Part

3501 Dongo |                   hogy ő is jövendőmondó.~A kocsmáros mindjárt lóhátas
3502 Dongo |           mindjárt lóhátas embert küldött a királyhoz hírt adni, ki
3503 Dongo |                   adni, ki s mi van nála. A király, amint ez értésére
3504 Dongo |                  négylovas hintót küldött a kocsmároshoz. Dongó abba
3505 Dongo |         kocsmároshoz. Dongó abba beleült, a kocsmárosnak pedig megparancsolta,
3506 Dongo |                   az oldalát, mi lesz hát a Dongó sorja. Azért is, hogy
3507 Dongo |                 dolga.~Amint Dongó bement a királyi palotába, mindenki
3508 Dongo |                   kalendáriumot, amit még a kocsmából lopott el, azt
3509 Dongo |                   elkezdett mutogatni hol a fehér papírosra, hol a fekete
3510 Dongo |                hol a fehér papírosra, hol a fekete betűkre, hol meg
3511 Dongo |                   fekete betűkre, hol meg a veres cifraságra, s mondogatta
3512 Dongo |             mindenki, vajon mit beszélhet a jövendőmondó, de nem jól
3513 Dongo |              Legjobban fülelt három inasa a királynak, akik a gyűrűt
3514 Dongo |                   inasa a királynak, akik a gyűrűt ellopták, de azok
3515 Dongo |                 tudtak semmire menni. Ezt a három inast, az egyiket
3516 Dongo |               inast, az egyiket Fehérnek, a másikat Feketének, a harmadikat
3517 Dongo |            Fehérnek, a másikat Feketének, a harmadikat Vörösnek hívták.~
3518 Dongo |                hívták.~Ekkor Dongó bement a királyhoz, kért tőle háromnapi
3519 Dongo |                  csak megmondani, hol van a drágalátos aranygyűrű. A
3520 Dongo |                  a drágalátos aranygyűrű. A király szíves örömest adott
3521 Dongo |                 is, csak hogy megkerüljön a kedves jószág. Erre Dongó
3522 Dongo |                   Dongó megint visszament a maga külön szobájába, ott
3523 Dongo |                 szobájába, ott mondogatta a maga mondókáját.~Eltelt
3524 Dongo |           mondókáját.~Eltelt az első nap. A király beküldte Dongóhoz
3525 Dongo |                  király beküldte Dongóhoz a Fehér nevű inast, hogy hívja
3526 Dongo |                bizonyosnak gondolta, hogy a jövendőmondó mindent tud.
3527 Dongo |                 tud. Szaladt nagy ijedten a cimboráihoz; tanakodtak,
3528 Dongo |                egyik -, mert ha megmondja a királynak, hogy mi voltunk,
3529 Dongo |          királynak, hogy mi voltunk, mind a hármunkat felhúzat.~- Várjunk
3530 Dongo |            Várjunk még egy napot - mondja a másik -, hátha nem is miránk
3531 Dongo |                 is miránk értette.~Másnap a király a Fekete nevűt küldte
3532 Dongo |                  értette.~Másnap a király a Fekete nevűt küldte be,
3533 Dongo |               nevűt küldte be, hogy hívja a jövendőmondót ebédelni.
3534 Dongo |      jövendőmondót ebédelni. Amint bement a szobába, éppen akkor mondta
3535 Dongo |                 Dongó, hogy: "Ez fekete."~A szegény inas majd sóbálvánnyá
3536 Dongo |                   annyira megijedt, mikor a nevét hallotta, de csak
3537 Dongo |                valahogy, hogy mért küldte a király. Nagyot fohászkodott
3538 Dongo |                hála Istennek, elértem már a másodikat is.~Az inas, amint
3539 Dongo |                  alig tudott kitántorogni a szobából. Mindjárt elhatározták,
3540 Dongo |               elhatározták, hogy odaadják a gyűrűt a jövendőmondónak,
3541 Dongo |                    hogy odaadják a gyűrűt a jövendőmondónak, s lekenyerezik,
3542 Dongo |                    Dongó akkor is olvasta a kalendáriumból nagy bölcs
3543 Dongo |                inas -, látjuk, hogy abból a könyvből megtudta, hogy
3544 Dongo |               megtudta, hogy mi loptuk el a gyűrűt. Most hát azért jöttünk,
3545 Dongo |                   hát azért jöttünk, hogy a gyűrűt átadjuk jövendőmondó
3546 Dongo |                  jól, csak el ne vádoljon a felséges királynál.~Dongó
3547 Dongo |                  nap ebéd közben kérdezte a király Dongótól:~- No, jövendőmondó
3548 Dongo |                 jövendőmondó uram, eltelt a három nap, tud-e már valamit
3549 Dongo |              három nap, tud-e már valamit a gyűrűmről?~- Tudok bizony,
3550 Dongo |           mondhatom meg, mert nem telt el a kitűzött idő; még egy éjszaka
3551 Dongo |                    Ebéd után Dongó bement a maga külön szobájába. Ott
3552 Dongo |                  kitalálta, mit csináljon a gyűrűvel. Volt a királynak
3553 Dongo |                csináljon a gyűrűvel. Volt a királynak egy igen kedves
3554 Dongo |                fel, mindennap maga etette a tenyeréből, nem adta volna
3555 Dongo |               Látta Dongó, hogy ez mindig a király körül járkál, feltette
3556 Dongo |           akárhogy, mint, ezzel eteti meg a gyűrűt. Reggel felkelt korán,
3557 Dongo |                  mikor még mindenki aludt a háznál. A páva már akkor
3558 Dongo |                  mindenki aludt a háznál. A páva már akkor ott járkált
3559 Dongo |                  aztán egybe belecsinálta a gyűrűt, azt vetette oda
3560 Dongo |             gyűrűt, azt vetette oda neki; a páva azt is megette.~Alighogy
3561 Dongo |                   ezzel készen volt, hogy a pávát elkergette magától,
3562 Dongo |                elkergette magától, kijött a király is a ház elébe. Dongó
3563 Dongo |               magától, kijött a király is a ház elébe. Dongó odamegy
