Part

  1 Elfr    |          Devonshirei gróf-leánynak.~Jött a hír, - volt aki hozza,~A
  2 Elfr    |                 a hír, - volt aki hozza,~A királyok lelnek enyhet,~
  3 Elfr    |             renyhet,~Hadd nyugodjék lenn a sírban,~Szép virág vár,
  4 Elfr    |        Devonshireban.~Edgár szegre tette a bút,~S küldte Athelwold
  5 Elfr    |           Verésitől dobban vérte; -~Mind a hírt, mely szállt felőle,~
  6 Elfr    |          kifeslett rózsa: szirmán~Megáll a szem önfeledve,~Kelyhén
  7 Elfr    |              Kelyhén mintha ott ragyogna~A hajnalnak perge nedve,~Ez
  8 Elfr    |               Gazdag ifju, ős családból,~A királynak is kegyence,~Hajdanában
  9 Elfr    |                  apánál kész az áldás,~S a nászt csakhamar megülik:~"
 10 Elfr    |                megülik:~"Te az enyém, én a tied,~Ásó, kapa, mind a
 11 Elfr    |                  a tied,~Ásó, kapa, mind a sírig!"~S elindulnak a királyhoz.~
 12 Elfr    |              mind a sírig!"~S elindulnak a királyhoz.~Csak most főtt
 13 Elfr    |              vagy jobb: tagadja?~Mi lesz a gonosz csalásnak~Legjobb
 14 Elfr    |                  De Athelwold úr fejében~A kimentő terv nem érik:~Látszik
 15 Elfr    |                 nem érik:~Látszik is már a királyvár,~Esti napfény
 16 Elfr    |                sebbel-lobbal~Megy sietve a királyhoz.~"Jó királyom,
 17 Elfr    |                  Itt vagyok már, itt van a lány;~Hejh, de rászedett
 18 Elfr    |                 lány;~Hejh, de rászedett a híre!~Ha csak szép nem volna,
 19 Elfr    |              hajszra.~"Mit tegyek? Tudák a célom,~Ha otthagyom, nyílt
 20 Elfr    |                  nyílt gyalázat,~Féltem, a lány dölyfös apja~Még királyom
 21 Elfr    |               egy várat.~"Meg, egy várat a királytól,~Félre-tájon,
 22 Elfr    |                 S mint az éj rejt ott az a lak;~De magam, mivel kegyellek,~
 23 Elfr    |                minden ásít~Messziről már a szerelmes~Pár elébe óriásit.~
 24 Elfr    |                 Vén, unalmas ősi fészek,~A világtól elfeledve.~Szép
 25 Elfr    |           szerelmem, megbocsátsz-e!~Nagy a bűn, mit elkövettem,~De
 26 Elfr    |                  birék, kimenti tettem.~"A király vágyott kezedre,~
 27 Elfr    |                  kisujjat kap az ördög -~A király jő látogatni:~Kérlek,
 28 Elfr    |                  görbedj, járva sántíts,~A szókat szuszogva ejtsd ki~
 29 Elfr    |              Ment leszünk háborgatástól:~A királynál meg se sejtik,~
 30 Elfr    |                  megtenni érted;~De hogy a világ elébe~Csúfnak öltözködve
 31 Elfr    |                  se próbáljon!~Ráfigyelt a jó tanácsra,~S gondolá Elfrida
 32 Elfr    |             mikor oly rettenetes~Unalmas a kivitelben!"~De csak hallgat.
 33 Elfr    |                neje vázzá;~S ajtót tárva a királynak,~Mohó szemekkel
 34 Elfr    |               szemekkel vigyázá,~Hol van a szörny, ül-e, áll-e?...~
 35 Elfr    |            Betekint és összedermed,~Mert a szép Elfrida áll ott,~Gyönyörű
 36 Elfr    |               szívet gyujt.~Halkan bókol a királynak,~S üdvözölni őt
 37 Elfr    |               Sok idő kell, míg beszédök~A szokott vágásba zökken.~
 38 Elfr    |                  most vége, Edgár~Rájött a csalásra -~- Pénzt, paripát,
 39 Elfr    |                  És az estét vígan ülik,~A király vadászni kíván.~Nagy
 40 Elfr    |                 kíván.~Nagy parancs megy a falukba,~Ezer hajtót összehíván.~
 41 Elfr    |               összehíván.~S másnap estig a vidéknek~Rengetegjeit fölverték.~
 42 Elfr    |                 szíven szúrva lelték.~Ki a gyilkos? Vajh ki tudná?~
 43 Elfr    |                 ki hinné?~Ekkor nászt ül a királlyal.~- Tüzes ifjú
 44 Elfr    |                  lett az új királyné,~És a kormány papucs-kormány.~
 45 Elfr(1) |       úgynevezett hat gyermekkirálynak s a X. század végén uralkodott.
 46 Elfr(1) |                 század végén uralkodott. A monda alapja Dickens A child'
 47 Elfr(1) |                   A monda alapja Dickens A child's History of England
 48 Tunod   |                 mellett,~Olyan nyomasztó a lehellet,~A lég olyan nehéz!~
 49 Tunod   |              Olyan nyomasztó a lehellet,~A lég olyan nehéz!~Künn a
 50 Tunod   |                  A lég olyan nehéz!~Künn a világ vigalma, zajja,~S
 51 Tunod   |                  világ vigalma, zajja,~S a "honfiság" lármás zsivajja~
 52 Tunod   |                   Ki élni így siet;~Mint a hajósnép örvény szélén,~
 53 Tunod   |                    s elsülyed.~S mindezt a költő némán lássa?~Nem volna-é
 54 Tunod   |                  lázas eszmék.~Kitartás! A küzdőkre lesz még~Idő, pihenniök."~
 55 Tunod   |                  Szebb korszakunk, midőn a költő~Zenghetett szózatot;~
 56 Tunod   |             dicsőségünk' - s tiétek~Volt a legszebb remény.~Aztán te,
 57 Tunod   |            zajában énekelni!~- Tied volt a jelen.~De sőt ti is, kik
 58 Tunod   |                  él, bár csendbe némult,~A nemzet s a megélt dicső
 59 Tunod   |               csendbe némult,~A nemzet s a megélt dicső múlt~Volt a
 60 Tunod   |                 a megélt dicső múlt~Volt a jövőre: hit.~Volt célotok,
 61 Tunod   |               vont előre;~Szent küzdelem a költő bére,~S ha zenge ajkatok,~
 62 Tunod   |                 így, magasba törni,~Vagy a kétségb'esést kiölni,~S
 63 Tunod   |                 esést kiölni,~S táplálni a hitet.~Ma álmainknak, íme,
