Actus

 1 AzErd|             és közdologgá is tették, kit nem gondoltak, akármi héjával
 2 AzErd|      olyannal csináltam ez komédiát, kit kegyelmeteknek jó szûbõl
 3 EzKom|              ki miatt halálra válék. Kit midőn Thyrsis megértett
 4 EzKom|           mákszemet is. Már Thyrsis, kit minden ember Credulusnak
 5 EzKom| dolog-beszélésben egynéhán tréfa is, kit azért egyelétettünk ez komédiában,
 6 Pro  |          vagy verset, vagy komédiát, kit nem botránkozásnak, hanem
 7 Pro  |      részesülhessek az ő jó kedvébe, kit éltessen Isten boldogul,
 8 I    |           nem holdultatsz meg annak, kit jártatsz~utánam szerelmessen?~
 9 II   |              dolgon esedezik szegén, kit ha meg nem engedsz, embernek
10 II   |           jószág az emberben, s oly, kit az idõ is, nemcsak az betegség
11 III  |             adhatna?~Igazán ki neve, kit jómnak felette~lelkem oda
12 III  |             Hát medgyek, én veszett, kit szerelem éget,~s kit már
13 III  |        veszett, kit szerelem éget,~s kit már õ bé nem fogad?~Szívem
14 IV   |          vétkem, hanem az Szerelemé, kit magad is jól tudsz, hogy
15 IV   |              az zöld pázsitfû hegye, kit az reggeli piros hajnal
16 IV   |           légyen enyim az hímes ing, kit Galatea ígért.~SYLVANUS.
17 IV   |       csókodot sem tiltod akkor meg, kit éltemben megtagadtál tõlem.
18 IV   |             reátalálsz az jegyzésre, kit az fiatalra metszek fel,
19 IV   |           magát,~Hogy Sylvanus tõle, kit soha nem véle,~elcsalta
20 V    |              az jegyzést elolvasván, kit Credulus felmetszett.~JULIA.
21 V    |          hiszel-é most Thyrsisednek, kit csak imént is úgy gyûlölsz
22 V    |             unicornis szarva hegyit, kit ilyen módon aranyban foglalván
23 V    |             Angelicád! Én vagyok az, kit te megholtnak hittél lenni!~