Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Gyarmati Balassi Bálint
Szép Magyar Komédia

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)
sanya-tudsz | tudta-zsamo

     Actus
2501 II | keserves szeren­csém, mely sanyarúképpen gyötresz engem, hogy azt 2502 I | az én keserőségemnek régi sebeit!~LICIDA. Sőt annál inkább 2503 V | azki hiszen néki! Ó, kedves sebem helye, ó, én édes jelem, 2504 III | szánd meg nyavalyámot,~ha sebemet gyógyíthatd!~ECHO: HADD!~ 2505 V | kegyetlenséggel remén­telen­ségben ejtettél vala felõled, hogy 2506 III | és kegyelmet kérvén nyerj segedelmet tőle! Mit félsz? Hiszem 2507 IV | sokat késel az én életem segedelmével, én keveset késem az veszedel­ 2508 V | én nevem.~JULIA. Tarts! Segélj! Thyrsis néked neved? Fogj, 2509 Pro | hoz senkinek, mert tisztes­séges szerelem vagyon benne, oly 2510 II | kezeimet mondod vala gyö­nyör­ségeseknek, hóhoz, fejér liliomhoz, 2511 V | segíthet­nélek, örömest segítenélek, de nem szeghetem meg hitemet. 2512 V | azelõtt is megmondtam: ha segíthet­nélek, örömest segítenélek, 2513 III | hogy ha akarnám is, nem segíthetlek, s nem könnyebbíthetlek 2514 I | szerelmemnek snincs orvossága, sehonnan, senkitűl semmi jót nem 2515 V | dologban nem vésznek öszve, semmiért egyébért úgy meg nem haraghatnak, 2516 II | haragszik, hogy káromon törõdöm! Semminek tartod-é te azt hogy ilyen 2517 I | hízelkedni sem tudok immár semminémő gondolattal magamnak, én 2518 III | ördöngös bûvölõ,~mert kegyes õ, semmint kõ.~ECHO: Õ.~Hát medgyek, 2519 III | s nem könnyebbíthetlek semmivel. Azért lássad, mert engemet 2520 II | sem õnálánál, sem másnál senkinél ez világon alábbvalónak 2521 IV | ingyen sem illette. Azért senkire ne vessen, ha olyan magot 2522 I | snincs orvossága, sehonnan, senkitűl semmi jót nem tudok várnom, 2523 II | nélkül, s az is minémö az serén nélkül? Az madarak tollokkal 2524 AzErd| kegyelmetek szépsége is serkengeti újabb-újabb dolgokra és 2525 II | BRISEIDA. Nyavalyás, ki álmos! Serkenj fel, szegény, s teröld meg 2526 II | szájók, kiknek, mint hogy serte snincs az orcájokon, azonképpen 2527 II | most vészem eszemben, miért sétál volt gyakorta alá s fel 2528 V | pestis elõtt. Addig nem setétedik, míg én egy szép ifjú legénnek 2529 III | mint az nap nélkül való setétségben. Úristen, mit vétettem oly 2530 I | elemésztvén, hogy az eget az setétségnek homályából megtisztítod, 2531 I | fájdalmimnak! Ímé, csak alig setétülnek vala tegnap az odúk, hogy 2532 III | szerelmem sem kell,~veszt, sillyeszt gyötrelmekkel.~ECHO: KELL!~ 2533 I | el az szemed fénye! Szép simácska ám az! Kövérke, pirosocska, 2534 IV | hanem valamely ember ásta sír vagy valami vad gyomra légyen 2535 III | hallgatta az én verseimnek siralmát. Sõt még az erdõk, hegyek, 2536 I | hogy itten keröl mind az te siralmiddal zengenek széllyel az vadon 2537 I | énrajtam könyörülne, nemhogy siralmim miá esnék, de még inkább 2538 II | akkor mosolygottál az én siralmimon, méltó, hogy én is vigadjak 2539 I | okát, megmondom, azmennyire siralmimtúl s fohászkodásim­túl lehet. 2540 IV | hallottátok az én keserves sírásimot, kiken az én gyilkosom, 2541 III | használsz énnálam az sok sírásoddal, miért sírsz minduntalan 2542 I | ó, ó, ó, ó!~LICIDA. Ne sírj! Hadd el immár! Beszéld 2543 III | reá. Szólnom kell azért s sírnom, nem hallgathatok akaratom 2544 V | hegyeken-völgyeken mind csak síttam-ríttam, de légyen hála Istennek, 2545 IV | kiért egész esztendeig sívék-rívék; könyörgék néki, úgy, hogy 2546 II | orcájokon, azonképpen okosság snincsen fejekben. Hallod, mely hajlandók 2547 IV | elõttem. Nincs oly vékony sodrott fonal, ki valaha az verõfénre 2548 V | inget.~DIENES. Haja, haja, söle! Hiszem jól jártam ma!~SYLVANUS. 2549 V | monda Friskának, hogy ott az sövénhez támaszkodván beszélnek vala 2550 Pro | nagyobb okossággal, sem spanyolok nagyobb buzgósággal nem 2551 V | Elvetem, ördeg vigye el, az sült répát!~SYLVANUS. Hozsza 2552 III | az verõfény is mely héven süt mostan? Nincs semmi, látd, 2553 I | gyertyaláng héve~meg is égeti, süti,~Szívem is ekképpen Julia 2554 V | CREDULUS. Hohohó! Késõ immár sütve! Azelõtt kellett volna jómra 2555 II | Cupido vagy Venus õ maga súgna fülében.