1866-bizal | bizar-eget- | egete-feled | felej-hajol | hajos-jarmo | jarna-konny | konyo-marth | martj-nyere | nyeri-refor | regej-szinr | szint-udvar | udve-zurbe
Part
1005 Delib | szirt nem mered,~Akit nem égetett tudási szomja,~S nem terhel
1006 Hunok | harcnak érzi egész kínját,~Őt égeti a seb, őt üti át kopja~Ideges
1007 Delib(3)| ölnek, és a dalnokok azért égetik úgynevezett "éji mécsesüket",
1008 Delib | körül - de olthatatlan~Az égető szomj, mely ott benn honol,~
1009 Delib | Hogy épül gyár, malom, egetverő~Kémények, új és büszke házsorok;~
1010 Delib | miatta!~De most enyim vagy égi-földi joggal,~Jegyesem, nőm egy
1011 Hunok | csengő repedése;~Vagy viharos égnek haragos zengése.~Mert nem
1012 Delib | Biblia~Ille ego... ki a cypressi berket.~
1013 Delib | öntudatlan,~Hogy melle, homloka égő pokol;~Vizen motoz körül -
1014 Delib | minden fül siket.~Csak a dóm égre küzdő száz jegece~Marad
1015 Delib | zsibbadt erő;~S már-már az égtől is segélyt reméltek,~Egy
1016 Tunod | hazát!"~S átok, gyanu, gúny égve terjed, -~Mindig erősebb
1017 Delib | jeles,~Ki államférfi s költő egyaránt, - eh,~Hisz volt, ha kell,
1018 Delib | hogy futtán megálljon,~S egye, mint más, a napi kenyeret!~
1019 Delib | tanítnak meg, mi a való,~Egyéb rajongás, álnok és csaló.~
1020 Elfr | nejének,~S viszi Edgart egyenest be.~Ő se látta még, s kíváncsi,~
1021 Irgal | szánalmas társaság,~Kit egyenlővé tett egyenlő árvaság,~Egy
1022 Delib | cigány is, névnapot leső:~Így egyesülve alkot szép egészet~Tiszazugban
1023 Elfr | Egész éjjel terveket főz,~Egyet eldob, mást határoz,~S alig
1024 Delib | Pestre jő és szubskribál,~Az egyetembe néha föltekint,~De többször
1025 Delib | hogy a vidék csudálja~Ez egyetértést, melynek ritka párja.~De
1026 Irgal | a zord s komoly,~Itt már egyforma mind, sorsuk közös nyomor;~
1027 Delib | cső hiába lőtt;~És úszik egyhuzamban Anconáig,~Hol egy halásztanyán
1028 Elfr(1) | Békés" (the Peaceful), egyike volt az úgynevezett hat
1029 Delib | olvadékony,~Szeretni, szenvedni egyként fogékony.~S Etelka is, Petőfiből
1030 Delib | éden,~Túlhit, túl-kétkedés egykint hazug,~Köztük leled meg
1031 Delib | is repes.~Bank, társaság, egylet nő, mint a gomba,~S Balázs
1032 Hunok | lankadva lerogyjon,~Szellemök egymástól nyugodni ne tudjon,~Életöket
1033 Delib | körülkarolva.~S ez lép is egynehányt önkénytelen,~Majd hirtelen
1034 Delib | Szívseb, üres zseb együtt egyre sajg;~A hármas jelből kettő:
1035 Delib | legjobb vigasztaló;~Megszokja egyszerű körét szeretni~S szépnek
1036 Irgal | Mindenki arra vár, bár éhen veszne el!~S im ő a Tiszta,
1037 Delib | Holnap vadállat, vérre éhezett;~Büszkén szülemlik, mint
1038 Hunok | nem harci babérért,~De az éhhom készti, küzdeni a létért.~
1039 Delib | hinárja közül,~S mint a vak éjben fénylő csillagok.~A rágalom
1040 Hunok | teste nem ébred~Amaz örök éjből, mit a halál rá nyom;~Mint
1041 Delib | joggal szedi teli,~S az éjet Melpoménnek szenteli.~S
1042 Tunod | ihletettel~Az ifjodás terén;~Az éjhomályból fölverétek~Régi dicsőségünk' -
1043 Delib | megérti,~Minő rémekkel népes éjjele,~Ha alszik, a lidérc hogyan
1044 Delib | alkotsz,~Merengve néha csöndes éjjelen;~Ki, amidőn magadba zárva
1045 Delib | vonul, miként Achillesz.~Ha éjjelenkint csínyt kellett kisütni,~
1046 Hunok | eljön a hajnal,~Szétverni az éjnek ködeit és árnyát,~S had
1047 Hunok | folyvást fenekedve töltsék,~Éjöket, napjokat zaklassa gyülölség,~
1048 Irgal | Ocsmány ördögfiók, rút mint az éjszaka,~Sovány koszos kis eb, didergő,
1049 Elfr | sántíts,~A szókat szuszogva ejtsd ki~S tettesd magad félbolonddá:~
1050 Delib | egyszer félreértés fúra éket,~Nem tágul az, hanem hasít,
1051 Delib | csapkodó szerelme árját~Ekként fokozza ábránd, öncsalás~
1052 Delib | jövő, csalódás, bánat, gond el-~Feledve mind, s tiéd a szép
1053 Delib | Réfalvyhoz megy néha-néha,~S el-elbeszélget, szívesen, sokáig,~S biztatja,
1054 Delib | Dante~Mult évek emlékén el-elborongok,~Az ifjúság szép kertjét
1055 Delib | kerengve~Vonul velök s megint el-elmarad,~Míg végre a szekérre ül
1056 Delib | mint úszó a habot, szegi,~El-elmerül, de ismét boldogul,~Jár-kel,
1057 Delib | igáz.~Sem átka. És Balázs el-elmerűle~Mulandóság ködén; majd átcikáz~
1058 Delib | erő;~Egy percre néha tán el-eltapossák,~De pálya-nyerve tör megint
1059 Delib | rivall, -~De bár a bass el-eltér a primótol,~A honfiérzelem
1060 Delib | vágyik, és beléveszt,~Ügyét eladta Zách, s ő megbukott;~De
1061 Tunod | Reá zúg a kételkedőre:~"Eladtad a hazát!"~S átok, gyanu,
1062 Delib | csavargó, rongy, sehonnai -~Elámult a világ, s nem tudta senki,~
1063 Hunok | küzdeni a létért.~Nem bánt, de eláraszt zord idegen szóval,~Bizvást
1064 Delib | dacolva,~Fásulva tűrte, bár elátkozák,~S így, mert csudás menekvését
1065 Delib | mesében - véli jóhiszemmel, -~Elátkozott leányt a tüskevár,~Melyen
