Actus

 1 AzErd|             míg él, örömest szolgál~Julia rabja: Gyarmati Balassi
 2 EzKom|         nyavalyás, hanem felgyullad Julia szerelmére, mely ő nagy
 3 EzKom|       dolognak két esztendeje vala, Julia penig nem gondola egyikkel
 4 EzKom|              hogy Sylvanus volna az Julia szeretője, hogy őmiatta
 5 EzKom|        kinek könyörög is erősen, de Julia meg sem esmérhetvén Credulust
 6 EzKom|          ölni magát, reátalál esmét Julia, ott szóval beszélvén egymással,
 7 EzKom|         Thyrsis volna neve, férfiú ~JULIA, Credulusnak szeretője,
 8 I    |           lágyinthatná is hozzám az Julia kemén szívét (mert Julia
 9 I    |            Julia kemén szívét (mert Julia neve az vízparton láttam
10 I    |          köszönnéd azkor.~CREDULUS. Julia az, azkit kérdek.~DIENES.
11 I    |              elmémbe mind ott forog~Julia szép képe, gyönyörû beszéde,~
12 I    |            süti,~Szívem is ekképpen Julia szenében~magát örömest fûti.~
13 II   |                  ACTUS II. SCENA I.~Julia magában szól, elmélkedvén
14 II   |       elmélkedvén régi szerelmérõl.~JULIA. Nem hiszem, hogy ég alatt,
15 II   |            II. SCENA II.~Briseida s Julia szól egymással.~BRISEIDA.
16 II   |     BRISEIDA. Isten ádjon jó napot, Julia, meg hozzád jüvék!~JULIA.
17 II   |            Julia, meg hozzád jüvék!~JULIA. Valami nagy gondod vagyon
18 II   |         tudja, mi szóm vagyon véle!~JULIA. Talám tudom. Fogadjuk,
19 II   |   beszélhessen vagy két szót véled.~JULIA. Jaj, jó Briseida, mit beszélsz?
20 II   |        szegénnek megengedni? Nem-é?~JULIA. Lám, mondom, hogy nem,
21 II   |           tekintetet és becsületet.~JULIA. S no medgyünk néki, ha
22 II   |         felakasztaná magát éretted?~JULIA. Attól nem kell félteni,
23 II   |          rózsák is hamar elhullnak.~JULIA. Csak héában, héában hányod
24 II   |            s néha emez-amazzá tûnt.~JULIA. Ó, lám, ugyan megkeserítel!
25 II   |              Szólj nyilván, édesem!~JULIA. Hadd járjon! Ne keseríts
26 II   |           az én csalárdságomnak is.~JULIA. De csak kár, hogy szólasz,
27 II   |          alá s fel Sylvanus uram az Julia háza elõtt!~BRISEIDA. Egyéb
28 II   |          kell annál, ha látom, hogy Julia, ha csak reá tekintek is,
29 II   |           kezdett-é ily kemén lenni Julia hozzád? Tekintett-é inkább
30 II   |             ne tudakozzál tõlem, ha Julia enheszik-é hozzád vagy nem,
31 II   |              De ha valahogy ezenben Julia, az te szerelmes ellenséged
32 III  |            az képiről esmérem, hogy Julia, ha az szemem meg nem csal,
33 III  |             bé minden kívánságodot!~JULIA. Az gondom most, hogy véled
34 III  |          mert még igen fönn az nap!~JULIA. Mondd el hát gyorsan versed,
35 III  |             kegyetlenkedtél rajtam.~JULIA. Azmikor az emberek az juhokot
36 III  | megzöngöttek. Csak te egyedül, szép Julia, hogy istentelenképpen nem
37 III  |          mint egy kedves eledellel!~JULIA. Tisztes kis eledel bátor!
38 III  |       bátran szép szemeidre néznem.~JULIA. Bizon szánom, veszett,
39 III  |         ottan csak rabod, míg élek.~JULIA. Nem kell sem szerelmed,
40 III  |             nagy kínomba, kibe szép Julia~engem vertengeni hágy,~Mi
41 III  |           Credulus, mert azt mondja Julia, hogy úgy jár utána Sylvanus,
42 III  |              ugyanazont vontad most Julia személyére. De ennek fõ
43 III  |           mezõn széllyel, akarám az Julia szépségével az Galatea miatt
44 IV   |     történék, hogy az beszéd közben Julia, csak történet szerint fordítá
45 IV   |         Sylvanust, ha szánja-é õtet Julia? Ha örömest hallja-é, mikor
46 IV   |            ihon szinte az kegyetlen Julia, mint beszél Briseidával!
47 IV   |         vagy az szegén Credulushoz.~JULIA. Nékem is nagy ok ádja,
