Part

  1 VakKi |          királyfinak, hogy az ételt ő vigye be, de az addig könyörgött
  2 VakKi |           királyfi elbeszélte, hogy ő nem szakács, hanem egy gazdag
  3 VakKi |   kisasszony is elbeszélte, hogy az ő kezét most egy igen-igen
  4 VakKi |          bízza őrá, majd eligazítja ő.~Megint előreküldte a kisasszonyt
  5 VakKi |              megismerte, hogy az az ő két testvérje, mindjárt
  6 VakKi |         hogy ne öljék meg, nem mond ő meg senkinek semmit, nem
  7 Panci |       Másnap kiküldte a királyfi az ő vadászait az erdőre. Este,
  8 Panci |              mert tudta, hogy az az ő embere. Este nagy vígan
  9 Panci |   gondolkozóba esett, hogy hátha az ő felesége is így megpúposodnék;
 10 Panci |     királyné tettette magát, mintha ő bánná legjobban a dolgot,
 11 Veres |             gondolta volna, hogy az ő állapotja olyan hirtelen
 12 Veres |           Ferkót, hogy az ország az ő lányaira maradjon - majd
 13 Veres |            majd másképp vette volna ő is a dolgot. Itt - lelkemadta -
 14 Veres |              mint korpakenyeret, az ő leányai mindig pecsenyével,
 15 Veres |        egész élete történetét, hogy ő is királyfi, meg mindent,
 16 Veres |     betoppan a farkas, mondja, hogy ő a vőlegény fejéért jött,
 17 Veres |           fogadása, nagyon megijedt ő is, a menyasszonya is. Szaladtak
 18 Ozik  |      megnézni, mit ugat a kutya. De ő sem látott semmit.~"Márpedig -
 19 Ozik  |              hogy vigyázzon rá, míg ő oda lesz. Hej, pedig inkább
 20 Ozik  |          magában, hogy majd elteszi ő ezt láb alól.~Jó idő múlva
 21 Ozik  |          hogy nem ébredt fel, mikor ő olyan ébren alszik.~- Jaj,
 22 Ozik  |            kaptárral. Ha majd aztán ő elkiáltja magát, kapja le
 23 KisKo |           itt vannak a háztűznézők, ő most férjhez megy, lesz
 24 KisKo |         majd neki egy kisfia, annak ő vesz egy kis ködmönt a vásárban,
 25 KisKo |   meghallotta, leült a lánya mellé, ő is rákezdte a sírást.~Nagyon
 26 Raado |            szerencsétlenséget, hogy ő a még létlen gyermeket másnak
 27 Raado |             egy szép tündérasszony. Ő se mondatja harmadszor,
 28 Raado |        sírni, jajgatni: hogy menjen ő most már haza, nincs a hattyúruha
 29 Raado |             hirtelen mindenbe, mert ő is megszerette halálosan
 30 Raado |            mint királyukat, mert ha ő meghal, arra hagyja az országot,
 31 Raado |             szobából; hogy csinálja ő ezt mind meg, mikor azt
 32 Raado |   embereknek.~- Látom ám! De nem az ő munkája ez, hanem az Anyicskáé,
 33 Raado |       udvarban volt, nosza rajta! - ő is elővesz egy lopótököt,
 34 Raado | kihirdettette az országban, hogy az ő palotájában mi történik,
 35 Raado |         bizony még a kínozta meg az ő kedves leányait, hogy megfeküdte
 36 Raado |         elfelejti Ráadó, mit csinál ő idegen országban, ahol senkije,
 37 Raado |           kérdték, azt mondta, hogy ő az az idegen, aki kérte
 38 Raado |             de nem tudta, hogy hol. Ő is kérdezte tőle, hogy ki,
 39 Raado |       jobban, megismeri, hogy az az ő gyűrűje volt hajdan, gondolkozik,
 40 Raado |             gondolkozik, kinek adta ő ezt, hát egyszerre eszébe
 41 Janko |             mindig azt mondta, hogy ő bizon nem fótozza senki
 42 Janko |       csizmáját, mikor úr is lehet, ő bizon úr lesz. Az anyja
 43 Janko |            gyönyörű hattyúéneklést; ő is hirtelen elbúvik, elkezd
