1866-bizal | bizar-eget- | egete-feled | felej-hajol | hajos-jarmo | jarna-konny | konyo-marth | martj-nyere | nyeri-refor | regej-szinr | szint-udvar | udve-zurbe
Part
1 Elfr | danában~Ködös Britanniában.1~1866~ ~
2 Tunod | tövébül~A fa, félek, soha.~1868~ ~
3 Delib | Szép délibábok elfutó kora.~1872~ ~
4 Hunok | te vagy itt még itthon.~1873~ ~
5 Keson | zajgó életáradat között.~1875~ ~
6 Irgal | írnak be most: misericordia.~1892~ ~ ~
7 Delib(2)| Mihály ford. Pokol. 1. ének 25-26. sor.)~
8 Delib(2)| ford. Pokol. 1. ének 25-26. sor.)~
9 Elfr(1) | Tauchnitz Edition, 1. k., 31. l.) (Arany László jegyzete.)~
10 Delib | kisleánya volt még, s elvonulva,~Abban kereste lelke vígaszát;~
11 Delib | szétszökik;~Népkört csinál, de abból mokra kör lesz,~(Nem kell
12 Elfr | uratlan,~Útait fölverte dudva;~Ablak, ajtó, puszta termek,~Ősi
13 Delib | urfias dolog),~Kinyitja ablakát, egy kertre lát,~Ragyogva
14 Delib | kínosan fölhúzakodva,~Az ablakig bajjal eltámolyog,~(Vetkezve
15 Delib | idegen!~Kongó szobák, kis ablakok, szegényes~Bútorzat, régi
16 Delib | becsordul~A zápor; a szél ajtót, ablakot~Csapkodva ráz; a szélkakas
17 Delib | egykor ő is, míg kiforrva,~Az ábrándból csalódva ébrede, -~Nehéz,
18 Delib | folyvást szerteszét kalózolt,~Ábrándja, mint hegyormi köd, zilált;~
19 Delib | faragtam, lelkem ezt imádja,~Ábrándjaimban istenné tevém,~S ím, más
20 Delib | virága ő (így űzte-fűzte~Ábrándjait) hogy úton-útfelen~Letépje
21 Delib | megtestesül:~Ő mindenütt csak ábrándján merenge,~Előtte szebb, tökélyesebb
22 Delib | zsong.~Vágy, mely szelíd ábrándokat növelve, _~Útjára gátat,
23 Delib | a Tiszán túl,~Hol tarka ábrándoktól mentve lesz;~Mert félti
24 Delib | elhozám.~Isten veled most, ábrándom hazája,~Izgalmaim, csalásom
25 Delib | én is, számkiűzve szinte,~Ábrándozás csalt engem is tova;~De
26 Delib | életét, ifjú szép terveit,~Ábrándozását, nagy reményeit,~S mindazt,
27 Delib | követte.~Rendezte házát, s nem ábrándozott:~A régi érzést újabb gond
28 Delib | mely csak ámít,~Nemlétező ábrándvilágba visz,~Fölháborítja szívünket,
29 Irgal | Markalf, a félbolond,~A gyáva Absolon, a vakmerő Roland,~Gottfried,
30 Delib | félre nem vonul, miként Achillesz.~Ha éjjelenkint csínyt kellett
31 Delib | ólak, sáros udvar.~Ásítva ácsorognak jobbra-balra~Pár vén agár
32 Delib | elvérezett;~A tréfa árát éltével adá meg;~Vakot vetett a sors
33 Delib | kora.~Így szól Balázs, s Adam Smith, Carey, Blanqui~S
34 Hunok | vivja faj ellen,~Örökölt adáz harc, kiegyenlíthetlen.~
35 Delib | Dicső magyar fajom, neked ha adna~Ilyen szerencsés órát végzeted,~
36 Delib | lehet,~Kicsi a lány, férjhez adni nem lehet."~Így dallal,
37 Delib | Gyönyört, szívének izgalmat adott,~S ha szíjra fűzve táskáján
38 Delib | vassal kivíva,~Vár vár után adotta meg magát;~Bosco maradvány-sergét
39 Delib | gát, sem határ.~Átszáll az Adrián, Alpok tetőin,~Hazája síkján
40 Delib | szatíra!~Nyilatkozatokat nem adva, kérve,~Nem is sóhajtva
41 Delib | álma és Tatjána,~S az Ili-, Aene-, Zrínyi- s többi-ász;~A
42 Delib | bokáit!~Vagy társalogni! Ej, afféle léha~Szalon-beszélgetést
43 Delib | expozíciót, vagy végcsapást,~Majd ág-bogas bonyodalmakba vész el,~Vagy
44 Delib | a házi jó szokásnak~Sok ága-boga szörnyen új dolog;~Nincs
45 Delib | ácsorognak jobbra-balra~Pár vén agár s nehány lassú cseléd,~És
46 Tunod | visszatart a kétség,~A tett aggályba vesz.~És a költő buzdíthat-é
47 Irgal | végtelen,~A lelken, mint köd ül aggasztó sejtelem, -~Hol Damoklesz-kard
48 Delib | Másnap Balázs szétnéz az agglegényes~Tanyán; ah, mily kietlen,
49 Delib | múzsa csókjain kéjelg az agy;~De kínos a vajúdás és a
50 Delib | Mi ád erőt neki: a vér- s agy-alkat?~Kevély anyaghivő, ha tudsz,
51 Delib | volna-é jobb, hogyha menedékül~Agyába egy golyót röpítene?~Így
52 Delib | aszott, az friss, de egy agyag."~Meglepte a színészt e
53 Delib | rándulva teste,~Fölébred - ágyáról a földre esve.~Virrad; föleszmél;
54 Delib | mosollyal fedve a ránk fent agyart,~Föllelkesülni hívta a magyart.~
55 Delib | fölött;~Etelkét nénje pelyhes ágyba dugván,~Majd megfulasztja
56 Delib | fölébred éjjel, egy szokatlan~Ágyban lelé magát, nem tudja hol;~
57 Delib | munka: sár saron.~Kerék agyig, lovuk csülkig sülyed be,~
58 Elfr | Csak most főtt Athelwold agyja,~Hogyan adjon neki számot?~
59 Hunok | szótalanul harcol.~Kit nem ijeszt ágyú, kit nem sebez a kard,~Kit
60 Tunod | Buzdítva mást, csatára kelni,~Ágyuk zajában énekelni!~- Tied
61 Delib | Szalon-beszélgetést bizony nem áhit,~Csupán Réfalvyhoz megy
62 Delib | hajt?~Ó, jobb nekem falun, ahol ne lássam~E rút üzérkedést,
63 Delib | Hiúzi szemmel, csóksovár ajakkal.~Etelke vissza, végig a