1066 Delib | merre, és nem tudja, mért;~Elbandukol, se célja, sem fogalma,~
1067 Delib | belőle..."~Hősünk negédes, elbízott szívébe~A dévaj isten, e
1068 Delib | amit, kényuralma ormán,~Elbízva élvezett a bécsi kormány.~
1069 Delib | beárnyal,~Hová az ember elbolyongva jut,~Szél-rezgetett lomb
1070 Keson | lármája éled,~Körülvesz, elborít küzdés zsivajja,~S a küzködő, -
1071 Delib | S ez édes eszme mindent elboríta,~Az ellenállás félve meglapul;~
1072 Delib | kérdésein;~Megúszható-e ez, vagy elbukunk a~Társadalmi özönvíz mélyein.~
1073 Delib | hogy mivel:~A haza gyászán elbúsult gyakorta,~S gondolta: ezzel
1074 Delib | hatást csinált;~Tréfával, élccel - egy kicsit benyalván -~
1075 Delib | renyhe nép! Holnap mind elcsapom.~Nem mondtam-é: ma lesz
1076 Delib | S ilyenkor vágya messze elcsatangol:~Nekünk is otthon így s
1077 Elfr | éjjel terveket főz,~Egyet eldob, mást határoz,~S alig virrad,
1078 Delib | életet fenékig ismerem,~S ma eldobom ha kell, - hiszen mi más~
1079 Delib | toaszt-részét kikapja,~Dicsvágyra éledt, szíve lelkesült,~Szerepre
1080 Hunok | formákat kezd venni magára.~Eleinte szállong, viszi a szél kénye,~
1081 Delib | gúnyait hozzák elő,~Egy-egy elejtett szó mint vád kikel;~Az ily
1082 Delib | vesz, szalad, fejét is majd elejti. -~De a kaput kinyitni elfelejti.~
1083 Delib | számosan begyűlnek,~S aztán elékerül sok jó ital,~És fölriad -
1084 Hunok | majd vissza lehullnak,~Újra elenyészvén a tömeges árban,~Máshol
1085 Delib | mindig szubjektív boldogság,~Eléri azt, miben üdvöt lel ő:~
1086 Delib | egy kuvasz-had támadását.~Elérik végre így nénjök lakását.~
1087 Delib | Mily könnyű a költői hírt elérned."...~"Nem kell!" viszonza
1088 Elfr | aznap, meg sem álltak,~És elértek agg Westwoodba:~Ócska kastély,
1089 Hunok | ha kilőtt nyílnak zizeg éles tolla,~Süvölt a lég, amint
1090 Delib | tűrve, bátran forradalmat éleszt~S mint honfi védi híven
1091 Delib | Büszkén szülemlik, mint egy élet-cél,~S meghal, mint egy múló
1092 Delib | tréfa -~Egy nagy vezér, élet-halál ura,~Szemet vetett rá. A
1093 Delib | áraszt,~Mi benne lélek és élet-teli~A bécsi rendszer, a német
1094 Keson | eltünni látszol~E zajgó életáradat között.~1875~ ~
1095 Delib | Ki lőport sem szagolt tán életében,~Asztal körül, ha kell,
1096 Delib | jobb-e, szól, nem bölcsebb életelv-e~Nem űzni balgán hírnév csábjait?~
1097 Delib | kitombolt,~Aztán családra, életmódra gondolt.~Ki a jövőnek adta
1098 Delib | pusztult Campagna~Kiélt vidék életnélküli tája,~Kopár mezők, egy-egy
1099 Hunok | ha bizalmok csüggedt,~Ha életök már csak imádságon függött,~
1100 Hunok | egymástól nyugodni ne tudjon,~Életöket folyvást fenekedve töltsék,~
1101 Delib | szoknya~Után - nyugalmasb nős életre szoknia.~"De meg szerelmes,
1102 Hunok | Csak kavarog, kóvályg két eleven felhő,~Nincs terv, nincs
1103 Delib | Kiszúrt degesz hólyag, úgy elfakadt,~Nem mentheté meg se szurony,
1104 Tunod | jelen:~Fáj a dics, amit elfed a múlt,~Fáj a viszály, mely
1105 Delib | kutatja,~A földön járni tudni elfeled,~S itt múzsa, nimfa nincs
1106 Delib | árja~Most fölriasztja félig elfeledt~Érzelmeit. - "Jó, hát megyek
1107 Elfr | rejtezünk itt:~Boldog ketten, elfeledten,~S hozzánk nem bocsátva
1108 Elfr | unalmas ősi fészek,~A világtól elfeledve.~Szép arának ide bújni~Ugyan
1109 Delib | elejti. -~De a kaput kinyitni elfelejti.~A gazda is kel, és pipára
1110 Delib | otthon a sáros falut,~És elfelejtünk mindenféle mámort,~Eszményvilágot,
1111 Delib | mintegy lehányja~A bút, mi elfogá önkénytelen;~Beballag a
1112 Delib | élte új örömöket hozott,~Elfoglalá bölcső, ház, kert, tanya:~
1113 Delib | zsilip kinyílik,~Szétömlik elfojtott szerelme árja,~S a lánykát
1114 Elfr | Gondolá ő, s újra cselt főz,~S Elfridának vallomást tesz:~"Szép szerelmem,
1115 Elfr | kastélyát elérte,~Látta Elfridát, s szívének~Verésitől dobban
1116 Delib | álmok mámora,~Szép délibábok elfutó kora.~1872~ ~
1117 Delib | mondjam el~Mit még Balázs elgondol e napokban,~Míg újra egy
1118 Delib | tisztán fölragyog;~Ha minden elhagyá, pártját fogom...~Hahó,
1119 Delib | fészkét s e korcs, bigót fajt~Elhagyva egy szebb hon felé repül. -~
1120 Delib | elkerepel,~S ha valaki a sulykot elhajítá,~Már benne Shakespeare szellemét
1121 Tunod | szólna is tán, - hangja elhal;~Ki érti, annak biztató
1122 Delib | zenéje,~Kavargva és zajongva elhalad,~Egyik lovag lovon, másik
1123 Delib | előtt pártját fogom;~Más élhet elvonulva is, de én nem;~
1124 Delib | a tőzegtűz lomha füstje.~Elhordva bűzét messze, áporog, -~
1125 Delib | ideálja,~Midőn oltáraidra elhozám.~Isten veled most, ábrándom
1126 Delib | mindezekről eszményképet alkat~S elinduláskor víg kedvvel dalolgat.~Szivét
1127 Elfr | kapa, mind a sírig!"~S elindulnak a királyhoz.~Csak most főtt
1128 Delib | növekszik e címek sora;~Elismerik, hogy van "jó ecetágya",~