3564 Dongo |                megmondhatom, hogy hol van a gyűrű. A pávát ölesse meg
3565 Dongo |       megmondhatom, hogy hol van a gyűrű. A pávát ölesse meg felséged,
3566 Dongo |                ölesse meg felséged, annak a begyében van; egyszer, mikor
3567 Dongo |                  felséges király, letette a gyűrűt maga mellé, a páva
3568 Dongo |              letette a gyűrűt maga mellé, a páva odament, bekapta, még
3569 Dongo |             odament, bekapta, még most is a begyében van.~- Jól van -
3570 Dongo |                   van.~- Jól van - mondja a király. - De ha nem lesz
3571 Dongo |              király. - De ha nem lesz ott a gyűrű, halálnak halálával
3572 Dongo |              jövendőmondó uram, amért azt a kedves állatomat megöleti.
3573 Dongo |           megöleti. Azért jól meggondolja a dolgot, azt mondom!~De Dongó
3574 Dongo |         erősítette, ő tudja, hogy ott van a gyűrű, kiolvasta ő azt a
3575 Dongo |                  a gyűrű, kiolvasta ő azt a könyvéből, azért hát csak
3576 Dongo |                  hát csak meg kell öletni a pávát. Megölték; ott nézte
3577 Dongo |                pávát. Megölték; ott nézte a király és a királyné is,
3578 Dongo |           Megölték; ott nézte a király és a királyné is, amikor felbontották.~
3579 Dongo |        felbontották.~Hát amint hasítja ki a szolgáló a begyét, csak
3580 Dongo |               amint hasítja ki a szolgáló a begyét, csak gördül ám ki
3581 Dongo |                  csak gördül ám ki belőle a gyönyörűséges gyűrű.~Nagyon
3582 Dongo |              gyűrű.~Nagyon megörült ennek a király is meg a felesége
3583 Dongo |            megörült ennek a király is meg a felesége is. Összevissza
3584 Dongo |               csaptak.~Ebéd után kisétált a királyné Dongóval karonfogva
3585 Dongo |              királyné Dongóval karonfogva a kertbe. Amint ott sétálnak,
3586 Dongo |                 ott sétálnak, egyszer fog a királyné egy nagy dongó
3587 Dongo |                  uram, találja ki, mi van a markomban? Száz arany a
3588 Dongo |                   a markomban? Száz arany a díja.~Dongó megvakarta a
3589 Dongo |                  a díja.~Dongó megvakarta a fejét, elkezdett mormogni
3590 Dongo |              Dongó, most szorultál meg!~- A biz a - mondja a királyné -,
3591 Dongo |               most szorultál meg!~- A biz a - mondja a királyné -, megnyerte
3592 Dongo |                   meg!~- A biz a - mondja a királyné -, megnyerte jövendőmondó
3593 Dongo |                  odább, megint megszólalt a királyné:~- Ennek a kertnek
3594 Dongo |            megszólalt a királyné:~- Ennek a kertnek a hátulján van egy
3595 Dongo |               királyné:~- Ennek a kertnek a hátulján van egy vadállat,
3596 Dongo |                 uram, micsoda? Száz arany a díja.~Dongó látta, hogy
3597 Dongo |               hiába csűri-csavarja farkát a róka, utoljára is verembe
3598 Dongo |               utoljára is verembe esik!~- A biz a, már megint megnyerte
3599 Dongo |                  is verembe esik!~- A biz a, már megint megnyerte jövendőmondó
3600 Dongo |                  megint kiránthatta magát a sárból, nem is felelt aztán
3601 Dongo |                kitaláltatni.~- Azt tartja a törvényünk, hogy háromnál
3602 Dongo |                   aztán.~Másnap előállott a hatlovas hintó, Dongó felrakatta
3603 Dongo |                   hintó, Dongó felrakatta a sok pénzt, maga is beleült,
3604 Dongo |                   is beleült, elbúcsúzott a királytól, azzal hajtatott
3605 Dongo |                királytól, azzal hajtatott a csárdához.~Mohácsi akkor
3606 Dongo |              előtt, hogy mikor viszik már a cimboráját akasztani. Hát
3607 Dongo |                 leszállott, s hordatta be a teméntelen sok kincset.
3608 Dongo |                 tudakozni, hogy miben áll a dolog.~- Akárhogy van, akármint
3609 Dongo |                  az nyer.~Hozzá is fogtak a vigalomhoz, aki csak a vidékére
3610 Dongo |             fogtak a vigalomhoz, aki csak a vidékére ment annak a csárdának,
3611 Dongo |                csak a vidékére ment annak a csárdának, mindenkit megvendégeltek,
3612 Dongo |                  hiába, akármilyen hosszú a kolbász, mégis van annak
3613 Dongo |            kolbász, mégis van annak vége, a két obsitos pénze is elfogyott,
3614 Dongo |         úgyannyira, hogy már tartoztak is a kocsmárosnak. Itt összeültek
3615 Dongo |                  lesz elszökni, otthagyni a kocsmárost a faképnél. Még
3616 Dongo |                    otthagyni a kocsmárost a faképnél. Még akkor éjszaka
3617 Dongo |                egy nagy lámpást is loptak a kocsmárostól, búcsút vettek
3618 Dongo |               kocsmárostól, búcsút vettek a kapufélfától, azzal útnak
3619 Dongo |           marakodnak.~Sokáig gondolkozott a két obsitos, mindegyik azon
3620 Dongo |             obsitos, mindegyik azon törte a fejét, hogy milyen jó volna
3621 Dongo |                  tudnánk riasztani ezeket a zsiványokat, tegyünk úgy,
3622 Dongo |               megijednének, jó volna azon a pénzen megosztozni.~Dongó
3623 Dongo |                magára terítette úgy, hogy a feje se látszott, a lámpát
3624 Dongo |                  hogy a feje se látszott, a lámpát a kezébe fogta s
3625 Dongo |                feje se látszott, a lámpát a kezébe fogta s bement lassú