64 Delib | Ha szív hevül, szem éget, ajjak izzó,~S mult és jövő, csalódás,
65 Delib | önkénytelen dúdolni kezdi ajka:~"Lágy a kenyér, pirítani
66 Elfr | ellenállni nem bírt.~Megigézett ajkad, arcod,~Szemöldöd mosolygó
67 Delib | zavart zavarra űz;~Szózattal ajkán, csákánnyal marokban,~Rendőrcsapattal
68 Delib | szívét, könnyét letörűli,~Ajkára csókokat lop finoman. -~
69 Tunod | a költő bére,~S ha zenge ajkatok,~Akár csatán, veszélybe
70 Delib | ejtve,~Szedé a percnek kéjét ajkirúl, -~Míg karja közül majd
71 Delib | vagy közkudarcot, -~S míg ajkok országos célt emleget,~Kezet
72 Delib | csendeske whistek,~Beszédes ajkú, kedves, csacska missek.~
73 Delib | búsulva nézik,~Forognak ajkukon az "istenek" -~Majd szétoszolnak:
74 Delib | állt,~Itt egy kicsiny ház ajtaját kitárja~S magát egy illatos
75 Elfr | Útait fölverte dudva;~Ablak, ajtó, puszta termek,~Ősi képek,
76 Delib | dolog;~Nincs vége-hossza ajtócsapkodásnak,~Szekér zörög, kútostor
77 Delib | penészszagot...~- Azonban egy ajtóhoz ér, benyit,~S egy szép leányt
78 Delib | lelkiismeret.~Midőn az utc'ajtón kilépne, szembe~Magas, komoly,
79 Hunok | remeg a látványtul,~Hang akadoz torkán, idege megrándul,~
80 Delib | eh,~Hisz volt, ha kell, akárhány még ilyes:~Goethe miniszter,
81 Hunok | sarkal,~Mit bánod akárki akárhova nyargal;~Sőt nyugodalmadban
82 Delib | Dezső felé fut, költeni akarja;~De erre már Balázs időt
83 Delib | köröm-csordulatig,~S kiállt akármelyikkel borra, snapszra,~Hogy köztük
84 Delib | Rajonga a honért, mohón akarta~Szolgálni, csak nem tudta,
85 Delib | trón szétomolván,~Az "egy akol s pásztor" támad ki romján.~
86 Hunok | kor: szavak után tettek.~Ál-lelkesedésnek kezd fogyni határa,~Az üres
87 Hunok | bontja,~Míg össze nem omlik aláásott hantja.~Te pedig, ó magyar!...
88 Hunok | csapat és had gyűl, szállva alább-fellebb,~Egymásra toluló két viharos
89 Delib | serge~Fáradva, röptiből alábblohad,~Mint légyraj, amely oszlopban
90 Delib | ez élet:~A délibáb-honból alábukott,~Alföldi szép idillje szerteszéledt,~
91 Delib | dús rétek halma-völgyét,~Alag-csöves mezőt, rét-öntözést, -~De
92 Hunok | magtárt,~Folyosókat, cellát, alagutat, raktárt,~És a laza földet
93 Hunok | Küzdve esés közt is, a földig aláhull,~Itt szétszakad ismét s
94 Hunok | van róla megírva:~Változik alakban, de nem fogy erőben,~Nincs
95 Delib | Záchomra minta,~Ő adjon egy alakhoz ideált! -~S két ujja közt
96 Delib | kényelemmel,~Tiszánk mentének ős alakjai,~Minőt az ember messze földre
97 Hunok | vesz erőt a szél otromba alakján,~Köd leple kiduzzad izmosodó
98 Hunok | Im csata és fegyver más alakot ölte,~Levegőből a harc rég
99 Delib | küszködik Balázs;~Merész alakra kezdi szabni tervét,~Úgy
100 Elfr | látta még, s kíváncsi,~Hogy alakult neje vázzá;~S ajtót tárva
101 Hunok | Folytatja tusáját, ujjá alakulva;~Nincsen olyan bennök, mit
102 Hunok | összelapult békén,~Hun, alán, gót, svéd faj, gepidák,
103 Elfr(1) | végén uralkodott. A monda alapja Dickens A child's History
104 Delib | dévaj isten, e pajkos kujon,~Álarc alatt magát így fészkelé
105 Delib | vehetne vad szívén erőt:~Álarcot ölt, más mezbe burkolózik,~
106 Delib | fajt!~Ha voln' erőm, hogy álarcuk lerántsam!~De egy kiáltó
107 Delib | görgetegben,~Mely lépteink elől alászakad;~Alig vehetjük észre, mit
108 Delib | gömbakác s két kis platán áll,~Alatta üde, frissen öntözött~Gyep
109 Delib | völgyi nyughely messze még alattunk...~De - "mit nekünk ti zord
110 Delib | mint akit a mennykőcsapás aláver,~Tehetetlen feküdt a nagy
111 Delib | önmagát, lelkét, mélyen alázta,~Önérzetét, jobb részét
112 Delib | tettre zöld honod.~Jer, Albion, taníts hazát szeretni,~
113 Elfr | szerencse;~Az apánál kész az áldás,~S a nászt csakhamar megülik:~"
114 Delib | Enyo, jertek!~Kalliope, áldd meg lantom énekét,~Tárd
115 Delib | S egy-egy sohajt is érte áldoza;~Mit a szív átélt, nem lesz
116 Delib | Míg meg nem bánta egy pár áldozat.~Megbánta néhány. Egy nem
117 Hunok | egy-egy kicsi gépben,~Nem alél, nem csügged, ha korán vagy
118 Delib | nem lesz sehol se testté,~Alföld sem oly szép, mint Petőfi
119 Delib | Csak jönne hát a kívánt alkalom.~Szentül hivé, hogy a hon
120 Delib | szökjék hűvös tavaszon;~Várt alkalomra, mindent jól kigondolt,~
121 Delib | mindezekről eszményképet alkat~S elinduláskor víg kedvvel
122 Delib | Kocsira ülnek. A szép csendes alkony~A bor hatását gyorsan érlelé;~
123 Delib | Nagy multak elsötétült alkonya,~Letűnt dicsőség, lassan
124 Delib | névnapot leső:~Így egyesülve alkot szép egészet~Tiszazugban
125 Delib | köztök,~Kikérdezik, kört alkotnak körűle:~- Az angolok hát
126 Delib | Szervezni kell e társaságokat,~Alkotni kört, komoly cél s józan
127 Delib | tündérre gondolj, kit te alkotsz,~Merengve néha csöndes éjjelen;~
