Part

4516 Delib   |                Fejében zajongott hű szívek regéje,~Pál és Virginiát nemrég
4517 Delib   |                  magyart.~S fölzenge, mint régente, a toborzó,~A nyalka verbung-tánc,
4518 Delib   |                   Így mondaná talán el sok regény,~De kérlek, olvasóm, ne
4519 Delib   |                   Majd újra áttör a szív e regényes~Vonzalmain a nemzetgazda-ész:~
4520 Delib   |                     ha nyári napnak tiszta regjén~A fölkelő fény a Gellértre
4521 Delib   |               beszélj, mikor volt esküvőd?~Régóta ismered? mióta nőd?~"Nem
4522 Delib   |                    S gúnyolja is, de szíve rejtekén~Örül, ha Pesten pénzét szórva-szórja,~
4523 Elfr    |                   falombok~Csendes árnyán, rejtezünk itt:~Boldog ketten, elfeledten,~
4524 Delib   |                    Balázs, éljen!" kurjant rekedten~Pár kótyogós, ki mindent
4525 Delib   |                 Dezső);~Majd jönnek a pap, rektor s holmi kosta,~Egy pár cigány
4526 Delib   |             Mosolyga rám s más ily csalóka rém:~De, hála isten, józan útra
4527 Hunok   |                szelleme szellemmel,~Neki e rém-látvány egy iszonyú álom,~Szelleme
4528 Hunok   |                    Mellyel egész földrészt remegésben tartott~Az uratlan nép,
4529 Delib   |                  nem terem minden bokorba!~Remek díszpéldány minden egy alak,~
4530 Delib   |                    Költők, művészek minden remekében~Egy arc, egy ideál mosolyg
4531 Delib   |               szókból szépen megérti,~Minő rémekkel népes éjjele,~Ha alszik,
4532 Keson   |                Nyugalmat, enyhülést ritkán remélhet.~Leányka! ó ama tavasz korában~
4533 Delib   |                  hallgat e fiúra:~Hogy tud remélni, mily nagy önhite;~Ilyen
4534 Delib   |                    is tán jót mivel;~Hanem remélt is ám: szent akarat~- Így
4535 Delib   |                 szenvedés közt bár, mint ő remélte,~Szép május elsején Milánt
4536 Tunod   |                     Már csak néhány percet remélvén,~Élvbe dől - s elsülyed.~
4537 Delib   |             lelkesíte,~A nemzetnek volt az remény-kora:~Mint Júda népe, oly hittel
4538 Delib   |                  nagy jövőt ígérve,~E szép reményből új erőt merít;~S keblét
4539 Delib   |                    a képzelet,~Bizalma nő, reményei merészek,~Szomjazza a hírt
4540 Delib   |                terveit,~Ábrándozását, nagy reményeit,~S mindazt, mit egykor képzelegve
4541 Irgal   |                   ki-kinek önbaja,~Egyenlő reménynek hajszálnyi fonala.~De e
4542 Irgal   |               Felcsillan még nekik egy-egy reménysugár;~Egy szalmaszál, melyhez
4543 Delib   |                   bűnbakul;~S midőn merész reményünkből lebuktunk,~Lelkünk talán
4544 Delib   |                   tenger ez. Mit rejt lenn rémes alja,~Nem látja szem; titkos,
4545 Elfr    |                    szerelmesnek fa-kunyhó,~Remetelak, szép ez elvben,~De mikor
4546 Hunok   |                    tunya csend ül,~Iszonyú rémképek s mily tétlen ijedség!~Hol
4547 Delib   |                Dezső, Etelke, s holmi nóta~Rémlik neki, - de hát mi volt azóta?~
4548 Delib   |                ismeretlen titka színre jő;~Rémserge egymást ott lenn tépi, marja,~
4549 Delib   |               melléktekintetet",~Nem félne rémtől, s egyszer harcba szállván,~
4550 Delib   |                serget;~Dobok riajját, harc rémületét. -~El, szende Múzsák! Eris,
4551 Delib   |            szerelmét élje, marja...~Etelke rémülettel fölriad,~Dezső felé fut,
4552 Hunok   |             váltana véren,~Csak a letarolt rend hever szanaszélyel,~S a
4553 Delib   |                    Balázs, eszét egy kissé rendbehozva,~Társalgni, kezd, de lassan
4554 Hunok   |                  ott légy, most vagy soha, rendben~Hol ama munkásraj közeledik
4555 Delib   |                    néni nyomdokát követte.~Rendezte házát, s nem ábrándozott:~
4556 Delib   |               rázza a sast; ekkor hirtelen~Rendőr közelget; otthagyják magára,~
4557 Delib   |                ajkán, csákánnyal marokban,~Rendőrcsapattal is, ha kell, kitűz:~Ez vala
4558 Delib   |                 lélek és élet-teli~A bécsi rendszer, a német tanár azt~Nehéz
4559 Delib   |             Solferino, Magenta,~S a büszke Rendszerben szusz sem maradt,~S mint
4560 Delib   |                  se hagyja, amihez fogott.~Rendszert követ: éjjel fog írni drámát~
4561 Elfr    |                 léssz ott, s mégse messze;~Rengeteg közt áll, s ne félj, hogy~
4562 Elfr    |                    másnap estig a vidéknek~Rengetegjeit fölverték.~De Athelwold
4563 Delib   |                    a vitorlát! És himbálva rengett~Útjára a Lombardo s Piemont,~
4564 Delib   |                minden, lesz-e jó ebéd?~Sok renyhe nép! Holnap mind elcsapom.~
4565 Elfr    |                  meghalt~Magok körül annyi renyhet,~Hadd nyugodjék lenn a sírban,~
4566 Hunok   |                   Mint jégrianásnak csengő repedése;~Vagy viharos égnek haragos
4567 Delib   |                   Hogy aki látja, lelke is repes.~Bank, társaság, egylet
4568 Delib   |                 Nem tágul az, hanem hasít, repeszt:~Balázs megúnja végre a
4569 Delib   |                   sugár;~Dús fürtje vállán repked, szétomolva.~Szeme a vásznon
4570 Hunok   |               párából;~Minden szakatag köd repülő harcossá,~Lenge alak válik
4571 Delib   |                  sült galamb a szánkba nem repült,~Vígan csörgettük a már
4572 Delib   |              mennyi jót tehetne!~S vággyal repülve száll előre lelke;~De a
4573 Delib   |                 szégyenli ezt a szándokot,~Restelli célját önmaga előtt,~Bölcs
4574 Delib   |        Szobalányt-mit az ember unja már,~S restellni kezdi lótni-futni szoknya~
4575 Hunok   |                 vész idejében sutba nem ül resten;~Védett okos ildom, ép,
4576 Delib   |                    Vagy hátha éppen a jobb rész kipusztul,~Ha túlerőt nyer
4577 Delib   |               Szomjazza a hírt s már előre részeg.~Mily balga volt, - így
4578 Delib   |                   napja,~Dicsőségében ő is részesült;~Vigalmakon toaszt-részét
