Actus

 1 EzKom|           igen hasonló volna az ő régi Angelicájához.~Azért nem
 2 EzKom|     meglátá, ottan elhagyván az ő régi szerelmesét, Galateát, ki
 3 Pro  |       Végye azért jó néven tőlem, régi nyomorult rabjátúl ez kis
 4 Pro  |           égetvén nyavalyást az ő régi szerelminek tüziben, boldogítson
 5 I    |       kérlek, ne indíts fel az én régi keserőségemet ne kérdd az
 6 I    |       nyitod az én keserőségemnek régi sebeit!~LICIDA.  Sőt annál
 7 I    |           meg akarod érteni az én régi keserves siralmimnak okát,
 8 II   |         magában szól, elmélkedvén régi szerelmérõl.~JULIA. Nem
 9 II   |           az én keserõ búmmal. Ó, régi, átkozott s igen gonosz
10 II   |         SCENA III.~Sylvanussal az régi szeretõje, Galatea szól.~
11 II   | megszelédül, s viseli az igát. Az régi fenyûfa is elég kemén, de
12 III  |         kemény szíve hozzám lágy?~Régi gyötrelmimet mi enyhítheti
13 III  |        már õ bé nem fogad?~Szívem régi búmban, mint szép virág
14 V    |         Végye el immár hasznát az régi szerelemnek!~SYLVANUS. Elméne
15 V    |  szerencsém így hozta, hogy az én régi szolgálatom ne légyen kellemetes
16 V    |        újítsam meg, lelkem, az én régi nyavalyámot!~JULIA. De mondd
17 V    |          nagy bosszúság, ki az te régi kemén voltodbúl szállott