Actus

 1 AzErd|          versek fejében mehessenek ki az hasonló bötûk.~Akarám
 2 AzErd|            szerzek kegyelmeteknek, ki nemcsak ékes énekkel is,
 3 EzKom|          áda Angelicának meginnya, ki miatt halálra válék. Kit
 4 EzKom|            vala, s az Angelica is, ki Juliának nevezte vala magát,
 5 EzKom|        régi szerelmesét, Galateát, ki mindaddig is, míg Sylvanus
 6 Pro  |          ha Cortes Ferdinandusnak, ki jeles versszerző volt (azki
 7 Pro  |             mert egyik az: vagyon, ki írja, másik az penig, hogy
 8 Pro  |           olyat kellett előhoznom, ki, azmint elsőben is megmondám,
 9 Pro  |           vagyon benne, oly penig, ki szabad, nem köteles személek
10 Pro  |             francúz, német vagyon, ki azféle dolgok­ról szerez
11 Pro  |         időben nincs semmi nemzet, ki többet szenvedjen s míveljen,
12 Pro  |            s míveljen, s nagyobbat ki szerezzen szeretőjeért,
13 Pro  |     szeretniek. Meg is halni penig ki kész lett volna szeretőjeért,
14 Pro  |         szerencsére ereszti magát, ki életében s tisztességében
15 I    |          én szarándok árva életem! Ki reméntelen veszélyre jutott
16 I    |      azmiért ilyen igen keseregsz! Ki tudja, talám én is használhatok,
17 I    |     micsoda szerencsétlenség űzött ki tégedet édes hazádból, s
18 I    |            kedveért s múlatságért. Ki koszorút kötett, s ki táncolt,
19 I    | múlatságért. Ki koszorút kötett, s ki táncolt, s ki játszott,
20 I    |            kötett, s ki táncolt, s ki játszott, ki verset éneklett.
21 I    |            táncolt, s ki játszott, ki verset éneklett. Egykor
22 I    |         láték egy szüzet közöttek, ki mind szépséggel s mind gyönyörőséggel,
23 I    |           s igen szerencsés ember, ki minden kívánságodban annyi
24 I    |        ugyanazon képtelen szépség, ki engemet rabbá tött vala,
25 I    |      mákszemnyire sem mosdolhatták ki az Angelica ábrázatját.
26 I    |            oly szerelmes embernek, ki távol vagyon szerelmesétől,
27 I    |        elrejtezék elõttem.~LICIDA. Ki hamar elment volt!~CREDULUS.
28 I    |          Briseida, az õ hív társa, ki egy igen tudós, okos asszonállat,
29 I    |          CREDULUS. Mégsem tudod-é, ki neve? Én azt hittem hogy
30 I    |     CREDULUS. Ne játsszál!~DIENES. Ki vagy szegén? Mindenkor együtt
31 I    |             Hogy nagy szerelmemet, ki forral engemet,~szívemben
32 II   |      tiszta szándékomot!~BRISEIDA. Ki kemény vagy! Bárcsak ezeredrészét
33 II   |   gyümölcse. Ah, Sylvane, Sylvane, ki méltán viseled az neved,
34 II   |        hogy Juliára veszett eszed; ki igaz, hogy nálamnál ifjabb,
35 II   |           jámborság, én vagyok az, ki bátor szívvel merek azzal
36 II   |          kerekségében senki nincs, ki annak jutalmát s hasznát
37 II   |       hozzá néki, hogy az keménség ki ne ûzze az szerelmet szívébõl;
38 II   |      féltette volna szerelmesét, s ki úgyan ne kételkedett s gyanakodott
39 II   |        végye?~BRISEIDA. Nyavalyás, ki álmos! Serkenj fel, szegény,
40 II   |           kegyelmetek egymással, s ki látta, hogy Sylvanussal
41 II   |          ne bolondoskodjál, s vesd ki szívedbõl ez ok nélkül való
42 II   |           vagy az követet küldette ki. Mikor szeretõjével beszél,
43 II   |          elhalok s elhûlök elõtte, ki miatt minden színem ottan
44 II   |   keserõségbõl valami jótételeddel ki nem mentesz, majd életemnek
45 III  |            az szemem meg nem csal, ki Juliánál egyebet sem tud
46 III  |            semmi, látd, sem madár, ki most az árnyékon nem nyugodnék,
47 III  |        szerelmes hozzád.~CREDULUS. Ki hinné, fölséges Isten, hogy