 64 Tunod   |                 multunk emléke,~Fáj tőle a jelen:~Fáj a dics, amit
 65 Tunod   |            emléke,~Fáj tőle a jelen:~Fáj a dics, amit elfed a múlt,~
 66 Tunod   |                   Fáj a dics, amit elfed a múlt,~Fáj a viszály, mely
 67 Tunod   |                   amit elfed a múlt,~Fáj a viszály, mely ím megujult~
 68 Tunod   |                   Megrezzent bármi nesz,~A holnap is már fél-sötétség,~
 69 Tunod   |                   Lépnénk, de visszatart a kétség,~A tett aggályba
 70 Tunod   |                  de visszatart a kétség,~A tett aggályba vesz.~És a
 71 Tunod   |                 A tett aggályba vesz.~És a költő buzdíthat-é mást?~
 72 Tunod   |               hisz s ront előre,~Reá zúg a kételkedőre:~"Eladtad a
 73 Tunod   |                  a kételkedőre:~"Eladtad a hazát!"~S átok, gyanu, gúny
 74 Tunod   |                 gerjed~E szenvedély loha~A vész ütött törzs így kiépül? -~
 75 Tunod   |              Igen, fattyusarj nő tövébül~A fa, félek, soha.~1868~ ~
 76 Delib   |                                          A DÉLIBÁBOK HŐSE~Első ének~
 77 Delib   |                 mio...~Si volse indietro a rimirar lo passo.2~                                                   
 78 Delib   |              semmi gondot~Nem ismerünk - a gyermekkor után,~Midőn fülembe
 79 Delib   |               játék zajja zsongott,~S mi a remény, cél, küzdés, nem
 80 Delib   |                cél, küzdés, nem tudám:~- A gyermekemlék tán mosolyra
 81 Delib   |            pelyhes állal)~Vártam dörögni a sötét eget;~Hivém, lelkemben
 82 Delib   |                támad ki romján.~Pezsgett a vér, ép volt a szív bizalma,~
 83 Delib   |                  Pezsgett a vér, ép volt a szív bizalma,~Hivém, eszményszabadság,
 84 Delib   |                 jöttödet;~Már-már ledőlt a zsarnokok hatalma,~Mit egy
 85 Delib   |             kelve,~Testvériség, jog lesz a népek elve.~Ifjúi ábránd!
 86 Delib   |             Lassan szétomol;~Másra tanít a néptörténelem.~Az eszményt,
 87 Delib   |                  sehol,~Folyvást tusázik a jó s rossz elem:~Az ember-öltő
 88 Delib   |            csúcsra jut, rohad, ha érett.~A népek élte egy nagy szerves
 89 Delib   |                nagy szerves élet,~S mint a gyümölcs, midőn rakásra
 90 Delib   |                 ki, mikor már összefüll:~A nép is így, midőn forrásra
 91 Delib   |              salakja, mind eggyé vegyül;~A tiszta szesz felszínre tör,
 92 Delib   |                felszínre tör, kiválik,~S a rothadó elem seprőbe mállik.~
 93 Delib   |                  amint fektéből kimozdul~A sok kavart elem, mind összevész?~
 94 Delib   |              összevész?~Vagy hátha éppen a jobb rész kipusztul,~Ha
 95 Delib   |                  kaoszba veszvén,~Elvész a nemzet és elvész az eszmény?~
 96 Delib   |                 nemcsak engem lelkesíte,~A nemzetnek volt az remény-kora:~
 97 Delib   |           packázva vittük,~S mert láttuk a célt, már elérni hittük.~
 98 Delib   |                    Serény kitartás nincs a szittya vérben,~Lassú kimért
 99 Delib   |                 amit néha jól kifontolt,~A kivitelben visszáról fogá...~
100 Delib   |                el csalárdul,~Mint olykor a népszínműben divat,~Sőt
101 Delib   |            összenőtt érzelmivel;~Rajonga a honért, mohón akarta~Szolgálni,
102 Delib   |              csak nem tudta, hogy mivel:~A haza gyászán elbúsult gyakorta,~
103 Delib   |                  völgye-halmán,~Vadászva a pusztákat, réteket,~Hol
104 Delib   |                  réteket,~Hol iskolában, a pálcák sugalmán,~Lemorzsolá
105 Delib   |              pálcák sugalmán,~Lemorzsolá a gyermek-éveket;~Végigtaposva
106 Delib   |                  zseb együtt egyre sajg;~A hármas jelből kettő: szív
107 Delib   |              néha föltekint,~De többször a folyosókon pipál,~A névsorolvasásra
108 Delib   |             többször a folyosókon pipál,~A névsorolvasásra lesve kint,~
109 Delib   |            tanulmányokra semmi kedve.~Mi a jog ösvényén világot áraszt,~
110 Delib   |                 benne lélek és élet-teli~A bécsi rendszer, a német
111 Delib   |              élet-teli~A bécsi rendszer, a német tanár azt~Nehéz homályosságba
112 Delib   |            százfelé szeli.~Balázs utálja a betű-evést,~S kortársi közt
113 Delib   |                 S merő szokásból tengtek a jogon,~Hogy majdan, a tanéveket
114 Delib   |            tengtek a jogon,~Hogy majdan, a tanéveket lejárva,~Honn,
115 Delib   |                 tanéveket lejárva,~Honn, a hanyatló ősi birtokon~Vonuljanak
116 Delib   |                 van, inni, enni,~Búsulni a honért, és mit se tenni.~
117 Delib   |                 multnak sok régi bölcse,~A korcsosúló nemzedékeket?~
118 Delib   |                 nemzedékeket?~Hát lesz-e a fának nemes gyümölcse,~Mely
119 Delib   |                rá s úgy kifújja.~Értette a kártyát és a billardot,~
120 Delib   |            kifújja.~Értette a kártyát és a billardot,~Velök virrasztott
121 Delib   |                  az asszonyállatot,~S ha a költőkben itt-ott holmi
122 Delib   |            szörnyen kapott;~Hogy: "méreg a nő, ámbár íze édes",~Hogy: "
123 Delib   |                   Kivált költőket, főleg a bizarrt;~Ha Heine, Byron
124 Delib   |             bőven pazarlt,~Kinek kezében a költészet ostor,~Petőfiből
125 Delib   |            szinte falván,~Ha - mint szeg a zsákból - itt-ott kiállt~