 44 Farka |      hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög van
 45 Feher |             harmadrészéről az útnak ő is visszahúzatta magát.~
 46 Feher |            három királykisasszonyt, ő maga meg várta, hogy őérte
 47 Feher |         előfogta egy nagy záporeső, ő is hát beléhúzta magát a
 48 Feher |          fényét a nagy ragyogás, de ő csak ment beljebb. Egyszer
 49 Egys  |             sárga leves zsákot." De ő nem hallgatott rá, csak
 50 Tunder|          bolond beszéd az már, hogy ő ebbe az erdőbe házasodik,
 51 Tunder|         szomorkodott, hogy hogy ölt ő meg két gyönyörű teremtést;
 52 Tunder|           megörült neki, hogy az az ő árnyéka, elkezdett csókot
 53 Tunder|             széjjel, hogy ha nem az ő árnyéka, hát kié? Meglátja
 54 Tunder|             ártatlan teremtés, hogy ő olyan jószívű volt, azt
 55 Tunder|        kibeszélt neki mindent, hogy ő most a királyfit várja,
 56 Tunder|            feltámad, akkor pedig az ő pünkösdi királyságának vége,
 57 Tunder|         tündérkisasszony, hová lesz ő most, mit csinál ő most?
 58 Tunder|             lesz ő most, mit csinál ő most? Már az ő házát megégették,
 59 Tunder|           mit csinál ő most? Már az ő házát megégették, de a favágóék
 60 Tunder|        leány aztán elbeszélte, hogy ő egy tündérkisasszony, elmondta
 61 Tunder|       lelkét nagyon, hogy hogy eszi ő ki ennek a két szegény embernek
 62 Tunder|          honnan tudja ez ezt, mikor ő senkinek se mondta. A szobaleány
 63 Tunder|          hogy várjon ott addig, míg ő hintót hoz. Várt aztán a
 64 Tunder|       bíztatta, hogy majd kifogatja ő, ne vesződjön vele, félbehagyta
 65 Tunder|        cigányleány is csak szépült, ő is hozzászokott, utoljára
 66 Tunder|         egész, csakhogy hasonlít az ő történetéhez.~A leány pedig
 67 Tunder|              Másnap aztán kimentek, ő is, az ura is tengerit kapálni,
 68 Tunder|          csakugyan kiviláglik, hogy ő az a cigányleány, gondolta,
 69 Tunder|            esik a szegény párnak az ő tartása, hogy a tulajdon
 70 Tunder|           neki kedvébe járhassanak; ő pedig nem segíthetett nekik,
 71 KisMa |             Így hát a többi mind az ő hátán volt.~Már olyan magasan
 72 Babsz |         hozzáfogott az evéshez. Míg ő evett, Jankó befogta a hat
 73 Babsz |          adja el, majd visszaszökik ő nemsokára. Így hát megalkudtak
 74 Babsz |           ládát, mondta, hogy mutat ő most valami furcsát, amilyet
 75 Babsz |         futott haza, elmondta, hogy ő többet hozzá nem nyúl annak
 76 Babsz |           senki se hallott. De hisz ő többet hozzá nem nyúl egy
 77 Babsz |             nyúl egy ujjal sem; nem ő!~A belet pedig, ami ott
 78 Babsz |            nagy uraságban. Megörült ő is, de még azok is, elmondták
 79 Arany |       herceg elbeszélte, hogy az az ő testvérje, hogy most azért
 80 Arany |          mindjárt elhatározta, hogy ő azt veszi el, akár törik,
 81 Arany |       kisasszony meg még jobban, de ő azt mondta, hogy már csak
 82 Arany |       szóljon senkinek, majd fordít ő egyet a dolgon.~Mikor aztán
 83 Arany |  menyasszonyáért, mondta neki, hogy ő is elmegy, majd a maga hintójában
 84 Arany |           neki, hogy öreg létére az ő kedvéért olyan nagy útra
 85 Arany |        hiába mondta, hogy az nem az ő testvére, hogy a beszédje
 86 Arany |           látta meg, hogy az nem az ő menyasszonya, nem gondolta
 87 Arany |              megígérte, hogy ezután ő lesz az ő ápolója; a kisasszony