128 Delib | borissza kántort:~Dicsőn alkotta őt az ősi mult,~Hanem ma
129 Delib | háborítá,~Ki "lázadó néppel nem alkudott";~Se nagy jövőnk hite nem
130 Delib | S ravasz kalmár zsugorgó alkuja~Árán - begyüjte kincset
131 Delib | bitófa~Pompás szer a szerelmi alkura...~Hanem hisz ez már kissé
132 Elfr | Hol van a szörny, ül-e, áll-e?...~Betekint és összedermed,~
133 Delib | hivő kor, melyben (pelyhes állal)~Vártam dörögni a sötét
134 Delib | Zrínyi és több ily jeles,~Ki államférfi s költő egyaránt, - eh,~
135 Delib | híre nem ragyog~Művészek, államférfiak sorában;~Alant maradt biz
136 Delib | ember mind hitvány üzér,~Az államférfit megvehetni pénzzel,~S még
137 Delib | megvédjem őt.~Szerzek magamnak állást, birtokot,~És akkor..."
138 Delib | felfalt, s nem találhat~Más állatot, mivel megtöltse szent~Gyomrát:
139 Delib | lámpás.~És tagjaik: egész állatvilág;~Lúd-talp, ökör-térd, pók-has,
140 Delib | de pör lesz;~Népbankot állít, azzal megbukik;~Beszél,
141 Delib | Bírálatát most már nem állja ki:~Mind félredobja most,
142 Elfr | elébe~Csúfnak öltözködve álljon~No hisz nőt ilyesre kérni~
143 Delib | a vak düh már bosszút is állni fáradt,~Se istent, sem jogot
144 Elfr | kelti, ifjak~Jutnak fő-fő állomásra, -~Pénzt, paripát, feleséget~
145 Delib | irányt, hazát, barátot,~Állott meg útján ösvény s terv
146 Elfr | S mentek aznap, meg sem álltak,~És elértek agg Westwoodba:~
147 Hunok | ősötök, kikkel szemközt álltunk,~Mert régi viszály ez: faj
148 Elfr | Hátad, melled tömd ki púppá,~Állva görbedj, járva sántíts,~
149 Tunod | S táplálni a hitet.~Ma álmainknak, íme, vége. -~Ha felvillan
150 Delib | nem oltja szomjadat;~Éva almája, de vackor az íze,~Éden,
151 Delib | Virrad; föleszmél; átgondolja álmát:~Mily elriasztó, amit álmodott;~
152 Delib | Mosolygja a rajongók dőre álmit,~Ő nem csudákba, min-karunkba'
153 Delib | te messze,~Szegény nép, álmodat, míg tart hited;~Sok ily
154 Delib | cél és irány:~Mint aki azt álmodja, hogy föleszmélt,~S tovább
155 Delib | rugott",~Valóra hány nagy álmodó virradt,~S a kis magyar
156 Delib | így, elszenderül.~S lát álmokat. - De hisz hogyisne látna?~
157 Delib | tegnapot s zilált emlékeit;~Ily álmot is bár ébredés követne,~
158 Delib | félig angyal, ám övön alol~Mind pikkelyes hal, sátán
159 Hunok | Mint néha az alvó, akinek, álomban,~Lelke tusakodik szörnyű
160 Delib | csak hamva, a sivárság.~Álomra véli - bárcsak az lehetne! -~
161 Delib | S új fény derült a házra általa.~Mert e bezárt lak, e kis
162 Delib | egy-egy régi társát,~Ki általúszva négy-öt év jogán,~A járt
163 Hunok | szunyókáltál is, még el nem aludtál. -~Félre kishitűség: szégyen,
164 Hunok | egymást nyomja, veri, győzi,~Alul ostromolja, felülről tetőzi,~
165 Delib | Jelenti, hogy már álmait alussza.~Balázst egy villanó vágy
166 Hunok | halál rá nyom;~Mint néha az alvó, akinek, álomban,~Lelke
167 Delib | mind e zajt közönnyel,~S ámbíciója új irányba tér~Ki bíbelődnék
168 Delib | Az öncsalás nem hasznos, ámde édes,~S bár vége: a csalódás,
169 Delib | néha csöndes éjjelen;~Ki, amidőn magadba zárva hallgatsz,~
170 Delib | önbizalmát~Azért se hagyja, amihez fogott.~Rendszert követ:
171 Delib | tele:~Mert más világ lett, amióta láttuk,~Hazánkra is jobb
172 Delib | komor kódexek közt kutat,~Ki Ámor ellen csaknem verset íra,~
173 Elfr | aztán meg sem állna,~S Edgár ámul e varázson;~Szó szavat vált,
174 Delib | lőtt;~És úszik egyhuzamban Anconáig,~Hol egy halásztanyán nyer
175 Delib | majd kirántja~Magát ez andalgásból hirtelen,~Fölpattan és daccal
176 Delib | Mozart.~Ó érzi, mint el tudna andalodni~E ringató érzelmen hosszasan.~
177 Delib | visszazsongó~Emléken egyszer andalogni még...~És most pihenj te
178 Delib | ürge játszva illan,~A gólya andalogva lépeget;~Bibic, sirály,
179 Delib | kivált,~S mint sok kapós anekdotát tudó,~Pohár között ő volt
180 Delib | forgalomba,~Franc, belga, ángol meg se kérdezi~Kinek, mi
181 Delib | sötét ködén keresztül~Szűz angyal-arca tisztán fölragyog;~Ha minden
182 Delib | DÉLIBÁBOK HŐSE~Első ének~L'animo mio...~Si volse indietro
183 Delib | Nyugodtan élt a boldog nő s anya.~Dezső szerette lobbos szenvedéllyel,~
184 Delib | nem találhat?~Hol itt az anyag, hol van itt az "állat?"~
185 Delib | vér- s agy-alkat?~Kevély anyaghivő, ha tudsz, felelj!~Mi készti,
186 Delib | ész, haj, hiába küzdesz,~Anyagiságod bármeddig űzd, ez~A szív
187 Delib | tudta ő, mi vitte sírba anyját,~Ezt atyja tőle félve titkolá;~
188 Elfr | egyszer, íme, csak belépnek~Az apához, áldást esdve.~Gazdag ifju,
189 Delib | mégis itten,~Mi ültetők, apám meg én, mi ketten."~Balázs
190 Elfr | kérő várt szerencse;~Az apánál kész az áldás,~S a nászt
