1866-bizal | bizar-eget- | egete-feled | felej-hajol | hajos-jarmo | jarna-konny | konyo-marth | martj-nyere | nyeri-refor | regej-szinr | szint-udvar | udve-zurbe
Part
3515 Delib | rágalom, botrány sarába mártják~Ily árva lánynak ó ki fogja
3516 Delib | Akit Rubens vörös festékbe mártott,~S azóta annyi rossz kontár
3517 Delib | lámpa, és alant vízképi mása,~Rezegve függő tüzes szalagok,~
3518 Delib | kit épp ő nem becsül.~Meg másba kezd: a nép számára tervez~
3519 Elfr | enyhet,~Mért is tartanának másért~Jött és sugta: aki meghalt~
3520 Delib | szokásból.~Nagyapja, apja, másfél század óta~Mind nagy kuruc
3521 Hunok | elenyészvén a tömeges árban,~Máshol gubalyonként átölelik egymást,~
3522 Delib | ha sorsuk mást határoz.~S másként találkozék e méla pár,~Csendes
3523 Delib | dicsben meg ne bizzál,~Máskép üt ez ki, mint eszedbe jut.~
3524 Elfr | ifjúnak szép leányért~Menni másnak jegyváltásra, -~- Pénzt,
3525 Delib | széltől fodrozva csillan,~Másolva lenn a bárány-felleget;~
3526 Delib | nem vágy, mert az drága maszlag,~S gúnyolja is, de szíve
3527 Delib | S egy tervbe most, Csák Mátéba belékezd:~Hősnek rajzolja
3528 Delib | önkormányzatunk?~Ó, hol van egy Mátyás király, hadd ütne~Vaskarja
3529 Delib(3)| égetik úgynevezett "éji mécsesüket", hogy nevet szerezzenek. ~
3530 Delib | Az élet álom - csakhogy meddig az?~Rossz öntudatra ébred-é
3531 Delib | A pesti kis cipő a híg mederrel~Cuppanva, csókot váltva,
3532 Delib | körültünk zúgva, küzdve~Váj medret más nép, csak mi poshadunk:~
3533 Delib | bulldog-, kos-, majom-orr,~És medve-talpak, és más ily csodák;~Vagy,
3534 Delib | Bágyadni kezd, nem fog, meg-megbicsaklik;~De ő nem nézi, mennyit
3535 Delib | kézzel őt,~S szemébe nézve, meg-megbillegette:~De szép vagy, édes húgom,
3536 Delib | szerteszéledt,~Mit ő eszményileg megalkotott;~Kedélye ily keretbe még
3537 Delib | tőle függne, hogy futtán megálljon,~S egye, mint más, a napi
3538 Delib | Byron~Hányszor megállunk a Heraklesz-úton:~Küzdésre
3539 Delib | szélbe züllt;~A környezet megállva hódolattal,~A zűr, zsivaj
3540 Elfr | de biztos nőm szerelme,~Megbocsát ily kis csalást ez",~Gondolá
3541 Elfr | vallomást tesz:~"Szép szerelmem, megbocsátsz-e!~Nagy a bűn, mit elkövettem,~
3542 Delib | Népbankot állít, azzal megbukik;~Beszél, vitatkozik, s a
3543 Delib | Ügyét eladta Zách, s ő megbukott;~De a morál a mű végén kilép,~
3544 Delib | hogy a zsidót is rászedi,~Megcsal, ha bír, s aztán szid, hogy
3545 Delib | szív szidva vádolt,~Hogy megcsalád, hűtlen vagy, kéjleány. -~
3546 Delib | kövecskét a patak,~Idő s út megcsiszolták; büszke pálya~Nem csalja,
3547 Delib | hantját,~Ilyenkor sírkövére megcsókolá;~Mint gyermek, otthon, megszoká
3548 Delib | kezébe,~Költőt, kiben a bú megédesül,~Vagy a művészet csarnokába
3549 Delib | megszoká,~Friss légkörén megedzött teste, lelke,~- Így lett
3550 Delib | hazán, se népen,~Majd csak megélnek, úgy ahogy, azok;~Ne hidd
3551 Tunod | csendbe némult,~A nemzet s a megélt dicső múlt~Volt a jövőre:
3552 Delib | Hogy önura lőn a magyar megén',~S csak rajta áll, hogy
3553 Elfr | szép,~Vagy, mivel kegyelt, megenged."~Ily reményt táplál magában,~
3554 Irgal | rátekint, felejti önbaját,~S megenyhül.~A másik pokol csúf fajzata,~
3555 Elfr | fárad,~Ennyi önfeláldozásért~Megérdemelne egy várat.~"Meg, egy várat
3556 Delib | fölkacag a többi mind.~S megered a kedv, bajából csúfot űznek:~"
3557 Delib | Csapongó lelke vágyait megérté,~S egy-egy sohajt is érte
3558 Tunod | Egy nemzet hallgatott.~S megértett és figyelt reátok,~Veletek
3559 Delib | ellesett szókból szépen megérti,~Minő rémekkel népes éjjele,~
3560 Elfr | másra.~Furcsán esett, de megesett~Hajdanában ez az eset,~Hajdanában,
3561 Delib | együtt, volt egy kis petek,~Megettek gyertyát, lőport, szöszt,
3562 Hunok | a kezében,~Csatarendjök megfér egy-egy kicsi gépben,~Nem
3563 Delib | sok pót-adó nyakán van,~De megfizet, ha nem kerülheti;~Izgágaság
3564 Delib | földin~Az eszme terjed, íge megfogan,~Szabadság napja süt minden
3565 Delib | tenghet,~Őt szűk családi kör megfojtaná;~S tán álma is ellenkezőt
3566 Delib | csutora";~Sok koca-pipás majd megfúl, úgy tanulja,~Ha füstöt
3567 Delib | lőn túl magába-bízó?~Vagy megfulasztá zsírja, a "tömeg"? -~S míg
3568 Delib | pelyhes ágyba dugván,~Majd megfulasztja a dunyhák között:~"Galambom!
3569 Delib | is,~Ki bánja a hont, bár meggebed is!~És lát - de sokkal többet
3570 Delib | Úgy érzi, hogy szentségét meggyalázta.~Hogy istenére dobta vad
3571 Hunok | Szivós türelemmel vasat is meggyúrja,~Célja felé útját mindig
3572 Delib | vár;~Növendéklányka, kissé meghajolva~A gyors növéstől, ám karcsú,
3573 Delib | szülemlik, mint egy élet-cél,~S meghal, mint egy múló emlékezet;~
3574 Tunod | tisztelék Olymp varázsát~És meghallgattatott.~Oh ti dicsők, kik telve
