Actus

  1 AzErd|          kedvet találnék véle, más meg ez, hogy látom, hogy mind
  2 AzErd|      követték, hanem sokkal inkább meg is elödzötték, ebben se
  3 AzErd|      versszerzést, elveszik tõlem. Meg is lehet penig az oly elméjõ
  4 EzKom|      vonyogna, azt hivé, hogy soha meg nem gyógyulna, hanem úgyan
  5 EzKom|         nem gyógyulna, hanem úgyan meg­halna szegén. Ingyen sem
  6 EzKom|     házától. Csakhogy penig inkább meg ne találhatná senki, nevét
  7 EzKom|          elszökék. Csak hogy senki meg ne tudhassa, hová lött,
  8 EzKom|           Azért nem esmérheti vala meg Credulus Juliát egyikért,
  9 EzKom|  esztendővel hadta volt, hogy soha meg nem gyógyult, hanem ugyan­
 10 EzKom|           ím, ezért nem esmérhette meg, hogy tíz esztendő elforgásában,
 11 EzKom|       könyörög is erősen, de Julia meg sem esmérhetvén Credulust
 12 EzKom|      reméntelen ember, hogy szinte meg akarja ölni magát, reátalál
 13 Pro  |        valami múlatság és vigasság meg nem könnyebbítené azt az
 14 Pro  |            esett, mi mért pirolunk meg rajta? Micsoda lehet éktelenb
 15 Pro  |             kinek Nova Terra neve, meg­holdoltatta Károly császárnak),
 16 Pro  |          tagadták szerelmeket, sőt meg­mondották, hogy ők tekintet
 17 Pro  |      szeretőjöket kell szeretniek. Meg is halni penig ki kész lett
 18 Pro  | kárhozattal kimúlniok, ha az Isten meg nem ótta s tartotta volna
 19 Pro  |          Jóllehet csak keveset írt meg benne ahhoz képest, azmit
 20 Pro  |           mindenre gondvisel, hogy meg ne jegyezze s gyűlölje az
 21 Pro  |         tüziben, boldogítson immár meg valaha az igaz lelkem áldozatjaért
 22 I    |             Sőt annál inkább mondd meg, társ, mert tudod, hogy
 23 I    |       különben tapasztaltam azt én meg énmagamon. De ha ugyan meg
 24 I    |         meg énmagamon. De ha ugyan meg akarod érteni az én régi
 25 I    |             Hadd el immár! Beszéld meg, azmiért ilyen igen keseregsz!
 26 I    |             vagy menny ütett volna meg, annál inkább ne kesergene
 27 I    |          megannyiszor szabadította meg folyásokot, de mindennyi
 28 I    |           távozás nem olthatá, sőt meg sem lágyíthatá benned az
 29 I    |       ennyi sok esztendőknek mégis meg kellett volna enyhíteni,
 30 I    |          szörnyű halálát, százszor meg mertem volna rajta esküdni,
 31 I    |     termetet.~CREDULUS. Ingyen jól meg sem nézhettem az ő szép,
 32 I    |         tél is annyiszor fosztotta meg az füveket az szép virágok­
 33 I    |           esedezésem s könyörgésem meg nem lágyinthatná is hozzám
 34 I    |           minémõ mesterséggel vesd meg az hálót utána, hogy ha
 35 I    |    egyikben nem is, de az másikban meg kell esni! Oztán ha ugyan
 36 I    |    lehetetlen, hogy valamel késõre meg nem engesztelné hozzád õtet.
 37 I    |           Mi kell?~CREDULUS. Mondd meg, ha láttad-é valahol az
 38 I    |      CREDULUS. No, ageb, no! Mondd meg, láttad-é az én kegyesemet,
 39 I    |            az én kegyesemet, mondd meg!~DIENES. Mondd meg te is
 40 I    |           mondd meg!~DIENES. Mondd meg te is hát, ha láttad-é az
 41 I    |         agebet az zöld ágon! Mondd meg, ha láttad-é az én virágomot?~
 42 I    |          micsoda az te virágod, ha meg [nem] nevezed? Látod, hogy
 43 I    |        szép virágszállal, s nevezd meg, melyik az, mert én próféta
 44 I    |           uraddal felõle, hogy bár meg ne nevezzem is, tudod, mit
 45 I    |          szolgálatomban tudják, ha meg nem lölem.~CREDULUS. Állj,
 46 I    |            hitemre, hogy úgy állom meg bosszúmot, azmint olyan
 47 I    |    szerelem!~Miért nem holdultatsz meg annak, kit jártatsz~utánam
 48 I    |        véle, hogy gyertyaláng héve~meg is égeti, süti,~Szívem is
 49 I    |            úgy versemben~is tessék meg szép képe.~~~
 50 II   |       látom, hogy mégsem elégedett meg az gonosz szerencse az én
