Part

1001 Ozik  |               nénikém aranykacsa képében.~A király mindjárt megkegyelmezett
1002 Ozik  |                  őzikének, azután behítta a kocsisát:~- No, Pista, te
1003 Ozik  |               szolgám voltál, megtennél-e a kedvemért egyet?~- Meg én,
1004 Ozik  |                   az, hogy mikor behozzák a vacsorát, lerántod az abroszt,
1005 Ozik  |                 abroszt, ezért, meglehet, a képedre mászik a gazdasszony,
1006 Ozik  |                meglehet, a képedre mászik a gazdasszony, de te azzal
1007 Ozik  |               azzal ne gondolj.~Megígérte a kocsis, de meg is tette.
1008 Ozik  |             asztalnak, mint akinek elment a sütnivalója, lerántja az
1009 Ozik  |                   ételestül, mindenestül. A gazdasszony majdhogy ki
1010 Ozik  |                   majdhogy ki nem kaparta a két szemét, úgy nekiment.
1011 Ozik  |                  Amint aztán kitakarodott a gazdasszony a szobából,
1012 Ozik  |                kitakarodott a gazdasszony a szobából, meghagyta a király
1013 Ozik  |         gazdasszony a szobából, meghagyta a király a kocsisnak, hogy
1014 Ozik  |              szobából, meghagyta a király a kocsisnak, hogy maradjon
1015 Ozik  |              maradjon bent nála, fedje be a gyertyát egy kaptárral.
1016 Ozik  |                   meg ne mozduljon. Ezzel a király lefeküdt, tettette
1017 Ozik  |              azelőtt volt, megfürösztötte a kisfiát, bepólyálta, lefektette;
1018 Ozik  |               majd végig-végigsiratja, de a király se volt rest, kiugrott
1019 Ozik  |                    Pista hirtelen lekapta a kaptárt a gyertyáról, mindjárt
1020 Ozik  |                hirtelen lekapta a kaptárt a gyertyáról, mindjárt világos
1021 Ozik  |                 többet nem volt menekvése a szép királynénak.~Másnap
1022 Ozik  |                   éjjel mindig járták azt a híres tyúkverő kállai kettőst.~
1023 Ozik  |                  tyúkverő kállai kettőst.~A vén gazdasszonyt pedig négyfelé
1024 Ozik  |       gazdasszonyt pedig négyfelé vágatta a király, s kiszegeztette
1025 Ozik  |                   király, s kiszegeztette a város négy sarkára.~A kis
1026 Ozik  |       kiszegeztette a város négy sarkára.~A kis őzike baját is annyira
1027 Ozik  |                  is annyira szívére vette a király, hogy összegyűjtötte
1028 Ozik  |               király, hogy összegyűjtötte a világ valamennyi orvosát,
1029 Ozik  |            legénnyé, hogy keresni kellett a párját.~ ~
1030 KisKo |                                           A kis ködmön~Volt a világon,
1031 KisKo |                         A kis ködmön~Volt a világon, hol nem volt, volt
1032 KisKo |               Borért is leküldte az ember a leányát a pincébe. Lement
1033 KisKo |               leküldte az ember a leányát a pincébe. Lement a leány,
1034 KisKo |                 leányát a pincébe. Lement a leány, elkezdte vigyázni,
1035 KisKo |            elkezdte vigyázni, hogy melyik a legnagyobb hordó, hogy abból
1036 KisKo |                ötlik egy nagy káposztáskő a pince egyik oldalához támasztva.
1037 KisKo |                 támasztva. Elgondolkozott a leány, hogy őérte most itt
1038 KisKo |                hogy őérte most itt vannak a háztűznézők, ő most férjhez
1039 KisKo |              annak ő vesz egy kis ködmönt a vásárban, a kisfiú egyszer
1040 KisKo |                   kis ködmönt a vásárban, a kisfiú egyszer le talál
1041 KisKo |                   egyszer le talál szökni a pincébe, csak ott ugrál,
1042 KisKo |                 ott ugrál, csak ott ugrál a káposztáskő körül, a káposztáskő
1043 KisKo |                ugrál a káposztáskő körül, a káposztáskő eldől, a kisfiút
1044 KisKo |               körül, a káposztáskő eldől, a kisfiút agyonüti, kire marad
1045 KisKo |                agyonüti, kire marad akkor a kis ködmön? Ezen a leány
1046 KisKo |                  akkor a kis ködmön? Ezen a leány úgyannyira elkeseredett,
1047 KisKo |              várni; leküldte hát az ember a feleségét is:~- Ugyan, anyjuk,
1048 KisKo |                   nézd meg, mit csinál az a leány ennyi ideig abban
1049 KisKo |                   leány ennyi ideig abban a pincében. Tán a bort folyatta
1050 KisKo |               ideig abban a pincében. Tán a bort folyatta el, azért
1051 KisKo |              asszony, látja, hogy ott sír a leánya az ászokon.~- Hát
1052 KisKo |              amint ezt meghallotta, leült a lánya mellé, ő is rákezdte
1053 KisKo |                lánya mellé, ő is rákezdte a sírást.~Nagyon megharagudott
1054 KisKo |                 megharagudott már odafönt a gazda, nem állhatta meg
1055 KisKo |              szedte-vette, már bizonyosan a bort folyatták el! Elmegyek,
1056 KisKo |               közibük ült, segített nekik a sírásban.~A kérő se győzte
1057 KisKo |                segített nekik a sírásban.~A kérő se győzte őket tovább
1058 KisKo |                kapta magát, lement utánok a pincébe. Sose tudta mire
1059 KisKo |                    azok elbeszélték neki. A kérő, csak kicsibe múlt,
1060 KisKo |               akkor visszajövök, elveszem a kendtek leányát, ha az Isten
1061 KisKo |                   is úgy akarja.~Elindult a legény, azokat otthagyta
1062 KisKo |                  legény, azokat otthagyta a pincében, hogy sírjanak,
1063 KisKo |              rakás diót vasvillával akart a padlásra felhányni, közelebb