191 Delib | Hősöm tehát, kis birtokú apátul~Falun eredt s korán árván
192 Delib | ťKár, hogy gaz áruló az apjaŤ, nemde?~És rágalom, botrány
193 Delib | Lányt vettem el, nem a vén apjokot, -~Az esküvő, az most volt,
194 Delib | ily leányt növel, virágot ápol,~Annak lidérc nem nyomja
195 Irgal | mint régi, hű barát,~Eteti, ápolja, becézi gondosan...~...
196 Delib | hazugság, ő kért, esde, ápolt,~Ő csal magához, nem te
197 Delib | ostor,~Petőfiből az Őrült és Apostol.~Shakespearet is olykor
198 Delib | Igazodik a sok süveg s kalap;~Aprója pockos, a nagyobbja csámpás,~
199 Hunok | Éhes tömegekben ide-oda árad;~Csak te, jó magyarom, te
200 Delib | ügyünk bukott, s hazánkra áradt~Észak urának szúrony-tengere,~
201 Delib | ravasz kalmár zsugorgó alkuja~Árán - begyüjte kincset évek
202 Elfr | világtól elfeledve.~Szép arának ide bújni~Ugyan hogy lehetne
203 Elfr(1) | Edition, 1. k., 31. l.) (Arany László jegyzete.)~
204 Delib | zsarnokok hatalma,~Mit egy aranykor, szép s dicső, követ.~Örök
205 Delib | tagjai,~Mily domború mellű, arasznyi vállú,~Boglyas, de vasfejű,
206 Delib | olvasá versben - sikert arat.~Azonban, hol künn buckák
207 Delib | Forinyák, ő elvérezett;~A tréfa árát éltével adá meg;~Vakot vetett
208 Delib | könnyfátyolozta szemmel,~S mosolygó arcán két nagy csepp leömlik:~
209 Elfr | bírt.~Megigézett ajkad, arcod,~Szemöldöd mosolygó íjja,~
210 Delib | vegyest:~Szép vagy fonák arcoddal, Budapest.~Oly szép - ha
211 Delib | bókolást, sok szemközt nyájas arcot,~Ki most gyalázta egymást
212 Elfr | hajnalnak perge nedve,~Ez az arcpír, - áttűnik mint~Fátyol burka
213 Delib | emberek felett~Szemléket; arcra és beszédre les,~Mint Diogénes,
214 Delib | szembe~Magas, komoly, nyílt arcú férfi jő:~A gazda az, otthonosan
215 Delib | nagyobbja csámpás,~Borittas arcuk fénylik, mint a lámpás.~
216 Delib | szirtje közt, vagy Capri árján,~Hamvas Vezúv verőfényes
217 Delib | Ha a kelő nap küzd az éji árnnyal:~Mögöttük, ím, elrejtve
218 Elfr | galambok halk falombok~Csendes árnyán, rejtezünk itt:~Boldog ketten,
219 Delib | Sugarat árny, sugár meg árnyat űz;~Fenn a királylak csillogó
220 Hunok | Szétverni az éjnek ködeit és árnyát,~S had eloszlik, zaj szűn,
221 Delib | Mely szökve néhol a mély árnyba fut,~Nincs semmi nyílt zaj,
222 Delib | a nap a bástyák megett;~Árnyék takarja a tabáni pőre~Partot (
223 Delib | részleteket),~S a cikcakkos, sötét árnyékba rejtett~Körrajz homálya
224 Delib | egy kicsit.~Bedönti egy árokba a kocsit.~A sár megóvj a
225 Delib | levegő, mily tenger, mily aróma,~És mily menyecske! No de
226 Delib | vezérelt!~Balázs, úszván az árral, hírre vágya:~Hogy "inni
227 Delib | érzelmeket:~Mily szép leány, ártatlan, tiszta, szende;~S e torz
228 Delib | nagy vitéz -~De Záchhoz egy áruló-jellem is kell;~Örül tehát, hogy
229 Delib | hogy hagyni szoktunk~Efféle árulókat írmagul,~S ha jól nem üt
230 Delib | apátul~Falun eredt s korán árván maradt;~Egy agglegény nagybátyja
231 Irgal | Kit egyenlővé tett egyenlő árvaság,~Egy ínség, egy nyomor,
232 Hunok | nemzedék önmagának sírt ás;~Harc, hol a megholtnak
233 Elfr | termek,~Ősi képek, minden ásít~Messziről már a szerelmes~
234 Delib | rongyos ólak, sáros udvar.~Ásítva ácsorognak jobbra-balra~
235 Elfr | Te az enyém, én a tied,~Ásó, kapa, mind a sírig!"~S
236 Delib | is, és futott hiába.~Jött Aspromont, s ügyök végképp bukott;~
237 Delib | negédes~Garral gyalázt' az asszonyállatot,~S ha a költőkben itt-ott
238 Delib | cricket?~Közben meg "kabai asszonyt" idézik;~Egy-egy kvaterka
239 Keson | dalja,~Üde virágát nyári hő aszalja,~- Munkára int, küzdésre
240 Delib | Élményeit; csatangolt Párizs aszfalt~Boulevardjain s a szép "
241 Delib | eltörik, ha kútra jár;~Más asztagát eleget húzogattam,~Szobalányt-mit
242 Delib | sem szagolt tán életében,~Asztal körül, ha kell, mind nagy
243 Delib | némelyiknek meg se lelte végét.~És asztalánál görnyedez szünetlen,~A test
244 Delib | tölt rátermett marokkal,~Asztalra helyez egy öblös edényt,~
245 Delib | mind fejére tódul,~Szemén át-átfut egy sötét homály;~Az ér
246 Delib | csillagok,~A holt morajt átbőgő ordítása~Egy vontatónak,
247 Delib | el-elmerűle~Mulandóság ködén; majd átcikáz~Szivén szerelmi kín; költői
248 Delib | érte áldoza;~Mit a szív átélt, nem lesz az nem-éltté,~
249 Delib | Az ifjúság szép kertjét átfutám:~Nem vágyom én - midőn még
250 Delib | esve.~Virrad; föleszmél; átgondolja álmát:~Mily elriasztó, amit
251 Delib | A zöld mező, hol útjok áthalad,~A sík vidéknek végtelen
252 Delib | mindenét ne vesse."~Balázsra áthat e beszéd sugalma,~S fölizgatottan
253 Delib | kéje,~E boldog érzés lelkét áthatá;~Nem a fölingerelt vér szenvedélye,~
254 Elfr | látszik, hogy neheztel;~Athelwoldhoz nyájas, és ez~Hitet, reményt