~CREDULUS. Meglehet, 2556 II | szívemben! Régen esmérem immár súlyos voltát az átkozott­nak! 2557 II | enheszik-é hozzád vagy nem, se ne supplikálj azon, hogy õtet hozzád hajtsam, 2558 I | véletlen veszéllyel, mint egy sűrő köddel, úgy elteríté! Ó, 2559 I | fejét, s nagy hallgatva egy sûrõ bokorban ballaga, s elrejtezék 2560 Pro | az diákság, mi időnkben Swendi Lázárnak ha nem ártott, 2561 EzKom| hajlott, csak kegyetlenkedett Sylvanuson, és megvetvén az Credulus-atya­ 2562 EzKom| lenni, mely szót Credulus Sylvanusra ért, s annál inkább elbúsul 2563 V | elszakadhaték az hitetlen Sylvanustúl. Ne, immár nincs ki meg­ 2564 I | nyár is megannyiszor szabadította meg folyásokot, de mindennyi 2565 IV | forgattad volna is szemed elõtt, szabadon mert ember lehettél volna 2566 Pro | hanem igen megjobbítja szablája élét véle. Tudom, mit itt 2567 Pro | szoktanak írnya s regulákat szabni, mind most s mind ezelőtt, 2568 III | Azt hallom, hogy édesb az szád az lágy sajtnál!~GALATEA. 2569 I | alítaná arra, hogy vagy vad szaggatott volna el, vagy menny ütett 2570 II | nem azon haj, kéz avagy száj-é ez most is, azmint azelõtt 2571 II | embert közmarhává, hanem száján kell visel­de­gélni reménséggel, 2572 II | ám az, mint némely tejes szájók, kiknek, mint hogy serte 2573 III | jár utána Sylvanus, és oly szakadatlan tõle, mint az galamb édes 2574 IV | válhatatlanképpen, kitõl soha el nem szakadok.~ACTUS IV. SCENA III.~Dienes 2575 V | fel nem bomlott, fel nem szakadott soha az csomója!~JULIA. 2576 IV | mívelem, csak foltonkint szakadozik az én testem, senki nem 2577 EzKom| vala, oly roncsosodott, oly szakadozott vala, s az Angelica is, 2578 II | megtalálom így az én lelkemtõl szakadt Thyrsise­met. De igen megcsala 2579 II | ékesek, s az legénnek is az szakálla ád szépséget, tekintetet 2580 II | ha szakállos? Metszek a szakállal, aggságával s nemzetségével 2581 IV | Medgyek? Imez kõsziklárúl szakasszam-é le nyakamot? Ha azt mívelem, 2582 V | sem egyéb semmi el nem szakaszthat tõled engem!~GALATEA. Inkább 2583 EzKom| atyjafiának, Sylvanusnak, egy szálat sem tartván Sylvanus árultatásától. 2584 V | CREDULUS. Menjünk az én szállásomra, s ott beszéljük egymásnak 2585 V | s menjünk úgy vígan az szállásra!~CONCLUSIO~Dienes szól az 2586 V | ma!~SYLVANUS. Jer az én szállásumra, Credule! Jere, Julia, te 2587 V | meg ne olvashassa, hogy ne szálljon, ártatlan voltomra, örökké 2588 IV | azt, uram! Nem bolond az szamárka! Látod-é, hogy mind vizet, 2589 IV | eszed volna! Miért adnám az szamárkának? Nem tudod-é, hogy nem 2590 IV | Nem tudod-é, hogy nem szamárnak eperj?~SYLVANUS. Ki bolond 2591 IV | eszem.~SYLVANUS. Add az szamarodnak!~DIENES. Miért adnám? Magad 2592 IV | olyanná lészen. Ha szamárral, szamárrá. Immár õ mind elpöngetné 2593 IV | társakodik, olyanná lészen. Ha szamárral, szamárrá. Immár õ mind 2594 V | mintha hangyák járnának az számban, hogy az lakást érzem! 2595 I | csak az nehéz,~hogy tart számkivetettnek.~De ám akar medgyen vélem 2596 I | tízszer tátottam fel az számot, hogy megjelentsem néki 2597 IV | magamot, s meghallom, ha engem szán-é inkább vagy Sylvanust?~ACTUS 2598 V | talám kimégyen az istentelen szándék szívedbõl, ugyanis eszes 2599 V | eszes ember, azki gonosz szándékját jóra fordítja.~ACTUS V. 2600 II | tökéllett s elvégezett tiszta szándékomot!~BRISEIDA. Ki kemény vagy! 2601 IV | nem kérdém Sylvanust, ha szánja-é õtet Julia? Ha örömest hallja-é, 2602 III | szemeidre néznem.~JULIA. Bizon szánom, veszett, nyavalyádot, s 2603 IV | most is ezen helyött~nem szánta õ halálát.~ ~ 2604 III | az hálókot s horgot, s az szántó barom is akkor viseli az 2605 EzKom| addig ne szomorkodnának, szánván az egymástokot, hanem nevetnének 2606 I | keseredett temiattad az én szarándok árva életem! Ki reméntelen 2607 IV | az Szerelemnek nyilaitúl, szárnyától, lángjától!~SYLVANUS. Nám, 2608 IV | oda hamarébb elérkezik szárnyon, s elõtte viszen, mert repülve 2609 V | juta! Látod-é ez unicornis szarva hegyit, kit ilyen módon 2610 IV | csaknem mondám, az egyik kos szarvának! Ím, mint veszti el tõlem 2611 II | elõbb elfut az oroszlány az szarvas elõtt, mint én elváltoztassam 2612 V | nagy mindkettõ, hogy ha szarvok volna, mindeniket egy-egy 2613 II | megmondom!~BRISEIDA. Értem szavából, hogy jól esméri az szerelmet, 2614 EzKom| vévén az Sylvanus juhásza szavábúl Sylvanusnak Juliához való 2615 Pro | tudatlan községnek szapora szavakkal s rágalmazóknak beszédekkel.~ 2616 Pro | mit itt mondnak az szapora szavúk ellenem, tudniillik, hogy 2617 V | Dienes!~DIENES. Isten ádjon százannyit kegyelmednek érette!~GALATEA. 2618 I | Elmégyek, valami nádat szedek az ház héjára, hogy az esõ 2619 V | megcsókolom! Magam ajakammal szedem el az õ édes ajakirúl az 2620 III | uraddal. Bizony csak ezennel szedtem énmagam két kezivel!~DIENES. 