1064 KisKo |                  atyafi, mit csinál azzal a dióval?~- Én bizony nagy
1065 KisKo |            esztendő óta mindig hányom ezt a diót, de sehogy se tudom
1066 KisKo |                  felszállítom én - mondja a kérő. Azzal elővett egy
1067 KisKo |               félóra alatt mind felhordta a diót. Mindjárt megkapta
1068 KisKo |                   diót. Mindjárt megkapta a száz forintot, továbbment
1069 KisKo |                sehogy se tudta eltalálni. A kezében volt egy teknő,
1070 KisKo |                 Isten, atyafi! Hát biz én a tavasszal lesz egy esztendeje,
1071 KisKo |                  egy esztendeje, hogy ezt a házat csináltattam, nem
1072 KisKo |                 sötét, csak elnézem, hogy a másé milyen világos, pedig
1073 KisKo |                csinálom, hogy hordom bele a világosságot teknővel, látja
1074 KisKo |           világossá teszem én - mondja rá a legény. Elővett egy fejszét,
1075 KisKo |               Elővett egy fejszét, vágott a házon két ablakot, az ajtót
1076 KisKo |              vette, mindjárt világos lett a ház. A legény megkapta itt
1077 KisKo |              mindjárt világos lett a ház. A legény megkapta itt is a
1078 KisKo |                  A legény megkapta itt is a száz forintot, azzal ezt
1079 KisKo |                  talált egy asszonyt, aki a kiscsirkéit erővel dugdosta
1080 KisKo |                egy kotló alá. Megszólítja a legény:~- Hát kend, nénémasszony,
1081 KisKo |                     Biz én, öcsém, ezeket a csirkéket dugdosnám a kotló
1082 KisKo |              ezeket a csirkéket dugdosnám a kotló alá, mert attól félek,
1083 KisKo |        szaladgálnak, elkapja valamelyiket a héja, de sehogy se tudom
1084 KisKo |                   ha egyik felől bedugom, a másik felől kibúvik. Adnék
1085 KisKo |                 sose dugdossa kend azokat a csirkéket a kotló alá, majd
1086 KisKo |                   kend azokat a csirkéket a kotló alá, majd ha a kotló
1087 KisKo |            csirkéket a kotló alá, majd ha a kotló héját lát, dugdosás
1088 KisKo |                   asszony nagyon megörült a jó tanácsnak, mindjárt odaadta
1089 KisKo |               tanácsnak, mindjárt odaadta a legénynek a száz forintot.
1090 KisKo |              mindjárt odaadta a legénynek a száz forintot. Az is megörült
1091 KisKo |               magában -, megtaláltam mind a három bolondot."~Mihelyt
1092 KisKo |              hazaért, mindjárt elkendőzte a leányt, két hét múlva a
1093 KisKo |                   a leányt, két hét múlva a lakodalmat is megtartották.
1094 KisKo |                 neki ködmönt, hanem azért a káposztáskő nem ütötte agyon.
1095 Raado |                  volt, hol nem volt, volt a világon egy király, aki
1096 Raado |                aki teljes életében mindig a háborúban, harcban lakott.
1097 Raado |                   Már kilenc esztendő óta a háza tájékán se volt, azt
1098 Raado |                   hazaért, összegyűjtötte a sok herceget, grófot, nagy
1099 Raado |                grófot, nagy süvegű tótot, a tanácsosokat, bírákat, elmondta
1100 Raado |        Széjjelmentek az urak, teljesíteni a király parancsát; azalatt
1101 Raado |                   parancsát; azalatt maga a király a feleségével mulatott
1102 Raado |          parancsát; azalatt maga a király a feleségével mulatott otthon,
1103 Raado |                 De nemsokára vége szakadt a nagy mulatságnak, eltelt
1104 Raado |                  nagy mulatságnak, eltelt a három hónap, a király szabadságideje,
1105 Raado |        mulatságnak, eltelt a három hónap, a király szabadságideje, menni
1106 Raado |                 menni kellett neki vissza a háborúba. Elbúcsúzott hát
1107 Raado |               nagy sírások-rívások között a feleségétől, összegyűjtötte
1108 Raado |               feleségétől, összegyűjtötte a katonáit, elindult.~Ment
1109 Raado |            Harmadik éjszaka, amint mennek a szép holdvilágnál, elibök
1110 Raado |                    galambfehér szakállal, a kezében egy nagy lámpással.~-
1111 Raado |          országnak királya, otthon voltam a feleségemnél, felírattam
1112 Raado |             királya, aki mindent tud, ami a nagyvilágban történik. Míg
1113 Raado |              történik. Míg otthon voltál, a feleséged méhében hagytál
1114 Raado |                   Nagy búba-bánatba esett a király, neki se volt több
1115 Raado |                  ígérte oda neki, fájt ez a királynak nagyon, de hiába,
1116 Raado |                 oda kellett adni. Megírta a feleségének a nagy szerencsétlenséget,
1117 Raado |               adni. Megírta a feleségének a nagy szerencsétlenséget,
1118 Raado |                szerencsétlenséget, hogy ő a még létlen gyermeket másnak
1119 Raado |              helyett testvért.~Rászállott a bánat a királynéra is, de
1120 Raado |              testvért.~Rászállott a bánat a királynéra is, de hiába
1121 Raado |             lehetett tenni.~Meglett aztán a szép fiú gyermek, meg is
1122 Raado |            esztendős lehetett, hazakerült a király is a háborúból; attól
1123 Raado |                    hazakerült a király is a háborúból; attól fogva mindig
1124 Raado |                  de elmúlt tizenhárom is, a tizennegyediknek is a derekán
1125 Raado |                 is, a tizennegyediknek is a derekán gázolt, mégse volt