1129 Delib | fölugrik, hogy szerelmét élje, marja...~Etelke rémülettel
1130 Delib | Pár kótyogós, ki mindent éljenez.~S Balázs vigadni kezd,
1131 Hunok | vergődve vonaglik - míg eljön a hajnal,~Szétverni az éjnek
1132 Hunok | hatalommal,~A magyar is eljött megmenteni őket.~Jött legutolsónak,
1133 Hunok | védeni a hun fajt?~Mint eljőve egykor felhők országából~
1134 Delib | keblét titkos honfi-bú,~Úgy elkáromkodik a szent honért, -~Talán
1135 Delib | sugara,~Mit egy szilaj deák elkerepel,~S ha valaki a sulykot elhajítá,~
1136 Delib | vész el,~Vagy unja tervét, elkezd újra mást,~S úgy össze-vissza
1137 Elfr | megbocsátsz-e!~Nagy a bűn, mit elkövettem,~De szerelmem, mit legyőzni~
1138 Delib | csinálj makarónit, szalámit,~Elkorcsosult faj, sok cudar here;~Nem
1139 Delib | eszme mindent elboríta,~Az ellenállás félve meglapul;~Egy puszta
1140 Elfr | szép vagy? Ó szép,~Szívem ellenállni nem bírt.~Megigézett ajkad,
1141 Delib | Olvasni nem volt éppen ellenére,~Kivált költőket, főleg
1142 Delib | megfojtaná;~S tán álma is ellenkezőt jelenthet,~S boldogság és
1143 Tunod | szent hivatása~Mellt szegni ellenök:~"Megállj, korán e lázas
1144 Hunok | észre se vetted,~Micsoda ellenség leskődik mögötted.~Hogy
1145 Elfr | Járni-kelni hadsereggel,~Ellenségeket legyőzni;~De ifjúnak szép
1146 Delib | őrhajó-sorát.~Szicíliában ellent sem találnak,~Ki az voln'
1147 Delib | csínján beszél vele,~Míg ellesett szókból szépen megérti,~
1148 Delib | azt; -~Az ismerős köröktől elmarad,~Nem bánja, hadd legyen "
1149 Delib | Elvész, kit egyszer köz-száj elmaraszt;~Nyiltan biz a bűnt senki
1150 Delib | központosul szív, lélek, elme,~Üdv, érzelem, remény, minden:
1151 Delib | ivás.~"Hűség, barátság, elme- s szív-nemesség,~Becsület,
1152 Delib | dicső, mint régen."~Elválik, elmegy. S most a drága hontól,~
1153 Delib | A vén szinész sok bölcs elméletet~Kifejt, Balázs meg a jövőn
1154 Delib | volt;~Ő szárazon ment, s elment szárazon.~Ábrándozó bár,
1155 Delib | Nagyvárosoknak végigélte minden~Élményeit; csatangolt Párizs aszfalt~
1156 Delib | lelkünk önmagával,~Önistenével elmerengni tud;~Hő nyári nap, erdőn,
1157 Delib | röpítene?~Így háborog vad elmével. De végül~Lecsillapul hánykódó
1158 Delib | nem tűrhetünk;~Ezerszer elmondott tapasztalás,~S példája hősöm:
1159 Delib | eszmény?~Ah, ezt irigylem elmult éveimtől,~Hogy ily "de hátha"-
1160 Delib | vétek így elrejtve, tétlen élned;~A színpadon babér és taps
1161 Delib | Ah, más az élet itt! S elnézi telve~Gyönyörrel, a kőpartba
1162 Delib | vernek tanyát. -~Kis népet elnyel a nagy; a jövendő~Csak a
1163 Delib | fenyéren,~Hol útat a homokdomb elnyeli,~Rövid szekéren s három
1164 Keson | Szalay Gizelának.)~Már elnyit a tavasz, varázsa széled,~
1165 Delib | jármot ledobva,~Szétverni elnyomóik vén hadát,~S egy szent ügyért,
1166 Delib | gyenge láncot;~Népünk az elnyomók fejére ült,~Megvert, ha
1167 Delib | fülébe sír egy régi nóta,~S elönti keblét titkos honfi-bú,~
1168 Delib | vesz fajunk s helyén a hont elöntő~Jött-ment kalandorok vernek
1169 Delib | görgetegben,~Mely lépteink elől alászakad;~Alig vehetjük
1170 Hunok | a siető mozdony,~Ott van előörse minden kicsi poszton.~Ott
1171 Delib | kiáltsam:~Hazám, vakard le ez élősdi fajt!~Ha voln' erőm, hogy
1172 Hunok | inog és táncol,~A látkör előtted csupa ködben vész el~Félbehagyod
1173 Delib | százszorta, mint te,~Van cél előttem: kis hazám java;~Téged kietlen
1174 Delib | ösvenyén mentek vakon,~Be volt előttök minden pálya zárva,~S merő
1175 Tunod | szüntelen.~Nem áll magasztos cél előttünk,~Mint szétriadt nyáj tépelődünk,~
1176 Delib | kihalt;~Kedves költőimet előveszem,~Emlékbe híva egy-egy régi
1177 Delib | nevén nevezze,~Titkon is elpirítja e tudat:~Ő, a komolyság
1178 Delib | tűnődve szól: "Ifjú, önt elragadja~Magasba, fönnre, dicsvágy
1179 Delib | Ah, ily szereptől lelke elriad.~S mi haszna írni? Légy
1180 Delib | a kelő nap - úgy kell! - elriasztja.~Réfalvy visszatér, s Etelke
1181 Delib | átgondolja álmát:~Mily elriasztó, amit álmodott;~De most
1182 Delib | nemzetünkbe ujra visszatértek~Az elröpült hit, a zsibbadt erő;~S már-már
1183 Delib | Színpad nekem az élet" - s elrohan.~Hiába fut már; szívét átütötte~
1184 Delib | talapzatát, melyen állt, elrugá;~Még azt is, amit néha jól
1185 Delib | Hanem mi lelt, te!~Egész elsápadtál!" - Csak a meleg;~Se baj;
1186 Delib | mint ő remélte,~Szép május elsején Milánt elérte.~Tavasz-napon,
1187 Elfr | grófi fénnyel,~Szép Elfrida elsiratja;~Gyászol pár hetet, s ki
1188 Delib | Hol, mint föveny viharban, elsodorva~Elvész az ember, nincs név,
1189 Delib | méla nyája,~Nagy multak elsötétült alkonya,~Letűnt dicsőség,
1190 Delib | belőle egy fél felvonást,~Elsőt, utolsót, mindegy, kapzsi
1191 Hunok | küzdve ketten-hárman,~Tova elszáguldnak, majd vissza lehullnak,~