126 Delib   |                tudó,~Pohár között ő volt a hangadó.~S bár néha eltelik,
127 Delib   |                valami mást",~De vonja őt a tömjén, melyet élvez,~S
128 Delib   |                köréhez.~Folytatja köztük a dicső ivást,~Ha egyszer
129 Delib   |                  dicső ivást,~Ha egyszer a "világgal" össze nem vesz,~
130 Delib   |                első szerepelt.~Egy éjjel a vám kétfejű sasára~Fentek
131 Delib   |                  lámpás vasára,~És rázza a sast; ekkor hirtelen~Rendőr
132 Delib   |             közelget; otthagyják magára,~A többi szétfut gyáván, hűtelen;~
133 Delib   |               bírság kimenti,~S haraggal a jogász-tanyára tör~"Gyalázat,
134 Delib   |                köhint~Valaki, s fölkacag a többi mind.~S megered a
135 Delib   |                  a többi mind.~S megered a kedv, bajából csúfot űznek:~"
136 Delib   |                   Balázsban erre felforr a harag,~A társaság meg még
137 Delib   |          Balázsban erre felforr a harag,~A társaság meg még jobban
138 Delib   |              sebzett vad, magányba.~Szép a magány, ha kedvet a világban~
139 Delib   |                 Szép a magány, ha kedvet a világban~Nem lelve a szív,
140 Delib   |              kedvet a világban~Nem lelve a szív, félremenekül;~Szép
141 Delib   |                 szív, félremenekül;~Szép a magány - annak, ki nincs
142 Delib   |               ábrándok szép korszakában,~A lélek oly fennen, bátran
143 Delib   |          benépesít egy pusztaságot.~Szép a magány, ha lelkünk önmagával,~
144 Delib   |              Szél-rezgetett lomb játszik a sugárral,~Mely szökve néhol
145 Delib   |              sugárral,~Mely szökve néhol a mély árnyba fut,~Nincs semmi
146 Delib   |                  nem válik ki hang,~Csak a rovar-világ zsummog, zsibong.~
147 Delib   |       rovar-világ zsummog, zsibong.~Szép a magány. Ah, én is élvezem:~
148 Delib   |          csendesen lapoz kezem,~Felejtem a mindennapos zsibajt,~És
149 Delib   |             száll át...~Jaj, jaj, - csak a szomszéd ne verne skálát.~
150 Delib   |               Demoszthén,~Mikor lenyírta a haját tövig;~Így képzeletjét
151 Delib   |                közt küszködik,~Míg végre a szobát megúnva bent,~Szellőzni
152 Delib   |                  megúnva bent,~Szellőzni a Múzeum-kertbe ment.~Az útakon
153 Delib   |          beszédre kész:~"Ifjú, mi nyomja a szívét? mi-baj?~Csak minket,
154 Delib   |                Csak minket, aggot, illet a sohaj."~"Mindegy biz az",
155 Delib   |                  de egy agyag."~Meglepte a színészt e vad beszéddel:~"
156 Delib   |           negyven évvel,~Mikor közel már a hideg verem."~"Nem én!"
157 Delib   |                 ha kell, - hiszen mi más~A célja végre, mint evés,
158 Delib   |             elvek: rút kiméra mind;~Hogy a száraz való rosszul ne essék,~
159 Delib   |                 tessék,~Egy kis cukorral a mamánk behint;)~Sóvárgunk
160 Delib   |                   Sóvárgunk élni, féljük a halált,~S csinálunk mennyországot,
161 Delib   |                élvez - fuj, utálat! -~És a vadállatnál istentelenb;~
162 Delib   |                   majd isteni!"...~Bámul a vén színész: hisz ez zseni!~
163 Delib   |                  színész: hisz ez zseni!~A jó öregnek az volt bogara,~
164 Delib   |              deák elkerepel,~S ha valaki a sulykot elhajítá,~Már benne
165 Delib   |                  elrejtve, tétlen élned;~A színpadon babér és taps
166 Delib   |                taps fogadna,~Mily könnyű a költői hírt elérned."...~"
167 Delib   |                mérgezett nyila;~Sovárgja a babért, amit fölötte~Kacér
168 Delib   |             hányja és vitatja,~Míg végre a színészt meglátogatja.~Bizalmuk
169 Delib   |                  esteket borozva töltik,~A vén szinész sok bölcs elméletet~
170 Delib   |             elméletet~Kifejt, Balázs meg a jövőn tünődik,~Könnyen ragadja
171 Delib   |              tünődik,~Könnyen ragadja őt a képzelet,~Bizalma nő, reményei
172 Delib   |             reményei merészek,~Szomjazza a hírt s már előre részeg.~
173 Delib   |              Mily balga volt, - így rakj a most magasbra~Légvárait -
174 Delib   |                  most már hadd itassa~Az a cudar nép, ő megmenekült,~
175 Delib   |           Küszöbjöket többé nem lépi át,~A múzsa vár rá, ír tragédiát.~
176 Delib   |             kinek hóhér nyakát szelé,~Ki a sötét kor véres áldozatja,~
177 Delib   |            áldozatja,~Eperjes, Újhely és a Vérmező;~Ő mindezekből tervet
178 Delib   |             Diogénes, jellemet keres.~Ha a gazdasszony a konyhán perel,~
179 Delib   |                  keres.~Ha a gazdasszony a konyhán perel,~Ha két fiakker
180 Delib   |               bicskást,~Úgy festi majd ő a rabló cseh Giskrát.~S egy
181 Delib   |                  S mint honfi védi híven a jogot;~De majd a trónra
182 Delib   |              védi híven a jogot;~De majd a trónra vágyik, és beléveszt,~
183 Delib   |                  Zách, s ő megbukott;~De a morál a mű végén kilép,~
184 Delib   |                  ő megbukott;~De a morál a mű végén kilép,~S Zách sorsa
185 Delib   |             rágondol, már örül:~... Csák a középen ülve haldokol,~A
186 Delib   |                 a középen ülve haldokol,~A Záchok véres árnya leng
187 Delib   |                kihörgi,~Függöny lehull s a színház tapsba tör ki.~Ó,
188 Delib   |           színház tapsba tör ki.~Ó, édes a költői lelkesülés,~Míg röpke
