szinte mint hogy a test
26 Verse| segítségével nem lészen mellettünk.~3 De nézd ez kereszten három
27 Verse| örülök, azt is másra véli.~3 Nem hiszi, hogy néki, s
28 Verse| szépnek tetszetek nékem.~3 Néktek szemetek fekete,~
29 Verse| azzal szívemnek szerelmét.~3 Személye mert jut eszembe
30 Verse| példát, nemcsak emberrûl.~3 Vedd eszedbe csak, hogy
31 Harm | kegyelmezz meg nékünk!~3 Ne tántorodjunk mi el soha,
32 Harm | vétkezett,~ akar esni kétségben.~3 Látja magán való szántalan
33 Harm | keservesen válék el éntőlem.~3 Fájdalmam öregbül naponkint
34 Harm | oltsam szerelmem lángját.~3 Mert mint mérges nyíllal
35 Harm | megvidít~ tégedet ígéretem.~3 Amhol szép Julia, anyám
36 Harm | csak mintha nem esmérne.~3 Vajha ez az volna, kit Venus
37 Harm | boldogsága,~Véled Isten áldomása.~3 Én drágalátos palotám,~Jó
38 Harm | oldozd meg már lelkemet!~3 Az sötét éjtszakák minden
39 Harm | ámula,~ így szóla õ magában:~3 Két Diana vagyon talám ez
40 Harm | marcona,~ nem tudod-é nevemet?~3 Én vagyok Julia, én szemem
41 Harm | hogy lenne már irgalmas.~3 Az hév verőfénnek mivoltát
42 Harm | szolgáltam,~ vallyon emlékezik-é?~3 Bujdosom, mint árva, idegen
43 Harm | mondám, hogy óhajtás volna.~3 Lakóhelyemet is tőlem ő
44 Harm | égett soha nagy lángjában?~3 Vaknak sem mondhatja őt
45 Harm | szépség~ idővel porrá lésznek.~3 Még az föld is elagg, hegyek
46 Harm | lám, régen esmérsz éngem!~3 Nem adom magamot néked,
47 Harm | hullatnak, csaknem kiapadván.~3 Ha ki akar látni olthatatlan
48 Harm | hogy ott nyugszik Szerelem.~3 Ő tüzes lelkemnek, fájdalmas
49 Harm | szemét~ azért rá fordítá.~3 Rettene ottan Cupido, s
50 Harm | hadd lehessen csendes!~3 Ez-é a fogadás, kit anyád
51 Harm | kitűl szívem fűl, mint üst.~3 Mint a szép fényes Nap ez
52 Harm | volt békó?~ ECHO: Ékó.~3 Echo, nagy kínomba, kibe
53 Harm | mert búm esik kedvére.~3 Óh, nyavalyás lelkem, elbolondult
54 Harm | hitetlen, félj Istentűl!~3 Az szelíd daruhoz szinte
55 Harm | kínomot úgy mosolgod.~3 De mi hasznod vagyon sok
56 Harm | holtig csak nyomorognom?~3 Medvéknek barlangit, vadak
57 Harm | s búmra esmét fordított?~3 Fekete gyászába, mint sűrű
58 Harm | mézzel foly ő édes szava.~3 Egy társommal midőn én ballagnék,~
59 Harm | homlokán vér lecsordul.~3 Veres zászlók alatt lobogós
60 Harm | bennem, ki úgy ég, mint tűz.~3 Mely tűz hogy éngemet még
61 Harm | bús lelkem úgy kív[ÁNNA!~3 Mosolyog magában Credulus
62 Harm | mert nincs több orvossága.~3 Ily háládatlanság nemcsak
63 Harm | vezére minden szarándoknak.~3 Könyörgök, nékem is hogy
64 Harm | ajánlva légyetek immár ti!~3 Ti is, rárószárnyon járó
65 Celi | úgymond -, ha jóm nem kelle.~(3) Megadtam magamot, kösd
66 Celi | magánál inkább szeret?~(3) Hajnalban szépülnek fák,
67 Celi | végezett~ Célia énfelűlem.~3 Ez föld szép virágja, éltető
68 Celi | mégyen táncban szaporát.~3 Mint nap szép homállyal
69 Celi | szegény, nyugalma helyett.~3 Mint egy kristálykövet soha
70 Celi | attól, ki híven kedvelt!~3 Szerelmesétől vált, nem
71 Celi | könyve s mossa orcáját.~3 Mint szép liliomszál, ha
72 Celi | legel,~ a pokolbéli féreg!~3 Nemz téged álnokság, szó,
73 Celi | gerjedek, mint Aetna-hegy.~3 Átkozott Cupido, szerencsémet
74 Celi | Ottan érzek súlyos kínt.~3 Kegyes ábrázatja én aránzó
75 Enne | kiáltok csak hozzád egyedöl!~3 Veszett fejemnek mert oly
76 Enne | csudálatosképpen~ adál néki kezébe.~3 Jó Makkabéusnak, Jeftének,
77 Enne | Siralmast vigasztalsz.~3 Régi szentek házasságát
78 Enne | hogynem rútíts orcámot!~3 Áldj meg vitézséggel, az
79 Enne | cselekedetin örvendjek!~3 Őt áldja énekszóm, versemre
80 Enne | torkokba vetsz azoknak.~3 Én életemet, Uram, te támogatod,~
81 Enne | kegyelmedet,~Mint forrásfejedet.~3 Ételem mert nincsen fohászkodás
82 Enne | Urat felmagasztaljátok!~3 Fényes Nap világa, ez világ
83 Enne | éngemet,~Veszett életemet.~3 Mint galamb, ki Noé bárkájából
84 Gyuj | is énhozzám mutasd meg!~3 Láttam bűneimet, kikkel
85 Gyuj | esnem~ én imádságommal.~3 Ha ennél nagyobb ostort
86 Gyuj | arra minden kedve gerjed.~3 Ha vétni mér, mindjárt megtér,
87 Gyuj | kiáltván~ könyörögvén jártam.~3 Most is csak benned reménségemet,~
88 Gyuj | ne gerjeszd~ vesztségére!~3 Nem kicsiny munkával, fiad
89 Gyuj | szent színednek előtte!~3 Látod, éngem sok háború
90 Gyuj | Kiért ím, lám, megfizettem.~3 Légyen azért elég immár~
91 Gyuj | rettent, mutatván magát.~3 Csak néked vétkeztem, bűnt
92 Versv| mér,~ akar esni kétségben.~3 Látván magán való szántalan
93 Versv| lábain békó?~ ECHO: Ékó.~3 Echo, te szólasz-é, mondd
94 Ketes| kell szerencsét nyerni.~3 Leltem is kegyelmet felserdült
95 Ketes| esetet~ bánat szokta követni.~3 Nem azért izente, hogy el
96 Ketes| vesd~ nyomorodott fejemet!~3 De könyörülj rajtam, mert
|