4579 Delib   |                    alázta,~Önérzetét, jobb részét tépte szét;~S úgy érzi, -
4580 Delib   |                    pőre~Partot (e brouweri részleteket),~S a cikcakkos, sötét árnyékba
4581 Delib   |                    üde zöldjét,~Mint holmi részletes berendezést;~Nem bánja csínja-bínját,
4582 Hunok   |                   nép rémült zavarából~Két részre verődött két iszonyú tábor~
4583 Delib   |                    bár nem szószék embere;~Részt vőn, tevékenyen, a küzdelemben,~
4584 Delib   |                     S hősünk szivébe, mint Részvét lopódzik.~És súg fülébe
4585 Delib   |          halma-völgyét,~Alag-csöves mezőt, rét-öntözést, -~De inkább nézi a táj
4586 Hunok   |                   nyitja,~Ezer meg ezer év rétege borítja;~S hol a hagyományok
4587 Delib   |            szántást-vetést,~Csudálja a dús rétek halma-völgyét,~Alag-csöves
4588 Delib   |       völgye-halmán,~Vadászva a pusztákat, réteket,~Hol iskolában, a pálcák
4589 Hunok   |               kishitűség: szégyen, ki most retteg.~Jön már az erősb kor: szavak
4590 Elfr    |                    ez elvben,~De mikor oly rettenetes~Unalmas a kivitelben!"~De
4591 Delib   |              szelek fuvalma~Nyugalmas élet révéhez hoza?...~S amint ezen tűnődik,
4592 Delib   |                 tulsó parton nyugosznak,~S révészeik túl, csárdában boroznak.~
4593 Delib   |                     és alant vízképi mása,~Rezegve függő tüzes szalagok,~A
4594 Delib   |                   boltok címerét,~Borbélyi réztányérokat leütni,~Beverni németek
4595 Delib   |               betelt...~Majd feljön a hold rézvörös nagy üstje,~S Balázs meglátja
4596 Hunok   |                népesedik gyorsan,~S új zaj riad ott fenn, tárogató harsan,~
4597 Delib   |                Milyen költői eszme!" szólt riadva,~"S te ezt, ifjú barátom,
4598 Delib   |                     s vitézi serget;~Dobok riajját, harc rémületét. -~El, szende
4599 Irgal   |                    sorsom vetett. -~Sivár, rideg tanyán szánalmas társaság,~
4600 Delib   |                mégis újra~Enyhet keres pár rímben néma búja.~                        *~
4601 Delib   |                 mio...~Si volse indietro a rimirar lo passo.2~                                                   
4602 Delib   |                   én is, ennyi tarka-barka rímmel~Mért bíbelődtem, s pöngetém
4603 Delib   |                  mint el tudna andalodni~E ringató érzelmen hosszasan.~Egész
4604 Delib   |                  Lám, lám, mily nagyra nő!~Ringattam én önt térdemen sokat.~Pesten
4605 Delib   |                    rája fut:~Balázs, magát ringatva, így hevűle,~S a gazda csak
4606 Delib   |                  Egy dúdol, a másik nagyot rivall, -~De bár a bass el-eltér
4607 Delib   |                 vagy füttyel köszöntsék,~S röhögjenek mint kárvallott kofán;~Titkolt
4608 Delib   |              zarándok,~Ír Pestre cikkeket, röpíratot;~Gondolja, más se kell,
4609 Delib   |                menedékül~Agyába egy golyót röpítene?~Így háborog vad elmével.
4610 Delib   |             galambbá válva;~Balázs keblére röppen s ott piheg;~De a másik
4611 Hunok   |                Süvölt a lég, amint nyilaló röptében~Előre feszített pallosa
4612 Delib   |               vágyak játszi serge~Fáradva, röptiből alábblohad,~Mint légyraj,
4613 Delib   |                   szem vágyva néz;~Lelkünk röpülne, túl minden határon,~De
4614 Delib   |                  útat a homokdomb elnyeli,~Rövid szekéren s három friss egéren~
4615 Delib   |                   Leszáll, ha csúcsra jut, rohad, ha érett.~A népek élte
4616 Delib   |                   zihálva~Az amazon dühvel rohanja meg~A szende nemtőt; ez
4617 Delib   |                    reménnyel, ifju hévvel,~Rohant a bajba, rajta, hűbele!~
4618 Delib   |                   midőn az ifjú kor lejárt rohanva,~Mi maradt neki? Az égett
4619 Delib   |                midőn rakásra gyűl,~Egymást rohasztva újabb létre éled,~Szeszt
4620 Delib   |                  aki nem tud könnyen fogni rókát,~S próbálta, a mellégés
4621 Irgal   |                   gyáva Absolon, a vakmerő Roland,~Gottfried, a jó, kegyes,
4622 Delib   |                   lakunk, nézd, a Hotel di Roma...~Öcsém, itt édes ám a
4623 Delib   |                 kelő nap már úton találja.~Rómába tér. A pusztult Campagna~
4624 Delib   |                   mind oly hasonló.~Elérte Rómát. Lábánál terüle~Az egykor
4625 Delib   |                   akol s pásztor" támad ki romján.~Pezsgett a vér, ép volt
4626 Delib   |                    fél érintni is szerelme romját;~Most írjon-é? midőn lázas
4627 Delib   |                  menni óhajt,~Örül, hogy e romoktól menekül,~Hogy e papok fészkét
4628 Delib   |                  Te pusztulást kerestél és romot,~Engem tanítson tettre zöld
4629 Delib   |                   most, mint sátrak bohóca~Rongy-tarka díszben, jő egy talyigán;~
4630 Delib   |                konyha, pitvar,~Gazos kert, rongyos ólak, sáros udvar.~Ásítva
4631 Delib   |                 jut itt idő;~Sürög, forog, ront-bont, őt is szorítja,~S pörölni
4632 Delib   |                   szerelem mindig oly vad;~Rontó, sebes tűz, mely lobbanva
4633 Delib   |                    Smith, Carey, Blanqui~S Roscherre tér az olvasmány sora:~Ezek
4634 Delib   |               Vegyül vad gerjedés salakja, rossza.~"Alszik", susog mohón. "
4635 Delib   |                    kezére,~Vagy más poéta, rosszabb, de hazard,~Ő nyelte azt,
4636 Delib   |                   mind;~Hogy a száraz való rosszul ne essék,~Az ember ábrándok
4637 Delib   |                 kipusztul,~Ha túlerőt nyer rothadás, penész?~Vagy hátha minden
4638 Delib   |                felszínre tör, kiválik,~S a rothadó elem seprőbe mállik.~Ó,
4639 Delib   |                  nem válik ki hang,~Csak a rovar-világ zsummog, zsibong.~Szép a
4640 Delib   |              Gellértre tűz,~S sziklái száz rovátkáján, üregjén~Sugarat árny, sugár