3575 Delib | esdekelhetsz!~Nem bánom, meghalok, csakhogy te elvessz!"~De
3576 Delib | haj és illúziók nélkül;~meghalunk fog, haj és illúziók nélkül.~
3577 Delib | lett.~S Réfalvy önmagával meghasonla,~Veszítve boldogságot és
3578 Delib | Ott honfi honfival már meghasonlik,~Az agg hős búsan Caprerába
3579 Delib | contraria";~Kár volna gyáván meghátrálnia.~"Nem, nem szabad - kiált -
3580 Delib | Pesten?~"Nem én, barátom; én megházasodtam,~S falun lakom. Csodálod
3581 Hunok | önmagának sírt ás;~Harc, hol a megholtnak sem volt menedéke,~Harc,
3582 Delib | mult,~Hanem ma már nagyon meghúsosult.~Ama tündérre gondolj, kit
3583 Elfr | Szívem ellenállni nem bírt.~Megigézett ajkad, arcod,~Szemöldöd
3584 Hunok | Akkor riadó kürt harsog megin ott fön,~S védő seregével
3585 Delib | fölizgatottan távozik haza.~Kissé megingadoz merész bizalma~E kétkedőnek
3586 Delib | nem csillapítná.~Hisz jó meginni olykor a borókát,~Vigadni
3587 Hunok | csatarendtül~Erőlködik a lég, meginog, megzendül,~Mint jégrianásnak
3588 Delib | hatot; megkezdi tűzzel,~Megír belőle egy fél felvonást,~
3589 Hunok | E küzdelem átka van róla megírva:~Változik alakban, de nem
3590 Delib | tértem,~Az életet jobban megismerém:~Dolgozni kell, nem égből
3591 Delib | kimászik~A kertbe, s a tanyát megismeri;~De a fonál emlékiből hibázik;~
3592 Delib | Jellemvonást, szójárást megjegyez,~S örül, ha láthat egy-egy
3593 Keson | kit vágyam üldözött;~Most megjelensz, szívemmel játszva játszol,~
3594 Hunok | védő seregével Csaba vezér megjön,~Szállva alá a menny ívezetes
3595 Delib | testnek ős jogát.~Balázsnak is megjött e büntetése,~Elméje zsibbad,
3596 Delib | buzgalommal.~Drámát ír vagy hatot; megkezdi tűzzel,~Megír belőle egy
3597 Delib | beamter, gazda, csíszár,~Meglakjuk otthon a sáros falut,~És
3598 Elfr | Hej! Athelwold keservesen~Meglakol még e furfangért!~"Ej, de
3599 Delib | elboríta,~Az ellenállás félve meglapul;~Egy puszta jelszó országot
3600 Delib | rézvörös nagy üstje,~S Balázs meglátja falvát: egy marok~Kis putrit;
3601 Delib | Pesten tanul? Szép, hogy meglátogat."~S többet nem is kérdez,
3602 Delib | vitatja,~Míg végre a színészt meglátogatja.~Bizalmuk így szorosabbá
3603 Elfr | mivel kegyellek,~Nemsoká meglátogatlak."~Hej! Athelwold most akadt
3604 Delib | s két éjt átvirrasztva,~Meglátta Isztriának kék egét;~De
3605 Hunok | S ha ennivalót lát, azt meglepi törzse,~Fészket üt a földben,
3606 Delib | ébredő~Természet: új előtte s meglepő.~Még egy darabka hó itt-ott
3607 Delib | Vitam-sangvinem" hajdani,~De meglepőbb, oly condra, piszkos éhes,~
3608 Delib | az friss, de egy agyag."~Meglepte a színészt e vad beszéddel:~"
3609 Delib | Egy jó szúrásra szörnyen meglohadt,~Belecsapott Solferino,
3610 Delib | itassa~Az a cudar nép, ő megmenekült,~Küszöbjöket többé nem lépi
3611 Delib | bitó közt e határon~Neje megmenté, csakhogy drága áron.~Szép
3612 Hunok | hatalommal,~A magyar is eljött megmenteni őket.~Jött legutolsónak,
3613 Delib | Csaba-mondánk oly szép, megnyerő,~S a politikák legmagyarbika:~
3614 Delib | hajlik,~Egy-egy ideg mellében megnyilallik.~De vére lüktethet, és melle
3615 Delib | száműzöttek.~Balázsnak is megnyílt tehát hazája,~Fátyol fedé
3616 Delib | cserbehagyja ifjusága is;~Korán ha megnyitá tavasz-virágát,~Könnyen
3617 Delib | gyermekemlék tán mosolyra kelt;~De megnyugszunk benne: szép volt s letelt.~
3618 Delib | kérdi, mily jövőt hoz a megoldás,~Nem lesz-e többé pör, baj,
3619 Delib | De a dologra hát! Mesénk megoldzott,~Szedjük guzsalyra s fejtsük
3620 Delib | bölcsen gondolá: így jól megosztván.~Kinek-kinek saját hatáskörét,~
3621 Delib | egy árokba a kocsit.~A sár megóvj a testök lágy kebellel,~
3622 Hunok | lesz-e segítőd? Lesz-e, ki megóvjon,~Hogy ez a föltúrt föld
3623 Hunok | valahogy ily mesebeszédet.~Mi megóvott eddig, nem bűv-csuda volt
3624 Delib | felfogá,~Jókedve megtért, arca megpiroslott,~És a falut szeretni megszoká,~
3625 Elfr | királyvár,~Esti napfény megragyogja,~De nem fejlik, ki nem bomlik~
3626 Hunok | Hang akadoz torkán, idege megrándul,~S vergődve vonaglik - míg
3627 Hunok | Önbizalom csügged, hit, erély megrendül,~Az egész nemzetre zsibbadt,
3628 Tunod | szétriadt nyáj tépelődünk,~Megrezzent bármi nesz,~A holnap is
3629 Delib | hírben bizik,~Míg vermeit megrontja a zsizsik.~Egy percre majd
3630 Delib | áporog, -~De a Tiszának megsárgult "ezüstje"~Még duzzadozva
3631 Delib | szárazon.~Ábrándozó bár, mégsem oly bolond volt,~Hogy vízbe
3632 Delib | lelkesül,~Nem teng sokáig, mert megsemmisül.~S ki tud hevülni, és ki
3633 Delib | megugranod nehéz.~Mi lelt? Megsütnek-é, vagy nyársra tűznek?~Nagy
3634 Delib | alá a büszke szellem,~Ha megszegé a testnek ős jogát.~Balázsnak
3635 Delib | S addig követte, míg őt megszerette.~Ne hidd, hogy a szerelem
3636 Delib | otthagyva tíz legényét, megszökött.~Majd észrevették, s a tenger