255 Delib | keresvén,~Jajongsz Velence, Athén, Róma estén.~Így bolygok
256 Delib | beszéd után és hármas áron~Áthordja őket egy pár honi Charon.~
257 Delib | hatalmát rajta most kifejti~Átjárja szívét véges-végtelen,~S
258 Delib | véne, s egy-egy "bátyja"~Átkapva csípején két kézzel őt,~
259 Delib | Lelkét ez álomból, mely átkosan,~- Bénítva tetterőt, bágyasztva
260 Delib | hogy a Brutusok, Cátok~Átkot kiáltnak a sírban reátok?~"
261 Delib | vad sietség,~Papok, kik átkozták az ördögöt,~S futó, menekvő,
262 Delib | Balázst egy villanó vágy átnyilallja,~Mint aki fényre álmából
263 Hunok | árban,~Máshol gubalyonként átölelik egymást,~Karukon, mellökön,
264 Delib | meredély fokán, a~Test átsikamlik, láb bizton szökel.~Veszélyt,
265 Delib | előtte sem gát, sem határ.~Átszáll az Adrián, Alpok tetőin,~
266 Delib | Mely a határt kanyargva átszeli,~Bibic-csapat kel, vijjog,
267 Delib | nagyobbra készen:~Garibaldihoz átszökni majd merészen.~Csak egy
268 Delib | szeretné,~Ha így honába készen áttehetné.~Gyárakban, dokkban szívesen
269 Hunok | szigonyos Neptunja,~Mikor nagy Attila szemeit behunyta,~S vele
270 Delib | barátjaként köszönti.~Majd újra áttör a szív e regényes~Vonzalmain
271 Delib | a messze hont~Most útja attól messze elviszi,~De ez vezérli
272 Elfr | perge nedve,~Ez az arcpír, - áttűnik mint~Fátyol burka ért gyümölcsnek,~
273 Hunok | vészt kikerültél, rabigád áttűrted,~Mi hajolt: hajlítád, ami
274 Delib | elrohan.~Hiába fut már; szívét átütötte~Új dicsrevágyás mérgezett
275 Hunok | kard vérét ki nem ontja,~Átverheti a nyíl, mint az üres léget,~
276 Delib | rangra mindjárt fölmagasztva,~Átvette tíz legény vezényletét,~
277 Delib | vasútra rakva s két éjt átvirrasztva,~Meglátta Isztriának kék
278 Delib | vidék;~Sok gyermekemlék átvonul kedélyén,~Bár évekig remény,
279 Hunok | csitulván, mint víz az olajtól,~Atyafi törzsekben vált ki faj a
280 Delib | úrhoz"... kezd szót; "Nincs atyám honn."~Felel, segítve rajta
281 Delib | édenében,~Guidót ha nézi, ő az Aurora,~Érette sír Petrarca énekében,~
282 Delib | Caesar,~Kinek beválik az aut-aut. -~Leszünk bizony: beamter,
283 Hunok | jöhet a hódító, nyiltan avagy titkon,~Tied ez a föld még,
284 Delib | Vezúv verőfényes tövén,~Avento zord taván s a Solfatárán,~
285 Delib | kétkedőnek nincs-e igaza?~Csak az-e boldog, kit lágy szelek
286 Delib | figyel, tapasztal és okul.~Azaz okulna, hogyha arra volna~
287 Elfr | mennyi bajt hoz!~S mentek aznap, meg sem álltak,~És elértek
288 Delib | kel, vijjog, szerteszéled,~Azonkívül sehol sincs semmi élet.~
289 Delib | fényfedte földrül,~Körül az ég azúrja földig ér;~Gyep, rét, vetés,
290 Hunok | koszorúért vív, nem harci babérért,~De az éhhom készti, küzdeni
291 Delib(2)| végignézett a kiállott úton ujra.~(Babits Mihály ford. Pokol. 1. ének
292 Delib | Petőfiből merítve~Az útirajzot (Baedecker hiján),~Rajongva ment a
293 Hunok | a bőre."~De nem úgy, hős baglyok, még ne olyan fönnyen!~Az
294 Delib | túl minden határon,~De bágyad a test, és ólom-nehéz.~Fölvillanó
295 Delib | érzi, hogy erőltetett esze~Bágyadni kezd, nem fog, meg-megbicsaklik;~
296 Delib | átkosan,~- Bénítva tetterőt, bágyasztva testet -~A magyar jellemen
297 Delib | a tavasz-lég frissesége, bája,~A zöld mező, hol útjok
298 Delib | mind.~S megered a kedv, bajából csúfot űznek:~"No, no, Balázs,
299 Delib | virág fakad;~Sebére ír, bajára van vigasz,~Bizalma szívós,
300 Delib | Törüld le csak költészet-adta báját,~S akkor mutasd meg ami
301 Delib | reménnyel, ifju hévvel,~Rohant a bajba, rajta, hűbele!~Nem sejtve,
302 Hunok | kezdi:~Folytatta csatában, bajnoki fegyverrel,~Folytatja, ha
303 Delib | Nem volt idő segítni a bajon,~Miként mindezt leírom majd
304 Delib | rá, ír tragédiát.~Csak az bajos, hogyan kezdjen belé. -~
305 Delib | Oláh szeretne menekülni bajtól,~Megbánja, hogy beállt,
306 Delib | vadat várt, s aztán lőtt bakot.~Mi azt hivők, hogy kész
307 Delib | Etelke vár-vár hasztalan; Balázsa~Ki tudja hol jár, róla hír
308 Delib | s felfogadja,~Hogy hős Balázsát a sírig se hagyja.~S im
309 Delib | egy kis priccs az egész."~Balázsban erre felforr a harag,~A
310 Delib | Mint vánkosát maró szegény Balázsom.~Fetreng soká, fél-ébren,
311 Delib | emlék nem kisérté;~De volt Balázsról tiszta nimbusza,~Csapongó
312 Delib | Estélyre, vagy no éppen bálba!... píha,~Majd ő biz ott
313 Delib | Süldő-jogász korában sem balik;~Ha társasága néha jól "
314 Delib | sikamlós, nyirkos, omlatag;~Baljóslatot látunk a görgetegben,~Mely
315 Delib | nyomon kereste hivatását,~S ballag fölebb a hívatal fokán;~
316 Delib | gondtól,~S hogy most jöhet hát balsors s bármi vész:~S mégis szerelmére,