4641 Delib   |                  dicső falanxok, sorfalak;~Rovátkosan (mint a fésű, ha csorba)~
4642 Delib   |                     A magyar jellemen mint rozsda tesped.~És majd nagy elveit
4643 Delib   |                    bár ez fejében mind egy rőzse-boglya:~Kimondták, hogy megért,
4644 Delib   |                  annyiszor kinyestek,~Akit Rubens vörös festékbe mártott,~
4645 Delib   |                 forrong agyában, -~Nem ily rüpők, lelketlen és sivár,~Kinek
4646 Hunok   |               önerejével nyomul a magosba,~Ruganyos léptekkel levegőt taposva;~
4647 Delib   |               kékesebb, amott sárgába tér;~Rugékony pázsiton suhanva gördül,~
4648 Delib   |                    fa is:~Ki lelke ifjú ép rugékonyságát~Hamar feszíti, gyorsan lankad
4649 Irgal   |                   lepik,~Ránézni förtelem; rugják, ütik, verik,~Elűzik mindenütt,
4650 Delib   |                  Hány édes álom "csillagot rugott",~Valóra hány nagy álmodó
4651 Delib   |                    Galambom! ó csuronvíz a ruhája!~Csuda lesz, ha nagy baj
4652 Delib   |               tarka képet,~Torzot s valót, rútat s eszményi szépet.~Midőn,
4653 Delib   |                     üres zseb együtt egyre sajg;~A hármas jelből kettő:
4654 Delib   |                   vére lüktethet, és melle sajghat,~Nem tántorítja, nem csüggeszti
4655 Delib   |                    önnel!~Búcsúzni Pesttől sajgó érzelemmel;~De visszatérünk
4656 Delib   |            Csontjuk se tört, habár itt-ott sajog;~S bévonva csokoládészínű
4657 Delib   |                   név, nincs egyén,~Mint a salakvas, egy torz tömbbe forrva,~
4658 Irgal   |                     és Sámson, az erős,~És Salamon, a bölcs, Markalf, a félbolond,~
4659 Irgal   |                     Simon, a bélpoklos, és Sámson, az erős,~És Salamon, a
4660 Elfr    |                    Húzd le szád, félszemre sandíts,~Hátad, melled tömd ki púppá,~
4661 Delib   |                koncertek virtuóza,~Katona, sans-culotte, híres zsivány,~Herosztrát,
4662 Elfr    |                púppá,~Állva görbedj, járva sántíts,~A szókat szuszogva ejtsd
4663 Delib   |                 nemde?~És rágalom, botrány sarába mártják~Ily árva lánynak
4664 Delib   |                  díszben, jő egy talyigán;~Saraglyáján egész raj van fogódzva,~
4665 Hunok   |                éget-pusztít, nem öl és nem sarcol.~De kemény munkával szótalanul
4666 Irgal   |                 füle,~Összecsapzott szőrét sárcsimbókok lepik,~Ránézni förtelem;
4667 Delib   |               alatt legörnyedt,~Övéig ér a sárga, torz szakáll, -~De ím előtte
4668 Delib   |                zöldül,~Itt kékesebb, amott sárgába tér;~Rugékony pázsiton suhanva
4669 Hunok   |                    nem bánt, munkavágy nem sarkal,~Mit bánod akárki akárhova
4670 Delib   |              maradt biz ő, közlét porában.~Sarkalta bár dicsvágya, szenvedélye,~
4671 Delib   |                régi puska egy szegen.~Nagy sárkemence (ő a gőzre kényes),~Könyvtár
4672 Delib   |                 Magyar mac-ádám munka: sár saron.~Kerék agyig, lovuk csülkig
4673 Delib   |                    Egy éjjel a vám kétfejű sasára~Fentek fogat mintegy hatan-heten;~
4674 Delib   |                  el; -~No szép kilátás ott saslódva hálni!~Ah, végre egy hang: "
4675 Delib   |                másik szamáron,~Oroszlánon, sason vagy griffmadáron.~Közbül
4676 Delib   |                  lámpás vasára,~És rázza a sast; ekkor hirtelen~Rendőr közelget;
4677 Delib   |                   alol~Mind pikkelyes hal, sátán és pokol".~Olvasni nem volt
4678 Delib   |                  szépe~S odább a Southwark satnya, kósza népe.~Nép, kiknek
4679 Delib   |                   S egy új alak most, mint sátrak bohóca~Rongy-tarka díszben,
4680 Delib   |                     És mindezekhez a hű-hó sava:~A néni perlő és pergő szava.~
4681 Delib   |                   egy százgyomrú szörny: a schwindel.~"Ilyen kezekbe jut hát
4682 Elfr    |                    határoz,~S alig virrad, sebbel-lobbal~Megy sietve a királyhoz.~"
4683 Hunok   |                    nincs a csatatéren,~Aki sebért sebet s vért váltana véren,~
4684 Hunok   |                   nem ijeszt ágyú, kit nem sebez a kard,~Kit hősi vitézség
4685 Delib   |                  magába',~És elvonul, mint sebzett vad, magányba.~Szép a magány,
4686 Delib   |                    szemekbe:~De jó a sors, segít a vándoron,~S hogy felfrissítse
4687 Delib   |                    is kilépe,~Nem volt idő segítni a bajon,~Miként mindezt
4688 Hunok   |                kétségbe ne esnék?~Ó lesz-e segítőd? Lesz-e, ki megóvjon,~Hogy
4689 Elfr    |                    jő látogatni:~Kérlek, ó segíts cselembe',~Ne igézd meg,
4690 Delib   |                  Nincs atyám honn."~Felel, segítve rajta a leány.~- Tehát leánya,
4691 Delib   |                  kezd, de lassan boldogul,~Sehogy se lel szót, csak hebeg
4692 Irgal   |                  Elűzik mindenütt, nyugtot seholse lel,~Mindenki arra vár,
4693 Delib   |                    Cudar, csavargó, rongy, sehonnai -~Elámult a világ, s nem
4694 Delib   |                 érzé, hogy Balázs kerülte,~Sejté okát, s ezért is csak becsülte.~
4695 Delib   |               Körrajz homálya annyi szépet sejtet.~Száz lámpa, és alant vízképi
4696 Delib   |                 gömbölyű, alakja telt;~Nem sejti, hogy ki e garázda vendég,~
4697 Elfr    |          háborgatástól:~A királynál meg se sejtik,~Hogy e vén vár kit palástol;~
4698 Delib   |                  bajba, rajta, hűbele!~Nem sejtve, hogy, miként macskák egérrel,~
4699 Delib   |                  friss erőben,~Tocsognak a sekélyvizű mezőben.~A lányka lelkén
4700 Elfr    |                  szép.~Csúfnak öltözz, bár selyembe.~"Fess bibircsókat magadra,~
4701 Delib   |                     Hozzá szokott, s - quo semel est imbuta,~Servabit testa
4702 Tunod   |                 láng eltünt előle,~Nem lát semmerre fényt.~S ha szólna is tán, -
4703 Delib   |                    veszt,~Hiába küzd, célt semmiben sem ér,~Otthagyja daccal