3637 Delib | lecke a legjobb vigasztaló;~Megszokja egyszerű körét szeretni~
3638 Delib | iszapba,~Mely tán kotús, de megszokjuk szagát,~Sőt benne végre
3639 Delib | nekem;~Rég vártam, ó sokáig megtagadta;~De itt az óra, most kiönthetem~
3640 Delib | Olvas, tanul, hogy nyitját megtalálja,~S minél mélyebbre néz,
3641 Delib | S pörölni is szépecskén megtanítja.~S míg megtanul egy háztartást
3642 Delib | szépecskén megtanítja.~S míg megtanul egy háztartást vezetni,~
3643 Delib | tervet tervre sző.~Majd megtanulja, olvasván Lessinget,~Hogy
3644 Elfr | tűzbe, vízbe,~Talán kész megtenni érted;~De hogy a világ elébe~
3645 Delib | lassan tanul~Az ember, míg megtér s kijózanul.~S tűnődve szól: "
3646 Delib | titkát felfogá,~Jókedve megtért, arca megpiroslott,~És a
3647 Delib | Szoborban, képben, mind megtestesül:~Ő mindenütt csak ábrándján
3648 Delib | találhat~Más állatot, mivel megtöltse szent~Gyomrát: legyen, ha
3649 Delib | rá is nézni szemmel,~Hogy megtömik dolmányát tagjai,~Mily domború
3650 Delib | bosszút forral titokban,~Megtörni ezt az önhitt kétkedőt;~
3651 Irgal | kietlen, bús, setét,~Hol megtört vezeklő várja ítéletét,~
3652 Delib | természet ellen,~Pedig, haj, megtorolja ez magát:~Szárnyszegve hull
3653 Elfr | áldás,~S a nászt csakhamar megülik:~"Te az enyém, én a tied,~
3654 Delib | sem jogot nem ismere:~Ő is megülte a munkácsi várat,~Fölötte
3655 Delib | mentora,~Minden vad ideát megünnepel;~Előtte mindaz lángész sugara,~
3656 Delib | tűznek,~Ha nem lett voln' megugranod nehéz.~Mi lelt? Megsütnek-é,
3657 Tunod | viszály, mely ím megujult~S megujul szüntelen.~Nem áll magasztos
3658 Tunod | Fáj a viszály, mely ím megujult~S megujul szüntelen.~Nem
3659 Delib | hanem hasít, repeszt:~Balázs megúnja végre a vidéket,~Hol ennyi
3660 Delib | küszködik,~Míg végre a szobát megúnva bent,~Szellőzni a Múzeum-kertbe
3661 Delib | Túlnépesűlés nagy kérdésein;~Megúszható-e ez, vagy elbukunk a~Társadalmi
3662 Delib | nyomra lel;~Míg végre egy megváltó ebvonítás~Jelzé, hogy a
3663 Delib | tekinte~Bizton közel várt megváltóira,~Mindenkit egy vágy, egy
3664 Elfr | lesz e feledség díjja!~"Megvan; késő lenne bánni,~S most
3665 Delib | S hatalmam is lesz, hogy megvédjem őt.~Szerzek magamnak állást,
3666 Delib | közlétbe vesznem,~Ha e leányt megvédni szándokom;~Dicső nevet,
3667 Delib | hitvány üzér,~Az államférfit megvehetni pénzzel,~S még ára is szabott,
3668 Delib | az elnyomók fejére ült,~Megvert, ha verhetett, egy-egy fináncot,~
3669 Delib | egy ily gyermeket~Gúny, megvetés, lenézés büntetend-e?~Hullatnak
3670 Delib | hirdeti;~De, bár gyalázzák, s megvetik titokba',~Tűrik maguk közt,
3671 Delib | saját vérünk takarja,~Ugy megvigadt, hogy könnyével se bírt~"
3672 Delib | elveszítheti Etelkét,~Egy gondolat megvígasztalja lelkét.~Mint a mesében -
3673 Delib | harcra nyílt előtte tér~Megvívni a "zsarnok kormányi kénnyel",~
3674 Delib | zsibbad, lankad érverése.~A megzavart vér mind fejére tódul,~Szemén
3675 Hunok | Erőlködik a lég, meginog, megzendül,~Mint jégrianásnak csengő
3676 Delib | ezt nem nézi nyugton,~Ily mélabúra nem jut itt idő;~Sürög,
3677 Delib | szem gáttalan, szabad,~A mélaságnak e harmóniája,~Mely úgy kicsalj'
3678 Delib | hangszerével csaknem összenőve~Méláz el a cigány a bús dalon,~
3679 Delib | Egész elsápadtál!" - Csak a meleg;~Se baj; beszélj, mikor
3680 Delib | görnyedve hajlik,~Egy-egy ideg mellében megnyilallik.~De vére lüktethet,
3681 Elfr | félszemre sandíts,~Hátad, melled tömd ki púppá,~Állva görbedj,
3682 Delib | fogni rókát,~S próbálta, a mellégés mily iszony;~Vigyázzon ám,
3683 Delib | tisztul,~Kezd szűnni fejfájás, mellégetés:~Ó, lelke ekkor mily önvádra
3684 Elfr(1) | Edgár, kiről itt szó van, melléknevén, "Békés" (the Peaceful),
3685 Delib | haladna,~Nem nézne sok "melléktekintetet",~Nem félne rémtől, s egyszer
3686 Delib | a lidérc hogyan kísérti,~Mellére cirmos kandúr térdel-e?...~
3687 Delib | Csoportosulva nemzetek szerént:~Mellét düleszti a magyar s vetekszik,~
3688 Hunok | átölelik egymást,~Karukon, mellökön, derekuknál fogvást,~S a
3689 Tunod | Nem volna-é szent hivatása~Mellt szegni ellenök:~"Megállj,
3690 Delib | dolmányát tagjai,~Mily domború mellű, arasznyi vállú,~Boglyas,
3691 Hunok | tették az isteni kardot,~Mellyel egész földrészt remegésben
3692 Delib | joggal szedi teli,~S az éjet Melpoménnek szenteli.~S bár érzi, hogy
3693 Delib | rántja...~Ó, büntetésemet méltán vevém,~Nem sorsom üldöz,
3694 Delib | lop finoman. -~Irígylésre méltó cudar kamassza!~Míg a kelő
3695 Delib | jer velem!"~És újra nyájas méltósággal int;~Ő kelne már, de hátul
3696 Delib | sugárral,~Mely szökve néhol a mély árnyba fut,~Nincs semmi
3697 Delib | léptünk ingatag;~Szemünk a mélybe lát és visszahökken,~Az
3698 Delib | Heverve ül, zöld erdő tompa mélye~S illat-lehellő lombos fák