317 Delib | mint férfi őt? Nem én. -~Bálványt faragtam, lelkem ezt imádja,~
318 Elfr | meghalt nejéért,~Nem lelt balzsam-írt sebére:~No de mégis csak
319 Delib | köves, sovány talajjal.~Bámulva hősöm jobbra-balra fordul:~
320 Delib | se szid le és semmit se bán;~De Gerzsi bácsi csak hallgat
321 Elfr | kajsza,~- Arca torz és szeme bandzsal,~Egyik csára, másik hajszra.~"
322 Delib | Megbánta néhány. Egy nem bánhatá meg:~Szegény Forinyák, ő
323 Delib | aki látja, lelke is repes.~Bank, társaság, egylet nő, mint
324 Delib | szövődik,~Együtt szavalják Bánkot, Hamletet,~Együtt az esteket
325 Delib | egymást hát megett;~Mit bánnak ők sikert vagy közkudarcot, -~
326 Hunok | munkavágy nem sarkal,~Mit bánod akárki akárhova nyargal;~
327 Delib | honfias divat,~Míg meg nem bánta egy pár áldozat.~Megbánta
328 Delib | azt hivé, ezzel senkit se bántott,~Egy reggel aztán arra virradott,~
329 Delib | gyötrelemmel érzé: vesztenünk kell.~Bántotta a túlhit, mely szétszakítá~
330 Hunok | nesztelenül, rejtve,~Egy ujjal sem bántva, egy szitkot sem ejtve.~
331 Hunok | száll, le a föld gyomrába,~Bányák üregébe, gépek odujába.~
332 Delib | Gyárakban, dokkban szívesen barangol,~S ráfogja, hogy zajuk "
333 Delib | csillan,~Másolva lenn a bárány-felleget;~Az úton át egy ürge játszva
334 Delib | Tisza menti~Fűzes - mind jó barátjaként köszönti.~Majd újra áttör
335 Delib | találnak,~Ki az voln' is, barátnál jobb barát;~Nápoly hadsergei
336 Delib | Veszítve célt, irányt, hazát, barátot,~Állott meg útján ösvény
337 Delib | mint evés, ivás.~"Hűség, barátság, elme- s szív-nemesség,~
338 Delib | hasítva szántja,~Nyomán barázda csillog végtelen -~Balázs
339 Delib | sivárság.~Álomra véli - bárcsak az lehetne! -~A tegnapot
340 Delib | preach, and heroes kill,~And bards burn, what they call, their "
341 Delib | virányban?"~"Ó, gúnyol ön? De, bárha nem virány,~Kedves nekünk
342 Delib | hogy úton-útfelen~Letépje bárki s kebelére tűzze;~De bérci
343 Delib | hiába küzdesz,~Anyagiságod bármeddig űzd, ez~A szív tüzét nem
344 Delib | szegényes,~Hanyag gazdálkodás, bármerre néz!~Ah, példa kell itt,
345 Delib | De büszke rá, hogy úr, bármily szegény.~Csak úgy beszél
346 Delib | gyanítja~Füstös homályból barnán tűnni ki.~E zűrbe ott magát
347 Delib | nagyot rivall, -~De bár a bass el-eltér a primótol,~A honfiérzelem
348 Delib | pihentetőre~Lecsúszik a nap a bástyák megett;~Árnyék takarja a
349 Delib | Vermes úr is, rozzant vén batáron,~Mely szíjrúgóin erre-arra
350 Delib | Se nagy jövőnk hite nem bátorítá,~Se béke-ösvényt lelni nem
351 Delib | volt nekem remény, hit, bátorítás;~Üdvöt, reményt, mindent
352 Delib | sugalma,~És virradat felé bátyjához ért;~Se kérd, se hall, hanem
353 Delib | menekülni bajtól,~Megbánja, hogy beállt, s búsongva gajdol.~Balázs
354 Delib | aut-aut. -~Leszünk bizony: beamter, gazda, csíszár,~Meglakjuk
355 Delib | nyári nap, erdőn, hol lomb beárnyal,~Hová az ember elbolyongva
356 Delib | olvasá: ő volt Lenora,~Ő volt Beatrisz Dante édenében,~Guidót ha
357 Delib | mi elfogá önkénytelen;~Beballag a szalonba, szóba áll~Pár
358 Irgal | hű barát,~Eteti, ápolja, becézi gondosan...~... Ott, hol
359 Delib | mert azzal enmagam csalom.~Becéztem egy ifjonti érzelemmel,~
360 Delib | más mi kellene,~- Gondolta Bécs - mint egy-egy régi nóta,~
361 Delib | huzalkodik, de botja sincsen,~Becsípik, és az éjt benn tölti, priccsen.~
362 Delib | úgy-e, férfit eleget?~S becsmérlitek, multnak sok régi bölcse,~
363 Delib | fél-romot képzelt, melyen becsordul~A zápor; a szél ajtót, ablakot~
364 Delib | kalandban nem nagy kedve telt,~"Becsületből" mint első szerepelt.~Egy
365 Delib | Sejté okát, s ezért is csak becsülte.~Ki tudja: tán ha sorsuk
366 Delib | nem maradt nevén egy csepp becsűlet,~Hóbortosnak tartja mind
367 Delib | felfrissítse őket egy kicsit.~Bedönti egy árokba a kocsit.~A sár
368 Elfr | Athelwold tervének bogja.~Hogy beértek este, későn,~Félre-úton,
369 Delib | tavasz-virágát,~Könnyen befagy s kopár lesz a fa is:~Ki
370 Delib | A régi érzést újabb gond befedte.~Új élte új örömöket hozott,~
371 Delib | a kert egy jó szobánál,~Befojtva négy magas tűzfal között~
372 Delib | az est - egy pár gombot begombol.~Rég volt biz az, midőn
373 Delib | dőre~Kézzel ne vágd föl a begyét előre.~Ne tarts veszélytől,
374 Delib | telnek hónapok. Szívseb begyógyul.~Az ész uralmat ül a bú
375 Elfr | sebére:~No de mégis csak begyógyult,~Nem telt belé csak néhány
376 Delib | kalmár zsugorgó alkuja~Árán - begyüjte kincset évek óta,~Élvezni
377 Delib | névnapra ott még számosan begyűlnek,~S aztán elékerül sok jó
378 Delib | percre majd Szikár úr is behajtat:~Őt százfelé száz dolga
379 Delib | Egy kis cukorral a mamánk behint;)~Sóvárgunk élni, féljük
