Part
1 Panci | már fonhatsz.~A szegény királyné nem merte megmondani, hogy
2 Panci | az ablakot.~- Nyisd ki, királyné, az ablakodat!~A királyné
3 Panci | királyné, az ablakodat!~A királyné kinyitotta, beugrott rajta
4 Panci | Tudom, mi a bajod, felséges királyné, de tudok ám én azon segíteni.
5 Panci | magammal.~Gondolkozott a királyné, mitévő legyen? Utoljára
6 Panci | elvitte a sok lent. Most a királyné még szomorúbb lett, mert
7 Panci | ezen a furcsaságon, csak a királyné örült meg neki, mert tudta,
8 Panci | rajta egy kis ember.~- No, királyné, kitelt a három nap; hazahoztam
9 Panci | Másnap reggel bevezeti a királyné az urát karonfogva a kamarába,
10 Panci | csak a vásárban volt. A királyné azalatt otthon sírt-rítt,
11 Panci | Ezeket magához hívatta a királyné, s megparancsolta nekik,
12 Panci | egy arasznyi fonalat se!~A királyné tettette magát, mintha ő
13 Veres | világon egy király meg egy királyné. Volt nekik egy igen szép
14 Veres | úgyannyira, hogy néha a királyné maga is megsokallta ezt
15 Veres | is. Egyszer beteg lett a királyné, Ferkó mindig ott virrasztott
16 Veres | más, mint a meghalt első királyné, a Ferkó édesanyja, ki azért
17 Veres | párját kellett keresni.~A királyné sehogy se tudta elgondolni,
18 Veres | istállóba. Azt mondja a királyné a legkisebb lányának:~-
19 Veres | megfullad tőle.~Azt mondja a királyné a középső leányának, akinek
20 Veres | Ferkó édesanyja, az első királyné -, mindjárt olyan terített
21 Veres | ezt a kölyköt.~Megijedt a királyné, amint ezt meghallotta.
22 Veres | ehetem.~Mikor azt beszélte a királyné, a kis Ferkó éppen ott hallgatódzott
23 Veres | Egy reggel behívatja a királyné az urát magához.~- Hej,
24 Veres | földönfutóvá lett a király is, a királyné is leányaival együtt.~A
25 Ozik | reggel kimentek ketten, a királyné meg a gazdasszony, a kertbe
26 Ozik | mindenféle arany-ezüst hallal. A királyné, amint ott nézegeti a szép
27 Ozik | gazdasszony, belelökte a vízbe.~A királyné elmerült, de nem fulladt
28 Ozik | este megint csak elment a királyné aranykacsa képében. Megfürösztötte
29 Raado | neki.~Meghallotta ezt a vén királyné: "No várj, vén bolond -
30 Raado | nagyobb leánynak is elmondta a királyné, azoknak is nagyon tetszett
31 Raado | mindjárt nekiesett a vén királyné az urának:~- Megbolondultál,
32 Raado | amit rád bízok!~De a vén királyné nem hagyta abban a dolgot,
33 Raado | el.~- Mit parancsol, kis királyné? Mit parancsol a mi kedves
34 Raado | dicsérést már aztán nem tudta a királyné végighallgatni, szaladt
35 Raado | mit csináljanak. Ment a királyné megint vissza az urához.~-
36 Raado | az anyja, a vén, gonosz királyné csinálta ki a dolgot, nem
37 Raado | király leszek én, te meg királyné, boldogan élünk, míg meg
38 Raado | forró olajfürdő. Beszólott a királyné az Anyicska szobájába:~-
39 Raado | senki. Megint beszólott a királyné:~- Gyere ki már, Anyicska
40 Raado | Beszólott még egyszer a királyné:~- Gyere csak hamar, Anyicska
41 Raado | Erre aztán betörette a királyné az ajtót, hát nincs ott
42 Raado | megközelítette őket a vén királyné, megint megszólalt Anyicska:~-
43 Raado | ezzel meg, ott termett a vén királyné.~- Hej, kutyák, már kétszer