3626 Dongo |                   s bement lassú lépéssel a templomba a betyárok közé,
3627 Dongo |                lassú lépéssel a templomba a betyárok közé, odabent elkezdte
3628 Dongo |               köveket, csontokat hajigált a betyárok közé, s kiabálta
3629 Dongo |                Jövünk, uram, mindnyájan!" A betyárok erre a nagy mennykő
3630 Dongo |              mindnyájan!" A betyárok erre a nagy mennykő lármára mind
3631 Dongo |                  mind szétszaladtak, mint a csirkék, még a ruhájokat
3632 Dongo |        szétszaladtak, mint a csirkék, még a ruhájokat is mind otthagyták,
3633 Dongo |             találja őket az ítélet napja.~A két obsitos elkezdett osztozkodni
3634 Dongo |             obsitos elkezdett osztozkodni a pénzen. De éltek a gyanúperrel,
3635 Dongo |            osztozkodni a pénzen. De éltek a gyanúperrel, hogy hátha
3636 Dongo |                   hogy hátha visszamennek a zsiványok, ezért elkezdtek
3637 Dongo |            szerencséjük is volt, mert egy a betyárok közül visszament,
3638 Dongo |                  kiabáltak, visszaszaladt a cimboráihoz.~- Hej, halljátok,
3639 Dongo |                   vannak azok, hogy abból a tenger pénzből egy se jut
3640 Dongo |                   ezt az egy pénzt!" Erre a betyárok még az erdőből
3641 Dongo |              kiszaladtak, úgy megijedtek.~A két obsitos szétosztotta
3642 Dongo |                  két obsitos szétosztotta a pénzt, mindegyiknek jutott
3643 Dongo |                 zsákkal. Azzal otthagyták a rossz templomot, mentek
3644 Dongo |                együtt, elég régen csaljuk a világot, most van pénzünk
3645 Dongo |               egymástól; az egyik jobbra, a másik balra ment, ha el
3646 AzOrd |                               Az ördög és a két leány~Volt egyszer egy
3647 AzOrd |                 egy szegény asszony, mind a kettő özvegy volt, s mind
3648 AzOrd |                 kettő özvegy volt, s mind a kettőnek volt egy-egy leánya,
3649 AzOrd |                  az asszonyé meg csúnyább a hátramenésnél.~Egyszer az
3650 AzOrd |               dagasztóteknője. Azt mondja a leányának:~- Eredj át, leányom,
3651 AzOrd |                    Eredj át, leányom, ide a szomszédasszonyhoz, kérj
3652 AzOrd |               megdagasztunk benne.~Átment a leány a szomszédba.~- Szomszédasszony,
3653 AzOrd |       megdagasztunk benne.~Átment a leány a szomszédba.~- Szomszédasszony,
3654 AzOrd |                dagasztóteknőtök.~Hazament a leány, elmondta az apjának,
3655 AzOrd |                 apjának, hogy mit mondott a szomszédasszony. Megdagasztották
3656 AzOrd |             üggyel-bajjal, be is fűtötték a kemencét, de már szénvonójuk
3657 AzOrd |              szénvonójuk nem volt, amivel a kemence alját feltisztítsák.~
3658 AzOrd |        feltisztítsák.~Azt mondja az ember a leányának:~- Eredj át, leányom,
3659 AzOrd |                    Eredj át, leányom, ide a szomszédba, kérj egy szénvonót,
3660 AzOrd |             mindjárt visszaviszed.~Átment a leány megint az özvegyasszonyhoz.~-
3661 AzOrd |                   egy szénvonót adni, míg a kemence alját feltisztítjuk.~-
3662 AzOrd |                  szénvonótok is.~Hazament a leány, elmondta, hogy mit
3663 AzOrd |                elmondta, hogy mit mondott a szomszédasszony, nagy nehezen
3664 AzOrd |                 nehezen elkészítették hát a kemencét is meg a tésztát
3665 AzOrd |       elkészítették hát a kemencét is meg a tésztát is, csak be kellett
3666 AzOrd |                  vetőlapátjok. Azt mondja a szegény ember a leányának:~-
3667 AzOrd |                Azt mondja a szegény ember a leányának:~- Eredj át még
3668 AzOrd |                 nem esszük mink meg, ebbe a nyomba visszaviszed.~Átment
3669 AzOrd |               nyomba visszaviszed.~Átment a leány harmadszor is, elmondta,
3670 AzOrd |                    lapátotok is.~Hazament a leány, elmondta az özvegyasszony
3671 AzOrd |                 izenetét; szeget ütött ez a szegény ember fejibe, hogy
3672 AzOrd |                  bezzeg nem úgy sütött ki a dolog, ahogy azt a szegény
3673 AzOrd |              sütött ki a dolog, ahogy azt a szegény ember kigondolta,
3674 AzOrd |        megesküdtek, az asszony lett az úr a háznál, mindenből ő parancsolt,
3675 AzOrd |      férjemuramnak pedig ajtó mögött volt a helye. A szegény leányt
3676 AzOrd |                 ajtó mögött volt a helye. A szegény leányt is mindig
3677 AzOrd |                  ütötte-verte az asszony, a maga csúnyábbnál is csúnyább
3678 AzOrd |                fürösztötte, ettől meg még a betevő falatot is sajnálta.
3679 AzOrd |                 is sajnálta. Nem állhatta a leány ezt a keserves életet,
3680 AzOrd |                  Nem állhatta a leány ezt a keserves életet, bement
3681 AzOrd |                bánnak itt énvelem, mintha a szél hajított volna ide,
3682 AzOrd |              találok valahol szolgálatot.~A szegény ember se nagyon
3683 AzOrd |            magának is jóformán kifelé áll a szekere rúdja, vagy legalább
3684 AzOrd |                  igen kevés becsülete van a háznál, elindult hát a leány.
3685 AzOrd |                van a háznál, elindult hát a leány. Sütött neki a mostohája
3686 AzOrd |                  hát a leány. Sütött neki a mostohája hamupogácsát.~-
3687 AzOrd |                útravalót.~Ment, mendegélt a szegény leány, előtalált