380 Delib | Hol rét, mező virággal van behintve,~S oly boldog a nép, oly
381 Hunok | mi ott fönn foly, noha behunyt szemmel,~Érzi, miként harcol
382 Hunok | Mikor nagy Attila szemeit behunyta,~S vele sírba tették az
383 Delib | Nehány kétrétre gyűrt ivét beírja.~Boldog, ki lassan nyomról
384 Irgal | Ott, hol kiről-kiről hiven beírva van,~Jó, rossz, miről egykor
385 Delib | nagy elveit hirdetni kezdi,~Bejár falut, határt nemcsak hetet,~
386 Delib | dicsvágy, mely eget, földet bejára;~Az ifjú lelkét lelkével
387 Delib | eszközt nem feledné.~De míg bejárja Britthon csodaföldjét,~Hisz
388 Delib | konyhára nem hoz egy fityinget.~Bejárta Európát; vénült, tapasztalt,~
389 Delib | haj és illúziók nélkül.~Bejártam a Kárpát sok büszke bércét: -~
390 Delib | Így végre a vendégek is bejutván,~Lőn köz-sopánkodás a baj
391 Delib | jövőnk hite nem bátorítá,~Se béke-ösvényt lelni nem tudott;~Titkolta
392 Hunok | Moccanni se merve összelapult békén,~Hun, alán, gót, svéd faj,
393 Delib | éltek aztán~S a házi szent békét meg nem törék;~A bácsi künn
394 Delib | bolond" volt,~Mint olvasóm belátja nemsoká;~Nagy terveket szőtt,
395 Hunok | Fészket üt a földben, váj bele tág magtárt,~Folyosókat,
396 Delib | kinek lábát, belét,~Vagy "béle istenét": "Hopp, erre-arra!~
397 Delib | való neki;~A sok betűbe is belé-csömörle,~S a dráma, a vers, amit
398 Delib | szúrásra szörnyen meglohadt,~Belecsapott Solferino, Magenta,~S a
399 Delib | tűnni ki.~E zűrbe ott magát beléhajítja,~Árját, mint úszó a habot,
400 Delib | ital,~És fölriad - midőn beléhevülnek -~A "jaj be huncut" és a
401 Delib | tervbe most, Csák Mátéba belékezd:~Hősnek rajzolja őt, ki
402 Delib | növekszik~S Balázs a szóba is belémelegszik.~Sokat beszél, bízvást,
403 Delib | felhevül;~Előbb az eszmét jól belépipálja~Magába, rajta hosszasan
404 Elfr | S egyszer, íme, csak belépnek~Az apához, áldást esdve.~
405 Delib | fordul -~De majd a tárgyba is belészeret,~Ős Róma élte napról-napra
406 Delib | Kinek kezét, kinek lábát, belét,~Vagy "béle istenét": "Hopp,
407 Delib | örömmel mindezt élvezi;~Belévegyül az élénk mozgalomba,~Hisz
408 Delib | majd a trónra vágyik, és beléveszt,~Ügyét eladta Zách, s ő
409 Delib | jőnek forgalomba,~Franc, belga, ángol meg se kérdezi~Kinek,
410 Irgal | a büszke hős,~Simon, a bélpoklos, és Sámson, az erős,~És
411 Delib | óceánok árját ráborítná,~Belső gyehennáját nem csillapítná.~
412 Delib | Ha társasága néha jól "bemártott",~Ő ott ivott köröm-csordulatig,~
413 Delib | oly szellemvilágot,~Amely benépesít egy pusztaságot.~Szép a
414 Delib | álomból, mely átkosan,~- Bénítva tetterőt, bágyasztva testet -~
415 Hunok | békés olajággal,~Kínálva bennünket csupa boldogsággal.~Im csata
416 Delib | önvádra buzdul,~Hogy gyötri benső titkos bűnhödés!~A tegnap
417 Delib | Míg végre a szobát megúnva bent,~Szellőzni a Múzeum-kertbe
418 Delib | Tréfával, élccel - egy kicsit benyalván -~Ily társaságban mindenütt
419 Delib | nem; mohón megette~Amit benyelhetett, mint rest boa; -~De nép,
420 Delib | most mindent, sokat,~Vágyik benyelni rögtön egy falással~Dramaturgiát
421 Delib | Azonban egy ajtóhoz ér, benyit,~S egy szép leányt talál
422 Delib | Hanem midőn a kis kaput benyitja~S Etelkét otthon egyedül
423 Delib | idézik;~Egy-egy kvaterka bort beöntenek;~Aztán egymás keserveit
424 Hunok | nem földi erővel,~Védett beözönlő népek hada ellen...~Elég
425 Delib | Balázs is e sereg közé beosztva, -~S mivel le tudta írni
426 Delib | béke, jólét, tőke, munka, bér~Forog fejében, nem harc
427 Delib | Bejártam a Kárpát sok büszke bércét: -~Ó, szép az út, nem fáraszt
428 Delib | bárki s kebelére tűzze;~De bérci rózsa, ára küzdelem.~Most
429 Tunod | Szent küzdelem a költő bére,~S ha zenge ajkatok,~Akár
430 Delib | Vidám dal ébred a mezőn, berekben,~Virág kinyílik és madár
431 Delib | zöldjét,~Mint holmi részletes berendezést;~Nem bánja csínja-bínját,
432 Delib | Ille ego... ki a cypressi berket.~Bolyongtam eddig s Tempe
433 Hunok | Néha csak egy-egy folt, besnyő, palóc, székely,~Félre hegyek
434 Delib | Meglepte a színészt e vad beszéddel:~"Könnyen beszél ön, ifjú
435 Delib | teák, csendeske whistek,~Beszédes ajkú, kedves, csacska missek.~
436 Elfr | visszahökken,~Sok idő kell, míg beszédök~A szokott vágásba zökken.~
437 Delib | pipázva, iddogálva is vegyest,~Beszélgetés között eltelt az est.~Másnap
438 Delib | Bölcs ember a közjót ugyan beszéli,~S Balázs hányódva köztük
439 Delib | Csak a meleg;~Se baj; beszélj, mikor volt esküvőd?~Régóta
440 Delib | De hosszasan felőlök mért beszéljek?~Mint képíró lapján a fény
441 Delib | aztán szavából~Kifogy - beszélne, csak nem tudja mit.~Köszön
442 Delib(3)| Az emberek azért írnak, beszélnek, prédikálnak, a hősök azért
