Part
1 Janko | Jankó és a három elátkozott királykisasszony~
2 Janko | kettőt.~Egyszer megunta Jankó a sok lábszíjazást, bement
3 Janko | helybenhagyta, elindult hát Jankó. Amint megy, mendegél, beér
4 Janko | felvenni. Odamegy hozzá Jankó.~- Adja ide, öregapám, majd
5 Janko | legalább ismerjük meg egymást.~Jankó hát ott maradt, segített
6 Janko | Jankónak:~- Eredj, fiam, Jankó, szedegess egy kis tűzrevalót,
7 Janko | kis kását főzzek.~Elindult Jankó a rengetegben. Csak szedeget,
8 Janko | fölvette a hattyúruhát, elment.~Jankó még fel se ocsudott a nagy
9 Janko | s elment ez is.~Szegény Jankó jobb szerette volna, ha
10 Janko | van.~- Min szomorkodol, Jankó fiam?~- Jaj, édes öregapám,
11 Janko | se merek.~Itt elbeszélte Jankó, hogy mit látott.~- Jankó
12 Janko | Jankó, hogy mit látott.~- Jankó fiam - mondja rá az öreg
13 Janko | a legkisebbet valahogy.~Jankó majd kibújt a bőriből, hogy
14 Janko | hogy soha színét se lássa.~Jankó éppenségesen úgy tett, ahogy
15 Janko | találta, elkezdett sírni. Jankó odament hozzá, a királykisasszony
16 Janko | adja vissza a ruháját:~- Jankó, szívem szép szerelme, add
17 Janko | pénzt, hogy alig bírta haza Jankó. Az öreg csizmadia alig
18 Janko | éltek jó ideig.~Egyszer Jankó kiment vadászni, a hattyúbőrt
19 Janko | már kívül volt.~Hazajött Jankó a vadászatból, nagy sírva-ríva
20 Janko | elbeszélte az egész esetet. Jankó nagyon elszomorodott rajta.~-
21 Janko | elő nem kerítem.~Elindult Jankó, ment, mendegélt, egyszer
22 Janko | testvérével együtt.~Megköszönte Jankó a jó tanácsot, azzal útnak
23 Janko | hasznát venni.~Elkezdte Jankó kerülgetni az üveghegyet,
24 Janko | tudjátok mit? - mondja nekik Jankó. - Én felállok egy dombra,
25 Janko | megörültek az okos tanácsnak. Jankó elhajított egy krajcárt,
26 Janko | utánairamodtak, otthagytak mindent, Jankó pedig hirtelen felhúzta
27 Janko | krajcárt megtalálta.~Bement Jankó az aranypalotába, éppen
28 Janko | ördögét!~- Jaj, szívem, Jankó, nem oly könnyen megy az,
29 Janko | vágni, akkor halál fia vagy.~Jankó úgy tett mindent, ahogy
30 Janko | kotorászni a ruhák közt, Jankó is hirtelen kiugrott, úgy
31 Janko | meg vígság a palotában, de Jankó nem felejtkezett el az apjáról-anyjáról,
32 Janko | hogy fogjon be.~Úgy tett Jankó, ahogy a felesége mondta,
33 Janko | utoljára mégis beletuszkolta Jankó.~Mikor az üveghegy aljára
34 Janko | az üveghegy aljára értek, Jankó megint befelé fordította
35 Janko | rongyos híd. - Alig tudta Jankó megtartani a hintóban, de
36 Janko | mikor meglátta a menyét.~Jankó is megörült, mert a felesége
37 Babsz | Babszem Jankó~Hol volt, hol nem volt,
38 Babsz | kitálalta elibe. Babszem Jankó az utolsó falatig megette.
39 Babsz | mind egy falatig megette Jankó. Kérdezi megint az anyja:~-
40 Babsz | nohát vigye. Fejére kapta Jankó, szaladt vele ki a tanya
41 Babsz | hatökrös szekeret egy béressel. Jankó el volt fáradva; kapta magát,
42 Babsz | fütyölni. Csak hallgatja Jankó, egyszer aztán nem állhatja
43 Babsz | fütyölni, megint kiszól Jankó:~- De hegyes, haj! De majd