3699 Delib | elbukunk a~Társadalmi özönvíz mélyein.~Olvas, tanul, hogy nyitját
3700 Delib | De vonja őt a tömjén, melyet élvez,~S nem is nagyon keres
3701 Irgal | reménysugár;~Egy szalmaszál, melyhez kössék az életet...~Ilyen
3702 Delib | vers-nyaláb.~ ~Második ének~... Men write, speak, preach, and
3703 Hunok | hol a megholtnak sem volt menedéke,~Harc, mit a síron túl sem
3704 Delib | Nem volna-é jobb, hogyha menedékül~Agyába egy golyót röpítene?~
3705 Delib | kényeként;~Oláh szeretne menekülni bajtól,~Megbánja, hogy beállt,
3706 Hunok | Félre hegyek mélyén bújva menekvék el,~De szorongó harcát,
3707 Delib | elátkozák,~S így, mert csudás menekvését nem érték,~A "vesszen el"-
3708 Delib | átkozták az ördögöt,~S futó, menekvő, rémült udvaroncok,~Kik
3709 Hunok | gepidák, herúlok,~Mint riadó ménes egymásra tolultak,~Míg újra
3710 Delib | fák alatt;~Im; egyszer egy menet vonul feléje,~Bizarr, de
3711 Hunok | vezér megjön,~Szállva alá a menny ívezetes hidján,~Amaz örök
3712 Delib | negotiis procul!"~"Ha volna mennydörgő szóm, hogy kiáltsam:~Hazám,
3713 Delib | sem maradt,~S mint akit a mennykőcsapás aláver,~Tehetetlen feküdt
3714 Delib | féljük a halált,~S csinálunk mennyországot, ideált.~"Hiú az ember,
3715 Delib | leszen szabadság, örökig menő...~- Hahó Balázs, van itt
3716 Delib | olyan vitéz;~Bizony magad se mentél volna tűznek,~Ha nem lett
3717 Delib | lassúbb kényelemmel,~Tiszánk mentének ős alakjai,~Minőt az ember
3718 Delib | hólyag, úgy elfakadt,~Nem mentheté meg se szurony, se tinta,~
3719 Delib | szárcsa-tó, amott a Tisza menti~Fűzes - mind jó barátjaként
3720 Delib | henyéltek,~S hivék, hogy így mentik meg a hazát.~Balázs nagy
3721 Hunok | is nagy nemzeti szellem,~Mentő hatalommal, nem földi erővel,~
3722 Delib | mer,~S hol sors-jelölte mentőjére vár,~Míg ez betörve bátor
3723 Delib | fel;~Ifjú tehetségek hő mentora,~Minden vad ideát megünnepel;~
3724 Delib | lomha csendtől,~Csak ettől ments meg, ó kegyelmes ég,~Csak
3725 Delib | túl,~Hol tarka ábrándoktól mentve lesz;~Mert félti most őt
3726 Elfr | sóhajtoz,~Hej ez asszony, szép menyasszony~Még fejére mennyi bajt hoz!~
3727 Elfr | messze-innen,~Hova ezt az új menyecskét~Még ma el lehetne vinnem.~
3728 Delib | A szép jövőben bízni nem mere,~Küzdött, kitartott végig
3729 Delib | vesz el?~Szirtomladék közt, meredély fokán, a~Test átsikamlik,
3730 Delib | szörnyen kapott;~Hogy: "méreg a nő, ámbár íze édes",~Hogy: "
3731 Delib | előtte szentség,~Bírálja, méregesse e profán,~Ez a közömbös
3732 Delib | én érintni vágyban~Alig merék, talán most arra vár,~Míg
3733 Delib | mindenütt csak ábrándján merenge,~Előtte szebb, tökélyesebb
3734 Delib | Balázs is a födélzeten merengett,~Képzelme fölkerest' a messze
3735 Delib | otthon őrá munka vár.~Miért merengne itt e letarolt~Itálián,
3736 Delib | s pöngetém dalom?~Miért merengtem egy mesén örömmel:~Nem-é:
3737 Delib | képzelet,~Bizalma nő, reményei merészek,~Szomjazza a hírt s már
3738 Delib | Garibaldihoz átszökni majd merészen.~Csak egy van, ami szívét
3739 Delib | Mézzel bizony nem egyszer mérget is falt,~Puhult erőben,
3740 Delib | átütötte~Új dicsrevágyás mérgezett nyila;~Sovárgja a babért,
3741 Delib | E szép reményből új erőt merít;~S keblét a honfi-érzés
3742 Delib | S Etelka is, Petőfiből merítve~Az útirajzot (Baedecker
3743 Delib | Dicső nevet, hírt kell mérlegbe vetnem,~Midőn világ előtt
3744 Delib | tarka, kényes,~Minőt álom se merne jóslani;~Nem oly föllelkesülő,
3745 Hunok | addig az ő fékén~Moccanni se merve összelapult békén,~Hun,
3746 Delib | megvígasztalja lelkét.~Mint a mesében - véli jóhiszemmel, -~Elátkozott
3747 Hunok | El ne higyj valahogy ily mesebeszédet.~Mi megóvott eddig, nem
3748 Delib | dalom?~Miért merengtem egy mesén örömmel:~Nem-é: mert azzal
3749 Delib | érzem én.~De a dologra hát! Mesénk megoldzott,~Szedjük guzsalyra
3750 Delib | visszahúzza,~S hódol Palermo, Messin, Syracusa.~Most át Calabriába,
3751 Elfr | királytól,~Félre-tájon, messze-innen,~Hova ezt az új menyecskét~
3752 Elfr | Ősi képek, minden ásít~Messziről már a szerelmes~Pár elébe
3753 Hunok | léptekkel levegőt taposva;~Metszi a híg étert karja, feje,
3754 Delib | szívén erőt:~Álarcot ölt, más mezbe burkolózik,~S hősünk szivébe,
3755 Delib | Hol tél sem ölti föl hideg mezét;~Hol vigaszul, nehéz rabság
3756 Delib | Tocsognak a sekélyvizű mezőben.~A lányka lelkén vágyak
3757 Delib | A Visztulának széltermő mezőin,~Át tengeren, pusztán és
3758 Delib | életnélküli tája,~Kopár mezők, egy-egy ledőlt tanya,~Csatangoló
3759 Delib | fölvidúl,~Vidám dal ébred a mezőn, berekben,~Virág kinyílik
3760 Delib | szép "unter den Linden";~Mézzel bizony nem egyszer mérget
3761 Delib | Ifjú, mi nyomja a szívét? mi-baj?~Csak minket, aggot, illet
3762 Delib | szubjektív boldogság,~Eléri azt, miben üdvöt lel ő:~Ez hírt, amaz