1126 Raado |             gázolt, mégse volt semmi híre a tündérkirálynak. Már örült
1127 Raado |              viszik el az ifjú királyfit, a király nagy dínomdánomokat
1128 Raado |               örömére, hogy az övék marad a Ráadó.~Egyszer, mikor mindenki
1129 Raado |                   Egyszer, mikor mindenki a legjobban vigadt, jött egy
1130 Raado |               nagy pecsétes levelet adott a király kezébe, amit a tündérkirály
1131 Raado |               adott a király kezébe, amit a tündérkirály írt, az volt
1132 Raado |             szükség van rá.~Elkészítették a szegény királyfit a hosszú
1133 Raado |         Elkészítették a szegény királyfit a hosszú útra, egy inast adtak
1134 Raado |                menni, annyit engedett meg a tündérkirály -, azzal útnak
1135 Raado |                   napra jobban elgyengült a gyaloglásban, mikor már
1136 Raado |               határához értek, alig bírta a lába. Amint beértek a határon,
1137 Raado |               bírta a lába. Amint beértek a határon, találtak egy nagy
1138 Raado |                 nagy palota előtt leültek a kőpadra pihenni. Ott Ráadó
1139 Raado |                kőpadra pihenni. Ott Ráadó a tenyerébe hajtotta a fejét,
1140 Raado |                Ráadó a tenyerébe hajtotta a fejét, elgondolta, hogy
1141 Raado |               szétnézett, hát látja, hogy a palotából kiabál neki egy
1142 Raado |               mondatja harmadszor, bemegy a palotába, ott felmegy száz
1143 Raado |                   de semmit se lát. Mikor a legfelső kontignációba felért,
1144 Raado |                 sose látott, majd elvette a szeme fényét a nagy csillogás,
1145 Raado |               majd elvette a szeme fényét a nagy csillogás, már majdhogy
1146 Raado |                 lépett ki egy másik ajtón a szép tündérmenyecske, megfogta
1147 Raado |                 tündérmenyecske, megfogta a Ráadó kezét, átvezette tizenegy
1148 Raado |                átvezette tizenegy szobán, a tizenkettedikben aztán leültette
1149 Raado |                 lenned, tudom, elfáradtál a hosszú útban, jaj, pedig
1150 Raado |                  fele útján se vagy annak a városnak, ahol a tündérkirály
1151 Raado |               vagy annak a városnak, ahol a tündérkirály lakik, nem
1152 Raado |                   hogy: látod-e amott azt a tavat?~- Látom.~- No hát
1153 Raado |                 No hát majd estére odajön a tündérkirály három szép
1154 Raado |                  képében fürdeni, te menj a tópartra, bújj el, majd
1155 Raado |              leszáll, megrázkódik, leveti a hattyúruhát, gyönyörű szép
1156 Raado |                  leánnyá változik, megyen a vízbe, fürdik; jön a másik
1157 Raado |               megyen a vízbe, fürdik; jön a másik is, leszáll, megrázkódik,
1158 Raado |                  leánnyá változik, megyen a vízbe, fürdik; legutoljára
1159 Raado |                   fürdik; legutoljára jön a legszebb, a gyönyörűséges
1160 Raado |               legutoljára jön a legszebb, a gyönyörűséges Anyicska,
1161 Raado |              leszáll, megrázkódik, megyen a vízbe, fürdik. Egy darabig
1162 Raado |             jöttek - egymás után kikelnek a vízből, felveszik a hattyúruhát,
1163 Raado |              kikelnek a vízből, felveszik a hattyúruhát, elmennek. Mikor
1164 Raado |          hattyúruhát, elmennek. Mikor már a két öregebb elment, te lopd
1165 Raado |                meg nem ígéri, hogy elvisz a hátán az apja palotájáig.
1166 Raado |                 hátán az apja palotájáig. A többit aztán terád bízom.
1167 Raado |                 én.~Úgy tett Ráadó, ahogy a szép tündérasszony mondta,
1168 Raado |            tündérasszony mondta, lefeküdt a puha, szép selyempaplanos
1169 Raado |                   idő, hogy menni kellett a tóhoz, felköltötte a szép
1170 Raado |              kellett a tóhoz, felköltötte a szép tündérasszony, még
1171 Raado |           lehetett elmenni, azután kiment a tópartra, elbújt egy bokor
1172 Raado |               várni, jött az első hattyú, a legöregebb tündér-királykisasszony,
1173 Raado |                   megrázkódott, levetette a hattyúruhát, ment a vízbe,
1174 Raado |             levetette a hattyúruhát, ment a vízbe, fürdött, jött a második
1175 Raado |               ment a vízbe, fürdött, jött a második hattyú, a középső
1176 Raado |                    jött a második hattyú, a középső kisasszony is, leszállt,
1177 Raado |                   megrázkódott, levetette a hattyúruhát, ment a vízbe,
1178 Raado |             levetette a hattyúruhát, ment a vízbe, fürdött. Legutoljára
1179 Raado |                pici kis hattyú, levetette a hattyúruhát, olyan szép
1180 Raado |             Anyicska is levetkőzött, ment a vízbe, fürdött. Még egy
1181 Raado |                játszadoztak együtt, akkor a legöregebb kijött, felvette
1182 Raado |               legöregebb kijött, felvette a hattyúruhát, elment, jött
1183 Raado |                 hattyúruhát, elment, jött a második is, felvette a hattyúruhát,
1184 Raado |               jött a második is, felvette a hattyúruhát, elment. Mikor
1185 Raado |                   elbújt. Jön ki Anyicska a vízből, keresi a ruháját,
1186 Raado |                 Anyicska a vízből, keresi a ruháját, nem találja sehol,
1187 Raado |             menjen ő most már haza, nincs a hattyúruha sehol! Erre előjött