48 IV   |            az te szemeid tekinteti.~JULIA. Az dühös farkas is nem
49 IV   |             nyilának hegyes voltát?~JULIA. Haragudjék bár, lõje szinte
50 IV   |       szükség énnékem (tudván, hogy Julia mást szeret) tovább ez világban
51 IV   |             fülemmel hallom, õ maga Julia mit beszél? Az szerencsét
52 IV   |            hová fenébb s kegyetlenb Julia hozzám. No, hadd járjon,
53 IV   |              kiken az én gyilkosom, Julia, csak mosolyogott, ti légyetek
54 IV   |       istentelen s igen kemény szép Julia, ki mindétig fene s néma
55 V    |           más társ nélkül örülsz az Julia szerelminek.~SYLVANUS. Ma
56 V    |           soha! Légyen tiéd az szép Julia, csak egyedül temagad is
57 V    |           hanem inkább könyörgök az Julia szemecs­kéjének lebbegõ
58 V    |           Valyon ha itt halva látna Julia, mit gondolna? Bizony csak
59 V    |        fordítja.~ACTUS V. SCENA lI.~Julia szól magában, látván az
60 V    |           kit Credulus felmetszett.~JULIA. Micsoda nagy kés amaz,
61 V    |         lészesz!~ACTUS V. SCENA IV.~Julia szól Credulussal.~JULIA.
62 V    |             Julia szól Credulussal.~JULIA. Elhalad az pór, immár senki
63 V    |        szerént végezem el életemet!~JULIA. Azt reá felelek, senki
64 V    |        nyelve mondhatja meg ezután.~JULIA. Íme, lám, élsz még? Vagy
65 V    |     bánkódjál, ezennel teszek róla.~JULIA. Hogy élsz, nem bánom. De
66 V    |              Csak egyért könyörgök!~JULIA. Mi kell? Mondd meg gyorsan!~
67 V    |         azki búnak éri végét azzal.~JULIA. Isten õrizz! Vesd ki ez
68 V    |      szegény Angelica emlékezetire!~JULIA. Veszék! Mit beszélsz? Angelicát
69 V    |        múltam volna ki ez világból!~JULIA. Ha valaha valamiben énnékem
70 V    |             az én régi nyavalyámot!~JULIA. De mondd meg, fölötte igen
71 V    |            vala) fölgerjedtem vala.~JULIA. S õ, az Angelica, szeretett-é
72 V    |         Igenis, sõt talám inkább õ!~JULIA. Hát nem csuda, hogy gyötör
73 V    |           csuda hasonló vagy hozzá!~JULIA. Bizony elég kegyetlen halál
74 V    |       nélkül nem emlékezhetem soha.~JULIA. S mi módon holt meg?~CREDULUS.
75 V    |           hogy ölemben vonyog vala.~JULIA. Ki volt az társodnak neve?~
76 V    |             ha igazán jut eszemben.~JULIA. Mit hallok? Montant emlegetsz?
77 V    |             ne kérdezkedjél tovább!~JULIA. Mondd meg csak, ha vagyon-é
78 V    |          hanem Thyrsis az én nevem.~JULIA. Tarts! Segélj! Thyrsis
79 V    |              Majd elesem!~CREDULUS. Julia, Julia! Ó, átkozott szerencse!
80 V    |            elesem!~CREDULUS. Julia, Julia! Ó, átkozott szerencse!
81 V    |            az hervadt piros rózsát.~JULIA. Thyrsis-é néked neved?~
82 V    |           öröm ocsúdtata fel téged?~JULIA. Sem nem egyéb, hanem az
83 V    |            jókedvire s kegyel­mire?~JULIA. Míg te Credulus voltál
84 V    |             te Credulus voltál s én Julia, addig kegyetlen s kedvetlen
85 V    |            hogy szinte meghal vala.~JULIA. Hiszem én mondtam vala
86 V    |           volna meg engem ez ideig.~JULIA. Úristen! Micsoda bizonsággal
87 V    |             nyilván látom! Ó, ó, ó!~JULIA. Miért sírsz, édes Thyrsisem?
88 V    |        szemeimnek is, füleimnek is!~JULIA. Én szinte azonképpen, én
89 V    |    Montantól, hogy téged elalusson?~JULIA. Érts meg! Azután, hogy
90 V    |        laktál ennyi sok esztendeig?~JULIA. Hát te, édes lelkem, miért
91 V    |           hírt ne kaphatna felõlem.~JULIA. Én is szinte azért. De
92 V    |        Sylvanus, Credulus, Galatea, Julia.~SYLVANUS. Bocsásd meg,
93 V    |          szakadott soha az csomója!~JULIA. Lám, mondám én azelõtt
94 V    |         szállásumra, Credule! Jere, Julia, te is! Együtt együk meg