3763 Delib | egy ifjonti érzelemmel,~Miből ma nincs, csak egy kis fájdalom:~
3764 Hunok | nyugodalmadban tán észre se vetted,~Micsoda ellenség leskődik mögötted.~
3765 Delib | what they call, their "midnight-taper"~To have - a name.3~
3766 Hunok | kakasülőre:~"Haldoklik a magyar, miénk lesz a bőre."~De nem úgy,
3767 Delib | bicskát s más efféle cikket?~- Miféle játék az a híres cricket?~
3768 Delib(2)| kiállott úton ujra.~(Babits Mihály ford. Pokol. 1. ének 25-
3769 Irgal | bolond csak azt tudja: hol mije fáj;~S Lázár, a nyomorék,
3770 Delib | a Lombardo s Piemont,~S mikorra a pitymallat földerengett,~
3771 Delib | remélte,~Szép május elsején Milánt elérte.~Tavasz-napon, itt
3772 Delib | ilyféle eszméken borongva,~És Mill-Stuart s Proudhon forog kezin;~
3773 Delib | szomszédosan;~Dús tárlatoknak millió csodája,~S nyomor, piszok,
3774 Delib | dőre álmit,~Ő nem csudákba, min-karunkba' bíz',~És szidja a poézist,
3775 Delib | ránk told~Kegyed, hanemha min-szívünk kíván;~S nem is kísér csömör,
3776 Delib | készletében~- Hisz hőst minálunk lelni nem nehéz,~Ki lőport
3777 Delib | Mely, mint bomolt malom, mindegyre fordul -~De majd a tárgyba
3778 Delib | szava.~Mert Zsófi néni, ő mindenben ott van,~Künn és belül,
3779 Delib | sáros falut,~És elfelejtünk mindenféle mámort,~Eszményvilágot,
3780 Irgal | Hol Damoklesz-kard függ mindenik fej fölött,~S mint puszta
3781 Delib | ott van,~Künn és belül, mindenkinek nyomán;~Pöröl, hogy férje
3782 Delib | közel várt megváltóira,~Mindenkit egy vágy, egy érzés hevíte,~
3783 Delib | lapoz kezem,~Felejtem a mindennapos zsibajt,~És lelkem egy eszmény-világba
3784 Delib | jelből kettő: szív s horog,~Mindez mint ködkép hömpölyög, forog.~
3785 Delib | Újhely és a Vérmező;~Ő mindezekből tervet tervre sző.~Majd
3786 Delib | zörög, kútostor nyikorog;~És mindezekhez a hű-hó sava:~A néni perlő
3787 Delib | nép, oly hős a zsivány,~Ő mindezekről eszményképet alkat~S elinduláskor
3788 Delib | hogy nyitját megtalálja,~S minél mélyebbre néz, csak nő homálya.~
3789 Delib | Csak úgy beszél magáról: "Mink parasztok" -~(Pedig nyomán
3790 Delib | nyomja a szívét? mi-baj?~Csak minket, aggot, illet a sohaj."~"
3791 Delib | szószék-alakú díszfogattal~(Minővel ünnepet ős Róma ült)~Hős
3792 Delib | nekem, ez lesz Záchomra minta,~Ő adjon egy alakhoz ideált! -~
3793 Delib | midőn Zách jellemén tűnődik,~Mintának, ím, egy áruló vetődik.~
3794 Delib | fessük hőseinket,~Élet legyen mintánk, ne képzelet.~No rajta hát!
3795 Delib | DÉLIBÁBOK HŐSE~Első ének~L'animo mio...~Si volse indietro a rimirar
3796 Elfr | fogtál,~Tudod, hogy nőd mire kérted? -~Mondd, hogy menjen
3797 Irgal | hiven beírva van,~Jó, rossz, miről egykor be kell számolnia,~
3798 Irgal | Egy szót írnak be most: misericordia.~1892~ ~ ~
3799 Delib | Beszédes ajkú, kedves, csacska missek.~S borát csak úgy színleg
3800 Delib | pót-szerelmet lelt itt-ott: olyat,~Mitől ráncot ver a szem síma vége~
3801 Delib | bizony. -~Igyék, ki jól hozzá mívelte torkát,~S van kedve s gyomra
3802 Hunok | ívezetes hidján,~Amaz örök mívű, fényes Hadak-útján,~Védve
3803 Hunok | nép, mely addig az ő fékén~Moccanni se merve összelapult békén,~
3804 Delib | Egyik vezér bújt a másik mögött,~Volt várba várból futkosó
3805 Hunok | Micsoda ellenség leskődik mögötted.~Hogy verne le tollal, tiporna
3806 Delib | nap küzd az éji árnnyal:~Mögöttük, ím, elrejtve s nesztelen~
3807 Delib | Népkört csinál, de abból mokra kör lesz,~(Nem kell az ige,
3808 Delib | habot habra kerget,~Dühét mólók övén tombolva széjjel,~Az
3809 Delib | jobban~Érdekli őt, s Tacitus, Mommsen, Gibbon~Forog kezén, s Machiavelli,
3810 Elfr(1) | század végén uralkodott. A monda alapja Dickens A child's
3811 Delib | nyer új erőt...~- - Így mondaná talán el sok regény,~De
3812 Delib | karját a honért: "Eh~- Azt mondanák - meg van fizetve érte."~
3813 Delib | így tovább... Hiszen mért mondjam el~Mit még Balázs elgondol
3814 Delib | Holnap mind elcsapom.~Nem mondtam-é: ma lesz a névnapom."~S
3815 Elfr | magában,~Vagy csak jobban mondva, tenget.~És az estét vígan
3816 Delib | nemtő szavalva fölmerül,~Mondván: "Az áruló mind így lakol." -~
3817 Tunod | lármás zsivajja~Tompult morajba vész.~Mily felfuvott, önhitt
3818 Delib | lekúszó csillagok,~A holt morajt átbőgő ordítása~Egy vontatónak,
3819 Delib | Zách, s ő megbukott;~De a morál a mű végén kilép,~S Zách
3820 Delib | szörnyen büszke lettél",~Morog Dezső úgy pipaszár megett;~"
3821 Delib | hajóra les.~"Gyöngyház" morogja, s színleg fölvidámul.~"
3822 Delib | remekében~Egy arc, egy ideál mosolyg felé,~Azt látta, vagy -
3823 Delib | üdv, dicsőség, harci érdem~Mosolyga rám s más ily csalóka rém:~
3824 Delib | nemes szándékba' hisz;~Mosolygja a rajongók dőre álmit,~Ő
3825 Delib | szóval tovább ereszti,~Amaz mosolyogja a nagy terveket,~S ha pár