1188 Raado |                lelkem, szép Anyicska, itt a ruhád nálam.~- Isten hozott,
1189 Raado |                  megjöttél, add ide hamar a ruhám, mert elkésem!~- Nem
1190 Raado |         megszerette halálosan Ráadót, ott a tó partján gyűrűt váltottak,
1191 Raado |                 egymást, megesküdtek mind a ketten, hogy holtig hívek
1192 Raado |                Azután felöltötte Anyicska a hattyúruhát, a hátára vette
1193 Raado |                   Anyicska a hattyúruhát, a hátára vette Ráadót, repült
1194 Raado |                 Ráadót, repült vele, mint a sebes szél. Útközben megmondta
1195 Raado |                 mert akkor elvesztek mind a ketten.~Mikor már közel
1196 Raado |                    Mikor már közel voltak a várhoz, letette Anyicska
1197 Raado |                Ráadót, megtanította, hogy a strázsák előtt úgy mutassa,
1198 Raado |                   Ezzel Anyicska berepült a várba, a maga szobájába,
1199 Raado |                Anyicska berepült a várba, a maga szobájába, Ráadó pedig
1200 Raado |            szobájába, Ráadó pedig odament a strázsákhoz, tettette magát,
1201 Raado |                tettette magát, mintha már a lábát se húzná a nagy fáradtság
1202 Raado |               mintha már a lábát se húzná a nagy fáradtság miatt, hej
1203 Raado |                 mindig táncoljon. Odament a strázsákhoz, kérdezte, hogy
1204 Raado |               kérdezte, hogy otthon van-e a tündérek híres királya.
1205 Raado |                   tündérek híres királya. A strázsák mindjárt megismerték.~-
1206 Raado |                   Jaj be jó, hogy itt van a kis gazdánk! Be régen várjuk
1207 Raado |                  No de heveredjen le erre a lócára, látjuk, hogy el
1208 Raado |              útról jön!~Végigfeküdt Ráadó a szép kőpadon, el is aludt
1209 Raado |               szép csendesen. Mikor aztán a tündérkirály felkelt, megtudta,
1210 Raado |         felköltötték Ráadót, hogy hívatja a király. Felkelt Ráadó, bement
1211 Raado |              Felkelt Ráadó, bement hozzá, a király mindjárt magához
1212 Raado |            grófokat, nagy süvegű tótokat, a királyi tanácsosokat, megmondta
1213 Raado |                 egy kicsit megjön az esze a fiúnak, mindjárt átadja
1214 Raado |              átadja neki.~Meghallotta ezt a vén királyné: "No várj,
1215 Raado |                 majd lesz neked nemulass; a maga leányait számba se
1216 Raado |              mintha nem is volnának, arra a jöttment sehonnaira akarja
1217 Raado |               valók, hogy én vagyok az úr a háznál."~A két nagyobb leánynak
1218 Raado |                   vagyok az úr a háznál."~A két nagyobb leánynak is
1219 Raado |              nagyobb leánynak is elmondta a királyné, azoknak is nagyon
1220 Raado |             azoknak is nagyon tetszett ez a beszéd, mert Ráadó mindig
1221 Raado |                   mindig.~Alig oszlott el a sok nép a királyi udvarból,
1222 Raado |                 Alig oszlott el a sok nép a királyi udvarból, mindjárt
1223 Raado |              udvarból, mindjárt nekiesett a vén királyné az urának:~-
1224 Raado |               pokolból jött-ment sehonnai a magad gyermekénél? Majd
1225 Raado |                   hogy nem lesz itt úr az a kölyök!~A király csendesítette
1226 Raado |                  lesz itt úr az a kölyök!~A király csendesítette volna,
1227 Raado |                   látott, dúlt-fúlt, mint a veszett állat. Addig mégsem
1228 Raado |                   azt egyszer kihallgatta a kulcslyukon, attól fogva
1229 Raado |              fogva elvesztette volna mind a kettőt egy kanál vízben,
1230 Raado |                  kettőt egy kanál vízben, a királyt is mindig szidta,
1231 Raado |                 hogy minek tartja ott azt a korhelyt, semmit se csinál,
1232 Raado |                    semmit se csinál, csak a kenyeret fogyasztja. Egyszer
1233 Raado |               próbáld meg már, mit tud az a kölyök, csináltass vele
1234 Raado |                 annyi amennyi. Felhívatta a király Ráadót a maga szobájába,
1235 Raado |                Felhívatta a király Ráadót a maga szobájába, odavezette
1236 Raado |                  mind egy szálig kiirtsd; a fája mind fel legyen ölbe
1237 Raado |               mind fel legyen ölbe vágva, a majorba behordva, rendbe
1238 Raado |                   behordva, rendbe rakva; a föld fel legyen szántva,
1239 Raado |                   bevetve tiszta búzával, a búza megérjen, le legyen
1240 Raado |                  én felkelek, tele legyen a csűr olyan tiszta búzával,
1241 Raado |                   tiszta búzával, amilyet a galamb hord a fiának, a
1242 Raado |            búzával, amilyet a galamb hord a fiának, a lisztjéből pedig
1243 Raado |                   a galamb hord a fiának, a lisztjéből pedig friss kalács
1244 Raado |                csak tudhatsz.~Kibandukolt a szegény Ráadó a szobából;
1245 Raado |               Kibandukolt a szegény Ráadó a szobából; hogy csinálja
1246 Raado |                Anyicskához, elmondta neki a dolgot. Anyicska csak elmosolyodott
1247 Raado |                 szívem, Ráadó, ha csak ez a baj, bízd rám, majd elvégzem
1248 Raado |                 én, hanem estére gyere be a szobámba, beszédem van veled.~
1249 Raado |                sípot, azt megfújta. Annak a sípnak pedig az a tulajdonsága
1250 Raado |                   Annak a sípnak pedig az a tulajdonsága volt, hogyha