2621 AzErd| különb-különbféle károkot vallott szegénlegénnek igaz elég csak elkezdeni 2622 IV | tekints kegyelmesen, mondok, szegénre! Meglásd, ne haragéts magadra 2623 III | elvernem, úgy, mint szeggel szeget, de így is csak nyavalyára 2624 III | búmot elvernem, úgy, mint szeggel szeget, de így is csak nyavalyára 2625 V | örömest segítenélek, de nem szeghetem meg hitemet. Bizonságom 2626 III | Szerelem, Szerelem, mikor szegtem meg az te törvényedet, hogy 2627 III | elárulnod bizony nagy bûn, nagy szégyen! Bizon igen bánom, magadért 2628 II | feködt ölében Venusnak. Ha szégyenled, azt gondolod, hogy talám 2629 Pro | éktelenb bolondság, mint azt szégyenleni, azmivel ember nemcsak jobb 2630 Pro | gonoszul, de azért mindenik szégyenli s tagadja, hogy ő nem tudja, 2631 Pro | bennünket, hogy azt csak mi szégyenljük, azmivel egyéb nemzet dicsekedik 2632 Pro | császárnak), nem hozott szégyent, sem kárt az diákság, mi 2633 II | istentelen, vagy talám az szégyentõl rettegsz, s abban nem mersz 2634 II | az aszú levél, akármi kis szél elõtt is. Talám azt hiszed, 2635 IV | kedvesb az árnyék s hûves szellõ, sem az nyájnak az zöld 2636 V | inkább könyörgök az Julia szemecs­kéjének lebbegõ fényeért, 2637 II | fel, szegény, s teröld meg szemedet! Nézhetdsze, mivel álmodnak 2638 II | gondolod, hogy talám végére is szemedre vetné, s azt mondaná, hogy 2639 IV | mint Credulusnak az te szemeid tekinteti.~JULIA. Az dühös 2640 III | légyen szabad bátran szép szemeidre néznem.~JULIA. Bizon szánom, 2641 III | szántalan sok veszéllel?~Szemeim láttára nagy kegyessen másra~ 2642 III | s ne tilts el siralmas szemeimet az te régen kívánt szép 2643 V | de alig hiszem még magam szemeimnek is, füleimnek is!~JULIA. 2644 III | eszedben, hogy egyszer az magad szemeinél is inkább szeretted vala? 2645 Pro | ki szabad, nem köteles személek között forog, sem egyéb 2646 I | csalogatná, kinek kegyes személye annyira hasonlónak tetszék 2647 EzKom| KOMÉDIÁBAN SZÓLÓ BESZÉLŐ SZEMÉLYEKNEK NEVEK~PROLOGUS férfi, az 2648 III | ugyanazont vontad most Julia személyére. De ennekoka azért csak 2649 I | megláthatom az ő áldott személyinek dicsőséges fényét, sőt remélem 2650 IV | azon vagyok, hogy kivessem szemembõl, de nem enged az Szerelem, 2651 I | Valahová nézek, úgy tetszik szememnek,~hogy mind elõttem mozog.~ 2652 I | tetszett, hogy még az két szeménél is szeret inkább vala engemet, 2653 Pro | micsoda bolond szokás és pór szemérmesség bánt bennünket, hogy azt 2654 I | reá ámodtam vala - nagy szemérmetesen elpirola, s az vesszõt is, 2655 IV | oltani valaki az tiszta szemérmetességnek nedvességével, úgy sem fog 2656 IV | lám, ki ! Ottan csak egy szemet egyél benne!~SYLVANUS. Eredj! 2657 V | dolog, mert az magam két szemével látám meg ennekelõtte, hogy 2658 II | szinte haraggal lõtt reád szemibõl az szerelemnek tüzes nyilával, 2659 III | egyet nem néznék talám ez szemnél.~SYLVANUS. Azmint látom, 2660 IV | szomorúan fölemeltem vala szemöldökömet, nagy szomorúan reája tekinték, 2661 I | Szívem is ekképpen Julia szenében~magát örömest fûti.~Hatalmas 2662 II | az fájdalomnak, kiket õ szenved éretted, nyavalyás, bizony 2663 Pro | semmi nemzet, ki többet szenvedjen s míveljen, s nagyobbat 2664 V | halnom, most ez nagy bút nem szenvedném, sõt az te áldott öledben 2665 II | az szerelemben. Akármely szépecskék tekintetre is, de oly könnyen 2666 II | mint ez világon kivált szépek közül egyik. De nem nagy 2667 Pro | ottan tisztán jár, frissen, szépen, s mindenre gondvisel, hogy 2668 III | Isten, hogy ilyen angyali szépségben, efféle kegyesnek szívében 2669 V | gyönyörködtem ellened az õ szépségében, megbocsáss, az Istenért 2670 II | Felette bízol, leányom, szépségedhez, ifjúságodhoz! Nem tudod-é, 2671 III | az nagy szerelem és az te szépségedtûl megbírt eszem s felgerjedett 2672 III | mind az mennyei s földi szépségeket épen s dicsõségesképpen 2673 V | nem úgy, mint õ, az én szépségemet.~SYLVANUS. Alfesibeo? Megcsalja 2674 EzKom| patakban horgászna, kinek nagy szépségén elálmélkodék, csudálván, 2675 III | széllyel, akarám az Julia szépségével az Galatea miatt való búmot 2676 I | szüzet közöttek, ki mind szépséggel s mind gyönyörőséggel, illendő 2677 I | noha vesztenek,~De minden szépségnél, minden szerelemnél~mégis 2678 EzKom| noha nem rútult, hanem szépült, de azért ugyan megváltozott 2679 I | hogy megjelentsem néki szerel­memet, és mindenszer valami 2680 IV | nem én vétkem, hanem az Szerelemé, kit magad is jól tudsz, 2681 I | minden szépségnél, minden szerelemnél~mégis inkább tetszenek,~ 2682 I | természetimből lőn-é vagy az szerelemtűl (mert gyermek szíviben ritkán 2683 IV | új plántáknak, mint nékem szerelme Credulusnak.~BRISEIDA. Hadd 2684 III | KELL!~Ó, vajha kellene, szerelmébe venne,~veszne szívem bánatja,~ 2685 III | élek.~JULIA. Nem kell sem szerelmed, sem szolgálatod, sem rabságod, 2686 V | hogy soha nem vészesz szerelmedbe. Tiéd mind lelkem s mind 2687 II | melyik jelben esméred, hogy szerelmedben elárult Sylvanus?~CREDULUS. 