Actus

 1 I  | szerencsétlenség űzött ki tégedet édes hazádból, s micsoda kegyetlen
 2 I  |        érthettem vala, s mond: Én édes nagy jóm, én immár elhadlak,
 3 I  |       való keserves bujdosás, sem édes hazámtól való messze távozás,
 4 I  |     CREDULUS. Állj, mondok, várj, édes bátyám, csak egy kevéssé!
 5 II |        sohol nem találhatok az én édes, szerelmes Juliámot!~GALATEA.
 6 II |           Akkor, mondok, mikor az édes szerelmesemet érted elhagyván,
 7 II |       ûzõven esnék az szerelemnek édes gyümölcse. Ah, Sylvane,
 8 II |         lészen. Tõled függ azért, édes asszonyom, az én életemnek
 9 III| hallgatnom az te szódnak gyönyörû édes beszédét! Nem vétek bizon
10 III|        CREDULUS. Tudod, szerelmes édes egyetlenegy lelkem, hogy
11 III|            CREDULUS. Ne siess, én édes fényes napom, mert ha te
12 III|  szakadatlan tõle, mint az galamb édes felétõl.~SYLVANUS. Ihon
13 III|      parancsolj, megalkoszunk mi, édes vérem.~GALATEA. Ki tréfás,
14 IV |           felserkenvén, ijedtében édes anyját kiáltja.~CREDULUS.
15 V  |        néki?~DIENES. Eredj, mond, édes vérem, keresd meg az legént,
16 V  |         lészek az másik, ha az én édes szerelmesem keze miatt lészen
17 V  |         kedves sebem helye, ó, én édes jelem, kire sokat nézek
18 V  |        rajtam ejtette vala! Ó, én édes Angelicám, az temagad kezivel
19 V  |          ajakammal szedem el az õ édes ajakirúl az hervadt piros
20 V  |           te szerelmes csókod, én édes Thyrsisem, téríte ismét
21 V  |     hozzád.~CREDULUS. Igaz bizon, édes lelkem, hogy mind képpel
22 V  |            ó!~JULIA. Miért sírsz, édes Thyrsisem? Talám teljességgel
23 V  |      feledkeztem el még rólad, én édes Angelicám! Nem lehetne az
24 V  | elfelejthesse az õ éltetõ lelkét, édes Angelicám? Ó, két szemem
25 V  |           Hát ugyan te vagy az én édes Angelicám! Ím, noha látlak,
26 V  |          Én szinte azonképpen, én édes Thyrsisem, miérthogy tizenkét
27 V  |     kereslek erdõkrõl erdõkre, én édes Thyrsisem.~CREDULUS. Miért
28 V  |        esztendeig?~JULIA. Hát te, édes lelkem, miért nem nevezted
29 V  |        Isten hozott minden jóval, édes társom, Credule! Lám, együtt