1251 Raado |                   ott, hogy majd kiverték a ház oldalát.~- Mit parancsol,
1252 Raado |                 kisasszony? Mit parancsol a mi kedves kisasszonyunk?~-
1253 Raado |                felkelek, mind kiirtsátok, a fát felvágjátok ölbe, behordjátok
1254 Raado |             felvágjátok ölbe, behordjátok a csűrbe, rendbe rakjátok,
1255 Raado |                  csűrbe, rendbe rakjátok, a földet fölszántsátok, tiszta
1256 Raado |                tiszta búzával bevessétek, a búza kikeljen, meg is nőjön,
1257 Raado |                 hogy reggelre tele legyen a csűr olyan tiszta búzával,
1258 Raado |                   tiszta búzával, amilyet a galamb se hord a fiainak,
1259 Raado |                  amilyet a galamb se hord a fiainak, a lisztjéből pedig
1260 Raado |                 galamb se hord a fiainak, a lisztjéből pedig friss kalács
1261 Raado |               Alig mentek el, hallatszott a nagy recsegés-ropogás, amint
1262 Raado |                   recsegés-ropogás, amint a fákat vagdalták, a nagy
1263 Raado |                  amint a fákat vagdalták, a nagy kiabálás: "Itt már
1264 Raado |                kiabálás: "Itt már fel van a fa vágva, csak hordani kell." "
1265 Raado |                  aratni, nyomtatni. Mikor a szóráshoz is hozzáfogtak,
1266 Raado |                  is gyanítsa, hogy ez nem a te munkád.~Mikorra kiért
1267 Raado |              mérni. Mikor reggel kitekint a király az ablakon, látja,
1268 Raado |              látja, hogy Ráadó hogy sepri a szérűt, hányja meg veti
1269 Raado |               hányja meg veti idébb-odább a zsákokat, kiabál az embereknek.
1270 Raado |             kiabál az embereknek. Megörül a király, odahíja a feleségét:~-
1271 Raado |                 Megörül a király, odahíja a feleségét:~- No nézd, mennyire
1272 Raado |                    No nézd, mennyire ment a fiúnk, maga is hogy dolgozik,
1273 Raado |                   venni semmi hasznát.~De a király egyik fülén beeresztette,
1274 Raado |                   maga Ráadó bevitte neki a frissen sült, párolgó kalácsot,
1275 Raado |             megdicsérte, hogy majd lement a könyökéről a bőr.~- Ember
1276 Raado |                  majd lement a könyökéről a bőr.~- Ember vagy, fiam,
1277 Raado |             végezd el, amit rád bízok!~De a vén királyné nem hagyta
1278 Raado |                 királyné nem hagyta abban a dolgot, megint mindig kusztonozta
1279 Raado |                  már megint valamit azzal a kölyökkel, vagy neked már
1280 Raado |             dolgozzon, ne fogyassza hiába a drága kenyeret, ne csapja
1281 Raado |             csapja reggeltől estig szárán a legyet!~A király próbálta
1282 Raado |          reggeltől estig szárán a legyet!~A király próbálta csendesíteni,
1283 Raado |                 hogy ne bántsa mindig azt a gyermeket, hisz az se kutya,
1284 Raado |                    dolgozik az eleget, de a felesége még jobban rákezdte:~-
1285 Raado |                  valamit, lássuk, mit tud a híres.~Behívatta a király
1286 Raado |                mit tud a híres.~Behívatta a király megint Ráadót; megint
1287 Raado |                 No hát holnap reggelre az a fa mind ki legyen vágva,
1288 Raado |                  fa mind ki legyen vágva, a derekából boroshordó készítve,
1289 Raado |            derekából boroshordó készítve, a gallyaiból ölfa vágva, behordva
1290 Raado |           gallyaiból ölfa vágva, behordva a majorba; a töve a fáknak
1291 Raado |                vágva, behordva a majorba; a töve a fáknak ki legyen
1292 Raado |                behordva a majorba; a töve a fáknak ki legyen irtva,
1293 Raado |                   fáknak ki legyen irtva, a föld felásva, beültetve
1294 Raado |              felásva, beültetve szőlővel, a szőlő meg is nőjön, meg
1295 Raado |                  le is legyen szüretelve, a must meg legyen forrva,
1296 Raado |             kóstolónak.~Megint úgy elment a Ráadó kedve, mintha kettévágták
1297 Raado |            Anyicskához, elpanaszolta neki a dolgot, hogy már ezt mégiscsak
1298 Raado |                  Megint megfújta Anyicska a sípot, megint ott termett
1299 Raado |                   királyné? Mit parancsol a mi kedves kis királynénk?~-
1300 Raado |               mind egy szálig kiirtsátok, a faderekakból hordókat csináljatok,
1301 Raado |        faderekakból hordókat csináljatok, a gallyakat ölbe vágjátok,
1302 Raado |                ölbe vágjátok, behordjátok a majorba; a fatövét mind
1303 Raado |                    behordjátok a majorba; a fatövét mind kiirtsátok,
1304 Raado |                  fatövét mind kiirtsátok, a földet felássátok, szőlővel
1305 Raado |                    szőlővel beültessétek; a szőlő megnőjön, háromszor
1306 Raado |                  be is legyen szüretelve, a must megforrjon, szépen
1307 Raado |                  felkelek, kóstoló legyen a borból az asztalon.~- Értjük,
1308 Raado |             mentek el, hallatszott megint a nagy recsegés-ropogás, a
1309 Raado |                  a nagy recsegés-ropogás, a fák amint dőltek rakásra,
1310 Raado |                 fák amint dőltek rakásra, a nagy fúrás-faragás, abroncsozás,
1311 Raado |                   abroncsozás, gyalultak, a dongákat abroncsolták össze;
1312 Raado |              össze; az ölfákat hordták be a majorba, rendbe rakták.