4704 Delib   |                    Mely elvadulva fajzott, senyvedett,~Kit könny ha öntözött,
4705 Delib   |                  kiválik,~S a rothadó elem seprőbe mállik.~Ó, mennyi eszme
4706 Delib   |              kisleányra,~Midőn a gyermekév serdültre vált;~Nyomasztja őt komoly,
4707 Hunok   |               harsog megin ott fön,~S védő seregével Csaba vezér megjön,~Szállva
4708 Hunok   |                   odább fúrja:~Mint hangya seregnek portyáz elül őrse,~S ha
4709 Hunok   |                alak válik marcona izmossá,~Seregökkel a lég népesedik gyorsan,~
4710 Hunok   |              izgalomban,~Hasztalanul óhajt serkenni tudatra,~A szökevény lelket
4711 Delib   |               kivánatát kileste;~Olykor ha sérté egy-egy vad szeszéllyel,~
4712 Delib   |                   birka-nézés, kecske-láb,~Sertés-szakáll, bulldog-, kos-, majom-orr,~
4713 Delib   |                     ideált.~"Hiú az ember, sérti az, hogy állat;~Ön-ábrázatára
4714 Delib   |                   a hazán borongó~Bánat ne sértse nyugtod!... Ám elég! -~Isten
4715 Delib   |                      quo semel est imbuta,~Servabit testa odorem diu;~S mikor
4716 Delib   |                sulykot elhajítá,~Már benne Shakespeare szellemét gyanítá.~"Milyen
4717 Delib   |             Petőfiből az Őrült és Apostol.~Shakespearet is olykor s Bánk bánt szinte
4718 Delib   |                   Első ének~L'animo mio...~Si volse indietro a rimirar
4719 Tunod   |                  vesztet érez,~Ki élni így siet;~Mint a hajósnép örvény
4720 Hunok   |                hajóval,~Őt hozza magával a siető mozdony,~Ott van előörse
4721 Hunok   |                              A HUNOK HARCA~Sietős munkája lehet a világnak,~
4722 Delib   |                  volt Nápoly udvarában vad sietség,~Papok, kik átkozták az
4723 Delib   |                   nem hivé, hogy lesz nagy sikere;~Nem lelkesült a honfitűz-özönben,~
4724 Delib   |                     Calaisig a nagy tunnel sikerűl-e?~- Hozott-e bicskát s más
4725 Delib   |                  Midőn kételyre minden fül siket.~Csak a dóm égre küzdő száz
4726 Delib   |               Adrián, Alpok tetőin,~Hazája síkján s a Kárpátokon,~A Visztulának
4727 Delib   |                  Hattyú röpke villanása,~A siklónál lekúszó csillagok,~A holt
4728 Hunok   |                   zaj szűn, harc kihal s a síkon~Az enyészet ismét kiteríti
4729 Irgal   |                    Lancelot, a büszke hős,~Simon, a bélpoklos, és Sámson,
4730 Delib   |                Balázs huzalkodik, de botja sincsen,~Becsípik, és az éjt benn
4731 Delib   |                  andalogva lépeget;~Bibic, sirály, szalonka ünnepelte,~Hogy
4732 Delib   |                   a Solfatárán,~Pompéjinek sírból kikelt kövén,~Ha Cumae,
4733 Delib   |                   torkát fojtogatja orvul,~Sírhatnék, csakhogy könnye fennakad;~
4734 Delib   |                 tört:~"Ha-ha! bitang, most sírhatsz, esdekelhetsz!~Nem bánom,
4735 Delib   |                    látta hantját,~Ilyenkor sírkövére megcsókolá;~Mint gyermek,
4736 Hunok   |                 volt menedéke,~Harc, mit a síron túl sem követett béke.~Diadal
4737 Elfr    |                   Gyászos özvegységet ére,~Sírt-rítt, majd meghalt nejéért,~Nem
4738 Delib   |                    volt ez a magyarra!~Nem sírva vigadt, de ujongva sírt;~
4739 Delib   |                száját,~S ím a mosolygó arc sírvafakad. -~A képzelet nem lesz sehol
4740 Delib   |                    földühített bika, vérre síva,~S nem tartja többé vissza
4741 Delib   |                   nem marad, csak hamva, a sivárság.~Álomra véli - bárcsak az
4742 Delib   |                   csak a szomszéd ne verne skálát.~Nos hát, Balázs magát otthon
4743 Delib   |                    Így szól Balázs, s Adam Smith, Carey, Blanqui~S Roscherre
4744 Delib   |                kiállt akármelyikkel borra, snapszra,~Hogy köztük ezzel jusson
4745 Delib   |                    Hajójukon s az ár végig söpört;~Ő, látva kényurát hogyan
4746 Delib   |                Csak minket, aggot, illet a sohaj."~"Mindegy biz az", mond
4747 Delib   |                   elhagyott ez a ház", így sohajta,~"Mikéntha titkos átok ülne
4748 Elfr    |                    alatt is.~Tépi üstökét, sóhajtoz,~Hej ez asszony, szép menyasszony~
4749 Delib   |              családnak sok barátja,~Jártak sokan vendégek, tisztelők;~A szép
4750 Delib   |             kellene,~Dokk a Dunán, gyárak, sokféle gőzgép,~Akkor mi is lehetnénk
4751 Delib   |                   meggebed is!~És lát - de sokkal többet látni képzel:~A sok
4752 Delib   |               tövén,~Avento zord taván s a Solfatárán,~Pompéjinek sírból kikelt
4753 Delib   |            szörnyen meglohadt,~Belecsapott Solferino, Magenta,~S a büszke Rendszerben
4754 Delib   |                    együtt vár reá;~Hiszen "somnia sunt contraria";~Kár volna
4755 Delib   |              ragyog~Művészek, államférfiak sorában;~Alant maradt biz ő, közlét
4756 Delib   |                  tovább haladva szép álmok során,~Úgy érzi s tudja biztosan,
4757 Delib   |               mikor kiállnak együtt, harci sorba,~Ah, mily dicső falanxok,
4758 Delib   |                  falánál~Borostyán fut fel sorban kötözött~Zsinórra. Látható,
4759 Delib   |                   Ah, mily dicső falanxok, sorfalak;~Rovátkosan (mint a fésű,
4760 Delib   |                felsülés,~Dühében, akit ér, sorozni kezd:~Balázs is így borjú
4761 Delib   |                   jő,~Míg végre álmai közé sorozza,~S képét új érzelem halványra
4762 Delib   |                Ólomgolyókat is kezd nyelni sorra;~Nyelné Mukink is, ám torkára
4763 Delib   |                  kék öbölnek zöldelő övén,~Sorrento szirtje közt, vagy Capri
4764 Delib   |                 senki törni nem mer,~S hol sors-jelölte mentőjére vár,~Míg ez betörve
4765 Delib   |                   S csak rajta áll, hogy a sorstól kivájja~Üdvét - im nyitva
4766 Delib   |                 sok büszke szépe~S odább a Southwark satnya, kósza népe.~Nép,