48 III  |          tudjátok, szinte mint én,~Ki látta éltében, hogy így
49 III  |             szerelmesén?~ECHO: ÉN.~Ki felele nékem? Távul az erdõben~
50 III  |     nyúlászó;~Ha ló nem nyerített, ki itt csörögetett,~ha lábain
51 III  |          mondd meg azt is hát,~ott ki vigasztalhatna?~Búm helyett
52 III  |          gyönyörû életet~nékem ott ki adhatna?~Igazán ki neve,
53 III  |       nékem ott ki adhatna?~Igazán ki neve, kit jómnak felette~
54 III  |    olthassam lángját~szerelmemnek, ki csak nõ,~Mert hogy így szeretem,
55 III  |           hanem ha két kezem~végez ki életembûl;~No, tõrrel, méreggel
56 III  |        szerelemben~Vidám Juliának, ki egyike annak,~kiknek hazájok
57 III  |     koromban, micsoda az szerelem; ki semmi nem egyéb, hanem egy
58 III  |           Galatea tûrhetetlensége, ki miatt midõn reméntelenségben
59 III  |           mi, édes vérem.~GALATEA. Ki tréfás, ím, uram, mintha
60 III  |             DIENES. Csi, csi, csi, ki kövér! Vajha megfoghatnám!~
61 IV   |          oly vékony sodrott fonal, ki valaha az verõfénre ne kéljen,
62 IV   |        kéljen, titok snincs olyan, ki valaha ki ne jelenjen.~SYLVANUS.
63 IV   |            snincs olyan, ki valaha ki ne jelenjen.~SYLVANUS. Mi
64 IV   |       eszem, s halálos veríték üte ki homlokomon, ki miatt csak
65 IV   |         veríték üte ki homlokomon, ki miatt csak elhalék s elnémulék;
66 IV   |         rút tüzet bennem, s mentse ki teelõtted is ártatlan fejemet.
67 IV   |             DIENES. Miért? Ha lám, ki jó! Ottan csak egy szemet
68 IV   |         szamárnak eperj?~SYLVANUS. Ki bolond szegén!~DIENES. Ne
69 IV   |     fájdalmát. Orvosolja az halál, ki mindennémõ búban s nyavalyában
70 IV   |            igen kemény szép Julia, ki mindétig fene s néma lõl
71 IV   |     fiatalra, s azután hadd múljak ki ez világból: ~Credulus bújában,
72 V    |      jegyzés imez fiatalon? Valyon ki jegyzette reá? „Credulus
73 V    |    felejteti vélem. De kicsoda az, ki ez jegyzést elolvasván azt
74 V    |        lészen! Hanem hadd metéljem ki inkább ez fiatal héjából,
75 V    |           csont: el sem nyelheti s ki sem vetheti. Valamit hagyott
76 V    |          nem jut eszemben. Bestye, ki csudás neve vagyon!~SYLVANUS.
77 V    |        lészen azért szép szeretõm, ki ne csak õ kéresse magát,
78 V    |        ifjú legénnek ölébe lészek, ki meg fogja becsülleni, nem
79 V    |       Sylvanustúl. Ne, immár nincs ki meg­tilthasson az én életemnek
80 V    |           őmiatta.~Fogadjuk, õ az, ki ama fa mellett áll! Õ, hitemre!
81 V    |            az én mellemben, s vedd ki szívemet, ki téged igazán
82 V    |     mellemben, s vedd ki szívemet, ki téged igazán szeretett,
83 V    |        igazán szeretett, s bocsásd ki az sok keserõségbõl, mint
84 V    |           JULIA. Isten õrizz! Vesd ki ez rettenetes dolgot szívedbõl,
85 V    |        áldott öledben múltam volna ki ez világból!~JULIA. Ha valaha
86 V    |        kinek szerelmire Candiában (ki mind­kettõnknek hazája vala)
87 V    |        ölemben vonyog vala.~JULIA. Ki volt az társodnak neve?~
88 V    |            hallom ezt? Néked pedig ki neved? Ugyan Credulus-é
89 V    |        hanem csak valami oly ital, ki után ember egy napestig
90 V    |          az soha, mert kicsoda az, ki elfelejthesse az õ éltetõ
91 V    |           boldog s örvendetes nap, ki ez idõt adtad érnem! De
92 V    |           hála Istennek! De valyon ki jõ távol, ahon? Mintha Sylvanus
93 V    |         elõtted az nagy bosszúság, ki az te régi kemén voltodbúl
94 V    |       CREDULUS. Ó, áldott Úristen, ki mindnyájunkhoz ilyen kegyelmes
95 V    |       Dienes, öljük meg az borjút, ki ma egy hete, hogy lett.