2688 III | szép gyümölcsöket, azmiulta szerelmedre felgerjedvén szép szemeidnek 2689 II | Apollo is õrzett barmot szerelmeért. Adonis azonképpen, de azért 2690 Pro | kiknek vásárra nem jutott szerelmek, kikről, ha gya­lázatjok 2691 Pro | embert nem tekinthetnek az ő szerelmekben, hanem mindezeket hátrahagyván, 2692 V | látják halni-vészni azkik szerelmekre felgerjednek~CREDULUS. Tehát 2693 II | magában szól, elmélkedvén régi szerelmérõl.~JULIA. Nem hiszem, hogy 2694 III | az én szerelmemet, s ha szerelmesed nem lehetek is, légyek ottan 2695 I | búsulj felettébb az te szép szerelmesednek kemén természetén. Mi lehet 2696 II | kételkedett s gyanakodott volna szerelmeséhez soha?~CREDULUS. Ok nélkül 2697 II | álmodnak néha õmagokban az szerelmesek! Hallád, uramfia, csak most 2698 V | az másik, ha az én édes szerelmesem keze miatt lészen itt elesésem, 2699 III | haljon-vésszen~más, mint én, szerelmesén?~ECHO: ÉN.~Ki felele nékem? 2700 I | embernek, ki távol vagyon szerelmesétől, nem kétes, könnyebbségére 2701 I | annak, kit jártatsz~utánam szerelmessen?~S mire kedvem ellen gyútasz 2702 AzErd| kegyelmeteket, és ádjon oly kedves szerelmest, kinek úgy örülhessen kegyelmetek, 2703 V | igen szép leány vala, kinek szerelmire Candiában (ki mind­kettõnknek 2704 II | Fogadjuk, ismét az Credulus szerelmirõl akarsz, s egyéb hû szokásod 2705 I | CREDULUS. Sőt boldogtalan szerencséjőnek mondj inkább, mert kevés 2706 V | kegyetlenséged s az én gonosz szerencsém így hozta, hogy az én régi 2707 I | közöttünk, mert az én gonosz szerencsémnek átkozott csillaga az én 2708 I | LICIDA. Ó, boldog s igen szerencsés ember, ki minden kívánságodban 2709 I | kegyetlenség, mely igen nagy szerencsétlen s igen keseredett temiattad 2710 II | asszonyállat énnálamnál nyavalyásb, szerencsétlenb ez világon lehessen senki. 2711 I | engemet.~LICIDA. Hát micsoda szerencsétlenség űzött ki tégedet édes hazádból, 2712 III | te szerelmedet, ámbár ne szeress engem, csak engedd azt, 2713 III | csak engedd azt, hogy én szeresselek tégedet, s ha szinte nem 2714 II | az jut-é eszedben, mint szeretéd, mint böcsüléd? Úgy tartottad, 2715 II | hanem hogy híven és igazán szeretek, s fogadásomban tökéletesen 2716 V | azkik bizonyában s valóban szeretik egymást, ha valami tisztességben 2717 I | bolondságot beszéltek ti, kik így szeretkeztek! Bolond ha szíved nem vólna, 2718 II | érted elhagyván, inkább szeretlek vala téged, mint az gerlice 2719 Pro | hogy ők tekintet nélkül szeretnek; mely tekintet nélkül való 2720 Pro | az ő szeretőjöket kell szeretniek. Meg is halni penig ki kész 2721 Pro | szerezzen, kivel magának szeretőjénél kedvet lelhessen. Az félékent 2722 EzKom| esmérheti vala, az másiknak is szeretőjét tudja vala lenni, főképpen 2723 II | követet küldette ki. Mikor szeretõjével beszél, úgy tetszik, hogy 2724 Pro | mindezeket hátrahagyván, az ő szeretőjöket kell szeretniek. Meg is 2725 V | ugyan lészen azért szép szeretõm, ki ne csak õ kéresse magát, 2726 III | magad szemeinél is inkább szeretted vala? Ez-é az igazság? Ez-é 2727 III | kellene pirulnod Juliát szerettedben, mert nemcsak egyféle árultatást 2728 II | Ha azért akkor oly igen szerettél, s mindenem oly igen tetszett, 2729 Pro | vagyon, ki azféle dolgok­ról szerez vagy verset, vagy komédiát, 2730 AzErd| rövidnap más szolgálót is szerzek kegyelmeteknek, ki nemcsak 2731 Pro | Homerusnak hírt-nevet szerzettek az szép versek, azonképpen 2732 Pro | megjózanít, miért alázzuk, szidalmazzuk szegént? Én bizon nem ugyan! 2733 V | ártatlan voltomra, örökké való szidalom fejemre! De azhol valami 2734 III | ellen is, azért az szerelmet szidjad bennem, kegyetlen, s ne 2735 IV | mit beszél? Az szerencsét szidjam-é, ha látom, hogy nem az vétke, 2736 EzKom| vagyon, mint szeretett Candia szigetében egy Thyrsis nevő ifjú legén 2737 II | düjtögeti, mely nagy szerelemmel szikráznak széllyel! Kikkel néha, mikor 2738 II | elõtte, ki miatt minden színem ottan elváltozik. Néha, 2739 V | hajszál az uramon, azmennyi szitkot, átkot szólok az rossz bestyére, 2740 Pro | azkinek az Isten az bátor szív mellé az tudománt is 2741 II | ki ne ûzze az szerelmet szívébõl; mert igen ritkán szokott 2742 II | bétölted keserõ méreggel az oly szíveket, azkiket az szerelem gyönyörõséggel 2743 I | de igen vad Juliát, az én szívembéli eleven tűznek kegyetlen 2744 IV | gyógyíthatatlan sebet ejte szívemen. Csak esék énrajtam, hogy 2745 I | szemeit, hogy mindjárt érzém szívemnek erejében hatni az szerelemnek 2746 V | voltodbúl szállott vala szívemre, mely kegyetlenséggel remén­ 2747 I | szerelemtűl (mert gyermek szíviben ritkán szokott az szerelem 2748 III | erdõben~lõn ugyan valami szó,~Talám egyik tündér jár 2749 III | engedjed hallgatnom az te szódnak gyönyörû édes beszédét! 