3688 AzOrd |                  kis fehér macskát. Leült a leány a padkára, elkezdte
3689 AzOrd |              fehér macskát. Leült a leány a padkára, elkezdte eszegetni
3690 AzOrd |               padkára, elkezdte eszegetni a hamupogácsát. Odamegy hozzá
3691 AzOrd |               hamupogácsát. Odamegy hozzá a kis fehér cicus.~- Nénikém,
3692 AzOrd |                 adok tanácsot!~Adott neki a leány; a kis macska megette,
3693 AzOrd |             tanácsot!~Adott neki a leány; a kis macska megette, aztán
3694 AzOrd |                    aztán megint kért, míg a pogácsa mind el nem fogyott,
3695 AzOrd |              fogyott, akkor felkuporodott a leány ölébe, ott fonogatott
3696 AzOrd |              csináljak?!~- Nyisd ki neki.~A leány kinyitotta, bekullogott
3697 AzOrd |          csináljak?!~- Hát rakd meg neki.~A leány tüzet rakott.~- Tányértalpam,
3698 AzOrd |              csináljak?!~- Hát főzz neki.~A leány meg is főzött, ki
3699 AzOrd |             csináljak?!~- Hát egyél vele.~A leány jóízűt evett, mert
3700 AzOrd |                       Hát bontsd el neki.~A leány elbontotta.~- Tányértalpam,
3701 AzOrd |           csináljak?!~- Hát feküdj mellé.~A leány melléfeküdt.~- Tányértalpam,
3702 AzOrd |                  szép leány mátkám, nyúlj a bal fülembe!~- Jaj, cicuskám-micuskám,
3703 AzOrd |             csináljak?!~- Hát nyúlj bele.~A leány belenyúlt, a kezébe
3704 AzOrd |                  bele.~A leány belenyúlt, a kezébe akadt valami, azt
3705 AzOrd |                   hogy alig bírta kihúzni a leány.~Megint megszólalt
3706 AzOrd |                  szép leány mátkám, nyúlj a jobb fülembe!~- Jaj, cicuskám-micuskám,
3707 AzOrd |             csináljak?!~- Hát nyúlj bele.~A leány belenyúlt, hát mit
3708 AzOrd |           paripával. Ezeket az ördög mind a leánynak adta, ez a sok
3709 AzOrd |                  mind a leánynak adta, ez a sok aranyat-ezüstöt mind
3710 AzOrd |           aranyat-ezüstöt mind felrakatta a hintóba, maga is beleült,
3711 AzOrd |               azzal hazahajtatott.~Otthon a háznép köz-káptalanságba
3712 AzOrd |          elgondolni, hogy juthatott ehhez a sok kincshez, a leány meg
3713 AzOrd |           juthatott ehhez a sok kincshez, a leány meg nem mondta senkinek,
3714 AzOrd |                  beszélte el, de annak is a szívére kötötte, hogy tovább
3715 AzOrd |             kötötte, hogy tovább ne adja.~A csúnya leánynak majd kifúrta
3716 AzOrd |                 oldalát az irigység, hogy a mostoha testvérje úgy meggazdagodott,
3717 AzOrd |                 Látja kend, édesanyám, az a kutya csak három napig volt
3718 AzOrd |                  hátha nekem is szolgálna a szerencse." Az anyja is
3719 AzOrd |                  is helybenhagyta, hogy: "A bizon jó lesz" - sütött
3720 AzOrd |                hanem olyan tiszta búzának a lisztjéből, amelyet a galamb
3721 AzOrd |             búzának a lisztjéből, amelyet a galamb hord össze.~Elindult
3722 AzOrd |               galamb hord össze.~Elindult a leány, ment, mendegélt,
3723 AzOrd |              mendegélt, ez is elért ahhoz a kis házhoz, be is ment;
3724 AzOrd |              talált odabent senkit, leült a padkára ez is, várni a gazdát.
3725 AzOrd |              leült a padkára ez is, várni a gazdát. Csakhamar eszébe
3726 AzOrd |                  eszegetni. Odament hozzá a kis fehér macska.~- Nénikém,
3727 AzOrd |                   én is adok tanácsot!~De a leány nem adott neki, a
3728 AzOrd |                   a leány nem adott neki, a kis macska még egyszer kért,
3729 AzOrd |               macska még egyszer kért, de a leány akkor se adott, hanem
3730 AzOrd |                ilyen haszontalan létedre?~A szegény kis macska meghunyászkodott,
3731 AzOrd |                meghunyászkodott, félreült a kuckóba, a leány meg a padkán
3732 AzOrd |     meghunyászkodott, félreült a kuckóba, a leány meg a padkán eszegetett.
3733 AzOrd |           félreült a kuckóba, a leány meg a padkán eszegetett. Amint
3734 AzOrd |                   Akkor már odaszaladt ám a leány a kis macskához.~-
3735 AzOrd |                 már odaszaladt ám a leány a kis macskához.~- Jaj, cicuskám-micuskám,
3736 AzOrd |           csináljak?!~- Hát ne ereszd be.~A leány nem eresztette be,
3737 AzOrd |           csináljak?!~- Hát ne főzz neki.~A leány nem főzött, az ördög
3738 AzOrd |          csináljak?!~- Hát ne egyél vele.~A leány nem evett, az ördög
3739 AzOrd |               azután megint csak rákezdte a nótát:~- Tányértalpam, lompos
3740 AzOrd |           csináljak?!~- Hát ne bontsd el.~A leány nem bontotta el, hanem
3741 AzOrd |                      Hát ne feküdj mellé.~A leány nem feküdt mellé,
3742 AzOrd |                  szép leány mátkám, nyúlj a bal fülembe!~A leány, hogy
3743 AzOrd |              mátkám, nyúlj a bal fülembe!~A leány, hogy látta, hogy
3744 AzOrd |                  mérgesen:~- Majd én abba a piszkos füledbe nyúlkálok!~
3745 AzOrd |                  csendesen belenyúlt maga a jobb fülébe, kihúzott belőle
3746 AzOrd |                   meg négy tüzes paripát, a hintónak egy katlanja volt,
3747 AzOrd |               abba az ördög tüzet rakott, a leányt belezárta a hintóba;
3748 AzOrd |                rakott, a leányt belezárta a hintóba; azzal a négy lovat
3749 AzOrd |                belezárta a hintóba; azzal a négy lovat nekicsapkodta,
3750 AzOrd |        nekicsapkodta, azok repültek, mint a sárkány, a hintó mindig