189 Delib   |                  ihlet perceit, hevűl és~A múzsa csókjain kéjelg az
190 Delib   |                  kéjelg az agy;~De kínos a vajúdás és a szülés,~A kotló
191 Delib   |               agy;~De kínos a vajúdás és a szülés,~A kotló költőnek
192 Delib   |             kínos a vajúdás és a szülés,~A kotló költőnek fájdalma
193 Delib   |                Réfalvy. Hogy hol adta~El a hazát: mit bánja hősöm azt!~
194 Delib   |                mit bánja hősöm azt!~Hisz a világ sem oly nagyon kutatta:~
195 Delib   |          köz-száj elmaraszt;~Nyiltan biz a bűnt senki nem vitatta,~
196 Delib   |                  ha nincs szél, nem zörg a haraszt;~S bár a gyanút
197 Delib   |                nem zörg a haraszt;~S bár a gyanút örök homály takarja:~"
198 Delib   |                   Részt vőn, tevékenyen, a küzdelemben,~De nem hivé,
199 Delib   |               nagy sikere;~Nem lelkesült a honfitűz-özönben,~A szép
200 Delib   |            lelkesült a honfitűz-özönben,~A szép jövőben bízni nem mere,~
201 Delib   |                vesztenünk kell.~Bántotta a túlhit, mely szétszakítá~
202 Delib   |                 mely kinozta,~De gúnnyal a túlzókat ostorozta.~S midőn
203 Delib   |                urának szúrony-tengere,~S a vak düh már bosszút is állni
204 Delib   |                 nem ismere:~Ő is megülte a munkácsi várat,~Fölötte
205 Delib   |                 lengett hóhér fegyvere -~A börtön és bitó közt e határon~
206 Delib   |        élet-halál ura,~Szemet vetett rá. A bilincs, bitófa~Pompás szer
207 Delib   |              bilincs, bitófa~Pompás szer a szerelmi alkura...~Hanem
208 Delib   |              feledségnek pora...~Denique a férj hirtelen szabad lett,~
209 Delib   |                  hirtelen szabad lett,~S a nő, az is lenn a sírban
210 Delib   |                 lett,~S a nő, az is lenn a sírban nyugodt lett.~S Réfalvy
211 Delib   |             csudás menekvését nem érték,~A "vesszen el"-t könnyen fejére
212 Delib   |                 S bár tűzbe tenné karját a honért: "Eh~- Azt mondanák -
213 Delib   |                 lebuktunk,~Lelkünk talán a multon elfogul,~S titokban
214 Delib   |                is vet önmagára:~Rárakjuk a hibát ezek nyakára.~Nos,
215 Delib   |               fennyen nagyot csattintva,~A József-városig most meg
216 Delib   |            kertben találja.~Alig nagyobb a kert egy jó szobánál,~Befojtva
217 Delib   |               öntözött~Gyep és virágágy; a szomszéd falánál~Borostyán
218 Delib   |                képzelt, melyen becsordul~A zápor; a szél ajtót, ablakot~
219 Delib   |                melyen becsordul~A zápor; a szél ajtót, ablakot~Csapkodva
220 Delib   |                   ablakot~Csapkodva ráz; a szélkakas csikordul,~Bűzt
221 Delib   |          szélkakas csikordul,~Bűzt izzad a fal és penészszagot...~-
222 Delib   |         Növendéklányka, kissé meghajolva~A gyors növéstől, ám karcsú,
223 Delib   |                repked, szétomolva.~Szeme a vásznon tétovázva jár;~S
224 Delib   |               alatt legörnyedt,~Övéig ér a sárga, torz szakáll, -~De
225 Delib   |                 népes éjjele,~Ha alszik, a lidérc hogyan kísérti,~Mellére
226 Delib   |              honn."~Felel, segítve rajta a leány.~- Tehát leánya, szól
227 Delib   |                 Köszön s tünődve megy ki a szobából:~- Ah, a világ
228 Delib   |                megy ki a szobából:~- Ah, a világ itt mégse jól gyanít!~
229 Delib   |             komoly, nyílt arcú férfi jő:~A gazda az, otthonosan köszön
230 Delib   |              habozva mondja meg, ki ő;~S a gazda ím kezet nyújt: "Atyja
231 Delib   |                  kész örömmel visszamén,~A kisleányt futólag újra látja,~
232 Delib   |               bizalom növekszik~S Balázs a szóba is belémelegszik.~
233 Delib   |             Föllelkesül arca, tekintete.~A gazda csak néz s hallgat
234 Delib   |               csak költők honát kutatja,~A földön járni tudni elfeled,~
235 Delib   |              tűnődik, ím elébe~Föllebben a leányka szende képe.~A szerelem
236 Delib   |         Föllebben a leányka szende képe.~A szerelem tündére... Jaj
237 Delib   |                képzeld azt az Ámort,~Kit a szobrászok annyiszor kinyestek,~
238 Delib   |                 s néha unalom,~Szülöttje a legtöbbször fájdalom.~E
239 Delib   |                  fölháborog.~Kimentem őt a vád hinárja közül,~S mint
240 Delib   |                vád hinárja közül,~S mint a vak éjben fénylő csillagok.~
241 Delib   |                  éjben fénylő csillagok.~A rágalom sötét ködén keresztül~
242 Delib   |            bökkenőt~Talál: szégyenli ezt a szándokot,~Restelli célját
243 Delib   |                negédes, elbízott szívébe~A dévaj isten, e pajkos kujon,~
244 Delib   |             kilépe,~Nem volt idő segítni a bajon,~Miként mindezt leírom
245 Delib   |                midnight-taper"~To have - a name.3~                                                                           
246 Delib(2)|                    lelkem... végignézett a kiállott úton ujra.~(Babits
247 Delib   |                 Byron~Hányszor megállunk a Heraklesz-úton:~Küzdésre
248 Delib   |                dicsvágy s büszke ész,~De a szív csendes nyugalom után
249 Delib   |               után von,~Pázsitra, gyepre a szem vágyva néz;~Lelkünk
250 Delib   |                minden határon,~De bágyad a test, és ólom-nehéz.~Fölvillanó