4767 Delib   |              dicsrevágyás mérgezett nyila;~Sovárgja a babért, amit fölötte~Kacér
4768 Delib   |                 harc helyett, miért szivök sovárgott,~Rest béke örvén nő a lomha
4769 Delib   |                 cukorral a mamánk behint;)~Sóvárgunk élni, féljük a halált,~S
4770 Delib   |                Második ének~... Men write, speak, preach, and heroes kill,~
4771 Hunok   |                 ontana tintát Lech-etek és Spree-tek,~Százszor keserűbbé sürülne
4772 Hunok   |                  sürülne epétek,~Bár, mint stymphalidák tollainak szála,~Valahány
4773 Delib   |                  duplát, triplát, kvartot,~Süldő-jogász korában sem balik;~Ha társasága
4774 Irgal   |              koszos kis eb, didergő, torz, sülye,~Mint halál-bagolyé mered
4775 Delib   |                 Kerék agyig, lovuk csülkig sülyed be,~S az éj meg oly sötét,
4776 Hunok   |               gyors tettvágy most sem igen sürget,~Verseny heve nem bánt,
4777 Delib   |                  mélabúra nem jut itt idő;~Sürög, forog, ront-bont, őt is
4778 Hunok   |              Spree-tek,~Százszor keserűbbé sürülne epétek,~Bár, mint stymphalidák
4779 Elfr    |                  követségbe,~Ország dolgát sütni-főzni,~Járni-kelni hadsereggel,~
4780 Delib   |                  ha csorba)~Igazodik a sok süveg s kalap;~Aprója pockos,
4781 Hunok   |                  nyílnak zizeg éles tolla,~Süvölt a lég, amint nyilaló röptében~
4782 Delib   |                  mint Részvét lopódzik.~És súg fülébe lágy érzelmeket:~
4783 Delib   |                 ijed;~A fültövére ömlő vér sugallja:~Most itt az óra, most a
4784 Delib   |                    Hol iskolában, a pálcák sugalmán,~Lemorzsolá a gyermek-éveket;~
4785 Delib   |                   száz rovátkáján, üregjén~Sugarat árny, sugár meg árnyat űz;~
4786 Delib   |              Szél-rezgetett lomb játszik a sugárral,~Mely szökve néhol a mély
4787 Delib   |                  elé;~Az arc hevül, a szem sugárzva néz szét,~Túlhágva erdőn,
4788 Elfr    |                  tartanának másért~Jött és sugta: aki meghalt~Magok körül
4789 Delib   |             sárgába tér;~Rugékony pázsiton suhanva gördül,~Zörej, zaj nélkül
4790 Delib   |                Tükrén rabolt zsákmánya fut suhogva:~Nád, deszka, házfedél,
4791 Delib   |               parasztok" -~(Pedig nyomán a sujtásos legény);~Nagy címre nem
4792 Delib   |                     És volna benne mérték, súly-egyen,~Ha lelke addig is nem kóborolna~
4793 Delib   |                   elkerepel,~S ha valaki a sulykot elhajítá,~Már benne Shakespeare
4794 Delib   |                    vár reá;~Hiszen "somnia sunt contraria";~Kár volna gyáván
4795 Hunok   |                 felleg.~A tömeges, súlyos, sűrű csatarendtül~Erőlködik a
4796 Delib   |                 salakja, rossza.~"Alszik", susog mohón. "A végzet adta.~Jó
4797 Hunok   |          hazaszerelmed,~Mely vész idejében sutba nem ül resten;~Védett okos
4798 Delib   |                   kéjsováron~Ömölt be gót, sváb, osztrák e határon.~Itt
4799 Hunok   |         összelapult békén,~Hun, alán, gót, svéd faj, gepidák, herúlok,~Mint
4800 Delib   |                   S hódol Palermo, Messin, Syracusa.~Most át Calabriába, győzelemmel! -~
4801 Delib   |              mámort kissé szétveri;~Vágyik szabadba, csendesen kimászik~A kertbe,
4802 Delib   |                 meg én, mi ketten."~Balázs szabadkozik, s aztán szavából~Kifogy -
4803 Delib   |                   kor lesz vére ára,~Midőn szabadságért indul csatára,~Föl, föl
4804 Delib   |                Balázs;~Merész alakra kezdi szabni tervét,~Úgy írni művét mint
4805 Delib   |           megvehetni pénzzel,~S még ára is szabott, hogy mennyit ér;~Mi haszna
4806 Elfr    |               bibircsókat magadra,~Húzd le szád, félszemre sandíts,~Hátad,
4807 Delib   |                   tán kotús, de megszokjuk szagát,~Sőt benne végre ismét lábra
4808 Delib   |               kicsorbítván a tág eget~Mint szaggatott papírt - pihentetőre~Lecsúszik
4809 Delib   |                agya bódul,~Halántékcsontja szaggatózva fáj,~S mintegy jövő időkre
4810 Delib   |                   nem nehéz,~Ki lőport sem szagolt tán életében,~Asztal körül,
4811 Delib   |               torzvonással biggyeszd félre száját,~S ím a mosolygó arc sírvafakad. -~
4812 Delib   |                        És felzavar gazdát, szakácsnét, szolgát,~Tesz, vesz, szalad,
4813 Delib   |               Bizalma szívós, nyúlik s nem szakad;~Ki bízva vár: ha majd ez
4814 Hunok   |                    fénye,~Örökös bomlásban szakadoz szét lénye;~Bár az alak
4815 Delib   |                     Övéig ér a sárga, torz szakáll, -~De ím előtte most, ily
4816 Delib   |                Boglyas, de vasfejű, borzas szakállú.~E vasfej a fokoscsapást
4817 Hunok   |                    az üres párából;~Minden szakatag köd repülő harcossá,~Lenge
4818 Delib   |                 arra volna~Születve, hogy "szakférfiú" legyen,~Ha hajlamával "
4819 Elfr    |               virág vár, rózsabimbó:~Menj, szakítsd le, Devonshireban.~Edgár
4820 Hunok   |                mint stymphalidák tollainak szála,~Valahány tollatok csupa
4821 Delib   |           szakácsnét, szolgát,~Tesz, vesz, szalad, fejét is majd elejti. -~
4822 Delib   |                  mása,~Rezegve függő tüzes szalagok,~A Fecske, Hattyú röpke
4823 Delib   |                  Eredj, csinálj makarónit, szalámit,~Elkorcsosult faj, sok cudar
4824 Delib   |             szellemet kiszáraszt,~De szőre szálát százfelé szeli.~Balázs utálja
4825 Keson   |                       KÉSŐN~(Lenau után, - Szalay Gizelának.)~Már elnyit a
4826 Delib   |                    lelkesült "ezer" hajóra szálla.~Hol Genua öble habot habra
4827 Delib   |              fészkelé be,~Nem kérdve, hogy szállást kap-é vajon?~S midőn utóbb
4828 Delib   |                  rajta állna, hogy pihenni szálljon -~Mely szárnyra kelt - a
4829 Delib   |                Negyednap Marsalánál partra szállnak.~Kijátszva Nápoly őrhajó-sorát.~