1192 Delib | bízván,~Rabolva karjaimból elszakít más...~Nézd, rablód alszik,
1193 Delib | Hány szép öröm, mit balgán elszalaszt!~Ifjonti vérrel, mint agg
1194 Delib | Egy-egy ledér sor: ő azt elszavalván~Bor közt, ilyessel nagy
1195 Delib | szívét búba ejti,~Mit eddig eltagadt: a szerelem.~Hiába nyomja
1196 Delib | fölhúzakodva,~Az ablakig bajjal eltámolyog,~(Vetkezve sincs, csak úgy
1197 Delib | nagyságosolja.~Különben otthon eltanyáz magában,~Az ősi földet szántja
1198 Delib | esztelen,~Lebűvöl és csalárdul eltaszít;~Nyomán jön a Kudarc, s
1199 Delib | hatáskörét,~Nyugodt családi éltet éltek aztán~S a házi szent békét
1200 Delib | volt a hangadó.~S bár néha eltelik, csömört is érez,~Szeretne
1201 Delib | vegyest,~Beszélgetés között eltelt az est.~Másnap Balázs szétnéz
1202 Elfr | Edgár hasztalan kutatja;~Eltemették grófi fénnyel,~Szép Elfrida
1203 Delib | a halottak szelleme~Mit eltemetve már szívébe zára,~A rég
1204 Delib | és tenyészt; pusztító s éltető;~Etelke vár-vár hasztalan;
1205 Delib | Többször szelíd napfény az: éltetőn hat,~Hevén a fejlő élet
1206 Delib | elvérezett;~A tréfa árát éltével adá meg;~Vakot vetett a
1207 Delib | titkon, rejtve, éjjel;~Mélyen eltitkolá az úti tervet,~Nem, mintha
1208 Delib | lépen ragadtam,~Korsó is eltörik, ha kútra jár;~Más asztagát
1209 Hunok | hajolt: hajlítád, ami nem: eltörted;~Bölcsen az időkhöz idomulni
1210 Delib | néz oda;~De egy perc: s eltünik mind a csoda.~Csak a két
1211 Hunok | zavarnátok.~Más harcot is éltünk, más szelet is láttunk,~
1212 Keson | Föl-fölmerülsz s megint eltünni látszol~E zajgó életáradat
1213 Delib | mulatság,~S emléke össze-vissza eltünődik:~Ó mennyi őserő, de mennyi
1214 Delib | lohog,~Hosszú uszállyal... Eltünődve rajta:~"Csak mind magyar
1215 Elfr | fölverték.~De Athelwold este eltűnt,~S reggel szíven szúrva
1216 Elfr | lúddá.~"S akkor itt mi vígan élünk~Ment leszünk háborgatástól:~
1217 Irgal | förtelem; rugják, ütik, verik,~Elűzik mindenütt, nyugtot seholse
1218 Delib | szép ideállal,~Hogy majd elűzünk minden felleget,~És akkor
1219 Delib | izeg-mozog,~Nem nyargal elv terén, csak úgy kocog.~Nem
1220 Delib | fának nemes gyümölcse,~Mely elvadulva fajzott, senyvedett,~Kit
1221 Delib | Már mind övé, míg lelke elvakult ott,~S lebukva most e talyigán
1222 Delib | nagy, dicső, mint régen."~Elválik, elmegy. S most a drága
1223 Tunod | néhány percet remélvén,~Élvbe dől - s elsülyed.~S mindezt
1224 Elfr | fa-kunyhó,~Remetelak, szép ez elvben,~De mikor oly rettenetes~
1225 Delib | sem kell neki;~De, bár nem elvből, sem tapasztalásból,~Hű
1226 Delib | Testvériség, jog lesz a népek elve.~Ifjúi ábránd! Lassan szétomol;~
1227 Delib | Kiált Balázs - kincsen vett élveit:~Nem, dél vidéke, kéjét
1228 Delib | szív-nemesség,~Becsület, elvek: rút kiméra mind;~Hogy a
1229 Delib | dicsvágy zajong,~Hol csendes élvek édes vágya zsong.~Vágy,
1230 Delib | boltőrt szegletkőre kötni~S elvenni tisztes ősi fegyverét:~Bár
1231 Delib | meg:~Szegény Forinyák, ő elvérezett;~A tréfa árát éltével adá
1232 Delib | bánom, meghalok, csakhogy te elvessz!"~De nemzetünkbe ujra visszatértek~
1233 Delib | Vakot vetett a sors s ő elveszett;~Halálát fegyver nem bosszulhatá
1234 Delib | vígaszát,~S ha fél, hogy elveszítheti Etelkét,~Egy gondolat megvígasztalja
1235 Delib | elmerül,~S Tivoli ormát a szem elveszíti,~Keblét fájdalmas érzelem
1236 Delib | Jogeljátszás miatt kesergenek,~Az elvesző hazát búsulva nézik,~Forognak
1237 Delib | amaz pénzt, nőt, vagy testi élvet;~Én tán babért, ön boldog,
1238 Elfr | Még királyom ellen lázad:~Elvevém hát magam. Aki~Tisztében
1239 Delib | Szép a magány. Ah, én is élvezem:~Az éj leszállt, az utcazaj
1240 Delib | hosszában a puszta tért;~De elvezérli a mámor sugalma,~És virradat
1241 Delib | kényuralma ormán,~Elbízva élvezett a bécsi kormány.~Mert felpuffasztott
1242 Delib | S Balázs örömmel mindezt élvezi;~Belévegyül az élénk mozgalomba,~
1243 Delib | begyüjte kincset évek óta,~Élvezni mind partod csendjébe hordta.~
1244 Delib | terveket foganszva, vagy~Élvezve ihlet perceit, hevűl és~
1245 Delib | hont~Most útja attól messze elviszi,~De ez vezérli vissza, -
1246 Delib | fojtott dühvel magába',~És elvonul, mint sebzett vad, magányba.~
1247 Delib | viselem;~Hiába vágyunk messze, elvonulni,~Jobb észretérni hát s kijózanulni.~
1248 Delib | kört, komoly cél s józan elvvel,~Nemesb irányú mulatságokat,~
1249 Delib | tusázik a jó s rossz elem:~Az ember-öltő kel, nő, zajg, bomol,~Küzd,
1250 Delib | annak, ki nincs magában,~Bár emberektől távol s egyedül,~Midőn,
1251 Delib | Könnyen beszél ön, ifjú emberem;~Majd másra tér, később
1252 Hunok | ködfolt lengvén, idomulván,~Emberi formákat kezd venni magára.~
1253 Hunok | Milyen özön volt az, milyen emberirtás,~Hol egész nemzedék önmagának
1254 Delib | Lessinget,~Hogy fő dolog: nagy emberismeret;~Valódisággal fessük hőseinket,~