1313 Raado |                   éjféltájban hallatszott a nagy csergés-kelepelés,
1314 Raado |                  csergés-kelepelés, amint a seregélyeket hajtották el
1315 Raado |                 seregélyeket hajtották el a szőlőről, azután nemsokára
1316 Raado |                szőlőről, azután nemsokára a hordók, kádak dübörgése,
1317 Raado |                    amint szüretre mentek, a szedők danolása, a csőszök
1318 Raado |                mentek, a szedők danolása, a csőszök lövöldözése. Mikor
1319 Raado |         pitymallani kezdett, mind be volt a szőlő hordva-tapodva.~Ráadó
1320 Raado |                  egy lopótököt, töltögeti a bort egyik hordóból a másikba,
1321 Raado |           töltögeti a bort egyik hordóból a másikba, szaladgál, kiáltoz;
1322 Raado |                 szaladgál, kiáltoz; mikor a legjavában dolgozott, kinézett
1323 Raado |            legjavában dolgozott, kinézett a király az ablakon, meglátta
1324 Raado |               király az ablakon, meglátta a nagy munkában, bizony kicsibe
1325 Raado |                 fakadt örömében. Hítta ki a feleségét mindjárt, mutatta
1326 Raado |          feleségét mindjárt, mutatta neki a fiút.~- No, feleség, mégis
1327 Raado |                   ha utánanéznél, hogy az a kölyök maga csinálja-e azt,
1328 Raado |                   csinálja-e azt, vagy az a gyönyörűséges mákvirág Anyicska?~
1329 Raado |                 mákvirág Anyicska?~De biz a királytól beszélhetett a
1330 Raado |                  a királytól beszélhetett a felesége akármit, rá se
1331 Raado |                 hanem mikor Ráadó bevitte a kóstolónak való bort, megint
1332 Raado |                  maga is megsokallta. Ezt a dicsérést már aztán nem
1333 Raado |             dicsérést már aztán nem tudta a királyné végighallgatni,
1334 Raado |                végighallgatni, szaladt ki a szobából, mint ki az eszét
1335 Raado |              eszét keresi, ment egyenesen a két nagyobb leányához tanácskozni,
1336 Raado |              elveszteni Ráadót. Ott aztán a három szép madár kisütötte-főzte,
1337 Raado |                hogy mit csináljanak. Ment a királyné megint vissza az
1338 Raado |                  szamár, azt tegye meg az a kölyök, amit én mondok neki!
1339 Raado |                nem segíthet benne neki az a drága leányod. Annyi az
1340 Raado |                   kerülje meg mindegyiken a királyi várat. Ha megteszi,
1341 Raado |                emberrel nem etetjük hiába a kenyeret.~Magához hívatta
1342 Raado |                 kenyeret.~Magához hívatta a király harmadszor is Ráadót.~-
1343 Raado |                   hogy egészen kitanultad a mesterségünket. Ez a mostani
1344 Raado |           kitanultad a mesterségünket. Ez a mostani dolog abból áll,
1345 Raado |                  holnap reggel kivezettet a feleségem a palota udvarába
1346 Raado |             reggel kivezettet a feleségem a palota udvarába három tüzes
1347 Raado |                  tüzes paripát, azt neked a magad tulajdon kezeddel
1348 Raado |                  meg kell nyergelned mind a hármat, azután minden segítség
1349 Raado |                   egymás után mindegyiken a királyi várat. Ráadó elnevette
1350 Raado |          elnevette rá magát.~- Ha csak ez a baj, ezt ugyan megteszem,
1351 Raado |                  is, amit akkor fogtak be a szilaj ménesből!~Ment aztán
1352 Raado |                 sem veszed, pedig ez lesz a legnehezebb, ebben én se
1353 Raado |                segíteni. Tudod-e, hogy az a három ló a két néném és
1354 Raado |               Tudod-e, hogy az a három ló a két néném és én? Egyik tüzesebb,
1355 Raado |                  én? Egyik tüzesebb, mint a másik, ha ezer lelked volna,
1356 Raado |                  orrukon, szájukon fújják a lángot. Egyetlenegy módja
1357 Raado |                 körülkarcolnád körülöttük a földet, már akkor nem tudnának
1358 Raado |                 megállana mindegyik, mint a bárány; csakhogy azt a sarkantyút
1359 Raado |               mint a bárány; csakhogy azt a sarkantyút éjjel-nappal
1360 Raado |                   sarkantyút éjjel-nappal a keblében hordja az apám,
1361 Raado |              megszerezni.~Úgy elment erre a beszédre a Ráadó kedve,
1362 Raado |                Úgy elment erre a beszédre a Ráadó kedve, mintha nyakon
1363 Raado |                   az meglesz, gyerekjáték a többi.~Kibandukolt Ráadó
1364 Raado |                  többi.~Kibandukolt Ráadó a maga szobájába, leült nagy
1365 Raado |                  búsong-szomorkodik, mint a kárvallott cigány, jön ám
1366 Raado |                  be hozzá Anyicska, hozza a sarkantyút.~- No, lelkem,
1367 Raado |                  Hát mikor majd kivezetik a három lovat, a két néném
1368 Raado |                  kivezetik a három lovat, a két néném meg engem, az
1369 Raado |              mennykőt lehel orrán-száján, a másik tüzes villámot szór,
1370 Raado |                másik tüzes villámot szór, a harmadiknak egész teste
1371 Raado |                  nyergelni, karcold körül a sarkantyúval, úgy megáll,
1372 Raado |            sarkantyúval, úgy megáll, mint a fal, tedd rá a nyerget,
1373 Raado |               megáll, mint a fal, tedd rá a nyerget, lovagold körül
1374 Raado |                   nyerget, lovagold körül a várat rajta; azután a másik
1375 Raado |               körül a várat rajta; azután a másik kettővel is csakúgy