251 Delib   |                  de sokszor érzem én.~De a dologra hát! Mesénk megoldzott,~
252 Delib   |              Szedjük guzsalyra s fejtsük a fonált.~Balázs szívébe új
253 Delib   |                  ám! ha oly könnyű voln' a lemondás.~Ha rajta állna,
254 Delib   |          szálljon -~Mely szárnyra kelt - a dicsvágy, képzelet;~Ha tőle
255 Delib   |             megálljon,~S egye, mint más, a napi kenyeret!~De a jövő
256 Delib   |                 más, a napi kenyeret!~De a jövő ködös, s e vak homályon~
257 Delib   |               hogyisne látna?~Epószokban a vízió szokás:~Lám, példa
258 Delib   |              Aene-, Zrínyi- s többi-ász;~A kritika bizony meg nem bocsátna,~
259 Delib   |                  Ha hiányzanék versemből a "csodás". -~Ő álmodott hát,
260 Delib   |            fátyol, messze, szélbe züllt;~A környezet megállva hódolattal,~
261 Delib   |           környezet megállva hódolattal,~A zűr, zsivaj rögtön lecsendesült,~
262 Delib   |               közelb hajolva:~"Én vagyok a Dicsőség, jer velem!"~És
263 Delib   |           csalárdul eltaszít;~Nyomán jön a Kudarc, s a csáb-igézet~
264 Delib   |                   Nyomán jön a Kudarc, s a csáb-igézet~Ehhez csatol:
265 Delib   |          csáb-igézet~Ehhez csatol: amott a példa, nézzed."~S egy új
266 Delib   |           csoportot,"~- Szól súgva hátul a halk női hang -~"Mind ült
267 Delib   |                halk női hang -~"Mind ült a dicskocsin, s magasra hordott~
268 Delib   |                 egy perc: s eltünik mind a csoda.~Csak a két nő marad:
269 Delib   |               eltünik mind a csoda.~Csak a két nő marad: boszút zihálva~
270 Delib   |                amazon dühvel rohanja meg~A szende nemtőt; ez galambbá
271 Delib   |           keblére röppen s ott piheg;~De a másik mint éhes ölyv utána!~
272 Delib   |                teste,~Fölébred - ágyáról a földre esve.~Virrad; föleszmél;
273 Delib   |                   amit álmodott;~De most a dac fokozza önbizalmát~Azért
274 Delib   |          ügyvédkedett!~Mért is keresné ő a lomha csendet,~Hisz őt a
275 Delib   |                 a lomha csendet,~Hisz őt a csend nem boldogítaná:~Ám
276 Delib   |        munkakedve.~Fonák időszak volt ez a magyarra!~Nem sírva vigadt,
277 Delib   |               ujongva sírt;~Ön-fiait ölé a harc viharja,~S itthon örömmel
278 Delib   |                  várt felőle hírt,~S mig a harctért saját vérünk takarja,~
279 Delib   |                kedvvel egykor így ujonga~A gályarab, midőn a vész kitört;~
280 Delib   |                 ujonga~A gályarab, midőn a vész kitört;~Recsegve tágult
281 Delib   |            visszatértek~Az elröpült hit, a zsibbadt erő;~S már-már
282 Delib   |      Csaba-mondánk oly szép, megnyerő,~S a politikák legmagyarbika:~
283 Delib   |                 politikák legmagyarbika:~A sült galamb-várás-politika.~
284 Delib   | galamb-várás-politika.~S bár sült galamb a szánkba nem repült,~Vígan
285 Delib   |                 repült,~Vígan csörgettük a már gyenge láncot;~Népünk
286 Delib   |            ifjúság zajonga, lelkesült,~S a kis diák, ha a földből kilátszott,~
287 Delib   |              lelkesült,~S a kis diák, ha a földből kilátszott,~Már
288 Delib   |               orrát~S daccal mulasztá el a német-órát.~Valóban rajta
289 Delib   |                  jog-könyvek közé vesze;~A jog sovány, s a dráma csetlik-botlik,~
290 Delib   |              közé vesze;~A jog sovány, s a dráma csetlik-botlik,~S
291 Delib   |          asztalánál görnyedez szünetlen,~A test igényire semmit sem
292 Delib   |             magát:~Szárnyszegve hull alá a büszke szellem,~Ha megszegé
293 Delib   |              büszke szellem,~Ha megszegé a testnek ős jogát.~Balázsnak
294 Delib   |                zsibbad, lankad érverése.~A megzavart vér mind fejére
295 Delib   |                Érezni kezdi, hol fészkel a máj,~S midőn órák hosszát
296 Delib   |          csüggeszti el:~Mi ád erőt neki: a vér- s agy-alkat?~Kevély
297 Delib   |                  Majd ő biz ott rángatja a bokáit!~Vagy társalogni!
298 Delib   |                  ringatva, így hevűle,~S a gazda csak hallgatta e fiut.~
299 Delib   |              ragyogva szárnyal, -~S mint a pirosló hajnal megjelen;~
300 Delib   |              pirosló hajnal megjelen;~Ha a kelő nap küzd az éji árnnyal:~
301 Delib   |                hajnala,~S új fény derült a házra általa.~Mert e bezárt
302 Delib   |               talált,~Kietlen zárda volt a kisleányra,~Midőn a gyermekév
303 Delib   |                 volt a kisleányra,~Midőn a gyermekév serdültre vált;~
304 Delib   |             hideg magánya,~Merengő lelke a távolba szállt~"Mily elhagyott
305 Delib   |                szállt~"Mily elhagyott ez a ház", így sohajta,~"Mikéntha
306 Delib   |                  kedvét nem lelé,~S mint a növésnek induló folyondár,~-
307 Delib   |           folyondár,~- Folyt, folyt, fel a tövéről, ég felé;~Ifjúi
308 Delib   |               isten tudja hol jár,~Midőn a sors Balázst hozá elé,~S
309 Delib   |                 Balázst hozá elé,~S mint a folyondár, mely meglelte
310 Delib   |            beszéljek?~Mint képíró lapján a fény sugára,~E fennre küzdő,
311 Delib   |               megszerette.~Ne hidd, hogy a szerelem mindig oly vad;~
312 Delib   |           napfény az: éltetőn hat,~Hevén a fejlő élet fölvidúl,~Vidám