1255 Tunod | Hajh, volt - alig egy emberöltő -~Szebb korszakunk, midőn
1256 Delib | gondokat feledve,~Hol ember embertől nem idegen,~Hol bízva nyujthatsz
1257 Delib | buzdítva egymást, isznak emberül.~"Hanem, Balázs, te szörnyen
1258 Delib | jó,~Hanem soká nő meg az embrió.~Hordván fejében újszülötte
1259 Delib | S keblét a honfi-érzés emelé,~Hogy útrakelt Itália felé.~
1260 Delib | Kedves költőimet előveszem,~Emlékbe híva egy-egy régi dalt,~
1261 Delib | lehetne! -~A tegnapot s zilált emlékeit;~Ily álmot is bár ébredés
1262 Delib | fájlal,~Fölszítva hamvadó emlékeket:~Ama hivő kor, melyben (
1263 Delib | bennök elsülyed;~Eszményi emlékekkel össze-vissza~Vegyül vad
1264 Delib | Dante~Mult évek emlékén el-elborongok,~Az ifjúság
1265 Delib | hol perc perc után hoz~Emléket, érzést, s a multért sovár~
1266 Delib | tanyát megismeri;~De a fonál emlékiből hibázik;~Hol járhat ő itt,
1267 Delib | szűkkörű,~Multjába néz, szép emlékkel palástol~Bút, bajt - s vigaszt
1268 Delib | észrevétlenül a vén idő;~Sok régi emléknek szinét levássa;~Ront és
1269 Delib | szent szerelmi csókkal."~"Emlékszel-é? E csók - ez volt talizmán,~
1270 Irgal | AZ IRGALOM~(Wörishofeni emlékül gróf Zichy Márthának.)~Mint
1271 Delib | Aurora,~Érette sír Petrarca énekében,~Tizián idilljein, Rafael
1272 Tunod | csatára kelni,~Ágyuk zajában énekelni!~- Tied volt a jelen.~De
1273 Delib | Kalliope, áldd meg lantom énekét,~Tárd föl szememnek e sok
1274 Delib | s Tempe ligetét~Csatákat éneklek, s vitézi serget;~Dobok
1275 Elfr | Akárki is fölfedezze;~Én nem engedlek nyomozni,~S mint az éj rejt
1276 Delib | lezsibbad, gyötrelem kibékül,~Engesztelődik házi istene:~Mint vágyat
1277 Delib | vethetett erőszakban reményt:~Engesztelőleg nyúlt egy új fogáshoz,~Csinált
1278 Elfr(1) | Dickens A child's History of England című munkájából van véve. (
1279 Delib | örömmel:~Nem-é: mert azzal enmagam csalom.~Becéztem egy ifjonti
1280 Delib | Vonuljanak meg, míg van, inni, enni,~Búsulni a honért, és mit
1281 Hunok | portyáz elül őrse,~S ha ennivalót lát, azt meglepi törzse,~
1282 Hunok | harc kihal s a síkon~Az enyészet ismét kiteríti fátylát.~
1283 Delib | leányt ha lát, hozzásuhan.~Enyhíti szívét, könnyét letörűli,~
1284 Delib | dermedés fagyasztja,~De enyhítő könnyekre nem fakasztja.~
1285 Delib | rá, lecsordul,~De míg nem enyhül, nedve nem fakad;~Balázst
1286 Keson | nem takarja -~Nyugalmat, enyhülést ritkán remélhet.~Leányka!
1287 Delib | El, szende Múzsák! Eris, Enyo, jertek!~Kalliope, áldd
1288 Delib | cséplő-karok,~Markukban enyv, szivökben csak szurok.~
1289 Delib | Vagy itt hazánkban is: Eötvös, Kemény.~Ő is tehát hol
1290 Irgal | várja ítéletét,~Hol a lét epedés, az idő végtelen,~A lelken,
1291 Delib | sötét kor véres áldozatja,~Eperjes, Újhely és a Vérmező;~Ő
1292 Delib | hát, Balázs magát otthon epesztvén,~Nagy gondolatjai egymást
1293 Hunok | Százszor keserűbbé sürülne epétek,~Bár, mint stymphalidák
1294 Delib | nem fecsegek felőle,~Mint épikus költők szokták, előre.~Hősöm
1295 Delib | csúfságok... de...~a népek tűzre építenek és hiába~munkálkodnak a
1296 Delib | Vagy nézz el egy Pesten építte házat,~S lesd meg, mikor
1297 Delib | De hisz hogyisne látna?~Epószokban a vízió szokás:~Lám, példa
1298 Delib | lelkesül,~Az mind olyan, kit épp ő nem becsül.~Meg másba
1299 Delib | mely itt sürög-forog!~Hogy épül gyár, malom, egetverő~Kémények,
1300 Delib | lobbanva gyúl,~Melynek hevén az érc is összeolvad,~Mely mint
1301 Delib | föld, mint hazánké?~Van érce, fája, búzája, bora;~De
1302 Delib | Vágy edzi a feszülő izmok ércét,~Csábítva új meg új táj
1303 Delib | ökonóm-szemmel néz a világra;~Nem érdekes előtte Róma már:~Csak multja
1304 Delib | élte napról-napra jobban~Érdekli őt, s Tacitus, Mommsen,
1305 Delib | Szerelmi üdv, dicsőség, harci érdem~Mosolyga rám s más ily csalóka
1306 Delib | visszatér,~A harc terén kivívott érdemekkel,~S szabad hazában várja
1307 Delib | leszakad, lesz más; nem érdemes~Búsulni érte," - s kézzel
1308 Delib | betűig.~Heverve ül, zöld erdő tompa mélye~S illat-lehellő
1309 Elfr | királya,~Gyászos özvegységet ére,~Sírt-rítt, majd meghalt
1310 Delib | dicsvágya, szenvedélye,~Érzett erében ifjú tett-hevet~De nem talált
1311 Delib | gaz, gyerekjaj, ínség, bűn ered,~Hol a sötét tudatlanság
1312 Hunok | multban, sem vége jövőben;~Eredete titkát senki föl nem nyitja,~
1313 Delib | kell, annak nem embere:~Eredj, csinálj makarónit, szalámit,~
1314 Delib | kis birtokú apátul~Falun eredt s korán árván maradt;~Egy
1315 Hunok | mint az üres léget,~Küzdő erejének nem vet vele véget;~Ha kétfele
1316 Hunok | Önbizalom csügged, hit, erély megrendül,~Az egész nemzetre
1317 Hunok | a magyarra,~Ha szunnyadt erélye, ha lelankadt karja,~Felriadt
1318 Delib | példa kell itt, bátor és erélyes,~Reformok, gépek, munkás
