Part

  1 VakKi |            a diófa ajtóban. Erre a királyfi úgy megijedt, hogy mindjárt
  2 VakKi |           házból.~Másnap a középső királyfi ment be, de az is éppen
  3 VakKi |            ez sem sokra megy, de a királyfi nem tágított, hanem bement.
  4 VakKi |          állt meg az ajtóban. De a királyfi még ettől sem ijedt meg,
  5 VakKi |           a kavics.~Amint ezeket a királyfi megértette, kiment a testvéreihez,
  6 VakKi |         ördög őrzi is. A legkisebb királyfi is el akart menni, de a
  7 VakKi |       ország?~Hajlott a jó szóra a királyfi, otthon maradt. A bátyjai
  8 VakKi |             de nem jött haza a két királyfi, eltelt a második is, harmadik
  9 VakKi |       semmi hírök. Már a legifjabb királyfi bizonyosnak tartotta, hogy
 10 VakKi |   megláttak egy rongyos csárdát, a királyfi megállt a csárda előtt,
 11 VakKi |            ajtót, belátott rajta a királyfi, látta, hogy odabenn táncol
 12 VakKi |        hallgatást:~- Jaj, felséges királyfi, mondanék én valamit, ha
 13 VakKi |        miért kérded?~- Ó, felséges királyfi, mondanám is én, meg nem
 14 VakKi |         elszomorodott e beszéden a királyfi, elébb nem is akarta elhinni,
 15 VakKi |      termett egy szép nagy róka. A királyfi, amint meglátta, nyúlt a
 16 VakKi |            nyelven:~- No, felséges királyfi, hát eltévedtek, vagy min
 17 VakKi |           éppen el - felelt neki a királyfi -, hanem azt csakugyan nem
 18 VakKi |        mennek a Veres-tengerhez?~A királyfi elbeszélte, hogy mi járatban
 19 VakKi |          mikor visszajövet hozza a királyfi a sok aranyat, ezüstöt,
 20 VakKi |          tűig megosztozik velem.~A királyfi egy kicsit gondolkozott,
 21 VakKi |        királyfinak.~- No, felséges királyfi, itt van hét szál szőr,
 22 VakKi |        volna el.~Ment, mendegélt a királyfi az inasával, egyszer - nagy
 23 VakKi |     Veres-tenger partjára. Amint a királyfi végignézett azon a roppant
 24 VakKi |              Mi baja van, felséges királyfi, tán nem tud átmenni ezen
 25 VakKi |          No, azon ne is búsuljon a királyfi egy cseppet se, itt van
 26 VakKi |            a róka megint eltűnt, a királyfi pedig meg az inasa belehajtottak
 27 VakKi |        lovak alattuk, elhajított a királyfi egy almát, mindjárt olyan
 28 VakKi |         lovak, megint elhajított a királyfi egy almát; harmadszor megint
 29 VakKi |         aztán gondolkozóba esett a királyfi, hogy most már hát itt volnának,
 30 VakKi |          No, róka pajtás - kérdi a királyfi -, hol találjuk most már
 31 VakKi |       aztán nem mondok.~Úgy tett a királyfi, ahogy a róka mondta. Az
 32 VakKi |      felakasztva. Amint meglátta a királyfi, ment egyenesen érte, hogy
 33 VakKi |         mertem volna - felelt rá a királyfi hetykén -, mikor széles
 34 VakKi |      amennyit elbírsz.~Megígérte a királyfi, hogy ellopja, ha az életébe
 35 VakKi |       termett a róka megint.~- No, királyfi, mi baja van?~- Hát bizony
 36 VakKi |       ellopni.~- Biz azt, felséges királyfi - felelt a róka -, másképp
 37 VakKi |             Ezzel eltűnt a róka, a királyfi pedig megint úgy tett, amint
 38 VakKi |        Megijedt ettől egy kicsit a királyfi, hanem azért csak látatlanná
 39 VakKi |           jobbra, ki balra. Erre a királyfi is hozzáfogott a munkához:
 40 VakKi |            ennek is nagy hetykén a királyfi -, mikor széles e világon,
 41 VakKi | aranyabrakot.~Jól van; megígérte a királyfi, hogy ellopja, azzal kiment
 42 VakKi |             No, mi a baj, felséges királyfi?~- Hát csak ez meg ez. -
 43 VakKi |         meg ez. - Itt elbeszélte a királyfi, hogy már meg királykisasszonyt
 44 VakKi |          kellene neki lopni.~- No, királyfi - mondja a róka -, most
 45 VakKi |            Eltűnt a róka megint, a királyfi pedig az inasával ment a
 46 VakKi |       király lakott, felöltözött a királyfi szakácsruhába, az inasát
 47 VakKi |           udvaron; odament hozzá a királyfi.~- Felséges király, én szakács
 48 VakKi |          jöttél.~Beszegődött hát a királyfi szakácsnak, mindjárt is
 49 VakKi |         Amint hát vitte volna be a királyfi a levest, az ajtónál szántszándékkal
 50 VakKi |         nem lehet más, mint valami királyfi. Nem is hagyta abba a dolgot,
