Part

 1 Tunod|  emberöltő -~Szebb korszakunk, midőn a költő~Zenghetett szózatot;~
 2 Delib|       átfutám:~Nem vágyom én - midőn még semmi gondot~Nem ismerünk -
 3 Delib|  ismerünk - a gyermekkor után,~Midőn fülembe játék zajja zsongott,~
 4 Delib|       élet,~S mint a gyümölcs, midőn rakásra gyűl,~Egymást rohasztva
 5 Delib|       összefüll:~A nép is így, midőn forrásra gerjed,~Java, salakja,
 6 Delib| mindent nagyon lelkére vett,~S midőn az ifjú kor lejárt rohanva,~
 7 Delib|    emberektől távol s egyedül,~Midőn, az ábrándok szép korszakában,~
 8 Delib|     minden vonás, -~S egyszer, midőn Zách jellemén tűnődik,~Mintának,
 9 Delib|        a túlzókat ostorozta.~S midőn ügyünk bukott, s hazánkra
10 Delib|     tekintjük érte bűnbakul;~S midőn merész reményünkből lebuktunk,~
11 Delib|        azt rossz lelkiismeret.~Midőn az utc'ajtón kilépne, szembe~
12 Delib|        szállást kap-é vajon?~S midőn utóbb nyílt arccal is kilépe,~
13 Delib|     hírt kell mérlegbe vetnem,~Midőn világ előtt pártját fogom;~
14 Delib|  egykor így ujonga~A gályarab, midőn a vész kitört;~Recsegve
15 Delib|    kezdi, hol fészkel a máj,~S midőn órák hosszát görnyedve hajlik,~
16 Delib|       zárda volt a kisleányra,~Midőn a gyermekév serdültre vált;~
17 Delib| világát atyja pótolá;~De most, midőn szűz korszakára feslett,~
18 Delib|    lelkét isten tudja hol jár,~Midőn a sors Balázst hozá elé,~
19 Delib|        nyomja el, hiába rejti,~Midőn most válni kéne, megjelen,~
20 Delib|  mintegy hidegre tüzeli;~Hanem midőn a kis kaput benyitja~S Etelkét
21 Delib|      nehéz indulni háborúra.~S midőn Etelka, gyermek-érzelemmel,~-
22 Delib|       a jövőt élénk színekkel,~Midőn győztes hadak közt visszatér,~
23 Delib|      előtte minden pályatér;~S midőn Etelkét is keblére zárja,~
24 Delib|    most őt otthon a magánytul;~Midőn az ifju szív dobogni kezd,~
25 Delib|       rútat s eszményi szépet.~Midőn, kapkodva minden fűhöz-fához,~
26 Delib|       zuhatag,~Mint annyiszor, midőn kincs- s kéjsováron~Ömölt
27 Delib|       hit, ábránd ritka perce,~Midőn kételyre minden fül siket.~
28 Delib|       szebb kor lesz vére ára,~Midőn szabadságért indul csatára,~
29 Delib|        ki félútján megáll itt,~Midőn kezében sorsa, fegyvere,~
30 Delib|      egyszer a Chiaja parkját,~Midőn mögötte egy "Hogy vagy,
31 Delib| szerelme romját;~Most írjon-é? midőn lázas beteg.~Midőn az önvád,
32 Delib|    írjon-é? midőn lázas beteg.~Midőn az önvád, bánat földre nyomják,~
33 Delib|     volt ifjúi lelkem ideálja,~Midőn oltáraidra elhozám.~Isten
34 Delib|     begombol.~Rég volt biz az, midőn ifjúi teste~Fáradni, fázni
35 Delib|       fázni még nem lankadott,~Midőn övig vizet gázolva leste~
36 Delib|      sok jó ital,~És fölriad - midőn beléhevülnek -~A "jaj be
37 Delib|     vagy vándor klubbot.~Hanem midőn zaj, lárma csendesülve,~
38 Delib|      küzd vitézen~A közlegény, midőn gaz a vezér?~Honszerelem,
39 Delib|  döbbenve ád szemeinek hitelt,~Midőn figyelmesen nézvén Balázsra,~