1319 Delib | őszi dél van: a posványos éren,~Mely a határt kanyargva
1320 Delib | Balázst pedig szabad fékén ereszté.~Mint honvéd-ezredes esett
1321 Delib | Ez biztató szóval tovább ereszti,~Amaz mosolyogja a nagy
1322 Delib | képzeletjét mind tovább eresztvén,~Harag s tervezgetés közt
1323 Delib | ha csúcsra jut, rohad, ha érett.~A népek élte egy nagy szerves
1324 Delib | Guidót ha nézi, ő az Aurora,~Érette sír Petrarca énekében,~Tizián
1325 Delib | büszke öntudattal célt nem érhet,~Leszáll, ha csúcsra jut,
1326 Delib | legyek,~Rajongjak el nem érhető virágért,~Mit más nevetve
1327 Delib | Marseillet, Gibraltárt, Cadizt éri útja,~De meg sem áll (más
1328 Delib | S borát csak úgy színleg érinti nyelvvel,~Kérdéseikre nem
1329 Delib | rémületét. -~El, szende Múzsák! Eris, Enyo, jertek!~Kalliope,
1330 Delib | kitisztul;~De, hajh, az erjedés kínos, nehéz.~Mert hátha
1331 Delib | néptörténelem.~Az eszményt, azt nem érjük el sehol,~Folyvást tusázik
1332 Delib | Róma mért s hogy dőle meg?~Erkölcse vész-e s dorbézolva hízó~
1333 Delib | titkon a kormány nagy tervet érlel,~Országos forradalmat kémlele;~
1334 Delib | alkony~A bor hatását gyorsan érlelé;~Dalokkal a kiduzzadt nedves
1335 Delib | könny ha öntözött, keserv ha érlelt:~Hogy lenne célnál, kit
1336 Hunok | s holmi külön isten,~De erőd, de kardod, de hazaszerelmed,~
1337 Hunok | súlyos, sűrű csatarendtül~Erőlködik a lég, meginog, megzendül,~
1338 Delib | csetlik-botlik,~S már érzi, hogy erőltetett esze~Bágyadni kezd, nem
1339 Delib | ez élősdi fajt!~Ha voln' erőm, hogy álarcuk lerántsam!~
1340 Hunok | most retteg.~Jön már az erősb kor: szavak után tettek.~
1341 Tunod | gúny égve terjed, -~Mindig erősebb lángra gerjed~E szenvedély
1342 Delib | bukáshoz -~Nem vethetett erőszakban reményt:~Engesztelőleg nyúlt
1343 Delib | oly igen nehéz,~S mit oly erőszakos kézzel lerázna,~Lekötve
1344 Elfr | vízbe,~Talán kész megtenni érted;~De hogy a világ elébe~Csúfnak
1345 Delib | mert csudás menekvését nem érték,~A "vesszen el"-t könnyen
1346 Delib | hited;~Sok ily izgalmas órát értem én,~Tudom, hogy hervad el
1347 Delib | iszik rá s úgy kifújja.~Értette a kártyát és a billardot,~
1348 Tunod | tán, - hangja elhal;~Ki érti, annak biztató dal~Kételyén
1349 Delib | Talán saját érzelmöket sem értve,~A két bohó így tölte egy
1350 Delib | fényes, ám csaló,~S nem érve rá merengni most felette,~
1351 Delib | Elméje zsibbad, lankad érverése.~A megzavart vér mind fejére
1352 Tunod | figyelt reátok,~Veletek érze, ti valátok~Testében az
1353 Delib | lehetne vásznon festeni,~De érzed, hogy lénye isteni.~Alakja
1354 Delib | én reád; el nem ragadnak~Érzéket izgató szépségeid;~Boldogságot
1355 Delib | fölriasztja félig elfeledt~Érzelmeit. - "Jó, hát megyek veled!"~
1356 Delib | perc tied!~Fölébred a vad érzelmek legalja,~Ész, szív, önérzet
1357 Delib | lopódzik.~És súg fülébe lágy érzelmeket:~Mily szép leány, ártatlan,
1358 Delib | tudna andalodni~E ringató érzelmen hosszasan.~Egész lelkével
1359 Delib | egy hangot sem mutat;~Hogy érzelmét saját nevén nevezze,~Titkon
1360 Delib | forrta,~S egészen összenőtt érzelmivel;~Rajonga a honért, mohón
1361 Delib | szavak helyett,~Talán saját érzelmöket sem értve,~A két bohó így
1362 Delib | Küzdelmöket de sokszor érzem én.~De a dologra hát! Mesénk
1363 Delib | fél-ébren, fél-aludva,~Érzése lét s nemlét közt imbolyog;~
1364 Delib | dicsvágya, szenvedélye,~Érzett erében ifjú tett-hevet~De
1365 Delib | csarnokába lépe,~Hol amit ábránd esd, mit szem becsül,~Mi eszményül
1366 Delib | Pedig hazugság, ő kért, esde, ápolt,~Ő csal magához,
1367 Delib | szerelem tündére... Jaj de, esdek,~Jó olvasóm, ne képzeld
1368 Delib | bitang, most sírhatsz, esdekelhetsz!~Nem bánom, meghalok, csakhogy
1369 Delib | csaknem verset íra,~Szerelmet esdjen ő! - hah, mily szatíra!~
1370 Delib | Bocsánatát tréfával, csókkal esdte;~Ki-kirugott; de aztán szánta-bánta,~
1371 Elfr | belépnek~Az apához, áldást esdve.~Gazdag ifju, ős családból,~
1372 Hunok | a lég magasábul,~Küzdve esés közt is, a földig aláhull,~
1373 Tunod | magasba törni,~Vagy a kétségb'esést kiölni,~S táplálni a hitet.~
1374 Delib | nem a vén apjokot, -~Az esküvő, az most volt, pár hete,~
1375 Delib | baj; beszélj, mikor volt esküvőd?~Régóta ismered? mióta nőd?~"
1376 Hunok | önhit, mely kétségbe ne esnék?~Ó lesz-e segítőd? Lesz-e,
1377 Delib | a száraz való rosszul ne essék,~Az ember ábrándok után
1378 Delib | Bánkot, Hamletet,~Együtt az esteket borozva töltik,~A vén szinész
1379 Delib | szép szende ladyk,~Az angol estélyek, nemes szolídság,~Imádkozással
1380 Delib | hadd legyen "faché", harag.~Estélyre, vagy no éppen bálba!...
1381 Delib | bármi jobbat:~Felolvasó estélyt vagy vándor klubbot.~Hanem
1382 Elfr | jobban mondva, tenget.~És az estét vígan ülik,~A király vadászni
1383 Elfr | hajtót összehíván.~S másnap estig a vidéknek~Rengetegjeit
