Part
1 VakKi | mendegéltek, hét nap, hét éjjel mindig mentek, akkor kiértek az
2 VakKi | magukat, itt maradtak, azóta mindig itt esznek-isznak, mert
3 VakKi | fáradva, mert egész éjjel mindig jöttek, adjon neki külön
4 VakKi | másikba be, éjjel-nappal mindig ettek-ittak, a sok temérdek
5 Panci | bajusza, egy sing a szakálla, mindig azt kiabálta: "Én vagyok
6 Panci | de nagyon dolgos voltam, mindig fontam, éjjel-nappal, s
7 Veres | szerette az anyját, hogy mindig utána ment, akárhová ment
8 Veres | beteg lett a királyné, Ferkó mindig ott virrasztott az ágya
9 Veres | alig tudták megtartani, mindig arra ment volna, amerre
10 Veres | volt három leánya, ezek mindig csalogatták Ferkót magukhoz,
11 Veres | másképp bánt vele, addig mindig tömte belé a legjobb ételeket,
12 Veres | kicsapta a cselédek közé, mindig ott lakott. A király az
13 Veres | tudta volna, hogy a felesége mindig azon mesterkedik, mi módon
14 Veres | korpakenyeret, az ő leányai mindig pecsenyével, kaláccsal élnek,
15 Ozik | gyermekekkel, hanem aztán mindig ütötte-verte őket, soha
16 Ozik | gyermekeknek, egész nap mindig előttök állt a sok dió,
17 Ozik | hogy vagy kell, vagy nem, mindig egyenek, a mostohájok is
18 Ozik | egyenek, a mostohájok is mindig édesgette, lelkemezte őket,
19 Ozik | megszöknek. De az anyjok mindig szemmel tartotta őket, hogy
20 Ozik | rajta; a kis őzike pedig mindig ott settenkedett körülötte.~
21 Ozik | sehogy se volt nyugta; mindig a kisfiú után isett-visett
22 Ozik | kocsisát:~- No, Pista, te nekem mindig hű szolgám voltál, megtennél-e
23 Ozik | csaptak; hét nap, hét éjjel mindig járták azt a híres tyúkverő
24 KisKo | vagyok. Már fél esztendő óta mindig hányom ezt a diót, de sehogy
25 KisKo | én meg, mióta készen van, mindig azt csinálom, hogy hordom
26 Raado | király, aki teljes életében mindig a háborúban, harcban lakott.
27 Raado | nem látott; éjjel-nappal mindig vigadtak, még annak is jókedve
28 Raado | a háborúból; attól fogva mindig maga tanította mindenre:
29 Raado | hogy két nap, két éjjel mindig táncoljon. Odament a strázsákhoz,
30 Raado | ez a beszéd, mert Ráadó mindig csak úgy félvállról beszélt
31 Raado | kedvezett, azzal beszélgetett mindig.~Alig oszlott el a sok nép
32 Raado | kanál vízben, a királyt is mindig szidta, hogy minek tartja
33 Raado | mindent, hiszen éjjel-nappal mindig csak egymást bújják, nem
34 Raado | hagyta abban a dolgot, megint mindig kusztonozta az urát:~- Csináltass
35 Raado | csendesíteni, hogy ne bántsa mindig azt a gyermeket, hisz az
36 Raado | asszonyra. Míg készült a háború, mindig azon kérte a feleségét,
37 Raado | sehogy se tudta elkapni, mindig a víz alá bukott előle,
38 Raado | rucára, de a golyó elől is mindig lebukott, sehogy se tudta
39 Raado | is érte a két gyermeket, mindig közelebb-közelebb jutott
40 Raado | grádicson felfelé, hanem a szíve mindig jobban-jobban elszorult,
41 Raado | senkinek, csakhogy attól kezdve mindig jobb kedve volt.~Mikor már
42 Vadga | gallyat helyére illesztett, mindig mondogatta a maga módján:~-