2750 IV | ádja, hogy régen se halljam szódot.~BRISEIDA. Azt akarod-é, 2751 II | vadember nevet, mert nemcsak szódról s dolgaidról, hanem nevedrõl 2752 Pro | nem tudom micsoda bolond szokás és pór szemérmesség bánt 2753 I | De látván akkor is, csak szokása szerint néki hozzám kedvetlen 2754 II | szerelmirõl akarsz, s egyébszokásod szerént, trécselni vélem 2755 II | fordítanád meg örömest az szókot, ha lehetne, de késõ lész 2756 III | füle­mi­lék az tengerben szólanak, akkor lészek én is kegyes 2757 II | JULIA. De csak kár, hogy szólasz, mert bizon semmi nem kell 2758 III | most énnékem, nagy keserves szolgádnak, hogy gerjeszthessen fel 2759 III | rabságod, akárki szeretõje, szolgája, rabja légy, csak nékem 2760 AzErd| Kegyelmeteknek míg él, örömest szolgál~Julia rabja: Gyarmati Balassi 2761 III | kell sem szerelmed, sem szolgálatod, sem rabságod, akárki szeretõje, 2762 IV | kinek mindenkoron ajánlottad szolgálatodot! Ez-é az igaz barátság s 2763 I | kecskét kell megkeresnem, mert szolgálatomban tudják, ha meg nem lölem.~ 2764 AzErd| kegyelmeteknél ezért az én szolgálatomért, rövidnap más szolgálót 2765 IV | mert sok esztendeig való szolgálatomnak minden bérét, érdemét elvesz­ 2766 II | mennem. Isten hozzád. Ajánlom szolgálatomot s az én életemet is.~BRISEIDA. 2767 I | talám én is használhatok, szolgálhatok ez mostani nyavalyádban!~ 2768 EzKom| barátja, Credulusnak Juliánál szolgálója, asszony ~SYLVANUS, Credulusnak 2769 I | parancsolj, és örömest szolgálok. Elmégyek, valami nádat 2770 III | megkegyelmez-é nékem?~Hogy régen szolgálom, lészen-é jutalmom,~s kell-é 2771 II | ugyan nem akarsz-é ezután szolgálóm lenni elõtte?~BRISEIDA. 2772 AzErd| szolgálatomért, rövidnap más szolgálót is szerzek kegyelmeteknek, 2773 AzErd| kegyelmetek házában, szolgáltasson kegyelmetek véle mindenkoron, 2774 II | énnálamnál, s ha az erdõ szólhatna, azzal bizonyítanám, hogy 2775 I | szíved nem vólna, valyon s szólhatnál-é vagy egy kukkot? Vaj lopták 2776 V | CREDULUS. Örömemben nem szólhatok vala. Nem feledkeztem el 2777 Pro | elmélkedik, mint járjon s mint szóljon, szép verseket szerezzen, 2778 III | bátorít s tanít, mit kellessék szólnod! Ó, te felséges szép Venus 2779 III | kívánságom erõltet reá. Szólnom kell azért s sírnom, nem 2780 EzKom| summája.~ ~EZ KOMÉDIÁBAN SZÓLÓ BESZÉLŐ SZEMÉLYEKNEK NEVEK~ 2781 EzKom| férfi, az komédiaszerző szólója ~CREDULUS, kinek igazán 2782 I | Szent Mihály havában annyi szőlőszem, amennyiszer különben tapasztaltam 2783 V | követségit, s uram is hogy mit szólott reá. S az a bestyeség, hogy 2784 II | futsz éntõlem? Miért nem szólsz vélem? Valyon nem azon haj, 2785 I | Mint jártál oztán véle? Szóltál néki?~CREDULUS. Talám tízszer 2786 II | utána. Ha penig csak hozzád szóltam is fél esztendõben egyszer, 2787 II | beszél! Azt sem tudja, mi szóm vagyon véle!~JULIA. Talám 2788 I | azelőtt. Irigyelvén azért és szomjúhozván az átkozott az én jómot, 2789 I | távozás, sem éhség, sem szomjúság, sem , sem hideg, sem 2790 EzKom| komédia végét érnék, addig ne szomorkodnának, szánván az egymástokot, 2791 Pro | elsőben is megmondám, az szomoróknak is örömet s víg kedvet hozna. 2792 IV | hogy mindholtig csak búban, szomorúságban viselje életét, s mindenkoron 2793 III | csi! Nézsze, mint az szómra; ha lépem volna, majd megfoghatnám.~ 2794 V | az kurva anyja csecsibõl szopott tej is keserõ méreggel forr 2795 III | armeniai párduszok csöcseit szoptad, azminémö kegyetlen vagy? 2796 I | CREDULUS. Mi dolog? Csak két szóra! Hallád, jámbor vagy, Dienes!~ 2797 II | kell annak ajánlás, azkitõl szorgalmatos gondviselés vagyon. Eredj, 2798 II | hogy azkit ember merésznek, szorgalmatosnak vél az szerelemben, arra 2799 V | nem fértek , mert igen szoros. Ti is penig, szép asszonyok, 2800 I | okos asszonállat, vagy szép szovával, vagy bölcs tudomá­nyával 2801 IV | halljátok az szegény Credulusnak szózatját, sem az õ keserves énekét! 2802 AzErd| komédiát, kit kegyelmeteknek szûbõl kívánok és ajánlok, mint 2803 II | háza elõtt!~BRISEIDA. Egyéb szükségeért nem volt-é szabad azon elmenni?~ 2804 III | repedezett kõszikláktúl születtél? Vagy Carthago határiban 2805 I | megengesztelhetnéje az õ kemén szüvinek gyõzhetetlen erejét hozzám. 2806 I | énekelni látnék, láték egy szüzet közöttek, ki mind szépséggel 2807 II | Úgy tartottad, mint egy szûfájás ellen való ereklyét! Ha 2808 IV | mindaddig öregbel, míg meg nem szûnnél tõle.