1384 Elfr | leánnyal~Mindig együtt, reggel, estve, -~S egyszer, íme, csak
1385 Delib | Fölébred - ágyáról a földre esve.~Virrad; föleszmél; átgondolja
1386 Delib | Könyv, kártya, billard, ész-jog, csókos ajk,~Kard, kutyabőr,
1387 Delib | bukott, s hazánkra áradt~Észak urának szúrony-tengere,~
1388 Delib | bizzál,~Máskép üt ez ki, mint eszedbe jut.~Nagy férfi nem léssz
1389 Delib | ép szíve, gyomra,~Jóízűen eszik, alszik, szeret,~Ki ifjan
1390 Delib | követné,~S míg célra küzd, az eszközt nem feledné.~De míg bejárja
1391 Tunod | Megállj, korán e lázas eszmék.~Kitartás! A küzdőkre lesz
1392 Delib | aki bánja.~Balázs ilyféle eszméken borongva,~És Mill-Stuart
1393 Delib | vagy bukom."~S agyában ily eszméket hányva-vetve,~Hősünknek
1394 Delib | mindennapos zsibajt,~És lelkem egy eszmény-világba száll át...~Jaj, jaj, -
1395 Delib | kezdi észrevétlenül feledni~Eszményhonát, mely fényes, ám csaló,~
1396 Delib | idillje szerteszéledt,~Mit ő eszményileg megalkotott;~Kedélye ily
1397 Delib | a zsivány,~Ő mindezekről eszményképet alkat~S elinduláskor víg
1398 Delib | volt a szív bizalma,~Hivém, eszményszabadság, jöttödet;~Már-már ledőlt
1399 Delib | tanít a néptörténelem.~Az eszményt, azt nem érjük el sehol,~
1400 Delib | esd, mit szem becsül,~Mi eszményül tünt ezredév elébe, -~Szoborban,
1401 Delib | dicső, követ.~Örök leend eszményünk szent uralma,~Egy küzdelem
1402 Delib | lesz most: a munka, béke.~Eszményvilágban, úgymond, eddig éltem,~Ábránd
1403 Delib | elfelejtünk mindenféle mámort,~Eszményvilágot, Múzsát, Marsot, Ámort.~
1404 Delib | messze, elvonulni,~Jobb észretérni hát s kijózanulni.~Jer,
1405 Delib | De fél, ha a helyőrség észrevenné,~Az is mind, egy legényig,
1406 Delib | legényét, megszökött.~Majd észrevették, s a tenger fokáig~Egész
1407 Delib | menj, ne higgy, ne légy oly esztelen,~Lebűvöl és csalárdul eltaszít;~
1408 Delib | édes húgom, szedte-vette.~Etelkének soká "fád" volt ez élet:~
1409 Delib | és madár kireppen.~Balázs Etelkével ritkán jön össze,~S szerelmiből
1410 Hunok | levegőt taposva;~Metszi a híg étert karja, feje, válla,~Mögötte
1411 Irgal | öleli, mint régi, hű barát,~Eteti, ápolja, becézi gondosan...~...
1412 Delib | e lomha csendtől,~Csak ettől ments meg, ó kegyelmes ég,~
1413 Delib | hoz egy fityinget.~Bejárta Európát; vénült, tapasztalt,~Nagyvárosoknak
1414 Delib | szesz s nem oltja szomjadat;~Éva almája, de vackor az íze,~
1415 Delib | otthon végezé pörét;~S húsz éve múlt, hogy a vidék csudálja~
1416 Delib | Ah, ezt irigylem elmult éveimtől,~Hogy ily "de hátha"-kat
1417 Delib | gyermekemlék átvonul kedélyén,~Bár évekig remény, ábránd fedék;~E
1418 Delib | más~A célja végre, mint evés, ivás.~"Hűség, barátság,
1419 Delib | birtokomtól a Tiszánál~Pár évig egy nagynénjinél lakott;~
1420 Delib | tér, később vagy negyven évvel,~Mikor közel már a hideg
1421 Delib | mindegy, kapzsi ésszel,~Az expozíciót, vagy végcsapást,~Majd ág-bogas
1422 Delib | révéhez hoza?...~S amint ezen tűnődik, ím elébe~Föllebben
1423 Delib | Van ki nem adja verebét ezér';~Sok kishitű, kik csak
1424 Delib | kimért munkát nem tűrhetünk;~Ezerszer elmondott tapasztalás,~S
1425 Delib | becsül,~Mi eszményül tünt ezredév elébe, -~Szoborban, képben,
1426 Delib | lázas szenvedélyek~Két ezredéves élő tanuja! -~Mint karddal,
1427 Delib | De a Tiszának megsárgult "ezüstje"~Még duzzadozva köztük háborog,~
1428 Elfr | töltsem?~Hű szerelmesnek fa-kunyhó,~Remetelak, szép ez elvben,~
1429 Delib | Nem bánja, hadd legyen "faché", harag.~Estélyre, vagy
1430 Delib | szedte-vette.~Etelkének soká "fád" volt ez élet:~A délibáb-honból
1431 Delib | Balázst kietlen dermedés fagyasztja,~De enyhítő könnyekre nem
1432 Hunok | őket.~Jött legutolsónak, faja közt legvégül,~S rá maradott
1433 Delib | mint hazánké?~Van érce, fája, búzája, bora;~De közjólétet
1434 Delib | Bolond, ábrándozó, mamlasz fajankó.~Csak férje volna más! -
1435 Delib | folyondár, mely meglelte fáját,~Úgy fonta most körül ez
1436 Delib | a szem elveszíti,~Keblét fájdalmas érzelem feszíti.~"Isten
1437 Delib | korszak az, mit lelkem néha fájlal,~Fölszítva hamvadó emlékeket:~
1438 Hunok | lehessen béke,~Küzdjön a két fajnak minden nemzedéke,~Örökösön
1439 Delib | szenvedélye,~Sem Darwin "fajösztöne" izgatá:~Fejében zajongott
1440 Delib | sírban reátok?~"Dicső magyar fajom, neked ha adna~Ilyen szerencsés
1441 Hunok | törzsekben vált ki faj a fajtól,~S a szerteriadt nép rémült
1442 Delib | százszorozva lát:~Így vesz fajunk s helyén a hont elöntő~Jött-ment
1443 Hunok | irtani, pusztítni,~Máskor vad fajunkat szépen finomítni,~Mosolyos
1444 Irgal | megenyhül.~A másik pokol csúf fajzata,~Ocsmány ördögfiók, rút
1445 Delib | gyümölcse,~Mely elvadulva fajzott, senyvedett,~Kit könny ha
1446 Delib | mélye~S illat-lehellő lombos fák alatt;~Im; egyszer egy menet