3751 AzOrd |                 repültek, mint a sárkány, a hintó mindig jobban-jobban
3752 AzOrd |                 utoljára olyan lett, mint a láng, a leány ízzé-porrá
3753 AzOrd |                  olyan lett, mint a láng, a leány ízzé-porrá égett.~
3754 AzOrd |                   leány ízzé-porrá égett.~A szép leány meg otthon nagyon
3755 AzOrd |                 otthon nagyon gazdag lett a sok kincsből, amit az ördög
3756 AzOrd |                  de bizonyosan valamelyik a négy közül.~ ~
3757 Nyelve|                                           A nyelves királykisasszony~
3758 Nyelve|                  volt, hol nem volt, volt a világon egy király, annak
3759 Nyelve|               gyönyörű szép leánya, de az a leány olyan nyelves volt,
3760 Nyelve|              hanem megközelíteni se tudta a szájasságban. Akárkivel
3761 Nyelve|                   utolsó szó. Búsult ezen a nagy nyelvességen a király,
3762 Nyelve|                  ezen a nagy nyelvességen a király, kivált ha látta,
3763 Nyelve|             király, kivált ha látta, hogy a többi király- és hercegkisasszonyok
3764 Nyelve|             káromkodást ki nem eresztenek a szájukon, az ő leányától
3765 Nyelve|                      No, leányom - mondta a leányának -, kihirdettetem
3766 Nyelve|                    annak adlak feleségül.~A leány még megörült neki,
3767 Nyelve|                volna rajta.~- Jó lesz biz a, felséges atyám, legalább
3768 Nyelve|                  tedd ide, tedd oda uram.~A király látta, hogy csakugyan
3769 Nyelve|              leányával beszél -, hogy nem a leányé, hanem az övé legyen
3770 Nyelve|                  tudott kettőt se szólani a kisasszonyhoz.~Meghallotta
3771 Nyelve|                  káruk, se hasznuk benne. A legkisebb fiú eszelős volt,
3772 Nyelve|               legkisebb fiú eszelős volt, a bátyjai el se akarták vinni.~-
3773 Nyelve|                  te, Jankó, úgyse lesz az a kisasszony a tied.~- Csak
3774 Nyelve|                úgyse lesz az a kisasszony a tied.~- Csak azért is elmegyek,
3775 Nyelve|                   zsákkal telik, kié lesz a királykisasszony!~Mentek,
3776 Nyelve|                Mentek, aztán mendegéltek, a két bátyja már nagyon elhagyta
3777 Nyelve|                   tojást; elkezd kiabálni a bátyjai után:~- Gyertek
3778 Nyelve|                   csak, hé! Mit találtam!~A két bátyja azt gondolta,
3779 Nyelve|               nagy lóhalálába, hát látják a tojást. No iszen nekiestek
3780 Nyelve|              Jankónak, úgy elverték, mint a kétfenekű dobot, azután
3781 Nyelve|                  feltápászkodott, eltette a tojást, ment utánok. Kevés
3782 Nyelve|                 mit nem Jankó!~Hát látják a rossz szeget, no ezért megint
3783 Nyelve|              helybehagyták. Jankó eltette a szeget is. Harmadszor meg
3784 Nyelve|        hederítettek. Jankó eltette azt is a sipkájába. Ment aztán a
3785 Nyelve|                   a sipkájába. Ment aztán a bátyjai után, de azok már
3786 Nyelve|                  úgy elhagyták, hogy mire a palotához ért, azok már
3787 Nyelve|                  te oda be, úgyse lesz az a tied - mondták Jankónak.~-
3788 Nyelve|                   Mindjárt beszédbe eredt a kisasszonnyal:~- De piros
3789 Nyelve|                 kisasszonnyal:~- De piros a kisasszony!~- Tűz ég ám
3790 Nyelve|              süssük meg nála.~- Lyukas ám a serpenyő!~- Itt egy szeg,
3791 Nyelve|             foltozzuk be vele.~- Igen biz a ganéjt!~- Az is van itt
3792 Nyelve|                itt egy sipkával!~No, erre a kisasszony egy szót se tudott
3793 Nyelve|                  hozzá kellett neki menni a bolondhoz.~Másnap megesküdtek,
3794 Gagyi |                  Óperenciás-tengeren túl, a Szent Gellért hegyén innen
3795 Gagyi |                   hegyén innen volt, volt a világon egy nagy város,
3796 Gagyi |                egy szegény asszony. Ennek a szegény asszonynak nem volt
3797 Gagyi |                   lelke, vagy pedig kiült a ház elibe, ütötte a lába
3798 Gagyi |                 kiült a ház elibe, ütötte a lába szárán a legyet.~Egyszer
3799 Gagyi |               elibe, ütötte a lába szárán a legyet.~Egyszer elment a
3800 Gagyi |                  a legyet.~Egyszer elment a szegény asszony az erdőre
3801 Gagyi |              házőrzeni, s viselje gondját a tehénnek. De Gagyi gazda
3802 Gagyi |                 gondolt, éppen vásár volt a városban; kapta magát, kihajtotta
3803 Gagyi |                   kapta magát, kihajtotta a tehenet, hogy majd eladja,
3804 Gagyi |                 egy cifra katulyát; kérte a zsidót, hogy adja oda neki
3805 Gagyi |                  hogy adja oda neki azért a tehénért; a zsidó is kapott
3806 Gagyi |                oda neki azért a tehénért; a zsidó is kapott rajta; csakhamar
3807 Gagyi |                    Vitte haza Gagyi gazda a katulyát nagy örömmel, az
3808 Gagyi |                 úton röhögött neki. Mikor a házuk elibe ért, elejtette
3809 Gagyi |                házuk elibe ért, elejtette a katulyát, kiugrott belőle
3810 Gagyi |           parancsolom, hogy itt, e helyen a rongyos viskó helyett olyan
3811 Gagyi |                   palota kerekedjék, mint a királyé.~Alig mondta ki,
3812 Gagyi |            mindjárt még szebb épült, mint a királyé volt.~Gagyi gazdának
3813 Gagyi |                   egy darabig ott bámulta a sok szép holmit, be se mert
