HARMINCEGYEDIK¹

HARMINCKETTŐDIK
EGY LENGYEL ÉNEK

igérõl igére és ugyanazon nótára: „Blogostaw nas nasz Panie”

1   Áldj meg minket, Úr Isten, az te jóvoltodból,
Világosíts meg minket irgalmasságodból
Orcád világosságával, lelked ajándékával,
Hogy éltünkben ez földön járjunk igazsággal!

2   Engedd meg ezt minékünk, kegyelmes Istenünk,
Hogy mindnyájan tégedet igazán esmérjünk,
Hadd az kicsiny hitûkkel együtt örvendezzünk,
Mikor megítélsz, Uram, kegyelmezz meg nékünk!

3   Ne tántorodjunk mi el soha, Uram, tõled,
Ne kételkedhessünk is többé már felõled,
Nyughassék meg mi lelkünk igaz hittel benned,
Vallhassunk mindenekben urunknak csak téged.

4   No, azért dicsérjük most felszóval az Urot,
Mert lám, csak õ viseli mindenütt gondunkot,
Uram, az te nevedben áldd meg szolgáidot,
Kiért viszontag mi is dicsérjük fiadot.