44 Raado | felszáradt a víz, látta a vén királyné, hogy megint kárba veszett
45 Raado | rajta. Mikor aztán a vén királyné megint benn volt a maga
46 Raado | hogy átkozta meg őket a vén királyné. Elbeszélt mindent töviről-hegyire,
47 Raado | milyen kegyetlen volt a vén királyné hozzájok, mindjárt megharagudott,
48 Tunder| neked, cigányleányból lett királyné, azért jól felkösd az eszed."
49 Tunder| mesterségöket, de hiába, a királyné csak nem gyógyult. Egy reggel
50 Tunder| fogták, meg is sütötték. A királyné tudta, hogy akármilyen kis
51 Tunder| tehetett róla.~Mikor reggel a királyné felébredt, kinézett az ablakán,
52 Tunder| az utolsó szilánkig. A királyné, amint a tüzénél főzött
53 Tunder| lett a dologból, mi nem, a királyné élte világát, rá se gondolt
54 Tunder| ha megfogadná a felséges királyné. A királyné megörült neki,
55 Tunder| megfogadná a felséges királyné. A királyné megörült neki, mert hogy
56 Tunder| nézzen el neki egyet-mást." A királyné megígérte, hogy jól bánik
57 Tunder| mikor meglátta a király és a királyné, csak elbámult mind a kettő: "
58 Tunder| ez a tündérkisasszony, a királyné megfogadta szobaleánynak.
59 Tunder| idő, beköszöntött a tél. A királyné minden este összeült a cselédjeivel,
60 Tunder| eltemettette.~Már itt a királyné is tudta, hogy kiről van
61 Tunder| ment egy cigányleány.~A királyné látta, hogy ez már mindent
62 Tunder| Itt megint belevágott a királyné:~- Ha még tovább mered mondani,
63 Tunder| Itt megint belekiáltott a királyné:~- Ha még tovább mondod,
64 Tunder| volna. Gondolkozott hát a királyné, hogy hogy kellene elveszíteni,
65 Tunder| megsüttette a szegény kis halat, a királyné még a csontját is megégette,
66 Tunder| egy nagy fává változott. A királyné, hogy, hogy nem, megtudta
67 Tunder| Itt már látta a gonosz királyné, hogy csakugyan kiviláglik,
68 Tunder| nem köszönöd meg.~Leült a királyné, nemigen volt kedve ellenkezni.~
69 Tunder| se a cigányleányból lett királyné meg nem ismerte.~Felugrott
70 Tunder| meg az epéje se keserű, a királyné azt felelte, hogy adjon
71 Arany | hazafelé. A menyasszony a vén királyné hintójában ült a vén királynéval
72 Arany | merte szedni.~Örült a vén királyné, mikor a herceget elhurcolták,
73 Arany | is gondolta, hogy a vén királyné gonoszsága volt az, nem
74 Arany | mennyiért adná kend? - kérdi a királyné.~- Pénzért semennyiért,
75 Arany | felséged.~Megharagudott a vén királyné, hogy mi bolond beszéd az.
76 Arany | akkort ment be a fiatal királyné. Ez, amint megtudta, hogy
77 Arany | Hát hogy adod? - kérdezi a királyné.~- Pénzért semennyiért,
78 Arany | felséged.~Rákiáltott a vén királyné:~- Tán megbolondultál, hogy
79 Arany | királynéval, mindjárt megismerte a királyné.~- Mit hoztál, öreg, tán
80 Arany | Azt biz én, felséges királyné, de amiért adnám, nem ad
81 Arany | nem ad érte a felséges királyné, mert nem adom másért, csak
82 Dongo | ott nézte a király és a királyné is, amikor felbontották.~
83 Dongo | csaptak.~Ebéd után kisétált a királyné Dongóval karonfogva a kertbe.
84 Dongo | sétálnak, egyszer fog a királyné egy nagy dongó legyet.~-
85 Dongo | meg!~- A biz a - mondja a királyné -, megnyerte jövendőmondó
86 Dongo | odább, megint megszólalt a királyné:~- Ennek a kertnek a hátulján
|