443 Delib | elfeledtem. Pedig ismered.~Beszélt felőled: Réfalvy Etelke.~
444 Delib | lelkével a dalhoz tapadni,~Beszívni azt, gyönyörtől ittasan;~
445 Delib | Se kérd, se hall, hanem beszökve, hosszan~Egy ágyra dől és
446 Hunok | Majd nyilt csatasíkról beszorult fal közzé,~S most ujra alább
447 Elfr | szörny, ül-e, áll-e?...~Betekint és összedermed,~Mert a szép
448 Delib | s ez, mint majd kitűnik,~Beteljesült, bár nem mind egy betűig.~
449 Delib | vén kacsát, már vágya mind betelt...~Majd feljön a hold rézvörös
450 Delib | bajjal a szekérről bontakozva~Betér a lakba a két boldog úr,~
451 Delib | Első, ki már korán reggel betére,~A peckes agglegény: Horpasz
452 Delib | haladnak a tanyák felé,~S mikor betérve, át a nyárfa-parkon,~A bricska
453 Tunod | költő~Zenghetett szózatot;~Betölté égi hivatását~És tisztelék
454 Delib | úgy-e, most, ki helyét jól betöltse?~Nem leltek, úgy-e, férfit
455 Delib | sors-jelölte mentőjére vár,~Míg ez betörve bátor küzdelemmel.~Varázs
456 Delib | százfelé szeli.~Balázs utálja a betű-evést,~S kortársi közt keres kitüntetést.~
457 Delib | más sors való neki;~A sok betűbe is belé-csömörle,~S a dráma,
458 Delib | Beteljesült, bár nem mind egy betűig.~Heverve ül, zöld erdő tompa
459 Delib | sem. Ritka Caesar,~Kinek beválik az aut-aut. -~Leszünk bizony:
460 Delib | van, ki a veszélyt majdan bevárja,~Ha túlcsap gátjain a népek
461 Delib | Borbélyi réztányérokat leütni,~Beverni németek cilinderét,~Szunyóka
462 Delib | küzdő, ifjú, büszke lélek~Bevéste képét szíve nyílt lapjára;~
463 Delib | habár itt-ott sajog;~S bévonva csokoládészínű lepellel,~
464 Delib | derült a házra általa.~Mert e bezárt lak, e kis kert viránya,~
465 Delib | ház s kertjök mily üde.~De bezzeg nénje ezt nem nézi nyugton,~
466 Delib | ámbíciója új irányba tér~Ki bíbelődnék drámatervvel, könyvvel?~
467 Delib | tarka-barka rímmel~Mért bíbelődtem, s pöngetém dalom?~Miért
468 Delib | gólya andalogva lépeget;~Bibic, sirály, szalonka ünnepelte,~
469 Delib | határt kanyargva átszeli,~Bibic-csapat kel, vijjog, szerteszéled,~
470 Elfr | öltözz, bár selyembe.~"Fess bibircsókat magadra,~Húzd le szád, félszemre
471 Delib | Biblia~Ille ego... ki a cypressi
472 Delib | ha láthat egy-egy durva bicskást,~Úgy festi majd ő a rabló
473 Delib | tunnel sikerűl-e?~- Hozott-e bicskát s más efféle cikket?~- Miféle
474 Delib | ottmarad:~Egy torzvonással biggyeszd félre száját,~S ím a mosolygó
475 Delib | papok fészkét s e korcs, bigót fajt~Elhagyva egy szebb
476 Delib | fojtó igát,~Mint földühített bika, vérre síva,~S nem tartja
477 Delib | ura,~Szemet vetett rá. A bilincs, bitófa~Pompás szer a szerelmi
478 Delib | összeválik,~Könyv, kártya, billard, ész-jog, csókos ajk,~Kard,
479 Delib | Értette a kártyát és a billardot,~Velök virrasztott olykor
480 Irgal | vér ingerét, tavasz friss bimbaját,~Hogy aki rátekint, felejti
481 Elfr | hazugságnak találta,~Mert nem bimbó, rózsabimbó,~Szép kifeslett
482 Delib | mennyit végeze,~S hogy agya bír-e oly zilált halommal,~Ő csak
483 Delib | önhiszemmel egykor összeőrle,~Bírálatát most már nem állja ki:~Mind
484 Delib | szándok,~Mond dolgaikra nyilt bírálatot, -~S bár azt hivé, ezzel
485 Delib | szerelmét, mely előtte szentség,~Bírálja, méregesse e profán,~Ez
486 Delib | nem törék;~A bácsi künn bíráskodott a pusztán,~A néni otthon
487 Elfr | szerelmem, mit legyőzni~Nem birék, kimenti tettem.~"A király
488 Hunok | varázsterhét lerázni nem bírja,~De az élénk kíntól, mit
489 Delib | légy-gyomor,~Vakand-szem, birka-nézés, kecske-láb,~Sertés-szakáll,
490 Delib | priccsen.~De másnap némi kis bírság kimenti,~S haraggal a jogász-tanyára
491 Delib | mióta nőd?~"Nem messze birtokomtól a Tiszánál~Pár évig egy
492 Delib | lejárva,~Honn, a hanyatló ősi birtokon~Vonuljanak meg, míg van,
493 Delib | Szerzek magamnak állást, birtokot,~És akkor..." Ah, de már
494 Delib | előre.~Hősöm tehát, kis birtokú apátul~Falun eredt s korán
495 Delib | hóhér fegyvere -~A börtön és bitó közt e határon~Neje megmenté,
496 Delib | Szemet vetett rá. A bilincs, bitófa~Pompás szer a szerelmi alkura...~
497 Delib | kötéltáncost, cirkuszt, bitót;~Vagy nézz el egy Pesten
498 Delib | csudákba, min-karunkba' bíz',~És szidja a poézist, mely
499 Delib | lesz-e rá jogom?~"Lesz. Van bizalmam, hogy nyerek jogot,~S hatalmam
500 Delib | futólag újra látja,~S aztán bizalmasan szivart vevén,~Gyanú eloszlik,
501 Delib | felé hajlik keze;~De míg bizalmát szerteszét fecsérli,~A többi
502 Hunok | S ha erejök lankadt, ha bizalmok csüggedt,~Ha életök már
503 Delib | a színészt meglátogatja.~Bizalmuk így szorosabbá szövődik,~
504 Delib | szivart vevén,~Gyanú eloszlik, bizalom növekszik~S Balázs a szóba
|