Actus

 1 Pro|        olyat kellett előhoznom, ki, azmint elsőben is megmondám, az
 2 I  |            az napot avagy étszakát, azmint az szerelem az én búmot
 3 I  |          kezeit, fullodozva kiáltá, azmint lehete, nevemet; mihelt
 4 I  |             emelvén kegyes szemeit, azmint lehete, mondá igen lassan,
 5 I  |            noha már tíz esztendeje, azmint mondám, hogy itt bolgok,
 6 I  |      gyõzhetetlen erejét hozzám. De azmint látom, csak héában fáradunk
 7 I  |             el úgy az én kecskémet, azmint az te szívedet, tõlem, nem
 8 I  |            úgy állom meg bosszúmot, azmint olyan áruló érdemli.~ACTUS
 9 II |            avagy száj-é ez most is, azmint azelõtt volt?~SYLVANUS.
10 III|        kegyes jődögél. Úgy tetszik, azmint az képiről esmérem, hogy
11 III|         szól Sylvanussal.~BRISEIDA. Azmint Juliátúl értem, nem ok nélkül
12 III|         talám ez szemnél.~SYLVANUS. Azmint látom, még az füvek s virágok
13 IV | atyafiúságot sem böcsüli.~CREDULUS. Azmint látom, nem csak nyertességgel,
14 V  |             ugyan megszánom bizony, azmint azelõtt is megmondtam: ha
15 V  |        becsültem az te szerelmedet, azmint érdemletted volna tõlem!~
16 V  |           CREDULUS. Bár úgy légyen, azmint parancsolod.~SYLVANUS. Eredj