3826 Delib | S az amazon Balázs felé mosolyogva~Hivólag int, közelb, közelb
3827 Hunok | fajunkat szépen finomítni,~Mosolyos jósággal, békés olajággal,~
3828 Delib | tudám:~- A gyermekemlék tán mosolyra kelt;~De megnyugszunk benne:
3829 Irgal | Hozván az egekből derűt, mosolyt, reményt,~Ragyogó csillagból
3830 Delib | képét új érzelem halványra mossa.~ ~Harmadik ének~És a nép
3831 Delib | szerszámból voln' egy szobor;~Motóla-kéz, lőcs-láb, cséplő-karok,~
3832 Delib | homloka égő pokol;~Vizen motoz körül - de olthatatlan~Az
3833 Delib | Boldog jogász-kor, tarka szép mozáik!~Mily kvodlibet, míg e pár
3834 Delib | mint bármilyen Hayden, Mozart.~Ó érzi, mint el tudna andalodni~
3835 Hunok | Őt hozza magával a siető mozdony,~Ott van előörse minden
3836 Hunok | kürtőkből kigomolygó füstben,~Mozdonyok öblében, katlanokon, üstben,~
3837 Hunok | parancsát adja~Tömegekben mozdul a levegő hadja,~Öntehetetlenül,
3838 Delib | élvezi;~Belévegyül az élénk mozgalomba,~Hisz a hazát dicsővé ez
3839 Delib | kishitű, kik csak lépést mozognak,~S nézik, ha nincs-e útjokon
3840 Delib | megbukott;~De a morál a mű végén kilép,~S Zách sorsa
3841 Delib | kezd nyelni sorra;~Nyelné Mukink is, ám torkára forra.~Jön
3842 Delib | átka. És Balázs el-elmerűle~Mulandóság ködén; majd átcikáz~Szivén
3843 Delib | fennen hordta orrát~S daccal mulasztá el a német-órát.~Valóban
3844 Elfr | nap, két nap,~Hetek óta mulat már ott;~Csinos ifjú szép
3845 Delib | Balázsnak oly visszás most e mulatság,~S emléke össze-vissza eltünődik:~
3846 Delib | józan elvvel,~Nemesb irányú mulatságokat,~Nem tudja még hogyan -
3847 Delib | bácskai legény jött a vidékre,~Mulattak együtt, volt egy kis petek,~
3848 Irgal | sorsuk közös nyomor;~Igy mulik perc, nap, év, száz év,
3849 Delib | élet-cél,~S meghal, mint egy múló emlékezet;~Szülője ábránd
3850 Delib | pásztornép méla nyája,~Nagy multak elsötétült alkonya,~Letűnt
3851 Delib | Fátyol fedé őt, mint a multakat.~Örömmel tért haza. Higgadt
3852 Hunok | fogy erőben,~Nincs kezdete multban, sem vége jövőben;~Eredete
3853 Delib | bohó Balázs.~Ó, jól esett a multból visszazsongó~Emléken egyszer
3854 Delib | hoz~Emléket, érzést, s a multért sovár~Szivet rokonszenv
3855 Delib | érdekes előtte Róma már:~Csak multja van; volt, nincs: lehullt
3856 Delib | unott, jövője szűkkörű,~Multjába néz, szép emlékkel palástol~
3857 Delib | eleget?~S becsmérlitek, multnak sok régi bölcse,~A korcsosúló
3858 Delib | lebuktunk,~Lelkünk talán a multon elfogul,~S titokban vádat
3859 Delib | nem ismere:~Ő is megülte a munkácsi várat,~Fölötte lengett hóhér
3860 Hunok | ködben vész el~Félbehagyod munkád lehanyatló kézzel;~Önbizalom
3861 Hunok | A HUNOK HARCA~Sietős munkája lehet a világnak,~Mindenki
3862 Elfr(1) | History of England című munkájából van véve. (Tauchnitz Edition,
3863 Delib | hányva-vetve,~Hősünknek újra éled munkakedve.~Fonák időszak volt ez a
3864 Delib | tűzre építenek és hiába~munkálkodnak a nemzetségek.~
3865 Delib | erélyes,~Reformok, gépek, munkás gazdakéz, -~Hej, hogyha
3866 Hunok | vagy soha, rendben~Hol ama munkásraj közeledik csendben,~Ki nem
3867 Delib | szittya vérben,~Lassú kimért munkát nem tűrhetünk;~Ezerszer
3868 Hunok | Verseny heve nem bánt, munkavágy nem sarkal,~Mit bánod akárki
3869 Hunok | és nem sarcol.~De kemény munkával szótalanul harcol.~Kit nem
3870 Delib | süt minden határra,~S még muszka-földre is jut egy sugára.~Lát hősi
3871 Delib | költészet-adta báját,~S akkor mutasd meg ami ottmarad:~Egy torzvonással
3872 Delib | nép, asszony, férfi, lány,~Művész, író, koncertek virtuóza,~
3873 Delib | szabni tervét,~Úgy írni művét mint még senki más;~Magyar
3874 Delib | megúnva bent,~Szellőzni a Múzeum-kertbe ment.~Az útakon párszor
3875 Delib | mámort,~Eszményvilágot, Múzsát, Marsot, Ámort.~Ikarust
3876 Delib | rabolt zsákmánya fut suhogva:~Nád, deszka, házfedél, zsup,
3877 Hunok | mint mikor a fegyver~Pihenő nádasból vad madarat felver.~Majd
3878 Delib | forradalmár ő, merő szokásból.~Nagyapja, apja, másfél század óta~
3879 Delib | árván maradt;~Egy agglegény nagybátyja fogta pártul,~S nevelteté,
3880 Delib | gazdakéz, -~Hej, hogyha ő nagybirtokos lehetne,~Most mennyi hasznost,
3881 Delib | szívesen, sokáig,~S biztatja, nagyhitű ifjúi hévvel,~Magát, hazáját,
3882 Delib | lerándul,~Levinni őt egy jó nagynénihez,~Egy új világba, ott lenn,
3883 Delib | a Tiszánál~Pár évig egy nagynénjinél lakott;~Az apja, az hírben
3884 Delib | kalap;~Aprója pockos, a nagyobbja csámpás,~Borittas arcuk
3885 Delib | ki:~Mind félredobja most, nagyobbra készen:~Garibaldihoz átszökni
3886 Delib | ez volt? Lám, lám, mily nagyra nő!~Ringattam én önt térdemen
3887 Delib | szórva-szórja,~Hogy érte a pincér nagyságosolja.~Különben otthon eltanyáz
3888 Delib | Európát; vénült, tapasztalt,~Nagyvárosoknak végigélte minden~Élményeit;