1376 Raado |               csakúgy tégy.~Másnap reggel a király kihirdettette az
1377 Raado |                 maradt üresen, hogy Ráadó a lovakkal szabadon mozoghasson.
1378 Raado |               szabadon mozoghasson. Mikor a kitűzött idő eljött, kivezették
1379 Raado |           kitűzött idő eljött, kivezették a három lovat. Az első - a
1380 Raado |                  a három lovat. Az első - a legöregebb királykisasszony -
1381 Raado |               csendesen körülkanyarította a sarkantyúval, hát - uramfia!
1382 Raado |                  mint most - megállott az a tüzes ló úgy, mintha leszegezték
1383 Raado |                 Majd kitöltöm most rajtad a mérgem, amért vesztemre
1384 Raado |               elkezdte sarkantyúzni, hogy a vér csorgott az oldalából,
1385 Raado |                    Mikor leszállott róla, a karikásával még egy nagyot
1386 Raado |           bekergette az istállóba. Azután a második lóra - a második
1387 Raado |                   Azután a második lóra - a második királykisasszonyra -
1388 Raado |               királykisasszonyra - került a sor. Ez is szórta eleinte
1389 Raado |                 sor. Ez is szórta eleinte a tüzes villámot, de mikor
1390 Raado |                  ezt is körülkanyarította a sarkantyúval, ez is megállott,
1391 Raado |       sarkantyúval, ez is megállott, mint a pecek, ezt is megnyergelte,
1392 Raado |                 is az istállóba. Már csak a harmadik ló - a gyönyörű
1393 Raado |                  Már csak a harmadik ló - a gyönyörű szép Anyicska -
1394 Raado |             Anyicska - volt hátra. Ez meg a legtüzesebb volt, hiába! -
1395 Raado |                  volt, hiába! - az anyja, a vén, gonosz királyné csinálta
1396 Raado |               gonosz királyné csinálta ki a dolgot, nem tehetett ellene;
1397 Raado |                   lángot hányt, ha kapált a lábával, megnyílt a föld
1398 Raado |                kapált a lábával, megnyílt a föld körülötte, de Ráadó
1399 Raado |                  körülkanyarította ezt is a sarkantyúval, ez is megállt
1400 Raado |              mozdulatlanul. Ráadó rátette a nyerget, ráült, szép lépést
1401 Raado |                   lépést megkerülte rajta a várat; mikor visszaértek,
1402 Raado |                visszaértek, megtörülgette a selyemkendőjével, bevezette
1403 Raado |                  istállóba, leszedte róla a szerszámot, úgy hagyta ott.~
1404 Raado |               szerszámot, úgy hagyta ott.~A vén királynét majd megütötte
1405 Raado |                  királynét majd megütötte a guta mérgében, tépte a haját,
1406 Raado |          megütötte a guta mérgében, tépte a haját, vagdalta magát a
1407 Raado |                   a haját, vagdalta magát a földhöz, azt gondolta volt
1408 Raado |                földhöz, azt gondolta volt a vén gonosz, hogy bizonyosan
1409 Raado |             ottvész Ráadó, hát bizony még a kínozta meg az ő kedves
1410 Raado |              akárhogy, mint, de elveszíti a két gyermeket, addig meg
1411 Raado |               addig meg nem nyugszik, míg a legkínosabb halálra nem
1412 Raado |                 halálra nem juttatja mind a kettőt. De egy darabig -
1413 Raado |                 nem tehetett semmit, mert a király nagyon vigyázott
1414 Raado |                   király nagyon vigyázott a gyermekekre, nem engedett
1415 Raado |              Hanem egyszer levelet kapott a király egy másik országából -
1416 Raado |                 kergesse el onnan. Búsult a király, hogy hagyja ott
1417 Raado |               király, hogy hagyja ott azt a két ártatlan bárányt a farkas
1418 Raado |                azt a két ártatlan bárányt a farkas körme közt, hogy
1419 Raado |             farkas körme közt, hogy bízza a gyermekeket arra a gonosz
1420 Raado |                  bízza a gyermekeket arra a gonosz asszonyra. Míg készült
1421 Raado |             gonosz asszonyra. Míg készült a háború, mindig azon kérte
1422 Raado |                 háború, mindig azon kérte a feleségét, hogy csak addig
1423 Raado |                   valamerre."~Elbúcsúzott a király egész háza népétől,
1424 Raado |              egész háza népétől, elindult a tenger sok katonával az
1425 Raado |                   törni az eszét, hogy mi a legkegyetlenebb, legkínosabb
1426 Raado |        legkegyetlenebb, legkínosabb halál a világon, hogy azzal végezze
1427 Raado |            világon, hogy azzal végezze ki a gyermekeket. Gondolt is
1428 Raado |                    abba aztán belevetteti a két gyermeket. Már előre
1429 Raado |           gyermeket. Már előre örült neki a vén guzsalyravaló: "Milyen
1430 Raado |                    mikor összezsugorodnak a jó meleg fürdőben, mint
1431 Raado |                   jó meleg fürdőben, mint a tepertő, tudom, nem lesz
1432 Raado |                 készíttetett már mindent, a nagy kádat kivitette az
1433 Raado |                  az udvarra, az olajat is a tűzhöz tetette, csak az
1434 Raado |                hátra, hogy felforrjon.~De a jó Isten nem engedte, hogy
1435 Raado |                 meg nem halunk; de az itt a baj, hogy hogy megyünk ki
1436 Raado |                 baj, hogy hogy megyünk ki a várból, mikor úgy vigyáz
1437 Raado |                  mikor úgy vigyáz ránk az a vén gonosz anyád, mint a
1438 Raado |                  a vén gonosz anyád, mint a szeme fényére, és hogy megyünk