4830 Hunok   |                 kezd venni magára.~Eleinte szállong, viszi a szél kénye,~Majd
4831 Hunok   |                 ejtve.~De ha zsibbadt álom szállott a magyarra,~Ha szunnyadt
4832 Delib   |                   rémtől, s egyszer harcba szállván,~Győzelmi úton meg nem állna
4833 Delib   |                   Mi maradt neki? Az égett szalma hamva.~Jellemzi főleg az,
4834 Irgal   |                   egy-egy reménysugár;~Egy szalmaszál, melyhez kössék az életet...~
4835 Delib   |                társalogni! Ej, afféle léha~Szalon-beszélgetést bizony nem áhit,~Csupán
4836 Delib   |                    önkénytelen;~Beballag a szalonba, szóba áll~Pár utazóval,
4837 Delib   |                    lépeget;~Bibic, sirály, szalonka ünnepelte,~Hogy szép tavasz
4838 Delib   |              becsül.~Meg másba kezd: a nép számára tervez~Tanegyletet, de népe
4839 Delib   |                   Egyik lovag lovon, másik szamáron,~Oroszlánon, sason vagy
4840 Delib   |                 vállvetett, serény munkára számít,~Buzgalmat vár, nemes szándékba'
4841 Delib   |                    el nem adja semmi áron,~Számítja szüntelen, hogy ára mint
4842 Delib   |                    célra nem természetünk,~Számítni sem, se időben, se térben,~
4843 Delib   |                  estén.~Így bolygok én is, számkiűzve szinte,~Ábrándozás csalt
4844 Hunok   |                    s vés, fúr, dolgozik és számol.~Csáklya, gyalu, pöröly
4845 Irgal   |                rossz, miről egykor be kell számolnia,~Egy szót írnak be most:
4846 Delib   |                  miért.~S névnapra ott még számosan begyűlnek,~S aztán elékerül
4847 Elfr    |                   agyja,~Hogyan adjon neki számot?~Valljon-e, vagy jobb: tagadja?~
4848 Delib   |                     Fészkökbe tértek a rég száműzöttek.~Balázsnak is megnyílt tehát
4849 Irgal   |              vetett. -~Sivár, rideg tanyán szánalmas társaság,~Kit egyenlővé
4850 Hunok   |                 Csak a letarolt rend hever szanaszélyel,~S a nagy temetőre leborul
4851 Delib   |               számít,~Buzgalmat vár, nemes szándékba' hisz;~Mosolygja a rajongók
4852 Delib   |                   más se kell, csak tiszta szándok,~Mond dolgaikra nyilt bírálatot, -~
4853 Delib   |              vesznem,~Ha e leányt megvédni szándokom;~Dicső nevet, hírt kell
4854 Delib   |            bökkenőt~Talál: szégyenli ezt a szándokot,~Restelli célját önmaga
4855 Tunod   |                időnk az időre várni,~S mit szánk, szemünk meg bír kívánni,~
4856 Delib   | galamb-várás-politika.~S bár sült galamb a szánkba nem repült,~Vígan csörgettük
4857 Delib   |               esdte;~Ki-kirugott; de aztán szánta-bánta,~Szilaj, de szíve jó volt,
4858 Delib   |          csodaföldjét,~Hisz látja, látja a szántást-vetést,~Csudálja a dús rétek halma-völgyét,~
4859 Delib   |           csókafészket egykor ők szedék,~E szárcsa-tó, amott a Tisza menti~Fűzes -
4860 Delib   |               tiszta hajnal kelt föl röpke szárnnyal,~Szűz szerelemnek tünde
4861 Delib   |                Balázs reménye még ragyogva szárnyal, -~S mint a pirosló hajnal
4862 Delib   |                    pihenni szálljon -~Mely szárnyra kelt - a dicsvágy, képzelet;~
4863 Delib   |                  haj, megtorolja ez magát:~Szárnyszegve hull alá a büszke szellem,~
4864 Delib   |            Szerelmet esdjen ő! - hah, mily szatíra!~Nyilatkozatokat nem adva,
4865 Delib   |                Balázs szabadkozik, s aztán szavából~Kifogy - beszélne, csak
4866 Delib   |                   hazát szeretni,~Nem nagy szavakkal: tettel, igazán;~Nem éltemet
4867 Delib   |                szorosabbá szövődik,~Együtt szavalják Bánkot, Hamletet,~Együtt
4868 Delib   |                   bujdokol;~Majd egy nemtő szavalva fölmerül,~Mondván: "Az áruló
4869 Elfr    |                 Edgár ámul e varázson;~Szó szavat vált, bókra bók foly,~Csak
4870 Delib   |           Természet, ég, föld, mind együtt szavaz,~Szívben, lélekben, mindenütt
4871 Delib   |                tervek,~Remény és félelem s százféle tarka~Ábránd, tűnődés, váltakozva
4872 Delib   |                  hova tűnt el?~Megette egy százgyomrú szörny: a schwindel.~"Ilyen
4873 Delib   |                    tekintő~Képzelme által, százszorozva lát:~Így vesz fajunk s helyén
4874 Delib   |            szétszakítá~Multunk jogát, mert szebbet álmodott;~De az ellen dölyfe
4875 Delib   |                  felől egy szót sem ejtve,~Szedé a percnek kéjét ajkirúl, -~
4876 Delib   |                   A csókafészket egykor ők szedék,~E szárcsa-tó, amott a Tisza
4877 Delib   |                    hát! Mesénk megoldzott,~Szedjük guzsalyra s fejtsük a fonált.~
4878 Delib   |                  De szép vagy, édes húgom, szedte-vette.~Etelkének soká "fád" volt
4879 Delib   |                   szinte falván,~Ha - mint szeg a zsákból - itt-ott kiállt~
4880 Delib   |               cilinderét,~Szunyóka boltőrt szegletkőre kötni~S elvenni tisztes
4881 Tunod   |               volna-é szent hivatása~Mellt szegni ellenök:~"Megállj, korán
4882 Elfr    |                   le, Devonshireban.~Edgár szegre tette a bút,~S küldte Athelwold
4883 Hunok   |               aludtál. -~Félre kishitűség: szégyen, ki most retteg.~Jön már
4884 Delib   |                 végül~Lecsillapul hánykódó szégyene,~Önvád lezsibbad, gyötrelem
4885 Delib   |                    már itt bökkenőt~Talál: szégyenli ezt a szándokot,~Restelli
4886 Delib   |                  megjelen,~Kit rejtve, tán szégyenlve is takargatsz,~Ki tán nem
4887 Delib   |                  Dühét mólók övén tombolva széjjel,~Az ősz vezér a vágy-tüzelte
4888 Delib   |                    miként az ábránd lassan széjjeloszlott,~A visszatetszés sem tartott
4889 Delib   |                    gyáva, mint ti,~Kit így széjjelriaszt egy éji őr!"~Szól gúnyosan;
4890 Delib   |               képzelet.~No rajta hát! ő is széjjeltekinget,~Kutatva tart az emberek
4891 Delib   |                   őrült szenvedélyt, -~Egy székbe botlik, földön elterül;~
