Actus

1 I  |           s az ég felé felemelvén kegyes szemeit s kezeit, fullodozva
2 I  |        ottan, szegén reám emelvén kegyes szemeit, azmint lehete,
3 I  |         horogra csalogatná, kinek kegyes személye annyira hasonlónak
4 I  |       csak vallom gyötrelmét.~Más kegyes is engem szeret, de én õt
5 III|         ágak között egy igen szép kegyes jődögél. Úgy tetszik, azmint
6 III|      szólanak, akkor lészek én is kegyes s szerelmes hozzád.~CREDULUS.
7 III| szerelméhez, mert már elvetett ez~kegyes szemei elõl,~Vetett gyötrelemre,
8 III|         nõ, ördöngös bûvölõ,~mert kegyes õ, semmint kõ.~ECHO:  Õ.~
9 V  |           én is Angelicává, ottan kegyes szerelmes lettem hozzád.~