3889 Delib | midnight-taper"~To have - a name.3~
3890 Delib | Ikarust fog, ki fölrepülne napba,~De nem szegi, mikor lehull,
3891 Delib | tiporják idegen hadak;~Verő napfényben úsz az Alpok alja.~Kígyózva
3892 Delib | megálljon,~S egye, mint más, a napi kenyeret!~De a jövő ködös,
3893 Delib | szívvel törik belé.~Nehány napig sokat sír, rejtve, titkon,~
3894 Delib | tépi, marja,~Csak a vész napjain bujván elő...~S Balázs megáll
3895 Delib | figyelve~Szirén-dalokra, éli napjait?~S ily boldog ő is mért
3896 Delib | titkolá;~Olykor halottak napján, látta hantját,~Ilyenkor
3897 Hunok | fenekedve töltsék,~Éjöket, napjokat zaklassa gyülölség,~Ha az
3898 Delib | Budapest.~Oly szép - ha nyári napnak tiszta regjén~A fölkelő
3899 Delib | Nem, dél vidéke, kéjét hő napodnak,~Mely zsibbatag-hideg vért
3900 Delib | keblén minden ember...~Dicső napok, magasztos pillanat!~Balázs
3901 Delib | Mit még Balázs elgondol e napokban,~Míg újra egy vezérötletre
3902 Delib | az most volt, pár hete,~S Nápolyba hoztam, mert vágyott ide.~"
3903 Delib | asszony gyakran emleget, -~Nápolyban is, tudod, hogy ottfeledtél!~
3904 Delib | belészeret,~Ős Róma élte napról-napra jobban~Érdekli őt, s Tacitus,
3905 Delib | kényes),~Könyvtár gyanánt naptár lóg zsinegen,~Bűzhödt cselédház,
3906 Delib | érlelé;~Dalokkal a kiduzzadt nedves ajkon~Vígan haladnak a tanyák
3907 Delib | én!" felel Balázs bizarr negéddel,~"Az életet fenékig ismerem,~
3908 Delib | elfogul, -~"Ah, jobb nekem: negotiis procul!"~"Ha volna mennydörgő
3909 Delib | egy jó szobánál,~Befojtva négy magas tűzfal között~Elül
3910 Delib | régi társát,~Ki általúszva négy-öt év jogán,~A járt nyomon
3911 Delib | s másra tér figyelme.~ ~Negyedik ének~Születünk fog, haj
3912 Delib | vezérli vissza, - úgy hiszi.~Negyednap Marsalánál partra szállnak.~
3913 Delib | Majd másra tér, később vagy negyven évvel,~Mikor közel már a
3914 Delib | Csupán Réfalvyhoz megy néha-néha,~S el-elbeszélget, szívesen,
3915 Elfr | S nem is látszik, hogy neheztel;~Athelwoldhoz nyájas, és
3916 Elfr | Sírt-rítt, majd meghalt nejéért,~Nem lelt balzsam-írt sebére:~
3917 Elfr | lesbe',~Végre jő - hírt ad nejének,~S viszi Edgart egyenest
3918 Delib | reátok?~"Dicső magyar fajom, neked ha adna~Ilyen szerencsés
3919 Delib | merengtem egy mesén örömmel:~Nem-é: mert azzal enmagam csalom.~
3920 Delib | szív átélt, nem lesz az nem-éltté,~Bár más idő más gondokat
3921 Tunod | elsülyed.~S mindezt a költő némán lássa?~Nem volna-é szent
3922 Delib | össze-vissza fonja szövedékét,~Hogy némelyiknek meg se lelte végét.~És asztalánál
3923 Delib | komoly cél s józan elvvel,~Nemesb irányú mulatságokat,~Nem
3924 Delib | élet-teli~A bécsi rendszer, a német tanár azt~Nehéz homályosságba
3925 Delib | orrát~S daccal mulasztá el a német-órát.~Valóban rajta hát! Mohó
3926 Delib | réztányérokat leütni,~Beverni németek cilinderét,~Szunyóka boltőrt
3927 Delib | fél-aludva,~Érzése lét s nemlét közt imbolyog;~De végre,
3928 Delib | poézist, mely csak ámít,~Nemlétező ábrándvilágba visz,~Fölháborítja
3929 Delib | regéje,~Pál és Virginiát nemrég forgatá;~Ilyesre gondol
3930 Delib | tébolyodva bujdokol;~Majd egy nemtő szavalva fölmerül,~Mondván: "
3931 Delib | dühvel rohanja meg~A szende nemtőt; ez galambbá válva;~Balázs
3932 Tunod | Tudtátok, él, bár csendbe némult,~A nemzet s a megélt dicső
3933 Delib | régi bölcse,~A korcsosúló nemzedékeket?~Hát lesz-e a fának nemes
3934 Delib | növekszik,~Csoportosulva nemzetek szerént:~Mellét düleszti
3935 Delib | szerelmét hagyja itt,~És nemzetének nagy jövőt ígérve,~E szép
3936 Delib | e regényes~Vonzalmain a nemzetgazda-ész:~Mily elhagyott tanyák,
3937 Delib | fejt csupán ki,~Korunk a nemzetgazdaság kora.~Így szól Balázs, s
3938 Hunok | Mint rabigádban is nagy nemzeti szellem,~Mentő hatalommal,
3939 Delib | nemcsak engem lelkesíte,~A nemzetnek volt az remény-kora:~Mint
3940 Hunok | erély megrendül,~Az egész nemzetre zsibbadt, tunya csend ül,~
3941 Delib | és hiába~munkálkodnak a nemzetségek.~
3942 Delib | csakhogy te elvessz!"~De nemzetünkbe ujra visszatértek~Az elröpült
3943 Delib | Küzdött, kitartott végig nemzetünkkel,~De gyötrelemmel érzé: vesztenünk
3944 Delib | habból kikelve,~Néz pruttya nénjével farkasszemet,...~- Kelet
3945 Delib | támadását.~Elérik végre így nénjök lakását.~Már alszik a háznép.
3946 Delib | s gát nem, de pör lesz;~Népbankot állít, azzal megbukik;~Beszél,
3947 Delib | szerencsés órát végzeted,~Ha néped egyszer így fegyvert ragadna,~
3948 Delib | jut egy sugára.~Lát hősi népeket, jármot ledobva,~Szétverni
3949 Delib | Ilyen kezekbe jut hát népem üdve?~Ily konclesés-e önkormányzatunk?~
3950 Delib | kegyelmes ég,~Csak rázd föl népemet, hagyj lelkesednünk, -~Pokol
3951 Delib | szépen megérti,~Minő rémekkel népes éjjele,~Ha alszik, a lidérc
3952 Hunok | izmossá,~Seregökkel a lég népesedik gyorsan,~S új zaj riad ott