4892 Delib   |                   ép, mint tojás, de záp a széke,~Bódít mint szesz s nem
4893 Hunok   |               egy-egy folt, besnyő, palóc, székely,~Félre hegyek mélyén bújva
4894 Delib   |                   homokdomb elnyeli,~Rövid szekéren s három friss egéren~Az
4895 Delib   |                    el-elmarad,~Míg végre a szekérre ül körül,~Balázs is hallgatásban
4896 Delib   |                  összetépte.~Nagy bajjal a szekérről bontakozva~Betér a lakba
4897 Delib   |                  az ember elbolyongva jut,~Szél-rezgetett lomb játszik a sugárral,~
4898 Delib   |                 Haja, mint fátyol, messze, szélbe züllt;~A környezet megállva
4899 Keson   |                   elnyit a tavasz, varázsa széled,~Szép álma eltünt, el van
4900 Delib   |                 Csak az-e boldog, kit lágy szelek fuvalma~Nyugalmas élet révéhez
4901 Tunod   |                     Mint a hajósnép örvény szélén,~Már csak néhány percet
4902 Delib   |                   De szőre szálát százfelé szeli.~Balázs utálja a betű-evést,~
4903 Delib   |                   ablakot~Csapkodva ráz; a szélkakas csikordul,~Bűzt izzad a
4904 Delib   |            elhajítá,~Már benne Shakespeare szellemét gyanítá.~"Milyen költői
4905 Hunok   |                     miként harcol szelleme szellemmel,~Neki e rém-látvány egy
4906 Hunok   |                   test lankadva lerogyjon,~Szellemök egymástól nyugodni ne tudjon,~
4907 Delib   |                repül,~S teremt magának oly szellemvilágot,~Amely benépesít egy pusztaságot.~
4908 Elfr    |               burka ért gyümölcsnek,~Talán szellő is lefujja, -~Eszét venné
4909 Delib   |               végre a szobát megúnva bent,~Szellőzni a Múzeum-kertbe ment.~Az
4910 Delib   |          felhőgomolyt~Kerget nyugatra úszó szélroham,~S a változó sötét és tiszta
4911 Delib   |                  Kárpátokon,~A Visztulának széltermő mezőin,~Át tengeren, pusztán
4912 Delib   |                    jeget,~Nyílt tükre lágy széltől fodrozva csillan,~Másolva
4913 Delib   |                szitálni,~Bőrig ható, hideg szemcséivel;~A sáros útat már alig találni,~
4914 Delib   |                  csípején két kézzel őt,~S szemébe nézve, meg-megbillegette:~
4915 Delib   |              garázda vendég,~S döbbenve ád szemeinek hitelt,~Midőn figyelmesen
4916 Hunok   |                Neptunja,~Mikor nagy Attila szemeit behunyta,~S vele sírba tették
4917 Delib   |              hímezve lelt,~Csak a nagy kék szemek a régi szendék,~De arca
4918 Delib   |                    Unott álom jön a fáradt szemekbe:~De jó a sors, segít a vándoron,~
4919 Delib   |          deszkarésre,~Kinéz: "Ni, Jézus, a szemem ha jól lát,~A pesti téns
4920 Delib   |                    lantom énekét,~Tárd föl szememnek e sok tarka képet,~Torzot
4921 Delib   |                 Bár könny borítja csillogó szemét:~"Búcsúzni jöttem", úgymond, "
4922 Delib   |             Kutatva tart az emberek felett~Szemléket; arcra és beszédre les,~
4923 Delib   |           tétovázva jár;~S míg ön zavarját szemlesütve rejti,~Balázst kegyetlenül
4924 Delib   |                 újszülötte terhét,~Ráncolt szemölddel küszködik Balázs;~Merész
4925 Elfr    |                   Megigézett ajkad, arcod,~Szemöldöd mosolygó íjja,~Mindent elfeledtem,
4926 Elfr    |                  nem hiszek, menj,~Mindent szemre véve nézz szét,~S ha oly
4927 Delib   |                   Mennyit kell hallanunk a szemrehányást,~Hogy a magyar nép nem kereskedik!"~
4928 Elfr    |           Félre-lakba vitte hölgyét,~Kandi szemtől rejtve, dugva.~Egész éjjel
4929 Delib   |                     ha összetörpedt,~Odvas szemű aszott aggot talál,~Ki lelki
4930 Delib   |                    deszka, házfedél, zsup, szénaboglya.~Alább a nép kifogja mind
4931 Delib   |                   a nagy kék szemek a régi szendék,~De arca gömbölyű, alakja
4932 Delib   |                   lássam~E rút üzérkedést, szennyes zsibajt,~Hol a szó tán szilaj,
4933 Delib   |               valót középen,~Az emberek se szentek, sem gazok; -~A haza dolga:
4934 Delib   |                teli,~S az éjet Melpoménnek szenteli.~S bár érzi, hogy sok e
4935 Delib   |             Titkolt szerelmét, mely előtte szentség,~Bírálja, méregesse e profán,~
4936 Delib   |                   fétiszét,~Úgy érzi, hogy szentségét meggyalázta.~Hogy istenére
4937 Delib   |                jönne hát a kívánt alkalom.~Szentül hivé, hogy a hon lángralobban,~
4938 Delib   |                 Szenvedsz, mivel hazád nem szenvede;~Bolyongsz, hogy pusztuló
4939 Delib   |                  ragadta,~Tudod-e, mennyit szenvedék miatta!~De most enyim vagy
4940 Delib   |                anya.~Dezső szerette lobbos szenvedéllyel,~Legtitkosabb kivánatát
4941 Tunod   |                    erősebb lángra gerjed~E szenvedély loha~A vész ütött törzs
4942 Delib   |                  határőrt ravaszon,~S több szenvedés közt bár, mint ő remélte,~
4943 Delib   |             merengő, olvadékony,~Szeretni, szenvedni egyként fogékony.~S Etelka
4944 Delib   |               tered nincs hogy csatázhass,~Szenvedsz, mivel hazád nem szenvede;~
4945 Delib   |                Hyde-park bűvölő sok büszke szépe~S odább a Southwark satnya,
4946 Delib   |                  is szorítja,~S pörölni is szépecskén megtanítja.~S míg megtanul
4947 Delib   |                  egyszerű körét szeretni~S szépnek találni azt, ami való;~És
4948 Delib   |                    ragadnak~Érzéket izgató szépségeid;~Boldogságot lakóddal nem
4949 Delib   |                  föl röpke szárnnyal,~Szűz szerelemnek tünde hajnala,~S új fény
4950 Delib   |              balsors s bármi vész:~S mégis szerelmére, csak arra gondol,~És szíve
4951 Elfr    |                Éltem ez odúban töltsem?~Hű szerelmesnek fa-kunyhó,~Remetelak, szép
4952 Delib   |              Etelkével ritkán jön össze,~S szerelmiből egy hangot sem mutat;~Hogy
4953 Elfr    |                miként ma,~Az ily kérő várt szerencse;~Az apánál kész az áldás,~