3814 Gagyi |                  holmit, be se mert menni a palotába; utoljára mégis
3815 Gagyi |           palotába; utoljára mégis ráadta a fejét, bement. Hogy aztán
3816 Gagyi |                   egészen nekibátorodott.~A szomszédok ezalatt körülvették
3817 Gagyi |            szomszédok ezalatt körülvették a palotát, nem tudták mire
3818 Gagyi |            palotát, nem tudták mire vélni a dolgot, ott dévánkoztak,
3819 Gagyi |                    Egyszer csak jött haza a szegény asszony, ez is nagyon
3820 Gagyi |               elcsodálkozott, kérdezgette a szomszédoktól, hogy tán
3821 Gagyi |         tanakodtak, kitoppant Gagyi gazda a házból, megfogta az anyja
3822 Gagyi |                   anyja kezét, felvezette a palotába, ott elbeszélt
3823 Gagyi |                   elbeszélt neki mindent. A szegény asszony, mikor meghallotta,
3824 Gagyi |                   nincs elég eszed, azért a rongyos katulyáért odaadni
3825 Gagyi |          szájoknak tetszik. Erre elővette a katulyát, a földhöz vágta.
3826 Gagyi |                 Erre elővette a katulyát, a földhöz vágta. Kiugrott
3827 Gagyi |            földhöz vágta. Kiugrott belőle a tizenkét óriás.~- Mit parancsolsz,
3828 Gagyi |                étellel, itallal, ami csak a világon van, hogy majd leszakadt
3829 Gagyi |                 gazda úgy jóllakott, mint a duda. Az anyja is csipegetett
3830 Gagyi |                 enni.~Ezalatt híre futott a városban a Gagyi gazda palotájának,
3831 Gagyi |            Ezalatt híre futott a városban a Gagyi gazda palotájának,
3832 Gagyi |                    hogy honnan támadt oda a palota olyan hirtelen, de
3833 Gagyi |                    csak éltek az anyjával a nagy uraságban.~Egyszer
3834 Gagyi |                 Egyszer Gagyi gazdának az a gondolata támadt, hogy meg
3835 Gagyi |                   helybenhagyta, hogy biz a jó lesz, tanácsolta is mindjárt
3836 Gagyi |                    tanácsolta is mindjárt a szomszéd leányát. De Gagyi
3837 Gagyi |                  arra kötötte magát, hogy a király egyetlen leányát
3838 Gagyi |                való az; csak falra hányta a borsót, mert Gagyi gazda
3839 Gagyi |                 az anyját, kérje meg neki a királykisasszonyt. A szegény
3840 Gagyi |                 neki a királykisasszonyt. A szegény asszonynak mit volt
3841 Gagyi |                  ünneplő ruhájába, elment a királyhoz, elmondta, hogy
3842 Gagyi |           elmondta, hogy mi járatban van. A király szörnyen megharagudott;
3843 Gagyi |                   én leányomra meri vetni a szemét, hogy most egy kicsit
3844 Gagyi |                ácsingózzon soha!~Hazament a szegény asszony, elmondta
3845 Gagyi |                  gazdának, hogy mit izent a király. De Gagyi gazda akkor
3846 Gagyi |                 azt mondta, hogy övé lesz a királykisasszony, akárki
3847 Gagyi |            meglássa. El is ment még aznap a keresztapjához, rábírta,
3848 Gagyi |                 rábírta, hogy: "Menjen el a királyhoz, mondja meg neki,
3849 Gagyi |                  megteszek, ha nekem adja a leányát." Elment a keresztapja
3850 Gagyi |                   adja a leányát." Elment a keresztapja a királyhoz,
3851 Gagyi |            leányát." Elment a keresztapja a királyhoz, elmondta, hogy
3852 Gagyi |              Gagyi gazda. Szeget ütött ez a király fejébe. Azért hát
3853 Gagyi |                 hogy nem bánja, neki adja a leányát, ha az ő palotájától
3854 Gagyi |              leányát, ha az ő palotájától a Gagyi gazda palotájáig aranyhidat
3855 Gagyi |                   Elmondta Gagyi gazdának a keresztapja, hogy mit felelt
3856 Gagyi |              keresztapja, hogy mit felelt a király; Gagyi gazda nagyot
3857 Gagyi |                 örömében, hogy ha csak ez a baj, ezen könnyű segíteni.
3858 Gagyi |                baj, ezen könnyű segíteni. A keresztapja nem tudta mire
3859 Gagyi |          keresztapja nem tudta mire vélni a dolgot, azt gondolta, hogy
3860 Gagyi |             feküdni Gagyi gazda, elővette a katulyát a tükör mellől,
3861 Gagyi |                gazda, elővette a katulyát a tükör mellől, a földhöz
3862 Gagyi |                  katulyát a tükör mellől, a földhöz vágta. Kiugrott
3863 Gagyi |            földhöz vágta. Kiugrott belőle a tizenkét óriás.~- Mit parancsolsz,
3864 Gagyi |               reggelre, mire én felkelek, a király palotájától az én
3865 Gagyi |      bolthajtással.~Reggel, mikor felkelt a király, kinézett az ablakon,
3866 Gagyi |                tenni, hozzá kellett menni a királykisasszonynak Gagyi
3867 Gagyi |              gazda hazavitte nagy örömmel a feleségét. A szegény asszony
3868 Gagyi |                 nagy örömmel a feleségét. A szegény asszony eleinte
3869 Gagyi |                   mihelyt kimondja, abban a szempillantásban teljesíti,
3870 Gagyi |             belőle, hogy honnan veszi azt a sok mindent, mi módon csináltatta
3871 Gagyi |             mindent, mi módon csináltatta a hidat meg a palotát. De
3872 Gagyi |                   csináltatta a hidat meg a palotát. De hiába volt minden
3873 Gagyi |                  egyik fülén beeresztette a szót Gagyi gazda, a másikon
3874 Gagyi |          beeresztette a szót Gagyi gazda, a másikon ki.~Egyszer elment
3875 Gagyi |                  hazulról, nem maradt más a háznál, csak a felesége.