~SYLVANUS. Bizonságom 2809 IV | Szerelem rabja vagy, azminthogy tagadhatatlan dolog, hogy az vagy, tehát 2810 III | Imhol, még tagadja! Mit tagadod, ha még az ágak, fák, kövek 2811 Pro | kik házastársok előtt sem tagadták szerelmeket, sőt meg­mondották, 2812 I | virágokkal újult~ illatú föld tája,~Csudákat nevelõ, gállyákat 2813 II | szerelmes ellenséged reád talál, ha szinte meg nem mersz 2814 IV | egymás tekintetünk egyben találának, s ugyanott mindjárt az 2815 IV | egy dombnak az árnyékában találánk egymás mellett fekünni Juliát 2816 I | valamennyire hasonló kegyest találhat­nék. Egykor azért, sok héában 2817 EzKom| Csakhogy penig inkább meg ne találhatná senki, nevét is elváltoztatta, 2818 II | siralmas nap, hogy sohol nem találhatok az én édes, szerelmes Juliámot!~ 2819 IV | rajtam, s holt testemre se találj, hanem valamely ember ásta 2820 AzErd| újabb-újabb dolgokra és szerelmes találmányakra elméjeket; nékem, ennyi 2821 Pro | botránkozásnak, hanem szép találmánynak dicsírnek egyéb nemzetek!~ 2822 AzErd| hogy magamnak is kedvet találnék véle, más meg ez, hogy látom, 2823 III | segítséget, tetõled vár­tam minden jót, néked jelentettem 2824 V | lám, élsz még? Vagy most támadtál fel?~CREDULUS. Talám bánod, 2825 I | õnéki, reá bíztam s reá támaszkodtam s reá hadtam magamot! Nem 2826 V | Friskának, hogy ott az sövénhez támaszkodván beszélnek vala egymással~ 2827 V | hogy õ valami fûvel föl tud támasztani engem; ha megelevenedném, 2828 I | kemencében. De hallád, en az tanács, ellégy anélkül, mert bizony 2829 I | Ki koszorút kötett, s ki táncolt, s ki játszott, ki verset 2830 III | maga, az Szerelem bátorít s tanít, mit kellessék szólnod! 2831 IV | az szerelmet, s mást is tanítson reá. Ó, istentelen s igen 2832 Pro | ezelőtt, kiből ember példát s tanulságot vehet, mint mehessen elő, 2833 I | szőlőszem, amennyiszer különben tapasztaltam azt én meg énmagamon. De 2834 II | gyönyörõséggel s édességgel táplál! De te, Credule, énnékem 2835 I | mint az sok légy az jungá­tára. Oly nap nincs, hogy vagy 2836 I | talám Briseida, az õ hív társa, ki egy igen tudós, okos 2837 I | kies völgyben egyéb gyermek­társaim­mal gyakran múlattam gyermekjátékban. 2838 IV | mint vagyon. Azki mivel társakodik, olyanná lészen. Ha szamárral, 2839 III | ím, uram, mintha hímvarró társam volna!~DIENES. Csi, csi, 2840 II | gerlice az õ egyetlenegy társát. Én is azért mostan inkább 2841 V | vala.~JULIA. Ki volt az társodnak neve?~CREDULUS. Montan, 2842 IV | hogy engemet, ilyen társodot s barátodot árulsz véle! 2843 I | inkább, mert kevés ideig tarta az az örvendetes állapat 2844 Pro | emberekre szállott, hogy tartana sokáig az emberi állat? 2845 V | én azelõtt is, hogy nem tarthat az harag sokáig közöttetek, 2846 EzKom| penig, hogy hiti fogadása tartja vala, hogy soha senkit egyebet 2847 II | nem engedsz, embernek sem tartlak, hanem kõnek ezután. Csak 2848 III | gyümölcs nélkül? Ha azt tartod, hogy nem érdemlem az te 2849 II | káromon törõdöm! Semminek tartod-é te azt hogy ilyen nagy szerelmes 2850 V | reátekintek is, mind-mind ez egész tartomány rakva lészen véle. Jobb 2851 Pro | az Isten meg nem ótta s tartotta volna őket csudaképpen.~ 2852 II | szeretéd, mint böcsüléd? Úgy tartottad, mint egy szûfájás ellen 2853 IV | Szerelem, sõt akaratom ellen tartóztat engem. Hanem könyerg­jünk 2854 EzKom| Sylvanusnak, egy szálat sem tartván Sylvanus árultatásától. 2855 Pro | szeretőjéhez való megbizonyí­tásaért kellett volna lelkeknek 2856 III | árultam, s te ugyan árulta­tásnak nevezted dolgomot! Bizonyítom 2857 I | CREDULUS. Talám tízszer tátottam fel az számot, hogy megjelentsem 2858 III | ruházta zöldben az kedves tavasz az széles földet, megadván 2859 AzErd| kegyelmetek, mint az fülemilék az tavaszi idõnek, kiknek gyönyörû 2860 III | bizon könyörgésemmel semmit teellened, és majd ugyan elmehetsz 2861 IV | tüzet bennem, s mentse ki teelõtted is ártatlan fejemet. Isten 2862 V | kérlek!~CREDULUS. Ha életemet teéretted fogyatom meg, miért titkolnám 2863 I | csak alig setétülnek vala tegnap az odúk, hogy ismét az te 2864 IV | Halljad, ím megmondom, azután tégy magad ítéletet benne, ha 2865 IV | én testámentumosim, s ti tégyetek bizonságot mind õelötte 2866 IV | hamisam? Még azt kérded? Tehozzád én úgy bíztam, mint magamhoz, 2867 V | anyja csecsibõl szopott tej is keserõ méreggel forr 2868 II | olyan ám az, mint némely tejes szájók, kiknek, mint hogy 2869 III | határiban termett oroszlán tejét ittad? Vagy az armeniai 2870 II | úgy, hogy az kedvetlen tekéntet is kegyelem gyanánt essék 2871 V | kell-é mívelned? Hogy nem tekinted az lelkedet, miért míveled 2872 IV | szemöldökömet, nagy szomorúan reája tekinték, úgy, hogy egymás tekintetünk 2873 IV | elárulnál nyavalyámban. S ha tekintem, hát nem barátom, hanem 2874 II | kell csak szemmel is tekinteni, hogy ne hagyjon ember bizodal­ 2875 V | csókomot, maga imént csak az tekintetem is ellened vala? Valyon 2876 IV | eszemben vettem vala az õ tekintetit. idõ múlván szomorúan 2877 II | szerelemben. Akármely szépecskék tekintetre is, de oly könnyen mozdulnak, 2878 II | kemén lenni Julia hozzád? Tekintett-é inkább valaha jobb szemmel 2879 IV | kiáltja.