 88 Arany |    megígérte, hogy ezután ő lesz az ő ápolója; a kisasszony elbeszélte
 89 Arany |           történt a bátyjával, mert ő nem is gondolta, hogy a
 90 Arany |        bolond beszéd az. Hol vegyen ő két asszonyi kezet? Magáét
 91 Arany |             legalább ha tudná, hogy ő él, mindjárt enyhülne a
 92 Arany |           ne tettesse magát, hiszen ő parancsolt mindent, de a
 93 Arany |       esküdött mennyre-földre, hogy ő nem tud semmiről semmit,
 94 Arany |             engedjen meg neki, hogy ő az egészről semmit se tudott,
 95 Arany |          egészről semmit se tudott, ő ártatlan, de majd megtorolja
 96 Zsuzsk|           azt mondta, hogy el tudná ő azt lopni, ha kellene felségednek;
 97 Zsuzsk|          lopja el, ha tagadja, hogy ő bizon nem mondta soha, hogy
 98 Zsuzsk|           tagadta, hogy "nem mondta ő azt soha", nem használt
 99 Zsuzsk|           beszéli fűnek-fának, hogy ő azt is el tudná lopni.~Megint
100 Zsuzsk|       ördögnek egy zsák aranydiója, ő azt is el tudná lopni.~Maga
101 Zsuzsk|        ebben a szempillantásban, ha ő azt valaha mondta, csak
102 Zsuzsk|       elmondta egy füst alatt, hogy ő soha senkinek se mondta,
103 Szomor|          szomorkodott azon, hogy az ő gyönyörű szép leánya úgy
104 Szomor|           az országban, hogy aki az ő leányát megnevetteti, annak
105 Szurke|            magában: csak egyszer az ő barlangjában legyen, nem
106 Dongo |           megölni magát a munkával; ő meg úgy gondolta ki, hogy
107 Dongo |           is oda lyukadtak, hogy az ő gazdasszonyuk boszorkány,
108 Dongo |          Mohácsinak a verembe (mert ő azt gondolta, hogy az ott
109 Dongo |            mert látta, hogy most is ő volt a kutyább. Kikérdezte
110 Dongo |             jobban erősítette, hogy ő is jövendőmondó.~A kocsmáros
111 Dongo |            megparancsolta, hogy míg ő visszajön, Mohácsinak adjon
112 Dongo |          mert azt gondolta, hogy az ő nevét mondta. De azért csak
113 Dongo |      Istennek, elértem már egyet. - Ő az ebédet értette, de az
114 Dongo |            Dongó nagyon erősítette, ő tudja, hogy ott van a gyűrű,
115 Dongo |          ott van a gyűrű, kiolvasta ő azt a könyvéből, azért hát
116 AzOrd |           csak azt mondta, hogy biz ő nem adja.~- Mondd meg apádnak,
117 AzOrd |           az úr a háznál, mindenből ő parancsolt, férjemuramnak
118 AzOrd |         megmondta az anyjának, hogy ő is elmegy szolgálatot keresni: "
119 Nyelve|           eresztenek a szájukon, az ő leányától meg mást se lehet
120 Nyelve|           tud arra menni - mikor az ő leányával beszél -, hogy
121 Gagyi |            eltévedt, nem itt van az ő háza, "de hiszen kendteket
122 Gagyi |          neki adja a leányát, ha az ő palotájától a Gagyi gazda
123 Gagyi |         üveg bolthajtással, hogy az ő leánya azon járhasson.~Elmondta
124 Gagyi |         hogy ezután őt szeresse, az ő felesége legyen. A királykisasszony
125 Miert |      kutyának, majd megőrzi az, míg ő oda jár. Őrizte is a kutya
126 Miert |          őrizte is a macska, de biz ő hamar megunta, szeretett
127 Cigany|      tizenhárom szerencsétlen szám, ő nem lesz tizenharmad magával
128 Cigany|           hogy megtartsa; nem bánta ő, csak hogy egyszer belől
129 Cigany|        öltött még tízet-húszat, már ő készen volt. Így tehát ez
130 Cigany|         kellett ugranom az ablakon, ő meg csak kurtát, mégis hamarább