313 Delib   |                fölvidúl,~Vidám dal ébred a mezőn, berekben,~Virág kinyílik
314 Delib   |                 is elpirítja e tudat:~Ő, a komolyság higgadt pontifexe,~
315 Delib   |          komolyság higgadt pontifexe,~Ki a komor kódexek közt kutat,~
316 Delib   |                   kérve,~Nem is sóhajtva a szavak helyett,~Talán saját
317 Delib   |              saját érzelmöket sem értve,~A két bohó így tölte egy telet. - -~
318 Delib   |                  ormán,~Elbízva élvezett a bécsi kormány.~Mert felpuffasztott
319 Delib   |        felpuffasztott nagy hatalma, mint a~Kiszúrt degesz hólyag, úgy
320 Delib   |        Belecsapott Solferino, Magenta,~S a büszke Rendszerben szusz
321 Delib   |                  sem maradt,~S mint akit a mennykőcsapás aláver,~Tehetetlen
322 Delib   |                aláver,~Tehetetlen feküdt a nagy kadáver.~Balázs se
323 Delib   |                nyílt előtte tér~Megvívni a "zsarnok kormányi kénnyel",~
324 Delib   |            kénnyel",~Ám hadd ömöljön bár a honfi-vér - -~S fejében
325 Delib   |         honfi-vér - -~S fejében már kész a forradalom,~Csak jönne hát
326 Delib   |               forradalom,~Csak jönne hát a kívánt alkalom.~Szentül
327 Delib   |              alkalom.~Szentül hivé, hogy a hon lángralobban,~Mihelyt
328 Delib   |                  Forinyák, ő elvérezett;~A tréfa árát éltével adá meg;~
329 Delib   |            éltével adá meg;~Vakot vetett a sors s ő elveszett;~Halálát
330 Delib   |           reménnyel, ifju hévvel,~Rohant a bajba, rajta, hűbele!~Nem
331 Delib   |           felsőbb erő" vele:~Mert titkon a kormány nagy tervet érlel,~
332 Delib   |                  Mi azt hivők, hogy kész a fölkelés,~A kormány meg,
333 Delib   |             hivők, hogy kész a fölkelés,~A kormány meg, hogy fölfedezte
334 Delib   |           fölfedezte ezt;~S mikor kitűnt a kettős felsülés,~Dühében,
335 Delib   |                  így borjú alá kerül, és~A forradalmárságba benne veszt;~
336 Delib   |   forradalmárságba benne veszt;~De bízik a jövőben, ezt se bánja,~Reménye
337 Delib   |               nincs; más sors való neki;~A sok betűbe is belé-csömörle,~
338 Delib   |               betűbe is belé-csömörle,~S a dráma, a vers, amit gyermeki~
339 Delib   |                belé-csömörle,~S a dráma, a vers, amit gyermeki~Nagy
340 Delib   |                ejti,~Mit eddig eltagadt: a szerelem.~Hiába nyomja el,
341 Delib   |                dúdolni kezdi ajka:~"Lágy a kenyér, pirítani nem lehet,~
342 Delib   |                pirítani nem lehet,~Kicsi a lány, férjhez adni nem lehet."~
343 Delib   |              hidegre tüzeli;~Hanem midőn a kis kaput benyitja~S Etelkét
344 Delib   |                 leli;~Most érzi, hogy mi a válási óra,~Milyen nehéz
345 Delib   |            türelemmel, -~Mint áradat, ha a zsilip kinyílik,~Szétömlik
346 Delib   |               elfojtott szerelme árja,~S a lánykát szótlanul keblére
347 Delib   |                terve édes csókba fúl,~És a jövő felől egy szót sem
348 Delib   |                egy szót sem ejtve,~Szedé a percnek kéjét ajkirúl, -~
349 Delib   |                mert ott jön atyja,~Kivel a dolgot persze nem tudatja.~
350 Delib   |               büszke győzelemmel.~Hiszem a magyarok nagy istenét,~Ha
351 Delib   |                  Elválik, elmegy. S most a drága hontól,~Pesttől, körétől
352 Delib   |                kész:~Azt véli, hogy ment a szerelmi gondtól,~S hogy
353 Delib   |      Föláldozólag büszke ön-hitére,~Hogy a honért szerelmét hagyja
354 Delib   |                  új erőt merít;~S keblét a honfi-érzés emelé,~Hogy
355 Delib   |          útrakelt Itália felé.~S kifesti a jövőt élénk színekkel,~Midőn
356 Delib   |            győztes hadak közt visszatér,~A harc terén kivívott érdemekkel,~
357 Delib   |                Egy új világba, ott lenn, a Tiszán túl,~Hol tarka ábrándoktól
358 Delib   |                Mert félti most őt otthon a magánytul;~Midőn az ifju
359 Delib   |                  ifju szív dobogni kezd,~A lélek oly merengő, olvadékony,~
360 Delib   |          Baedecker hiján),~Rajongva ment a szép alföldre szinte,~Hol
361 Delib   |            szinte,~Hol délibábban fördik a virány,~Hol rét, mező virággal
362 Delib   |               van behintve,~S oly boldog a nép, oly hős a zsivány,~
363 Delib   |                oly boldog a nép, oly hős a zsivány,~Ő mindezekről eszményképet
364 Delib   |                 érzés lelkét áthatá;~Nem a fölingerelt vér szenvedélye,~
365 Delib   |            felfogadja,~Hogy hős Balázsát a sírig se hagyja.~S im a
366 Delib   |                  a sírig se hagyja.~S im a tavasz-lég frissesége, bája,~
367 Delib   |             tavasz-lég frissesége, bája,~A zöld mező, hol útjok áthalad,~
368 Delib   |                 mező, hol útjok áthalad,~A sík vidéknek végtelen lapálya,~
369 Delib   |                és szem gáttalan, szabad,~A mélaságnak e harmóniája,~
370 Delib   |            harmóniája,~Mely úgy kicsalj' a rejtett vágyakat.~E téli
371 Delib   |                  hó itt-ott kivillan,~De a tavon nem látni már jeget,~
372 Delib   |           fodrozva csillan,~Másolva lenn a bárány-felleget;~Az úton
373 Delib   |                  egy ürge játszva illan,~A gólya andalogva lépeget;~
374 Delib   |              ünnepelte,~Hogy szép tavasz a zord telet kiverte.~Egy
375 Delib   |              kiverte.~Egy pára nem száll a fényfedte földrül,~Körül