1447 Delib | De enyhítő könnyekre nem fakasztja.~Majd önmagára fordul vissza
1448 Delib | és virágágy; a szomszéd falánál~Borostyán fut fel sorban
1449 Delib | harci sorba,~Ah, mily dicső falanxok, sorfalak;~Rovátkosan (mint
1450 Delib | Vágyik benyelni rögtön egy falással~Dramaturgiát s corpus jurisokat,~
1451 Delib | Réfalvy Etelke.~No, úgy-e jó falat, pompás gyerek?~Nem fáj
1452 Elfr | palástol;~S mint galambok halk falombok~Csendes árnyán, rejtezünk
1453 Delib | bátyja szidja - borsót hányva falra -~Kinek kezét, kinek lábát,
1454 Elfr | kíván.~Nagy parancs megy a falukba,~Ezer hajtót összehíván.~
1455 Delib | olykor s Bánk bánt szinte falván,~Ha - mint szeg a zsákból -
1456 Delib | üstje,~S Balázs meglátja falvát: egy marok~Kis putrit; a
1457 Delib | nemzedékeket?~Hát lesz-e a fának nemes gyümölcse,~Mely elvadulva
1458 Delib | biz az, midőn ifjúi teste~Fáradni, fázni még nem lankadott,~
1459 Delib | szétcsapongó vágyak játszi serge~Fáradva, röptiből alábblohad,~Mint
1460 Hunok | lehet a világnak,~Mindenki farag, fúr, kalapál, fut-fárad;~
1461 Delib | lesve kint,~Vagy benn padot faragcsál, szundikál,~S tanár urakra
1462 Delib | férfi őt? Nem én. -~Bálványt faragtam, lelkem ezt imádja,~Ábrándjaimban
1463 Delib | bércét: -~Ó, szép az út, nem fáraszt fölfelé;~Vágy edzi a feszülő
1464 Delib | kikelve,~Néz pruttya nénjével farkasszemet,...~- Kelet s nyugat, mult
1465 Delib | világ gyanújával dacolva,~Fásulva tűrte, bár elátkozák,~S
1466 Delib | Mondják, hogy tűzre rossz fát is rakott;~Mit bánom én;
1467 Tunod | törzs így kiépül? -~Igen, fattyusarj nő tövébül~A fa, félek,
1468 Hunok | enyészet ismét kiteríti fátylát.~De azon éj óta, mint örök
1469 Delib | midőn ifjúi teste~Fáradni, fázni még nem lankadott,~Midőn
1470 Delib | fogá...~De már elég - nem fecsegek felőle,~Mint épikus költők
1471 Delib | te ezt, ifjú barátom, így fecsérled!~Dicső drámákat írni vagy
1472 Delib | megnyílt tehát hazája,~Fátyol fedé őt, mint a multakat.~Örömmel
1473 Delib | Bár évekig remény, ábránd fedék;~E domb, ama tölgy, melynek
1474 Delib | kényszerűségből erényt,~S mosollyal fedve a ránk fent agyart,~Föllelkesülni
1475 Delib | kötni~S elvenni tisztes ősi fegyverét:~Bár ily kalandban nem nagy
1476 Hunok | Folytatta csatában, bajnoki fegyverrel,~Folytatja, ha szükség,
1477 Delib | költője dallja -~Völgy-útain fegyverzett zuhatag,~Mint annyiszor,
1478 Hunok | Metszi a híg étert karja, feje, válla,~Mögötte lobogva
1479 Delib | királyokat neveti, és a~fejedelmek néki csúfságok... de...~
1480 Delib | Róma ült)~Hős nőalak jő, fején cserfonattal,~Haja, mint
1481 Delib | bűvös húrjait rabold el~Fejezhetsz-é ki annyit, mint csak egy
1482 Delib | dicskocsin, s magasra hordott~Fejjel hivé hogy hír, kéj, pálma,
1483 Elfr | napfény megragyogja,~De nem fejlik, ki nem bomlik~Athelwold
1484 Delib | bora;~De közjólétet munka fejt csupán ki,~Korunk a nemzetgazdaság
1485 Delib | megoldzott,~Szedjük guzsalyra s fejtsük a fonált.~Balázs szívébe
1486 Delib | újabb létre éled,~Szeszt fejtve ki, mikor már összefüll:~
1487 Delib | Fölháborítja szívünket, fejünket,~De a konyhára nem hoz egy
1488 Delib | szigetország.~Volt kapkodás ott, fejveszett ijedtség,~Egyik vezér bújt
1489 Delib | tervvel teli;~Indúlatát kemény féken szorítja,~Magát mintegy
1490 Delib | se érez mást, csupán~E fékevesztett őrült szenvedélyt, -~Egy
1491 Delib | onnan ég felé soha,~De a fekhely különben jó, puha.~Ne csüggj
1492 Delib | veszekszik; a tót hasra fekszik;~Cigánylegény civódik kényeként;~
1493 Delib | nehéz.~Mert hátha amint fektéből kimozdul~A sok kavart elem,
1494 Delib | mennykőcsapás aláver,~Tehetetlen feküdt a nagy kadáver.~Balázs se
1495 Delib | Fetreng soká, fél-ébren, fél-aludva,~Érzése lét s nemlét közt
1496 Delib | Balázsom.~Fetreng soká, fél-ébren, fél-aludva,~Érzése lét
1497 Delib | áruló ily csendlakot?~Ő fél-romot képzelt, melyen becsordul~
1498 Tunod | bármi nesz,~A holnap is már fél-sötétség,~Lépnénk, de visszatart
1499 Hunok | előtted csupa ködben vész el~Félbehagyod munkád lehanyatló kézzel;~
1500 Irgal | Salamon, a bölcs, Markalf, a félbolond,~A gyáva Absolon, a vakmerő
1501 Elfr | ejtsd ki~S tettesd magad félbolonddá:~Erre sem jő többet Edgár,~
1502 Irgal | jövő s félig kihalva bár,~Felcsillan még nekik egy-egy reménysugár;~
1503 Delib | vágyat egykor, most meg bút feled,~S marad szívében száraz
1504 Elfr | Szíve lett úr, és Athelwold~Feledé, mi ügyben járt ott;~Telt
1505 Delib | célra küzd, az eszközt nem feledné.~De míg bejárja Britthon
1506 Delib | És kezdi észrevétlenül feledni~Eszményhonát, mely fényes,
1507 Elfr | elfeledtem, azt is,~Mi lesz e feledség díjja!~"Megvan; késő lenne
1508 Delib | régi nóta:~Takarja, jobb, feledségnek pora...~Denique a férj hirtelen
1509 Delib | Balázs vigadni kezd, mindent feledten,~Iszik, nem bánja, bármi
|