 51 II   |    megfosztottál, fosztottál volna meg életemtõl is; hogyha az
 52 II   |       bizon dolgot, s holtam volna meg ugyan valóban, hogy ok nélkül
 53 II   |       Isten ádjon jó napot, Julia, meg hozzád jüvék!~JULIA. Valami
 54 II   |            esedezik szegén, kit ha meg nem engedsz, embernek sem
 55 II   |            Kérlek, Istenért, mondd meg néki, vesse másban reménségét,
 56 II   |     tehetsz róla, akkor fordítanád meg örömest az szókot, ha lehetne,
 57 II   |            BRISEIDA. Miben tetszik meg inkább az halandó természet
 58 II   |         tudtad, hanem én csaltalak meg, s õ is erõvel vett reá,
 59 II   |      keménebbet is engeszteltem én meg! Hadd csak, el nem mégy,
 60 II   |     Serkenj fel, szegény, s teröld meg szemedet! Nézhetdsze, mivel
 61 II   |          éltetõ lelkemtõl fosztják meg szegén fejemet?~BRISEIDA.
 62 II   |          hamis gyanóságot, s higgy meg engem is valaha vagy egy
 63 II   |         azt én nem tudom, de mondd meg, ha ugyan nem akarsz-é ezután
 64 II   |   dicsõséges színe az emberi képet meg nem haladta, vagy azki csak
 65 II   |   ellenséged reád talál, ha szinte meg nem mersz is véle víni,
 66 III  |           hogy Julia, ha az szemem meg nem csal, ki Juliánál egyebet
 67 III  |            Szerelem, mikor szegtem meg az te törvényedet, hogy
 68 III  |      minden jót, néked jelentettem meg minden szerelmes kívánsá­
 69 III  |            bár reméntelenül haljak meg, ha magam két kezivel nem
 70 III  |        kezivel nem állom bosszúmot meg rajtad!~ACTUS III. SCENA
 71 III  |           halaknak is nappal vetik meg az hálókot s horgot, s az
 72 III  |  vertengeni hágy,~Mi könnyebbíthet meg, s mitûl lészen esmeg~kemény
 73 III  |         gyötrelmimet mi enyhítheti meg,~s mi az, mire lelkem vágy?~
 74 III  |            igazán mondád, de mondd meg azt is hát,~ott ki vigasztalhatna?~
 75 III  |          Vetett gyötrelemre, s még meg is öl végre,~amint látom,
 76 III  |          Azért ádj tanácsot, szánd meg nyavalyámot,~ha sebemet
 77 III  |           elhadni, ha látnád;~nézd meg csak, és esmerjed!~ECHO:
 78 III  |       nevét minden idõben,~S talám meg is ádja, és szívét fordítja~
 79 III  |          és szívét fordítja~hozzám meg szerelemben~Vidám Juliának,
 80 III  |        igaz mentséged! Magadtúl is meg kellene pirulnod Juliát
 81 III  |        majd megfoghatnám.~GALATEA. Meg az ebet! Hagyj békét annak!
 82 III  |           tréfálok bizony!~DIENES. Meg mersz-é rajta eskünni?~GALATEA.
 83 III  |            rajta eskünni?~GALATEA. Meg, akár százszor!~DIENES.
 84 IV   |         mert kinek szívét nyilával meg nem hatja, azt tûzzel gyútja,
 85 IV   |          még az gyútó tüzet is, ha meg akarná oltani valaki az
 86 IV   |       napra mindaddig öregbel, míg meg nem szûnnél tõle.~SYLVANUS.
 87 IV   |          légyen ellene, hanem ótsa meg az rút tüzet bennem, s mentse
 88 IV   |       engemet? Ó, hogy bánom, hogy meg nem kérdém Sylvanust, ha
 89 IV   |        hullasson, nyavalyás? Szánd meg szegént, te vad állat, s
 90 IV   |            néked jelenteném én azt meg, azkit ez ideig soha senkinek
 91 IV   |         DIENES. Miért nem kóstolod meg? Talám azt hiszed, hogy
 92 IV   |         mert bizon elhidd, te ádod meg az árát, hallod-é? Nyilván
 93 IV   |             magában szól egyedül, ~meg akarván bújában magát ölni.~
 94 IV   |            hosszú idõ orvosolhatja meg az én lelkem fájdalmát.
 95 IV   |          csókodot sem tiltod akkor meg, kit éltemben megtagadtál
 96 IV   |           hamis barátom, elégedjél meg immár az én Juliámmal!~Ó,
 97 IV   |           nagy pusztában~azért ölé meg magát,~Hogy Sylvanus tõle,
 98 V    |  megragadván az kést kezében, hogy meg ne ölje magát.~SYLVANUS.
 99 V    |    szerelminek.~SYLVANUS. Ma üssön meg inkább az menny engemet,