376 Delib   |                gördül,~Zörej, zaj nélkül a könnyű szekér,~Pihent lovak,
377 Delib   |                  friss erőben,~Tocsognak a sekélyvizű mezőben.~A lányka
378 Delib   |          Tocsognak a sekélyvizű mezőben.~A lányka lelkén vágyak serge
379 Delib   |             biggyeszd félre száját,~S ím a mosolygó arc sírvafakad. -~
380 Delib   |               mosolygó arc sírvafakad. -~A képzelet nem lesz sehol
381 Delib   |               szép, mint Petőfi festé...~A nap hanyatlik, kezd az est
382 Delib   |                 ható, hideg szemcséivel;~A sáros útat már alig találni,~
383 Delib   |             sáros útat már alig találni,~A lóra hagyják, az tán nyomra
384 Delib   |           megváltó ebvonítás~Jelzé, hogy a helység csak egy hajítás.~
385 Delib   |                az éj meg oly sötét, mint a korom.~Unott álom jön a
386 Delib   |                  a korom.~Unott álom jön a fáradt szemekbe:~De jó a
387 Delib   |                 a fáradt szemekbe:~De jó a sors, segít a vándoron,~
388 Delib   |            szemekbe:~De jó a sors, segít a vándoron,~S hogy felfrissítse
389 Delib   |               kicsit.~Bedönti egy árokba a kocsit.~A sár megóvj a testök
390 Delib   |             Bedönti egy árokba a kocsit.~A sár megóvj a testök lágy
391 Delib   |            árokba a kocsit.~A sár megóvj a testök lágy kebellel,~Csontjuk
392 Delib   |                lepellel,~Tovább haladnak a gáton gyalog;~A pesti kis
393 Delib   |                 haladnak a gáton gyalog;~A pesti kis cipő a híg mederrel~
394 Delib   |                 gyalog;~A pesti kis cipő a híg mederrel~Cuppanva, csókot
395 Delib   |               nénjök lakását.~Már alszik a háznép. Sok döngetésre~Kidugja
396 Delib   |          deszkarésre,~Kinéz: "Ni, Jézus, a szemem ha jól lát,~A pesti
397 Delib   |              Jézus, a szemem ha jól lát,~A pesti téns uram... Hé, Borcsa,
398 Delib   |               fejét is majd elejti. -~De a kaput kinyitni elfelejti.~
399 Delib   |                kaput kinyitni elfelejti.~A gazda is kel, és pipára
400 Delib   |                  hát ki jött?"~Így végre a vendégek is bejutván,~Lőn
401 Delib   |             bejutván,~Lőn köz-sopánkodás a baj fölött;~Etelkét nénje
402 Delib   |                dugván,~Majd megfulasztja a dunyhák között:~"Galambom!
403 Delib   |                    Galambom! ó csuronvíz a ruhája!~Csuda lesz, ha nagy
404 Delib   |                méltó cudar kamassza!~Míg a kelő nap - úgy kell! - elriasztja.~
405 Delib   |          Szokatlan, új szerepkörébe fog;~A környezet s a házi jó szokásnak~
406 Delib   |          szerepkörébe fog;~A környezet s a házi jó szokásnak~Sok ága-boga
407 Delib   |                 nyikorog;~És mindezekhez a hű-hó sava:~A néni perlő
408 Delib   |                mindezekhez a hű-hó sava:~A néni perlő és pergő szava.~
409 Delib   |           szokottan,~És szívja egy pipát a más után;~Jó gazda ő künn
410 Delib   |                más után;~Jó gazda ő künn a tanyán, de otthon,~Gondolja,
411 Delib   |              családi éltet éltek aztán~S a házi szent békét meg nem
412 Delib   |               szent békét meg nem törék;~A bácsi künn bíráskodott a
413 Delib   |                 A bácsi künn bíráskodott a pusztán,~A néni otthon végezé
414 Delib   |              künn bíráskodott a pusztán,~A néni otthon végezé pörét;~
415 Delib   |             pörét;~S húsz éve múlt, hogy a vidék csudálja~Ez egyetértést,
416 Delib   |                  ritka párja.~De volt is a családnak sok barátja,~Jártak
417 Delib   |               sokan vendégek, tisztelők;~A szép leányt bizony mindenki
418 Delib   |             mindenki látja,~Hiába bujnék a világ előtt;~Imádja ifja,
419 Delib   |                 soká "fád" volt ez élet:~A délibáb-honból alábukott,~
420 Delib   |                élte otthon,~Mily csendes a ház s kertjök mily üde.~
421 Delib   |              háztartást vezetni,~E lecke a legjobb vigasztaló;~Megszokja
422 Delib   |            ábránd lassan széjjeloszlott,~A visszatetszés sem tartott
423 Delib   |          visszatetszés sem tartott soká,~A képzeletből szőtt fátyol
424 Delib   |           megtért, arca megpiroslott,~És a falut szeretni megszoká,~
425 Delib   |             pattant leány Etelke.~S mint a Tiszának csendes, halk folyása,~
426 Delib   |             folyása,~Folyt észrevétlenül a vén idő;~Sok régi emléknek
427 Delib   |                mossa.~ ~Harmadik ének~És a nép a királyokat neveti,
428 Delib   |                   Harmadik ének~És a nép a királyokat neveti, és a~
429 Delib   |                  a királyokat neveti, és a~fejedelmek néki csúfságok...
430 Delib   |                  néki csúfságok... de...~a népek tűzre építenek és
431 Delib   |           építenek és hiába~munkálkodnak a nemzetségek.~                                               
432 Delib   |                    Biblia~Ille ego... ki a cypressi berket.~Bolyongtam
433 Delib   |          kapkodva minden fűhöz-fához,~Ki a magyart lenyűgözé imént,~
434 Delib   |                 magyart lenyűgözé imént,~A kényuralkodás - közel bukáshoz -~
435 Delib   |                 egy új fogáshoz,~Csinált a kényszerűségből erényt,~
436 Delib   |                erényt,~S mosollyal fedve a ránk fent agyart,~Föllelkesülni
437 Delib   |              agyart,~Föllelkesülni hívta a magyart.~S fölzenge, mint