3876 Gagyi |                 maradt más a háznál, csak a felesége. Bemegy hozzá egy
3877 Gagyi |                  neki az asszony, lekapta a tükör mellől a katulyát,
3878 Gagyi |                    lekapta a tükör mellől a katulyát, odaadta neki.~-
3879 Gagyi |              krajcárt, beleteheti.~Elment a koldus nagy dünnyögve, hogy
3880 Gagyi |                kiért az utcára, elejtette a katulyát, kiugrott belőle
3881 Gagyi |                 katulyát, kiugrott belőle a tizenkét óriás, körülfogta
3882 Gagyi |                tizenkét óriás, körülfogta a szegény koldust.~- Mit parancsolsz,
3883 Gagyi |                meg, szegény, majd leesett a lábáról, úgy megijedt; nem
3884 Gagyi |                  semmi okos, utoljára azt a bolondot parancsolta, hogy
3885 Gagyi |            bolondot parancsolta, hogy azt a palotát vigyék mindenestül,
3886 Gagyi |                 mindenestül, ővele együtt a sós tenger közepébe. Az
3887 Gagyi |            közepébe. Az óriások felkapták a palotát, meg sem álltak,
3888 Gagyi |              palotát, meg sem álltak, míg a sós tenger kellő közepére
3889 Gagyi |                ott letették; úgy lebegett a palota a vízen. A Gagyi
3890 Gagyi |           letették; úgy lebegett a palota a vízen. A Gagyi gazda felesége
3891 Gagyi |                lebegett a palota a vízen. A Gagyi gazda felesége még
3892 Gagyi |                 Mikor letették az óriások a palotát, bement hozzá a
3893 Gagyi |                   a palotát, bement hozzá a gamós koldus, elmondott
3894 Gagyi |                    hogy s miként ment oda a palota. A királykisasszony
3895 Gagyi |                 miként ment oda a palota. A királykisasszony mindjárt
3896 Gagyi |        csináltatott mindent, kérte vissza a katulyát a koldustól, gondolta
3897 Gagyi |                   kérte vissza a katulyát a koldustól, gondolta magában,
3898 Gagyi |                    hogy majd visszaviteti a palotát a maga helyére,
3899 Gagyi |               majd visszaviteti a palotát a maga helyére, aztán megint
3900 Gagyi |              minden. De bezzeg felnyílott a szeme a koldusnak is. Nem
3901 Gagyi |                 bezzeg felnyílott a szeme a koldusnak is. Nem hogy visszaadta
3902 Gagyi |              volna, hanem még azt kívánta a királykisasszonytól, hogy
3903 Gagyi |           szeresse, az ő felesége legyen. A királykisasszony mindig
3904 Gagyi |                 még csak sánta lett volna a koldus, de máskülönben is
3905 Gagyi |               máskülönben is csúnya volt, a pofáját is az ereszbe verték;
3906 Gagyi |                  szőr, biz bele szegénybe a legalábbvaló fehérszemély
3907 Gagyi |                   gazda hazament, kereste a palotáját, s hogy nem találta,
3908 Gagyi |                    aki látta, mikor vitte a tizenkét óriás a sós tenger
3909 Gagyi |              mikor vitte a tizenkét óriás a sós tenger felé.~Elindult
3910 Gagyi |              Gagyi gazda, hogy fölkeresse a palotáját meg a feleségét.
3911 Gagyi |                fölkeresse a palotáját meg a feleségét. Hanem előbb csináltatott
3912 Gagyi |                 vasbocskort, azt felhúzta a lábára, felfogadta, hogy
3913 Gagyi |               hogy addig le nem veti, míg a palotáját meg nem találja.~
3914 Gagyi |                előtalált egy rákot, amint a pocsolyában fetrengett.
3915 Gagyi |                 fetrengett. Megszólította a rák:~- Segíts rajtam, Gagyi
3916 Gagyi |             rajtam, Gagyi gazda, végy fel a tarisznyádba, jótét helyébe
3917 Gagyi |              gazda megszánta, felvette, s a tarisznyájába tette.~Megint
3918 Gagyi |                 Gagyi gazda, szabadíts ki a vízből, végy fel a tarisznyádba,
3919 Gagyi |           szabadíts ki a vízből, végy fel a tarisznyádba, jótét helyébe
3920 Gagyi |                  megsajnálta, felvette, s a tarisznyájába tette.~Megint
3921 Gagyi |                  mindig ment, akkor elért a sós tenger partjára. Meglátta
3922 Gagyi |                 tenger partjára. Meglátta a palotát messzire lebegni
3923 Gagyi |                  palotát messzire lebegni a tenger kellő közepén. Nagyon
3924 Gagyi |                 így búslakodik, megszólal a rák a tarisznyában:~- Miért
3925 Gagyi |               búslakodik, megszólal a rák a tarisznyában:~- Miért búslakodol,
3926 Gagyi |               semmi módon be nem juthatok a palotámhoz.~- No, hát én
3927 Gagyi |            megnézem, mint állanak odabent a dolgok. Te addig várj itt
3928 Gagyi |                 dolgok. Te addig várj itt a tengerparton.~Beúszott a
3929 Gagyi |                  a tengerparton.~Beúszott a rák. Gagyi gazda várta a
3930 Gagyi |                  a rák. Gagyi gazda várta a tengerparton egész nap,
3931 Gagyi |                 hát egyszer bukkan ám elő a víz alól. Mindjárt tudakolta
3932 Gagyi |              gazdám, furcsán megy odabent a dolog; a gamós koldus erővel
3933 Gagyi |             furcsán megy odabent a dolog; a gamós koldus erővel azt
3934 Gagyi |                    hogy feleségévé legyen a királykisasszony, de az
3935 Gagyi |                 jobb lesz, ha ideadod azt a katulyát". De a koldus nem
3936 Gagyi |               ideadod azt a katulyát". De a koldus nem adja, hanem egy
3937 Gagyi |               hanem egy kis vékony láncon a nyakában is hordja éjjel-nappal.
3938 Gagyi |             elloptam volna, de nem tudtam a láncot elvágni. Gagyi gazda