100 V    |            nagy kését, kivel magát meg akarta ölni, ~s az fiatalon
101 V    |           az pusztá­ban, azért ölé meg magát” Hazudsz benne, hitván
102 V    |         fiatal héjából, hogy senki meg ne olvashassa, hogy ne szálljon,
103 V    |         kap, hogy metélgetek, majd meg akarja tudni, mit mívelek,
104 V    |             S az a bestyeség, hogy meg nem tudom mondani, mert
105 V    |           mond, édes vérem, keresd meg az legént, mert én ezután
106 V    |             SYLVANUS. Nem nevezé-é meg az legént?~DIENES. Meg,
107 V    |    nevezé-é meg az legént?~DIENES. Meg, de nem jut eszemben. Bestye,
108 V    |    legénnek mondjon?~DIENES. Mondd meg az Alfesibeónak, hogy jöjjön
109 V    |        engem megláta, monda: Mondd meg, úgymond, uradnak, hogy
110 V    |          legénnek ölébe lészek, ki meg fogja becsülleni, nem úgy,
111 V    |    Sylvanustúl. Ne, immár nincs ki meg­tilthasson az én életemnek
112 V    |           elvégezésétől. Nem nehéz meg­hal­nom, de az nehéz, hogy
113 V    |        nyom, s nem nézi, mint ölöm meg magam őmiatta.~Fogadjuk,
114 V    |           temagad nyelve mondhatja meg ezután.~JULIA. Íme, lám,
115 V    |            gonoszság vakított volt meg, s magam sem vettem eszemben,
116 V    |   könyörgök!~JULIA. Mi kell? Mondd meg gyorsan!~CREDULUS. Ha az
117 V    |      kellemetes elõtted, elégedjél meg egy halá­lommal, s ne hagyj
118 V    |      segítenélek, de nem szeghetem meg hitemet. Bizonságom az Isten
119 V    |        Mely nehéz most, hogy akkor meg nem holtam, azmikor egy
120 V    |          temagad kezivel gyógyítál meg akkor, mely jótétellel csak
121 V    |           juttattál, mert ha akkor meg hadtál volna halnom, most
122 V    |      igyekezted tölteni, bizonyíts meg ezzel, hogy mondd meg, kicsoda
123 V    |    bizonyíts meg ezzel, hogy mondd meg, kicsoda az az Angelica,
124 V    |          Ha lehet, hadd ne újítsam meg, lelkem, az én régi nyavalyámot!~
125 V    |       nyavalyámot!~JULIA. De mondd meg, fölötte igen kérlek!~CREDULUS.
126 V    |        életemet teéretted fogyatom meg, miért titkolnám azt elõtted?
127 V    |            volt, hogy így fosztott meg egymástól benneteket! De
128 V    |             JULIA. S mi módon holt meg?~CREDULUS. Egy társom búsoltában,
129 V    |          igaz neved?~CREDULUS. Ölj meg inkább, ne kérdezkedjél
130 V    |  kérdezkedjél tovább!~JULIA. Mondd meg csak, ha vagyon-é más neved!
131 V    |        hogy az õ keze miatt haljak meg, õ hal meg az én kezemben!
132 V    |            miatt haljak meg, õ hal meg az én kezemben! Ez-é az
133 V    |      megölted õtet? Az fejében bár meg se adtad volna! De ha életében
134 V    |           ha életében nem engedted meg csókolgatnom, meghalva is
135 V    |         vala? Valyon mitûl lágyult meg ilyen hirtelen az te kemén
136 V    |           az Szerelemnek! De mondd meg, ha Istent szereted, mi
137 V    |           magam két szemével látám meg ennekelõtte, hogy szinte
138 V    |           nagy jómra tartott volna meg engem ez ideig.~JULIA. Úristen!
139 V    |         bizonsággal mutathassam én meg néked az igazat, s miképpen
140 V    |         együtt aluszunk vala, s én meg valami fûvel gyógyítálak
141 V    |           valami fûvel gyógyítálak meg.~CREDULUS. Ó, áldott szerencse!
142 V    |       téged elalusson?~JULIA. Érts meg! Azután, hogy ám az földre
143 V    |       CREDULUS. Miért változtattad meg nevedet? Hol laktál ennyi
144 V    |           Julia.~SYLVANUS. Bocsásd meg, lelkem, hogy azt tettettem,
145 V    |       öszve, semmiért egyébért úgy meg nem haraghatnak, hogy ismét
146 V    |            haraghatnak, hogy ismét meg ne békéljenek. Mert az elsõ
147 V    |         Julia, te is! Együtt együk meg az vacsorát!~CREDULUS. Hadd
148 V    |          Eredj elöl, Dienes, öljük meg az borjút, ki ma egy hete,