4954 Delib   |                 fajom, neked ha adna~Ilyen szerencsés órát végzeted,~Ha néped
4955 Delib   |                     Csoportosulva nemzetek szerént:~Mellét düleszti a magyar
4956 Delib   |                     Becsületből" mint első szerepelt.~Egy éjjel a vám kétfejű
4957 Delib   |                Etelke másnap~Szokatlan, új szerepkörébe fog;~A környezet s a házi
4958 Delib   |                    éledt, szíve lelkesült,~Szerepre vágyott, s könnyűnek hivé, -~
4959 Delib   |                 nép, vásári had: -~Ah, ily szereptől lelke elriad.~S mi haszna
4960 Delib   |                egy-egy percnyi vágy van,~S szereti addig, míg reá sovár.~Az "
4961 Delib   |                   bánja csínja-bínját, azt szeretné,~Ha így honába készen áttehetné.~
4962 Delib   |                    boldog és szabad,~Te is szeretsz, szerettél, ne tagadd."~
4963 Delib   |                    szabad,~Te is szeretsz, szerettél, ne tagadd."~A mámor, a
4964 Delib   |            önmagára fordul vissza vádja:~- Szerettem-é mint férfi őt? Nem én. -~
4965 Delib(3)|                    mécsesüket", hogy nevet szerezzenek. ~
4966 Delib   |                   veszély -~Szóval, Balázs szerint, a sok filiszter,~A parlament,
4967 Delib   |                   ily csodák;~Vagy, mintha szerszámból voln' egy szobor;~Motóla-kéz,
4968 Delib   |                Csapatja, mint jámbor nyáj, szertebomlik,~Lehűl a hirtelen itáli
4969 Delib   |               barát;~Nápoly hadsergei csak szertemállnak;~Bosco vezér örül, ha táborát~
4970 Hunok   |                  vált ki faj a fajtól,~S a szerteriadt nép rémült zavarából~Két
4971 Delib   |                  Bibic-csapat kel, vijjog, szerteszéled,~Azonkívül sehol sincs semmi
4972 Delib   |            alábukott,~Alföldi szép idillje szerteszéledt,~Mit ő eszményileg megalkotott;~
4973 Delib   |               érett.~A népek élte egy nagy szerves élet,~S mint a gyümölcs,
4974 Delib   |                    terhes újítási tervvel,~Szervezni kell e társaságokat,~Alkotni
4975 Delib   |                   lesz, hogy megvédjem őt.~Szerzek magamnak állást, birtokot,~
4976 Delib   |               népszínműben divat,~Sőt némi szerzeménnyel is növeszté,~Balázst pedig
4977 Delib   |                   mindent tehet:~Lám, Bánk szerzője is ügyvédkedett!~Mért is
4978 Delib   |                Olykor ha sérté egy-egy vad szeszéllyel,~Megbánta mindjárt, és kegyét
4979 Delib   |                rohasztva újabb létre éled,~Szeszt fejtve ki, mikor már összefüll:~
4980 Delib   |                 nem repül, alig halad;~S a szétcsapongó vágyak játszi serge~Fáradva,
4981 Delib   |                 otthagyják magára,~A többi szétfut gyáván, hűtelen;~Balázs
4982 Delib   |        hallgatásban elmerül.~Úszó ökörnyál szétkuszálva hosszan~Terül a pusztán,
4983 Delib   |              áradat, ha a zsilip kinyílik,~Szétömlik elfojtott szerelme árja,~
4984 Delib   |                 elve.~Ifjúi ábránd! Lassan szétomol;~Másra tanít a néptörténelem.~
4985 Delib   |                  Dús fürtje vállán repked, szétomolva.~Szeme a vásznon tétovázva
4986 Delib   |                    És akkor börtön és trón szétomolván,~Az "egy akol s pásztor"
4987 Delib   |                ajkukon az "istenek" -~Majd szétoszolnak: pár dalol s iszik,~A többi
4988 Hunok   |                  is, a földig aláhull,~Itt szétszakad ismét s föl, visszacsapódik,~
4989 Delib   |                    Bántotta a túlhit, mely szétszakítá~Multunk jogát, mert szebbet
4990 Delib   |                tervez~Tanegyletet, de népe szétszökik;~Népkört csinál, de abból
4991 Delib   |                 Csak hadsereg nem, mert az szétszökött;~S volt Nápoly udvarában
4992 Hunok   |                    Előre feszített pallosa széttolja.~És párolog a tér szerte
4993 Delib   |               játszik,~A kába mámort kissé szétveri;~Vágyik szabadba, csendesen
4994 Delib   |             Kijátszva Nápoly őrhajó-sorát.~Szicíliában ellent sem találnak,~Ki
4995 Delib   |                 szép remény, hány bús szív szidva vádolt,~Hogy megcsalád,
4996 Delib   |            toborzzák;~Pár hét alatt övék a szigetország.~Volt kapkodás ott, fejveszett
4997 Hunok   |               nyúgotnak,~Viharos néptenger szigonyos Neptunja,~Mikor nagy Attila
4998 Delib   |                 mégis néha, titkon,~Kemény szigorral visszanyomja azt; -~Az ismerős
4999 Delib   |                     Utána meg jön mindjárt Szij Muki.~Muki kemény fiú; de
5000 Delib   |              szívének izgalmat adott,~S ha szíjra fűzve táskáján cepelt~Pár
5001 Delib   |                  rozzant vén batáron,~Mely szíjrúgóin erre-arra hintál:~Ő legnagyobb
5002 Delib   |                   zsizsik.~Egy percre majd Szikár úr is behajtat:~Őt százfelé
5003 Delib   |                    fény a Gellértre tűz,~S sziklái száz rovátkáján, üregjén~
5004 Delib   |                     Mihelyt lehull az első szikra tűz;~És lelkesít, lázít,
5005 Delib   |                    hallatára,~Már arca ég, szikrát lövell szeme. -~Mint bűvitaltól
5006 Irgal   |                 fényt.~Ifjú, vidám kacajt, szikrázó szellemet,~Az ég kékjéből
5007 Delib   |                  Puhult erőben, halványula színben...~Mindegy, - most kedvvel
5008 Delib   |                 üdvözletére~Egész vidéknek színe és java.~Első, ki már korán
5009 Delib   |                    S kifesti a jövőt élénk színekkel,~Midőn győztes hadak közt
5010 Delib   |                 vén idő;~Sok régi emléknek szinét levássa;~Ront és tenyészt;
5011 Delib   |                kihörgi,~Függöny lehull s a színház tapsba tör ki.~Ó, édes a
5012 Irgal   |            szellemet,~Az ég kékjéből csent színnel festett szemet,~Pezsgő vér
5013 Delib   |                  viszonza hősünk komoran,~"Színpad nekem az élet" - s elrohan.~
5014 Delib   |                  elrejtve, tétlen élned;~A színpadon babér és taps fogadna,~Mily
5015 Delib   |       föl-fölkavarja,~Sok ismeretlen titka színre jő;~Rémserge egymást ott