438 Delib   |                  fölzenge, mint régente, a toborzó,~A nyalka verbung-tánc,
439 Delib   |                 mint régente, a toborzó,~A nyalka verbung-tánc, magyar
440 Delib   |                mint népünk jelleme:~Hisz a magyarra hogyne lenne vonzó~
441 Delib   |       föllelkesülő, büszke, fényes,~Mint a "Vitam-sangvinem" hajdani,~
442 Delib   |                rongy, sehonnai -~Elámult a világ, s nem tudta senki,~
443 Delib   |               sorfalak;~Rovátkosan (mint a fésű, ha csorba)~Igazodik
444 Delib   |                fésű, ha csorba)~Igazodik a sok süveg s kalap;~Aprója
445 Delib   |                  s kalap;~Aprója pockos, a nagyobbja csámpás,~Borittas
446 Delib   |             Borittas arcuk fénylik, mint a lámpás.~És tagjaik: egész
447 Delib   |                  csak szurok.~Bőven foly a bor, és a had növekszik,~
448 Delib   |             szurok.~Bőven foly a bor, és a had növekszik,~Csoportosulva
449 Delib   |                 szerént:~Mellét düleszti a magyar s vetekszik,~Káromkodásban
450 Delib   |           Káromkodásban látva ős erényt;~A rác veszekszik; a tót hasra
451 Delib   |                erényt;~A rác veszekszik; a tót hasra fekszik;~Cigánylegény
452 Delib   |                    S mivel le tudta írni a nevét,~Káplári rangra mindjárt
453 Delib   |          megszökött.~Majd észrevették, s a tenger fokáig~Egész csapat
454 Delib   |                 jól kigondolt,~Kijátszta a határőrt ravaszon,~S több
455 Delib   |                elérte.~Tavasz-napon, itt a tavasz honában,~Hol tél
456 Delib   |                  lövelle szét, _~S most, a szabadság újdon mámorában,~
457 Delib   |               alja.~Kígyózva fut lejtőin a patak,~S nem ront alá -
458 Delib   |                   osztrák e határon.~Itt a remény, hit, ábránd ritka
459 Delib   |          kételyre minden fül siket.~Csak a dóm égre küzdő száz jegece~
460 Delib   |               jöhet csalódás,~Míg ajkain a kedves csókja ég?~Ki bánja,
461 Delib   |              fejfájás, vajúdás,~Míg tart a mámor s habzik kelyhe még?~
462 Delib   |                 Ki kérdi, mily jövőt hoz a megoldás,~Nem lesz-e többé
463 Delib   |                 mely önkényt lehull),~És a "vörösinges vezér" szavára~
464 Delib   |                vörösinges vezér" szavára~A lelkesült "ezer" hajóra
465 Delib   |           tombolva széjjel,~Az ősz vezér a vágy-tüzelte serget~Ott
466 Delib   |               sok veszéllyel,~De fél, ha a helyőrség észrevenné,~Az
467 Delib   |                legényig, őt követné.~Föl a vitorlát! És himbálva rengett~
468 Delib   |                  himbálva rengett~Útjára a Lombardo s Piemont,~S mikorra
469 Delib   |            Lombardo s Piemont,~S mikorra a pitymallat földerengett,~
470 Delib   |                 pitymallat földerengett,~A kis sereg már nyílt vizen
471 Delib   |             nyílt vizen osont;~Balázs is a födélzeten merengett,~Képzelme
472 Delib   |           merengett,~Képzelme fölkerest' a messze hont~Most útja attól
473 Delib   |            toborzzák;~Pár hét alatt övék a szigetország.~Volt kapkodás
474 Delib   |               ijedtség,~Egyik vezér bújt a másik mögött,~Volt várba
475 Delib   |          lelkesülés, éljen, hurrá, víva!~A nép lerázta a fojtó igát,~
476 Delib   |               hurrá, víva!~A nép lerázta a fojtó igát,~Mint földühített
477 Delib   |                  tetőin,~Hazája síkján s a Kárpátokon,~A Visztulának
478 Delib   |            Hazája síkján s a Kárpátokon,~A Visztulának széltermő mezőin,~
479 Delib   |                fegyvert ragadva,~Kivívni a legvégső nagy csatát;~És
480 Delib   |              ifjabb ősz vezér,~S örülnek a holnapra várt tuzoknak~Van
481 Delib   |                  Szóval, Balázs szerint, a sok filiszter,~A parlament,
482 Delib   |                szerint, a sok filiszter,~A parlament, kormány s Cavour
483 Delib   |          miniszter.~S míg ő legyőzné már a fél világot,~Ezek egyszerre
484 Delib   |              nyakukra ül az új király.~S a harc helyett, miért szivök
485 Delib   |            sovárgott,~Rest béke örvén nő a lomha máj,~Marad nyakán
486 Delib   |                  lomha máj,~Marad nyakán a népnek régi járma,~S eloszlik
487 Delib   |            népnek régi járma,~S eloszlik a rajongók édes álma.~Ott
488 Delib   |                nyáj, szertebomlik,~Lehűl a hirtelen itáli vér,~Ki merre
489 Delib   |                 here;~Nem féltek-e, hogy a Brutusok, Cátok~Átkot kiáltnak
490 Delib   |           Brutusok, Cátok~Átkot kiáltnak a sírban reátok?~"Dicső magyar
491 Delib   |               hada.~Ó, hány fiú várt ott a nagy tusára,~Hány várta,
492 Delib   |              trombita;~Ha csügged egyik, a másik vigasztal:~"Majd visszatérünk
493 Delib   |            vigasztal:~"Majd visszatérünk a jövő tavasszal!"~Szegény
494 Delib   |               hivék, hogy így mentik meg a hazát.~Balázs nagy álmai
495 Delib   |              megvígasztalja lelkét.~Mint a mesében - véli jóhiszemmel, -~
496 Delib   |         jóhiszemmel, -~Elátkozott leányt a tüskevár,~Melyen keresztül
497 Delib   |                lejár,~S hű szerelem győz a veszélyeken~Így őrzi atyja
498 Delib   |              hány nagy álmodó virradt,~S a kis magyar had is hogy szétriadt.~
499 Delib   |                vőn kezébe,~Költőt, kiben a bú megédesül,~Vagy a művészet
500 Delib   |               kiben a bú megédesül,~Vagy a művészet csarnokába lépe,~