Actus

 1 I  |      ez világ annak hív s tart engemet.~LICIDA. Hát micsoda szerencsétlenség
 2 I  |      csókot. Így hol ő csókolt engemet s hol én őtet. Nékem mindegy
 3 I  | ugyanazon képtelen szépség, ki engemet rabbá tött vala, más legén­
 4 I  | szeménél is szeret inkább vala engemet, én is mindennémõ titkomot
 5 I  |        mindenütt éget szerelem engemet,~mind búm, kínom csak károm.~
 6 I  |    nagy szerelmemet, ki forral engemet,~szívemben mint megoltsam,~
 7 III|        bennem, kegyetlen, s ne engemet; jóllehet én sem képtelen,
 8 III|   semmivel. Azért lássad, mert engemet csak héában igyekezel hozzád
 9 IV | árultatást rajtam? Tudod, hogy engemet, ilyen jó társodot s barátodot
10 IV |       éltetõ lelkemtõl akartál engemet megfosztani! Nem hamisság-é
11 IV |        Szerelem, mire juttatál engemet? Ó, hogy bánom, hogy meg
12 IV |       penig, hitetlen Sylvane, engemet elárult, hamis barátom,
13 V  |      üssön meg inkább az menny engemet, mint az, soha! Légyen tiéd
14 V  |      hogy árulója légyek, csak engemet illet azért egyedül Galatea,
15 V  |  életre az halálbúl!~CREDULUS. Engemet hiszel-é most Thyrsisednek,