~CREDULUS. Miért nem tekintettél máshová? Miért néztél reá? 2880 IV | tekinték, úgy, hogy egymás tekintetünk egyben találának, s ugyanott 2881 Pro | sem hírt, sem embert nem tekinthetnek az ő szerelmekben, hanem 2882 IV | esméri, s az barátságot sem tekinti, s az atyafiúságot sem böcsüli.~ 2883 IV | el az kegyetlenséget, s tekints kegyelmesen, mondok, szegénre! 2884 V | mely kegyetlenséggel remén­telen­ségben ejtettél vala felõled, 2885 IV | ez holtom után való se teljék rajtam, s holt testemre 2886 EzKom| hogy soha senkit egyebet teljes életiben nem szeretne. Kérdé 2887 II | vetné, s azt mondaná, hogy temagadnak is volt kedved az õ szerelméhez, 2888 III | Kivel beszélsz?~DIENES. Egy tengeliccel. Csi, csi, csi! Nézsze, 2889 I | nevelõ, gállyákat viselõ~nagy tenger morotvája!~Mi haszon énnékem 2890 III | azmikor az füle­mi­lék az tengerben szólanak, akkor lészek én 2891 I | valahol megláthatom itt az tengerszakadék mellett: ~Ó, nagy kerek 2892 I | semmi reménségem, kivel csak tengethessem s hitegessem is keseredett 2893 I | hogy az énnékem ily hamisat tenne!~DIENES. Azt nem tudom, 2894 IV | hanem ugyan erõvel is akarod tennenmagadot igazétani. No, ám légyen 2895 Pro | meghajol min­denkor az én térdem. Végye azért néven tőlem, 2896 V | veszélyben! Mert bizony tereád sem egyébért gerjedt fel 2897 III | épen s dicsõségesképpen teremtette, mi dolog, hogy szívedet 2898 Pro | könnyebbítené azt az nagy terhet és gondot, mely az emberekre 2899 V | csókod, én édes Thyrsisem, téríte ismét életre az halálbúl!~ 2900 IV | szegént, te vad állat, s térj hozzá már valaha egyszer!~ 2901 III | rózsáján,~látom, hogy színe terjed,~Magad se mondanád elhadni, 2902 II | tetszik meg inkább az halandó természet az kegyesség s nemes erkölcs, 2903 II | is megtetszik az te vad természetednek kegyetlen volta! Tudom, 2904 I | szép szerelmesednek kemén természetén. Mi lehet keményebb az márván­ 2905 I | meghaladta volna. Nem tudám, ha természetimből lőn-é vagy az szerelemtűl ( 2906 I | szeretőjéhez hasonló képet vagy termetet.~CREDULUS. Ingyen jól meg 2907 III | Vagy Carthago határiban termett oroszlán tejét ittad? Vagy 2908 V | hogy mind képpel s mind termettel igen hasonló vagy Angelicához, 2909 II | Serkenj fel, szegény, s teröld meg szemedet! Nézhetdsze, 2910 Pro | egész Indiát, kinek Nova Terra neve, meg­holdoltatta Károly 2911 IV | légyetek mostan is az én testámentumosim, s ti tégyetek bizonságot 2912 IV | foltonkint szakadozik az én testem, senki nem fogja tudni, 2913 V | élek? Ne bánkódjál, ezennel teszek róla.~JULIA. Hogy élsz, 2914 I | személye annyira hasonlónak tetszék az szegén Angelicához, hogy 2915 I | szerelemnél~mégis inkább tetszenek,~Rajta esik, hal, vész lelkem, 2916 V | két szemem világa, nem tett soha ennyi gonoszt vélem 2917 IV | minden bérét, érdemét elvesz­tetted tõlem! Hogy mívelhettél 2918 AzErd| elõvették és közdologgá is tették, kit nem gondoltak, akármi 2919 II | esméri az szerelmet, noha azt tetteti, mintha nem esmérné. Ha 2920 V | Bocsásd meg, lelkem, hogy azt tettettem, mint hamis, hogy ezt szerettem 2921 IV | hogy nem cselekedtem én azt tevéled, mikor Galateában égsz vala!~ 2922 V | hervadt piros rózsát.~JULIA. Thyrsis-é néked neved?~CREDULUS. Valami 2923 V | CREDULUS. Engemet hiszel-é most Thyrsisednek, kit csak imént is úgy gyûlölsz 2924 V | hozzád, de mihelt te is Thyrsissé lettél s én is Angelicává, 2925 II | vigadjak s nevessek most az tiéden. Azmikor én akartam, te 2926 AzErd| levelekkel gyönyörködteti tikegyelmeteket. Isten éltesse kegyelmeteket, 2927 I | Juliát, mint az héja az tikfiat. No, maradj el, énnékem 2928 V | Ne, immár nincs ki meg­tilthasson az én életemnek veszedelmét 2929 IV | sõt talám csókodot sem tiltod akkor meg, kit éltemben 2930 III | kérlek, egy kevéssé, s ne tilts el siralmas szemeimet az 2931 Pro | gondviseletlen s tunya, ottan tisztán jár, frissen, szépen, s 2932 III | jóllehet én sem képtelen, sem tiszteletlen, sem lehetetlen dolgot nem 2933 Pro | egyéb nemzet dicsekedik és tisztelkedik, úgymint diáksággal, 2934 V | szeretik egymást, ha valami tisztességben járó dologban nem vésznek 2935 Pro | ereszti magát, ki életében s tisztességében jár? Ha azért ilyen az 2936 Pro | gyermekeket, sem életeket, sem tisztességeket, sem nemzeteket, sem hírt, 2937 Pro | lelhetné szerelmének, s tisztességes volta miatt gyűlölségben 2938 Pro | Demosthenesnek Áthénásban nagy tisztességet szerzett az hírnév, ha 2939 V | örömest vacsorára hínálak titeket is, ha az vacsoráló­ház 2940 V | teéretted fogyatom meg, miért titkolnám azt elõtted? Az Angelica 2941 I | megpróbált barátom, minden titkomnak tudója, hogy az énnékem 2942 I | engemet, én is mindennémõ titkomot megjelentettem õnéki, reá 2943 I | erejében hatni az szerelemnek titkos lángját.