3939 Gagyi |                  egyet. Majd engem bevisz a rák koma a hátán, én elrágom
3940 Gagyi |                   engem bevisz a rák koma a hátán, én elrágom a láncot,
3941 Gagyi |                  koma a hátán, én elrágom a láncot, kihozzuk a katulyát.~
3942 Gagyi |                elrágom a láncot, kihozzuk a katulyát.~Úgy is lett. Felült
3943 Gagyi |                   is lett. Felült az egér a rák hátára, beúsztak a palotához;
3944 Gagyi |               egér a rák hátára, beúsztak a palotához; éppen akkor húzta
3945 Gagyi |               éppen akkor húzta legjobban a koldus a bőrt a fagyon,
3946 Gagyi |                  húzta legjobban a koldus a bőrt a fagyon, a kis egér
3947 Gagyi |                 legjobban a koldus a bőrt a fagyon, a kis egér odament,
3948 Gagyi |                   koldus a bőrt a fagyon, a kis egér odament, lerágta
3949 Gagyi |                 kis egér odament, lerágta a katulyát a láncról, a rák
3950 Gagyi |               odament, lerágta a katulyát a láncról, a rák azt is a
3951 Gagyi |             lerágta a katulyát a láncról, a rák azt is a hátára vette,
3952 Gagyi |                   a láncról, a rák azt is a hátára vette, meg az egeret
3953 Gagyi |                  hogy kiérjenek, mindjárt a földhöz vágta a katulyát.
3954 Gagyi |                  mindjárt a földhöz vágta a katulyát. Kiugrott belőle
3955 Gagyi |                 katulyát. Kiugrott belőle a tizenkét óriás, körülfogta
3956 Gagyi |                meg!~- Nem mást, mint hogy a palotámat mindenestül, velem
3957 Gagyi |               velem együtt visszavigyétek a régi helyére, azt az akasztófára
3958 Gagyi |                 tud.~Az óriások felkapták a palotát, visszavitték Gagyi
3959 Gagyi |                  egérrel és rákkal együtt a régi helyére. A gamós koldusnak
3960 Gagyi |             rákkal együtt a régi helyére. A gamós koldusnak megint hátára
3961 Gagyi |             koldusnak megint hátára adták a tarisznyát, s útnak eresztették.~
3962 Gagyi |              király, mikor meglátta, hogy a Gagyi gazda palotája megint
3963 Gagyi |               Gagyi gazda palotája megint a régi helyén van, meg mikor
3964 Gagyi |                régi helyén van, meg mikor a leányát épen, egészségben
3965 Gagyi |                 leányát épen, egészségben a szeme előtt látta, úgy megszerette
3966 Gagyi |                   hogy mindjárt neki adta a fele királyságát, újra nagy
3967 Miert |                           Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya ~
3968 Miert |                  Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya ~a macskára,
3969 Miert |             haragszik a disznó a kutyára, a kutya ~a macskára, a macska
3970 Miert |                disznó a kutyára, a kutya ~a macskára, a macska az egérre?~
3971 Miert |             kutyára, a kutya ~a macskára, a macska az egérre?~A disznó
3972 Miert |             macskára, a macska az egérre?~A disznó egyszer kapott valami
3973 Miert |            szabadságlevelet. Őrizte, mint a szeme fényét, éjjel-nappal
3974 Miert |               messzi útra, nem vihette el a szabadságlevelet. Gondolkozott
3975 Miert |                odaadja legjobb komájának, a kutyának, majd megőrzi az,
3976 Miert |                  míg ő oda jár. Őrizte is a kutya hűségesen jó ideig,
3977 Miert |              tenni? Nem volt más ismerőse a macskánál, annak adta oda
3978 Miert |               őrizni. Egy ideig őrizte is a macska, de biz ő hamar megunta,
3979 Miert |                kicsit átmenni beszélgetni a szomszédba.~Gondolkozott
3980 Miert |              volna; kapta magát, felvitte a padlásra, eldugta a gerincgerenda
3981 Miert |              felvitte a padlásra, eldugta a gerincgerenda mellé, azzal
3982 Miert |                   mint akinek rendben van a szénája, átment a szomszédba.~
3983 Miert |             rendben van a szénája, átment a szomszédba.~Estefelé hazament,
3984 Miert |              összerágták az egerek. Mikor a kutya hazament, nem tudott
3985 Miert |                 vele beszámolni, se aztán a kutya a disznónak.~Ettől
3986 Miert |              beszámolni, se aztán a kutya a disznónak.~Ettől az időtől
3987 Miert |                   az időtől sohase tudott a disznó jó szemmel nézni
3988 Miert |                   disznó jó szemmel nézni a kutyára, se a kutya a macskára,
3989 Miert |               szemmel nézni a kutyára, se a kutya a macskára, se a macska
3990 Miert |               nézni a kutyára, se a kutya a macskára, se a macska az
3991 Miert |                 se a kutya a macskára, se a macska az egérre.~ ~
3992 Cigany|                                           A cigány az égben és pokolban~
3993 Cigany|     Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy cigány meg két
3994 Cigany|                   fáért. Hát amint vágják a fát, egyszer megszólal valamelyik:~-
3995 Cigany|             asztalomon.~- Én meg - mondja a másik - azt kívánnám, hogy
3996 Cigany|               lepény lenne az asztalomon.~A cigány gondolta, hogy hiába
3997 Cigany|                    éppen teherben fekszik a feleségem - mikorra hazamegyek,
3998 Cigany|                    Este, amint hazavitték a fát, bemegyen az egyik szegény
3999 Cigany|           bemegyen az egyik szegény ember a házába, hát ott a tál kolbász
4000 Cigany|                   ember a házába, hát ott a tál kolbász meg a fehér