3953 Hunok | Hadak-útján,~Védve marok népét, már-már kiveszőket,~Míg
3954 Hunok | olyan fönnyen!~Az ilyen népirtás nem megy olyan könnyen.~
3955 Delib | Tanegyletet, de népe szétszökik;~Népkört csinál, de abból mokra kör
3956 Delib | lomha máj,~Marad nyakán a népnek régi járma,~S eloszlik a
3957 Delib | vérig háborítá,~Ki "lázadó néppel nem alkudott";~Se nagy jövőnk
3958 Delib | csalárdul,~Mint olykor a népszínműben divat,~Sőt némi szerzeménnyel
3959 Hunok | ostora nyúgotnak,~Viharos néptenger szigonyos Neptunja,~Mikor
3960 Delib | szétomol;~Másra tanít a néptörténelem.~Az eszményt, azt nem érjük
3961 Hunok | Viharos néptenger szigonyos Neptunja,~Mikor nagy Attila szemeit
3962 Tunod | tépelődünk,~Megrezzent bármi nesz,~A holnap is már fél-sötétség,~
3963 Delib | Mögöttük, ím, elrejtve s nesztelen~Egy tiszta hajnal kelt föl
3964 Hunok | üstben,~Ott jön a hódító, nesztelenül, rejtve,~Egy ujjal sem bántva,
3965 Hunok | önvérével, itt hunok, ott gótok,~Netád vize mellett egymásra csapódtak.~
3966 Delib | elsodorva~Elvész az ember, nincs név, nincs egyén,~Mint a salakvas,
3967 Delib | hogy most ilyenre is lel.~Neve legyen Réfalvy. Hogy hol
3968 Delib | nagybátyja fogta pártul,~S nevelteté, mint illik úrfiat;~Örökségét
3969 Delib | ének~És a nép a királyokat neveti, és a~fejedelmek néki csúfságok...
3970 Delib | érhető virágért,~Mit más nevetve tép le, s én tegyek~Olajt
3971 Delib | Hogy érzelmét saját nevén nevezze,~Titkon is elpirítja e tudat:~
3972 Delib | Nem mondtam-é: ma lesz a névnapom."~S valóban gyűlni kezd
3973 Delib | csalja vágya,~És indul, és a névnapon betoppan:~"Fiúk, ím egy
3974 Delib | kosta,~Egy pár cigány is, névnapot leső:~Így egyesülve alkot
3975 Delib | Hogy köztük ezzel jusson névre, tapsra.~De női körbe nem
3976 Delib | többször a folyosókon pipál,~A névsorolvasásra lesve kint,~Vagy benn padot
3977 Delib | Gyönyörűség csak rá is nézni szemmel,~Hogy megtömik dolmányát
3978 Hunok | Bomolhat a világ, oda sem nézsz néki,~Ha veszély nincs rajtad,
3979 Hunok | felhők magasából,~Figyelemmel nézte amaz őrző tábor,~S ha erejök
3980 Delib | két kézzel őt,~S szemébe nézve, meg-megbillegette:~De szép
3981 Delib | hitelt,~Midőn figyelmesen nézvén Balázsra,~Ráismer e földúlt,
3982 Delib | Ehhez csatol: amott a példa, nézzed."~S egy új alak most, mint
3983 Delib | egy deszkarésre,~Kinéz: "Ni, Jézus, a szemem ha jól
3984 Delib | De volt Balázsról tiszta nimbusza,~Csapongó lelke vágyait
3985 Delib | tudni elfeled,~S itt múzsa, nimfa nincs ám, hogy vezesse;~
3986 Delib | ünnepet ős Róma ült)~Hős nőalak jő, fején cserfonattal,~
3987 Delib | jól gyanít!~Ki ily leányt növel, virágot ápol,~Annak lidérc
3988 Delib | mely szelíd ábrándokat növelve, _~Útjára gátat, kétkedést
3989 Delib | Etelke, a nő, - már nem a növendék,~Nyulánk leány, kit ő hímezve
3990 Delib | előtte és kérdésre vár;~Növendéklányka, kissé meghajolva~A gyors
3991 Delib | kedvét nem lelé,~S mint a növésnek induló folyondár,~- Folyt,
3992 Delib | kissé meghajolva~A gyors növéstől, ám karcsú, sugár;~Dús fürtje
3993 Delib | Sőt némi szerzeménnyel is növeszté,~Balázst pedig szabad fékén
3994 Hunok | Látja, mi ott fönn foly, noha behunyt szemmel,~Érzi, miként
3995 Delib | csalt oda;~Búsan verődnek Nolában rakásra,~Magyar szabadság
3996 Elfr | magadra ne vállalj!~Edgár sem nősülne többször,~Ily hűbele-balázs-formán!~
3997 Delib | volt sok, ám kevés fia;~Nőtt gyomra, szíve nem; mohón
3998 Delib | Csatangoló pásztornép méla nyája,~Nagy multak elsötétült
3999 Hunok | Talpra magyar, ébredj! nyakadon az ellen.~Oda vigyázz, ott
4000 Delib | önmagára:~Rárakjuk a hibát ezek nyakára.~Nos, hát Balázs hírt kapva
4001 Delib | rablód alszik, nézd, feszült nyakizmán,~Hogy duzzad a vér - most
4002 Delib | maguk közt, mert pört dob nyakokba.~S most egyik a másik nyomát
4003 Delib | sergök soká ott,~Míg jön, nyakukra ül az új király.~S a harc
4004 Delib | mint régente, a toborzó,~A nyalka verbung-tánc, magyar zene,~
4005 Delib | felé,~S mikor betérve, át a nyárfa-parkon,~A bricska fölrepül a ház
4006 Delib | lelt? Megsütnek-é, vagy nyársra tűznek?~Nagy hősiség: egy
4007 Delib | úgy tanulja,~Ha füstöt nyel, iszik rá s úgy kifújja.~
4008 Delib | Ólomgolyókat is kezd nyelni sorra;~Nyelné Mukink is, ám torkára forra.~
4009 Delib | gyerek -~Ólomgolyókat is kezd nyelni sorra;~Nyelné Mukink is,
4010 Delib | rosszabb, de hazard,~Ő nyelte azt, s az volt nagyon inyére,~
4011 Delib | csak hebeg habozva,~Mert nyelve botlik, szíve elfogul;~Dezső
4012 Delib | Magyar choriambusra méri nyelvét.~Új benne forma, vers s
4013 Delib | csak úgy színleg érinti nyelvvel,~Kérdéseikre nem felel sokat;~
4014 Delib | Lesz. Van bizalmam, hogy nyerek jogot,~S hatalmam is lesz,
4015 Delib | kósza hírből száz reményt nyerék:~"Ó - így imádkozám - e
|