Actus

 1 II|        sem tartlak, hanem kõnek ezután. Csak azon könyö­rög, nézszed,
 2 II|       nem szeretem sem most sem ezután; hiszem, érted immár.~BRISEIDA.
 3 II|         hiszesz felõle! Mert ha ezután melletted szólok bár, ugyan
 4 II|      meg, ha ugyan nem akarsz-é ezután szolgálóm lenni elõtte?~
 5 IV|       senkinek sem jelentettem, ezután sem senkinek, míg élek.
 6 IV|    azért bátor felõlem, hogy én ezután soha senki szerelméhez magam
 7 IV|     hozzám, ím, meghalok immár. Ezután [nem] búsít az én siralmas
 8 IV| kiáltásom tégedet! Talám valaha ezután, ha jó szerencsére reátalálsz
 9 V |      Soha csak reá sem tekintek ezután! Az fejében, ha ez ideig
10 V |   keresd meg az legént, mert én ezután senki után nem járok többet!~
11 V |    utánam. Nem kötöm, ne féljen ezután az jámbor, nyakára magamot,
12 V |    szerettem azkor is, szeretem ezután is, míg az lélek bennem
13 V |        engedje Isten, hogy soha ezután vétsek, sem hogy árulója
14 V |    temagad nyelve mondhatja meg ezután.~JULIA. Íme, lám, élsz még?
15 V |          gondo­latom, mindenem. Ezután sem szépség, sem egyéb semmi
16 V |          CREDULUS. Az bezzeg, s ezután halálnál egyéb sem választhat
17 V |        de légyen hála Istennek, ezután kiáltok, szólok s nevetek!~