 51 VakKi |         vette azt a szép gyűrűt. A királyfi elbeszélte, hogy ő nem szakács,
 52 VakKi |           megesküdhetünk.~Kapott a királyfi két kézzel a tanácson, mindjárt
 53 VakKi |            határon. Ezzel kiment a királyfi a kisasszony szobájából,
 54 VakKi |  szerencsésen, kimentek a mezőre a királyfi inasához, ott, míg az inas
 55 VakKi |        inas a lovakat nyergelte, a királyfi félrement, elszakította
 56 VakKi |         róka.~- Mi a baj, felséges királyfi?~- Hát bizony most az, hogy
 57 VakKi |               Sose búsuljon azon a királyfi, majd elintézem én azt,
 58 VakKi |      Mentek aztán együtt négyen: a királyfi, a szép királykisasszony,
 59 VakKi |           mint az igazi, úgyhogy a királyfi is alig tudta megismerni
 60 VakKi |       aztán a kisasszony tovább, a királyfi pedig a róka-kisasszonyt
 61 VakKi |            összevissza csókolta. A királyfi aztán mondta neki, hogy
 62 VakKi |         búcsút vettek egymástól, a királyfi megkapta az ezüsthúsú, aranyszőrű
 63 VakKi |          darabig mentek, hallott a királyfi valami dübörgést, hátranéz,
 64 VakKi |       volna vinni. Búsult megint a királyfi, hogy hogy váljon meg ettől
 65 VakKi |          változott, úgyhogy maga a királyfi se ismerte meg, melyik másik.
 66 VakKi |           másik. Elvezette aztán a királyfi a királyhoz.~- No, felséges
 67 VakKi |         Úgy tett a király, ahogy a királyfi mondta, aztán odaadta neki
 68 VakKi |       elbírt; azzal elbúcsúztak, a királyfi ment a kisasszony után.
 69 VakKi |           elmondta, eltűnt.~Ment a királyfi a sok drágasággal; mikor
 70 VakKi |  megszólalt a róka:~- No, felséges királyfi, mármost énrám semmi szüksége,
 71 VakKi |          csak hoz, megosztozunk.~A királyfi nem ellenkezett, kétfelé
 72 VakKi |            aranygallyakat, akkor a királyfi búcsúzni akart, de a róka
 73 VakKi |               Nem addig van ám az, királyfi! Nem úgy alkudtunk, hogy
 74 VakKi |        szerezték együtt.~A szegény királyfi majd sírva fakadt, mikor
 75 VakKi |         Mikor látta a róka, hogy a királyfi így elszomorodott, elnevette
 76 VakKi |              Ne búsuljon, felséges királyfi, visszaadok én mindent,
 77 VakKi |            éppen köszönni akarta a királyfi a rókának a szívességét,
 78 VakKi |            föld nyelte volna el. A királyfi is hát a kisasszonyt felültette
 79 VakKi |          ember meg kíséri; kérdi a királyfi egy embertől, hogy miféle
 80 VakKi |          az ember:~- Jaj, felséges királyfi, hosszas volna azt elbeszélni.
 81 VakKi |        Nagyon elszomorodott ezen a királyfi, megismerte, hogy az az
 82 VakKi |     megkegyelmeztek nekik. Akkor a királyfi ment egyenesen a testvéreihez,
 83 VakKi |      együtt mindnyájan hazafelé. A királyfi az úton elbeszélte nekik,
 84 VakKi |          Mikor jóllaktak, ledőlt a királyfi a mátkája ölébe, elaludt,
 85 VakKi |            nem aludt a két öregebb királyfi; mikor látták, hogy ezek
 86 VakKi |           Kicsapta az a két gonosz királyfi a szolgálók közé, még azok
 87 VakKi |            egy kicsit, hanem a két királyfi vigasztalta, hogy majd hazajön
 88 VakKi |          nem más, mint a legkisebb királyfi meg az inas. Amint belépett
 89 VakKi |           mint akárki más. Akkor a királyfi elbeszélte neki az egész
 90 VakKi |        szükség volt a tanácsára.~A királyfi pedig a szép feleségével
 91 Panci |          olyankor püfölte, mikor a királyfi többedmagával arra sétált,
 92 Panci |         arra sétált, megszólítja a királyfi:~- Ugyan, szegény asszony,
 93 Panci |        olyan nagyon?~- Ó, felséges királyfi, hogyne ütném, mikor mindenfélét
 94 Panci |        Máskor megint arra sétált a királyfi, megint csak ütötte-verte
 95 Panci |      asszony a lányát. Azt kérdi a királyfi:~- Miért üti-veri kend,
 96 Panci |       leányt megint?~- Ó, felséges királyfi, hogyne ütném-verném, mikor
 97 Panci |     nagyobb szeget ütött a dolog a királyfi fejébe.~Harmadszor már szántszándékkal
 98 Panci |           éppen nem állhatta meg a királyfi szó nélkül:~- Ejnye, kutya
 99 Panci |             Hogyne ütném, felséges királyfi, mikor még a ház tetejéből
100 Panci |          attól a rossz leánytól; a királyfi is megörült, mert szép is
101 Panci |            lakodalom után mondja a királyfi a feleségének:~- No, édes