1439 Raado |                   mert minden mesterségem a kamarában van, oda pedig
1440 Raado |              pedig már nincs idő kimenni; a várból csak kimehetünk,
1441 Raado |                 Ki is mentek szerencsésen a várból, mikor kívül voltak,
1442 Raado |               várból, mikor kívül voltak, a hátára vette Anyicska Ráadót,
1443 Raado |                 Alig mentek el, elkészült a forró olajfürdő. Beszólott
1444 Raado |                forró olajfürdő. Beszólott a királyné az Anyicska szobájába:~-
1445 Raado |                   senki. Megint beszólott a királyné:~- Gyere ki már,
1446 Raado |                    Megint felelt helyette a második nyál:~- Megyek mindjárt,
1447 Raado |              senki. Beszólott még egyszer a királyné:~- Gyere csak hamar,
1448 Raado |                     Mindjárt megyek, csak a hajam tűzöm még fel - felelt
1449 Raado |              hajam tűzöm még fel - felelt a harmadik nyál.~Vártak aztán
1450 Raado |               senki. Erre aztán betörette a királyné az ajtót, hát nincs
1451 Raado |                  az asztalon. Összecsapta a két kezét.~- No, ezek most
1452 Raado |                  No, ezek most elszöktek, a pokolravalók, hanem tudom,
1453 Raado |             nyargalt utánok, sarkantyúzta a lapátját, hogy majd megbódult
1454 Raado |                  Jaj, Ráadó lelkem, be ég a bal orcám, nézz hátra, mit
1455 Raado |                remetévé vált, ott termett a vénasszony. Kérdezi Ráadótól:~-
1456 Raado |                    Mit kérdi azt éntőlem?~A vénasszony még egyszer széjjelnézett
1457 Raado |                 ott vannak valahol elbúva a várban." Hazament, még egyszer
1458 Raado |                   még egyszer felhányatta a várat, hogy egy tű nem sok,
1459 Raado |                   sok, de annyi se maradt a helyén, de biz azok nem
1460 Raado |                biz azok nem voltak sehol. A vénasszonyt majd megütötte
1461 Raado |                vénasszonyt majd megütötte a guta, akkor jutott eszébe,
1462 Raado |                  jutott eszébe, hogy hisz a kápolna meg a remete volt
1463 Raado |                   hogy hisz a kápolna meg a remete volt a két gyermek,
1464 Raado |                 kápolna meg a remete volt a két gyermek, csak vissza
1465 Raado |          megnyergelte, elkezdett vágtatni a két gyermek után.~Ráadó
1466 Raado |            ezalatt megint jó darab földet a hátaik megett hagytak; egyszer
1467 Raado |                 Jaj, lelkem, Ráadó, be ég a jobb orcám, nézz hátra,
1468 Raado |                 válj pásztorrá, állj bele a tábla kellős közepébe, onnan
1469 Raado |                  közel megy hozzád, üssed a botoddal.~Alig szálltak
1470 Raado |             pásztorrá, megint ott termett a vénasszony, elkezdte Ráadót
1471 Raado |                   volt minden csalogatás, a vénasszony, hogy látta,
1472 Raado |                 ki nem tudta venni Ráadót a helyéből, úgy állt az ott,
1473 Raado |                egy karó. Feldühödött erre a vénasszony, nekiesett a
1474 Raado |                   a vénasszony, nekiesett a kölesnek, tépte ki tövestül
1475 Raado |                 szabadultok meg, Anyicska a köles, azt kitépem, hazaviszem,
1476 Raado |                 megmaradt, amennyit Ráadó a botjával elért, mert oda
1477 Raado |                  be, márpedig éppen abban a kis darabban volt Anyicska,
1478 Raado |                   darabban volt Anyicska, a többit vihette a vénasszony,
1479 Raado |                Anyicska, a többit vihette a vénasszony, az csak gaz
1480 Raado |              kitépett, felkerekedett vele a levegőbe, úgy ment, akárcsak
1481 Raado |                Anyicska sírása, jajgatása a tűz körül. De biz azt hiába
1482 Raado |                  hiába hallgatta, elégett a tűz, el is hamvadt, mégse
1483 Raado |                nagy gerebenre, egy seprűt a kezébe fogott, elkezdett
1484 Raado |                hadonászni, úgy ment, mint a forgószél, vagy tán még
1485 Raado |                megint megközelítette őket a vén királyné, megint megszólalt
1486 Raado |                 tóvá, te válj egy rucává, a tó kellő közepén állj meg,
1487 Raado |             voltak ezzel meg, ott termett a vén királyné.~- Hej, kutyák,
1488 Raado |                  se tudta elkapni, mindig a víz alá bukott előle, aztán
1489 Raado |                vadásszá vált, lövöldözött a rucára, de a golyó elől
1490 Raado |                  lövöldözött a rucára, de a golyó elől is mindig lebukott,
1491 Raado |                  hogy csak úgy tajtékzott a szája.~- Megálljatok! Nem
1492 Raado |                felrepült vele, mikor ment a levegőben, mintha csak egy
1493 Raado |               Otthon aztán kiöntötte mind a vizet szerteszéjjel, hadd
1494 Raado |              szerteszéjjel, hadd igya fel a föld, hadd vesszen el közte
1495 Raado |            kiállott oda, hol legtöbb volt a víz, hogy hallhassa, majd
1496 Raado |     siránkozásának örülhessen, mert mikor a vizet felszítta, Ráadó betakart
1497 Raado |                betakart egy-két kanálnyit a szárnyával, aközt maradt
1498 Raado |                   pocsolyából vitte volna a vizet haza, akár onnan.
1499 Raado |              onnan. Mikor mind felszáradt a víz, látta a vén királyné,
1500 Raado |                   felszáradt a víz, látta a vén királyné, hogy megint