Actus

 1 EzKom|           tíz esztendő elforgásában, noha nem rútult, hanem szépült,
 2 Pro  |           penig az jeles dolog, hogy noha minden ember magában szerelmes­
 3 I    |         merthogy nyilván látja, hogy noha eléggé epedek s kesergek
 4 I    |             Credulus sem igaz nevem, noha itt az környékben mind ez
 5 I    |        nyavalyás életemben is penig, noha már tíz esztendeje, azmint
 6 I    |         CREDULUS. Aznapságtúl fogva, noha már kétszer hozta elõ az
 7 I    |             hogy mind elõttem mozog.~Noha felmetszette szívem közepette~
 8 I    |          személyét~Nézni elûz éngem, noha nyilván érzem,~hogy csak
 9 I    |          engem szeret, de én õt nem,~noha követ nagy híven,~Azért,
10 I    | megnyerhetetlen?~De te törvényidnek, noha csak vesztenek,~kételen
11 I    |        szemei, haragos beszédi~engem noha vesztenek,~De minden szépségnél,
12 II   |           örömekben, de még Echo is, noha tündérasszon, megfelel néha
13 II   |             jól esméri az szerelmet, noha azt tetteti, mintha nem
14 III  |        szeressen, nem adja az Isten,~noha lelkem imádja.~ECHO:  ÁDJA!~
15 III  |            csak nyavalyára jutottam, noha bú elõtt futottam.~ACTUS
16 III  |            hogy mégis könnyebb, hogy noha éntõlem fut, de azért ugyan
17 IV   |           légyen helye mentségednek, noha nem igaz, s ámbátor légyen
18 IV   |             s könyvezve fohászkodol (noha késõn) utánam héában akkor.
19 V    |            az én édes Angelicám! Ím, noha látlak, hallak, de alig
20 V    |          egybenhoza Isten bennönket! Noha látlak, de alig hiszek enmagamnak
21 V    |        embernek szívét égeti s fõzi, noha második is nem hûvíti azért!~