43 Vadga | csak így!~A vadgalamb erre mindig azt felelte:~- Túdom, túdom,
44 Janko | ütötte-verte az öreg csizmadia, mindig azt mondta, hogy ő bizon
45 Janko | Hét egész álló esztendeig mindig ment, akkor meglátta az
46 Feher | A többi három egész nap mindig nevette Fehérlófiát, tudták,
47 Feher | három nap, három éjjel mindig várt. Várhatott volna szegény
48 Farkas| tyúk, szaladt, szaladt, mindig ezt kiabálta: "Fussunk,
49 Farkas| futok.~Futottak, futottak, mindig csak ezt kiabálták: "Jaj,
50 Tunder| pompával. Egész éjszaka aztán mindig azon szomorkodott, hogy
51 Tunder| élt ott békességben, hanem mindig azon búsult-szomorkodott,
52 Tunder| volt, semmivel se érte meg, mindig többet-többet kívánt mindenből;
53 Tunder| szerette. De a királynénak mindig az aranyhal fúrta az oldalát,
54 Tunder| tündérleánynak, de azért mindig bús volt, mindig szomorkodott.
55 Tunder| de azért mindig bús volt, mindig szomorkodott. Azért szomorkodott
56 Babsz | gyermekök sem, pedig az asszony mindig azon sírt-rítt, mindig azon
57 Babsz | asszony mindig azon sírt-rítt, mindig azon kérte az Istent, hogy
58 Babsz | mint egy babszem, holtomig mindig áldalak érte!" Alig mondta
59 Babsz | Jankó csak nem tágított, mindig kiabált.~Utoljára mit volt
60 Arany | feleségül, de míg nem talál, mindig bujdosik.~Ment aztán, mendegélt
61 Arany | hozzá nem nyúlt, éjszaka is mindig kettőjök közé fektette a
62 Arany | ápolgatta a halász, éjjel-nappal mindig mellette volt, de gyógyult
63 Arany | szemlátomást, napról napra mindig jobban lett. Már a haja
64 Arany | Tán megbolondultál, hogy mindig olyanokat kérsz, két kezet,
65 Arany | a bolond emberrel, hogy mindig olyan hasznavehetetlen dolgokat
66 Zsuzsk| kedveltetni, ezért a nénjei mindig irigykedtek rá, szerették
67 Szomor| soha el nem mosolyodott, mindig szomorú volt, senki se tudta
68 Szurke| lovával őrölni; éjjel-nappal mindig őrölt rajta. A szürke ló
69 Szurke| látta, hogy a más ember lova mindig párjával őröl, neki meg
70 Szurke| dolog az, hogy más ember mindig két lóval őröl, te meg engem
71 Dongo | hozzáfogott Mohácsi, egész nap mindig evett-ivott, vagy kellett,
72 Dongo | tehénért. Látta Dongó, hogy ez mindig a király körül járkál, feltette
73 AzOrd | helye. A szegény leányt is mindig ütötte-verte az asszony,
74 AzOrd | is csúnyább leányát pedig mindig cicomázgatta, tejbe-vajba
75 AzOrd | mint a sárkány, a hintó mindig jobban-jobban áttüzesedett,
76 Nyelve| Akárkivel akármiről beszélt, mindig csak az övé lett az utolsó
77 Gagyi | Ó, te bolond, te bolond, mindig mondtam, hogy nincs elég
78 Gagyi | el az akaratától, hanem mindig ösztökélte az anyját, kérje
79 Gagyi | legyen. A királykisasszony mindig sírt-rítt, mert hagyján,
80 Gagyi | mendegélt, hét nap, hét éjjel mindig ment, akkor elért a sós
81 Cigany| grádicsot vágni a fába. Mindig feljebb, mindig feljebb
82 Cigany| a fába. Mindig feljebb, mindig feljebb vágta maga előtt
83 Cigany| kétágú vasvillával, mert az mindig megakadt a sövényben, a
|