Actus

 1 AzErd| elödzötték, ebben se maradnának el az ide valóktúl. Sõt indulnának
 2 AzErd|        valóktúl. Sõt indulnának el utának; így én részemre
 3 Pro  |        esztendővel, mint merölt el az magyar nemzet az szerelemben.
 4 I    |        ó!~LICIDA. Ne sírj! Hadd el immár! Beszéld meg, azmiért
 5 I    |       vagy vad szaggatott volna el, vagy menny ütett volna
 6 I    |    hideg, sem eső nem felejteté el vélem az én szerelmes egyetlenegy
 7 I    |         valami félelem rettente el. Kiben úgyan elhûltem, csak
 8 I    |        juhaimot, vagy kecskémet el ne lopnák!~CREDULUS. Ahon
 9 I    |         valahol?~DIENES. Vigyen el, csaknem mondám, mi! Hagyj
10 I    |       most. Egy kecskémet lopák el, azt kell megkeresnem.~CREDULUS.
11 I    |        kukkot? Vaj lopták volna el úgy az én kecskémet, azmint
12 I    |         veszett volna néked még el az szemed fénye! Szép simácska
13 I    |     héja az tikfiat. No, maradj el, énnékem az kecskét kell
14 I    |    énekeldegélek, s úgy múlatom el addig az idõt, míg valahol
15 II   |        kell félteni, nem veszti el magát, nem hirtelenkedik
16 II   |         gondviseletlenség vehet el embertõl? Ne kételkedjél
17 II   | engeszteltem én meg! Hadd csak, el nem mégy, még meglátd, kegyetlenke,
18 II   |    kellettem, nem ûzsz vala így el akkor. Jól tudom, hogy immár
19 II   |      gombostûmet is kaptad vala el, kivel az fátyolt egyengetém
20 II   |   gyûlölsz oly igen? Miért ûzsz el? Mi okaért futsz éntõlem?
21 II   |         No, hadd járjon, az nap el nem mégyen s el nem nyugszik
22 II   |          az nap el nem mégyen s el nem nyugszik addig, hanem
23 II   |         verõfénben, úgy olvadok el az õ szerelmiben. Miképpen
24 II   |      reám, mint az bálván, csak el nem esém, mint reméntelen
25 II   |      nem mersz is véle víni, de el ne fuss elõle, hanem vess
26 III  |   Istenért, ne siess ilyen igen el tõlem! Érzed-é, hogy az
27 III  |         egy kevéssé, s ne tilts el siralmas szemeimet az te
28 III  |       fönn az nap!~JULIA. Mondd el hát gyorsan versed, ím,
29 III  |         nézhetdsze, mint árulsz el! De bár reméntelenül haljak
30 III  |       méreggel nagy búmot verem el,~mert kiesém kedvébûl,~Látom,
31 III  |  bolondságot hiszen Credulus is el felõlem?~BRISEIDA. Imhol,
32 III  |        megbocsáss! Én Credulust el nem árultam, s te ugyan
33 III  |      Add ide az eperjet, s tedd el az inget, hadd álljon készen!~
34 III  |       odaádom ottan, csak végye el Sylvanus az eperjet!~
35 IV   |     soha erõvel sem fordíthatám el szememet róla, mert az õ
36 IV   |     hanem annak felette éntõlem el akartad veszteni, hogy énnálam
37 IV   |     Credulusnak.~BRISEIDA. Hadd el az kegyetlenséget, s tekints
38 IV   |   válhatatlanképpen, kitõl soha el nem szakadok.~ACTUS IV.
39 IV   |       Sylvanussal.~DIENES. Vedd el, uram! Végye el uraságod,
40 IV   |    DIENES. Vedd el, uram! Végye el uraságod, ha egyébért nem
41 IV   |        Majd elmégyek, csak vedd el az eperjet, ne vesszen el
42 IV   |       el az eperjet, ne vesszen el az hímes ing tõlem.~SYLVANUS.
43 IV   |          SYLVANUS. Eredj! Vessz el elõlem!~DIENES. Miért nem
44 IV   |  elpöngetné az aggnõ szót! Hadd el, s eredj az juhhoz!~DIENES.
45 IV   |         az juhhoz!~DIENES. Vedd el hát az eperjet!~SYLVANUS.
46 IV   |   búsítasz? Hagyj békét! Vakarj el!~DIENES. Miért nem veszed
47 IV   |        DIENES. Miért nem veszed el? Mit árt? Miért vagy ilyen
48 IV   |         vársz te? Hogy nem mégy el? Hogy nem látsz az juhokhoz?
49 IV   |      szarvának! Ím, mint veszti el tõlem az hímes inget! Csak
50 IV   |    hímes inget! Csak veszi vala el az eperjet, ollyá tartom
51 V    |         lelkem, kin soha senkit el nem cserélek, s kinek nevét,
52 V    |        szerelmét soha semmi idõ el nem felejteti vélem. De
53 V    |        igaz az, mit reám írt, s el ne higgye az hamisságot
54 V    |        torkán akadott az csont: el sem nyelheti s ki sem vetheti.
55 V    |     beszéllettem magamban, hogy el ne felejtsem. Ó, hogy nem
56 V    |         ím, itt megvárom. Végye el immár hasznát az régi szerelemnek!~
57 V    | megmondani az legénnek?~DIENES. El. Mindjárt, mint nyakaszakadtában
58 V    |      kin kedvem szerént végezem el életemet!~JULIA. Azt reá
59 V    |          Azt reá felelek, senki el nem olvassa, én is úgy kimetélem!~
60 V    |       az Istenért! Kérlek, tedd el az kést! Csak egyért könyörgök!~
61 V    |          Magam ajakammal szedem el az õ édes ajakirúl az hervadt
62 V    |          s miképpen hitethessem el véled? Hála Istennek, eszembe
63 V    | szólhatok vala. Nem feledkeztem el még rólad, én édes Angelicám!
64 V    |        szépség, sem egyéb semmi el nem szakaszthat tõled engem!~
65 V    |   halálnál egyéb sem választhat el bennünket egymástúl!~SYLVANUS.
66 V    |     érzem! Elvetem, ördeg vigye el, az sült répát!~SYLVANUS.