102 Panci |           egy szekérrel.~Vett is a királyfi annyit, hogy nyolc ökör
103 Panci |       kitalálni.~Másnap kiküldte a királyfi az ő vadászait az erdőre.
104 Panci |       újság, fiúk?~- Jaj, felséges királyfi - kezdi az egyik -, tudnék
105 Panci |        városban volt vásár, ahol a királyfi lakott, kiment a királyfi,
106 Panci |          királyfi lakott, kiment a királyfi, összevásárolt minden lent,
107 Veres |        élete történetét, hogy ő is királyfi, meg mindent, ami csak vele
108 Raado |            előtte; abba is bement, királyfi volt, de még olyat sose
109 Raado |         beszélik, hogy házasodik a királyfi, a szomszéd király szép
110 Janko |        híre. Meghallotta azt a két királyfi is, azok is elmentek a lakodalomra,
111 Tunder|           volt, volt a világon egy királyfi. Ez a királyfi egyszer kiment
112 Tunder|         világon egy királyfi. Ez a királyfi egyszer kiment az erdőre
113 Tunder|       három korsó volt a karján. A királyfi, amint meglátta, mért, mért
114 Tunder|           Ne hajigáljon a felséges királyfi - mondja neki az öregasszony -,
115 Tunder|          erdőből vesz feleséget.~A királyfi rá se hallgatott, csak hajigált;
116 Tunder|           Ne hajigáljon a felséges királyfi, mert ha eltöri a korsómat,
117 Tunder|       erdőből vesz feleséget.~De a királyfi csak tovább hajigált, egyszer
118 Tunder|        három korsó.~- No, felséges királyfi - mondja az öregasszony -,
119 Tunder|            ebből vesz feleséget.~A királyfi csak nevetett, gondolta
120 Tunder|       egyenes volt mind a három, a királyfi nagyon megszerette, "milyen
121 Tunder|          mert mindjárt megfúlok!~A királyfi kipkedett-kapkodott, de
122 Tunder|       gyönyörű tündérkisasszony. A királyfi bánatában végig-végigsiratta,
123 Tunder|          nyele fordul - gondolta a királyfi -, levágom ezt a kettőt
124 Tunder|            mindjárt megfúlok!~De a királyfi ennek se tudott vizet adni,
125 Tunder|            is végig-végigsiratta a királyfi, azután ölébe vette, hazavitte,
126 Tunder|          mert mindjárt megfúlok!~A királyfi mindjárt a szájához tartotta
127 Tunder|    mindjárt nem lett semmi baja; a királyfi megölelte, megcsókolta.~-
128 Tunder|      hűséget esküdtek egymásnak, a királyfi elmondta, kicsoda-micsoda,
129 Tunder|        arra határoztak hát, hogy a királyfi hazamegy hintóért, a tündérkisasszony
130 Tunder|        várja meg. Úgy is tettek. A királyfi elment haza, otthagyta a
131 Tunder| mesterkedett, akkor érkezett meg a királyfi a szép aranyos hintóval
132 Tunder|        meglátta a csúnya pofáját a királyfi, mintha csak pofon csapták
133 Tunder|    megszépülök én megint otthon.~A királyfi aztán - mit volt mit tenni? -
134 Tunder|        történetét, hogy ölte meg a királyfi két szép testvérét, hogy
135 Tunder|           hol nem volt egyszer egy királyfi, ez a királyfi kiment vadászni
136 Tunder|         egyszer egy királyfi, ez a királyfi kiment vadászni az erdőre,
137 Tunder|       három korsó volt a karján, a királyfi elkezdett felé hajigálni,
138 Tunder|       erdőből vesz feleséget, de a királyfi nem hallgatott rá; a vénasszony
139 Tunder|             akkor se ért semmit, a királyfi addig hajigált, míg el nem
140 Tunder|        három korsót. "No, felséges királyfi - mondta neki az öregasszony -,
141 Tunder|         erdőből vesz feleséget." A királyfi nem hitte el, csak nevetgetett
142 Tunder|   folytatta tovább:~- Ment aztán a királyfi az erdőbe beljebb-beljebb,
143 Tunder|       mellett egy tőről fakadva. A királyfi elővette a bicskáját, lemetszette
144 Tunder|        kért, hogy nem adott neki a királyfi, megfulladt. Hazavitte aztán
145 Tunder|      megfulladt. Hazavitte aztán a királyfi, eltemettette.~Már itt a
146 Tunder|          Másnap megint odatévedt a királyfi a két kis árva tölgyfához,
147 Tunder|    kiáltott, hogy nem adott neki a királyfi, megfulladt ez is.~Itt a
148 Tunder|          Harmadnap megint kiment a királyfi, de már ekkor vitt magával
149 Tunder|         tündérleány, vizet kért, a királyfi adott neki, mindjárt nem
150 Tunder|            menni, felültette hát a királyfi egy kút fölibe, egy fűzfára,
151 AzOrd |           vagy báró, herceg-e vagy királyfi, de bizonyosan valamelyik