Actus

 1 EzKom|         hitves atyjafia, férfi ~GALATEA, Sylvanusnak szeretője,
 2 II   |  Sylvanussal az régi szeretõje, Galatea szól.~SYLVANUS. Ó, siralmas
 3 II   |       édes, szerelmes Juliámot!~GALATEA. Egészséggel, lelkem, Sylvane!~
 4 II   |      tarts dolgod, nem kellesz!~GALATEA. Volt az ideje, hogy kellettem,
 5 II   |         mind gyûlölem s útálom.~GALATEA. Tudja az igaz Isten, hogy
 6 II   |        napestig sem hágy békét!~GALATEA. Juss, fuss! Nézsze, mint
 7 III  |      ennek fõ oka azért csak az Galatea tûrhetetlensége, ki miatt
 8 III  |         az Julia szépségével az Galatea miatt való búmot elvernem,
 9 III  |         Dienes szól Galateával.~GALATEA. Hála Istennek, hogy mégis
10 III  |        az szád az lágy sajtnál!~GALATEA. Értetlen! Lám, olyan vagy,
11 III  |    megalkoszunk mi, édes vérem.~GALATEA. Ki tréfás, ím, uram, mintha
12 III  |      kövér! Vajha megfoghatnám!~GALATEA. Kivel beszélsz?~DIENES.
13 III  |       volna, majd megfoghatnám.~GALATEA. Meg az ebet! Hagyj békét
14 III  |          De ideádod-é az inget?~GALATEA. Oda.~DIENES. Talám csak
15 III  |    DIENES. Talám csak tréfálsz?~GALATEA. Nem tréfálok bizony!~DIENES.
16 III  |      Meg mersz-é rajta eskünni?~GALATEA. Meg, akár százszor!~DIENES.
17 III  |      Sylvanus tõled az eperjet?~GALATEA. Néked ádom, lám, mondom,
18 III  |      inget, hadd álljon készen!~GALATEA. Bátor valamely órában kéred,
19 IV   |         enyim az hímes ing, kit Galatea ígért.~SYLVANUS. Nem csuda,
20 IV   |    vagyok olyan kegyetlen, mint Galatea érdemlené, kiért egész esztendeig
21 V    |   vetheti. Valamit hagyott volt Galatea, hogy uramnak megmondjam,
22 V    |         megfőzzem. Hallám, hogy Galatea monda Friskának, hogy ott
23 V    |    elfuta, azonban hátrafordola Galatea, hogy engem megláta, monda:
24 V    |  könnyebbségeért, kinek csak az Galatea tûrhetetlen hozzám való
25 V    |     engemet illet azért egyedül Galatea, senkit nem egyebet. De
26 V    |    SCENA V.~Sylvanus, Credulus, Galatea, Julia.~SYLVANUS. Bocsásd
27 V    |        szakaszthat tõled engem!~GALATEA. Inkább te bocsáss énnékem,
28 V    | százannyit kegyelmednek érette!~GALATEA. Ím, én is megadom az inget.~
29 V    |      SYLVANUS. Hozsza az kezed, Galatea; fogd kézen Juliát te is,