~LICIDA. Mint jártál 2944 IV | az verõfénre ne kéljen, titok snincs olyan, ki valaha 2945 I | Gyermekkoromban, mikoron volnék tizenharmadfél esztendős, azminémő városban 2946 V | édes Thyrsisem, miérthogy tizenkét esztendeig való keresésimben 2947 III | mívelem egy kérõdet, hanem tízet. Csak parancsolj, megalkoszunk 2948 II | alabástromhoz, azokhoz hason­lí­tod vala: az én szememet penig 2949 I | ékességgel, kedvességgel az többit naggyal meghaladta volna. 2950 I | midőn egynéhányat külön az többitűl versent énekelni látnék, 2951 II | hozzád bizon sem hívebb, sem tökéletesb, s ha szinte oly ifjú nem 2952 II | oztán ha megtapasztalja tökéletessé­gét, s nyilván látja, hogy 2953 III | Ez-é az igazság? Ez-é az tökéletesség? Ha egyet nem néznék talám 2954 IV | szépsége, hanem az magad tökéletlensége s hitetlensége ennek az 2955 II | én elváltoztassam az én tökéllett s elvégezett tiszta szándékomot!~ 2956 V | énnékem kedvemet igyekezted tölteni, bizonyíts meg ezzel, hogy 2957 I | békével egész esztendőt töltöttem vala, s egy nap, midőn Angelica 2958 III | közt járó szép virág, Isten töltse minden kívánságodot!~ 2959 V | keserõségbõl, mint egy mély tömlöcbõl, az fájdalmas lelkemet. 2960 II | hogy az tökéletességet s töredelmességet akartam benned keresni, 2961 II | haragszik, hogy káromon törõdöm! Semminek tartod-é te azt 2962 IV | ott ennénk s innánk immár, történék, hogy az beszéd közben Julia, 2963 III | mikor szegtem meg az te törvényedet, hogy ellenem így keményíted? 2964 I | aki megnyerhetetlen?~De te törvényidnek, noha csak vesztenek,~kételen 2965 I | szépség, ki engemet rabbá tött vala, más legén­nek is eszét 2966 III | kegyességben részetlenné tötte? Nem tudod-é, hogy oly szinte 2967 I | módon~kietlenben bolyognom,~Tövis közt bokorban, sok esõben, 2968 III | kérvén nyerj segedelmet tőle! Mit félsz? Hiszem lám, 2969 Pro | midőn házastársok kérdené tőlek, mi volna, azt felelték, 2970 II | serén nélkül? Az madarak tollokkal s juhok gyapjakkal ékesek, 2971 Pro | mocskosan viseli magát. Ha penig tompa elméjű, ottan elmélkedik, 2972 Pro | tudománt is ádta, annak nem tompítja, hanem igen megjobbítja 2973 V | dolgom, mint az ebnek, kinek torkán akadott az csont: el sem 2974 V | keserõ méreggel forr az torkára!~DIENES. Jere, ím megmutatom, 2975 III | végez ki életembûl;~No, tõrrel, méreggel nagy búmot verem 2976 I | Az uradé-é?~DIENES. Az tott, bezzeg!~CREDULUS. Ne játsszál!~ 2977 III | gondom most, hogy véled trécseljek!~CREDULUS. Ha valaha csak 2978 II | egyéb hû szokásod szerént, trécselni vélem s elõttem!~BRISEIDA. 2979 II | szemmel reád? Valyon hol trécselt s hol nevetkezett kegyelmetek 2980 EzKom| dolog-beszélésben egynéhán tréfa is, kit azért egyelétettünk 2981 EzKom| örülnének is, hallván az tréfákot.~Ez az komédia summája.~ ~ 2982 I | beszélleni kezdék véle s tréfálni: hol szóval s hol egyébképpen. 2983 III | csak tréfálsz?~GALATEA. Nem tréfálok bizony!~DIENES. Meg mersz-é 2984 III | Oda.~DIENES. Talám csak tréfálsz?~GALATEA. Nem tréfálok bizony!~ 2985 III | édes vérem.~GALATEA. Ki tréfás, ím, uram, mintha hímvarró 2986 II | ne kunyorálj utánam, s ne tudakozzál tõlem, ha Julia enheszik-é 2987 I | naggyal meghaladta volna. Nem tudám, ha természetimből lőn-é 2988 II | fohászkodjál sírván elõtte, tudd, hogy nem ártasz véle.~CREDULUS. 2989 I | Csak egyetlenegy szót nem tudék néki mondani, úgy megtartóztatta 2990 EzKom| Csak hogy senki meg ne tudhassa, hová lött, s hogy hamarébb 2991 III | bizonságim vadtok, mert kínjaim~tudjátok, szinte mint én,~Ki látta 2992 IV | dolog, hogy az vagy, tehát tudnod kell, haszontalan õelõtte 2993 III | Bizonyítom az erdõkkel, kik az én tudo­mánytételemet halljátok, 2994 I | kellett volna enyhíteni, mert tudó dolog, hogy az esztendők 2995 I | barátom, minden titkomnak tudója, hogy az énnékem ily hamisat 2996 Pro | Sándornak s Juliusnak az tudomán s bölcsesség nemcsak használt, 2997 Pro | az bátor szív mellé az tudománt is ádta, annak nem tompítja, 2998 Pro | irtózunk úgy az s bölcs tudomántól, ha látjuk, hogy azkinek 2999 AzErd| kiknek nemcsak az bölcs tudomány, hanem az kegyelmetek szépsége 3000 IV | Szerelemé, kit magad is jól tudsz, hogy vak, s azt is vakká


sanya-tudsz | tudta-zsamo

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License