44 Babsz | füttyöt, megint kikiáltott Jankó:~- De hegyes, haj! De majd
45 Babsz | ökörnek:~- Csálé, Bimbó!~Jankó kikiált az ökör füléből:~-
46 Babsz | Hajsz, Csákó!~Megint kikiált Jankó:~- Csak azért is csálé,
47 Babsz | Csákó!~Megint kikurjant Jankó:~- Csak azért is csálé,
48 Babsz | agár se érte volna utol. Jankó pedig az ökörhajtó ostort
49 Babsz | erre, szaladni akar, de Jankó elkezd utána kiabálni:~-
50 Babsz | az evéshez. Míg ő evett, Jankó befogta a hat ökröt az ütött-kopott,
51 Babsz | nagy úr négylovas hintón; Jankó éppen akkor volt a fordulónál,
52 Babsz | uram, csak a fiam, Babszem Jankó, aki az ökör fülében ül,
53 Babsz | ember nem akarta. De akkorra Jankó is odament, bíztatta az
54 Babsz | lehetett tenni.~Babszem Jankó pedig, aki még az út alatt
55 Babsz | huszonnégy ökröt is fogtak bele. Jankó is odamegy, mondja, hogy
56 Babsz | az alku megvolt, megkapta Jankó a szekér rúdját, úgy kirántotta
57 Babsz | amire aztán eszökre jöttek, Jankó már hegyen-völgyön túl járt,
58 Babsz | bottal a nyomát.~Vitte aztán Jankó a sok vasat, ment vele egyenesen
59 Babsz | mikor készen volt, felkapta Jankó, felhajította egyenesen
60 Babsz | ölnyire a földbe. Kihúzta Jankó, hát kétfelé volt esve.
61 Babsz | volt, megint felhajította Jankó. Míg a buzogány odafenn
62 Babsz | buzogány odafenn járt, azalatt Jankó megevett egy véka lisztből
63 Babsz | ölnyire a földbe, kihúzta Jankó, nézte, hát megint ketté
64 Babsz | Mikor kész volt, megcsóválta Jankó, felhajította, amint csak
65 Babsz | ölnyire a földbe. Kihúzta Jankó, nézegette, hát nem volt
66 Babsz | volt semmi baja.~Megörült Jankó, vállára kapta a buzogányt,
67 Babsz | majd úgy fosztják ki, de Jankó sem ijedt meg a maga árnyékától,
68 Babsz | többi zsivány, térdre estek Jankó előtt, hogy csak az életöknek
69 Babsz | vezéröknek. Megkegyelmezett nekik Jankó, a vezérséget is elvállalta,
70 Babsz | gazdag ember házához. Ott Jankó bebújt a kamra ablakán,
71 Babsz | de csak mégis elmondom -, Jankó is közibe keveredett annak
72 Babsz | a tehénre:~- Farta, te!~Jankó is kikiált a jó meleg kvártélyból:~-
73 Babsz | Farta, te!~Megint kikiált Jankó:~- Csak azért se farta,
74 Babsz | Farta, te!~Kikurjant Jankó is:~- Csak azért se farta,
75 Babsz | akármint verték a tehenet, Jankó csak nem tágított, mindig
76 Babsz | darabolgatja, észreveszi Jankó, hogy késsel forgolódnak
77 Babsz | Jankóval együtt. El volt aztán Jankó egy darabig szép csendesen
78 Babsz | vágtatott, annál jobban kiabált Jankó. A farkas nem mert megállani,
79 Babsz | árnyékvilágtól. Erre aztán Jankó is szedte-vette a sátorfáját,
80 Babsz | együtt holtunk napjáig.~Jankó is beleegyezett, otthon
81 Nyelve| vinni.~- Ne is gyere te, Jankó, úgyse lesz az a kisasszony
82 Nyelve| dobot, azután otthagyták. Jankó is feltápászkodott, eltette
83 Nyelve| tudja, mit talált, mit nem Jankó!~Hát látják a rossz szeget,
84 Nyelve| megint jól helybehagyták. Jankó eltette a szeget is. Harmadszor
85 Nyelve| de rá se hederítettek. Jankó eltette azt is a sipkájába.
86 Nyelve| kopaszon is bajosan.~De Jankó csak bement. Mindjárt beszédbe
|